A hidegháború befejezése óta először mérlegeli az Egyesült Államok a plutónium-238 előállítását, bár a hivatalos közlések szerint ezúttal nem a fegyverkezésben, hanem az űrkutatásban használnák fel.
A döntésre már idén ősszel sor kerülhet. Amennyiben zöld utat kap a 300 millió dolláros tervezet, akkor egy délkelet-idahoi szövetségi nukleáris létesítményben megkezdődhet a radioaktív fém előállítási procedúrája. Az Idaho Nemzeti Laboratóriumban (INL) 2011-től 30 éven át évente 5 kilogrammot állítanak majd elő. A nem-fegyverminősítésű plutóniumot űrakkuként emlegetik, és szinte bármelyik űrjárműben felhasználnák a műholdaktól egészen a világűr távoli pontjaira irányított szondákig.
(Richárd Balázs/sg.hu)
—–
Érdekességéképpen, ehhez annyit fűznék hozzá, miként is áll a világ a fegyverhez is használható plutóniummal, uránnal:
A világ teljes plutónium és uránkészletéből elméletileg mintegy 300000 atomtöltet készíthető. 2003 végén 35 országnak összesen 1,830 tonna plutóniumja – ez elegendő 225,000 fegyverre – továbbá 50 országnak összesen mintegy 1,900 tonna erősen dúsított uránja volt. A plutóniumkészletből 1675 tonna a civil nukleáris program – atomerőművek – terméke, míg a fennmaradó 155 tonna pedig tisztán katonai célokat szolgál. A plutónium készlet nagy része – 502 tonna – az Egyesült Államok birtokában van. Persze nekik sok az atomerőművük, ezt ne felejtsük el… Az 1900 tonnányi katonai használatra is alkalmas dúsítású uránból 75000 töltet lenne készíthető. Szakértők emellett arra is figyelmeztettek, hogy a neptunium-237 és americium készletek – melyek szintén alkalmasak hadászati szempontból – mennyísége eléri a 141 tonnát.
Talán érzékelteti, hogy mekkora feladatot is jelent ezen készletek védelme az illetéktelenektől. Ráadásnak még ott a megfelelő tárolás megvalósításának feladata is.
[Tomcat]