Brazilia 15,5 milliárd dolláros IMF tartozásából 2,04-et december 29-én, a többit pedig 30-án visszafizette. Brazilia 2002-ben vette fel az IMF történetének legnagyobb, 30 milliárdos hitelét – korábbi hitelei további finanszírozására -, amit tavaly év végével gyakorlatilag kamatostul visszafizetett.
Antonio Palocci brazil pénzügyminiszter szavai szerint ez nemzetük "egészséges valutatartalékát jelzi".
Argentína államfője december 15-én jelentette be, hogy 15 napon belül visszafizeti országa 9,8 milliárd dolláros IMF tartozását. Argentína nem rendelkezik "egészséges tartalékokkal" így Venezuela felvásárolt 2,4 milliárd dollár értékű állami tartozást, aminek ellenértékét valutában át is utalta. Hugo Chávez venezuelai elnök közölte, hogy szívesen nyújt segítséget Argentinának, hogy az megszüntethesse az IMFtől való függőségét. Ez nem az első ilyen venezuelai felvásárlás, ha a korábbiak nem is ilyen összegűek voltak. Az argentin államfő kijelentette, hogy ez a lépés saját, független nemzeti döntések meghozását teszi lehetővé.
Az előző gazdasági miniszter további IMF hitelek felvételét szorgalmazta, akit ezért el is távolítottak a kormányból, mivel az IMF elfogadhatatlan feltételeket szabott az államfő szerint. A visszafizetés további érdekessége, hogy az a nemzeti bankot felülszabályozva, elnöki határozatra történt.
Az IMF irányítása alatt a gadasági növekedés nyolcadára esett vissza a régióban. 2001-ben az IMF egyetlen sikert felmutató hitelfelvevőjének, Argentínának a gazdasága összeomlott. Az IMF természetesen a hitelek folyósításának, átütemezésének, és bármilyen velük kapcsolatos érdemi tárgyalás feltételeként az általa diktált gazdaságpolitika követését írja elő. Úgy tűnik, hogy Dél-Amerikának elege lett a kantárból.
Az IMF kiváltására egy "Dél Bankja" nevű szervezetet kívánnak létrehozni. Az eddig nyilvánosságra került tagok: Brazilia, Argentína, Venezuela.
Mindez persze felveti azt a kérdés, hogy miként jutottak az IMF ellenében a Dél-Amerikai országok ilyen lehetőséghez? Mindenféle elemzés nélkül:
2004. novemberében Kína bejelentette, hogy 20 milliárd dollárt fektet be Argentínában. Az együttműködési iratok aláírásával egyben 8 milliárd dollárt biztosított Kína az ország vasútfejlesztésére, és 5 milliárd dollárt olajkutatásra az egyéb tételek mellett. Kína egyben azt is bejelentette, hogy a régióban az elkövetkező 10 évben 100 milliárd dollárt kíván befektetni. A kínai elnök Braziliában, Chilében és Kubában is járt.
Brazilia nem kommunista államnak, hanem piacgazdaságnak tekinti Kínát, és gyümölcsöző együttműködést hoztak ők is tető alá többek között 600 millió dollár értékű brazil marha exportjáról, valamint a brazil közlekedési hálózat fejlesztésébe egy 5-7 milliárd dolláros keretösszeggel való befektetésről. Az együttműködés olyan sikeres lett, hogy az ország 2005-ös külkereskedelmi mérleg eredménye minden prognózist felülmúlt.
Úgy tűnik, hogy 1 év alatt az együttműködés komoly gyűmölcsöt hozott, nevezetesen Dél-Amerika függetlenségét. Ami pedig az IMFet illeti máris arról cikkeznek, hogy milyen szörnyű problémát jelent nekik, ekkora pénzösszeg idő előtti visszafizetése. Nincs senki akinek kellene ekkora hitel. Összeg szerint rangsorolva az IMF 3 legnagyobb hitelfelvevője között volt Brazilia és Argentína. De csak eddig. Szegények… (Zárójelben említendő, hogy az IMF-ben tagok maradtak, betétesként.)
[size=7]forrás1 Economist Washington Times [/size]