A háborúk és természeti katasztrófáktól sújtott Afganisztán elindult a fejlődés útján. Az első demokratikus választások után az ország nagy részében stabilizálódott a helyzet, a külföldre menekült afgánok tömegesen térnek haza, egyetemek, iskolák épülnek, a nagyobb városokban megtöbbszöröződött a lakosság létszáma. Az egykor virágzó fővárosnak Kabulnak az ötvenes években mintegy 750 000 lakosa volt, ma a városban – a menekültekkel együtt – több mint 3.9 millióan élnek. Ez a népességnövekedés alapjában rázta meg a kabuli közigazgatási rendszert, a városvezetést eddig nem ismert kihívások elé állította.
Az új Kabul, mind méretében, mind lakosainak számában kinőtte régi infrastruktúrájának kereteit, így például a korábbi mezőgazdasági területek ma a főváros új kerületeit képezik (Paghman, Musayi, Chahar Asiab). A táli uralom alatt a hadurak hatalomért folytatott harcaiban a korábbi infrastruktúra megsemmisült, s ezt tovább súlyosbította a globális felmelegedés okozta aszály. Mindezen problémák együttese a nemzetközi szervezetek összefogott segítségét sürgeti, a lakosság mindennapi túléléséhez szükséges alapvető igények kielégítése (ivóvíz, élelem, biztonság) a legfontosabb feladat ma Afganisztánban.
Az ENSZ 2001. december 6-ai bonni megállapodás alapján létrehozott ISAF-erők (Nemzetközi Biztonságtámogató Erők) fő feladata az afgán kormány támogatása, és minthogy az állam egyik fő támasztópillére egy jól működő rendőri erő megléte, így az ISAF számára is létfontosságú, hogy az afgán rendőrség önállóan képes legyen fenntartani a rendet és a biztonságot. Az Afganisztánban állomásozó magyar kontingens (az ISAF KMNB 3.
Zászlóalj-harccsoport alárendeltségében) a biztonságos átmenetet elősegítő folyamatban vállal oroszlánszerepet a rendvédelmi erők megerősítésével. Ehhez a munkához nyújt segítséget a szintén Kabulban dolgozó háromfős magyar CIMIC-csoport; kapcsolatrendszerével anyagi eszközöket biztosít a különböző kiképzések megtartásához, illetve a rendőrök biztonságos szolgálatellátásához.
Ezen feladatok szellemében az MH Könnyűgyalogszázad 2005. augusztus 31-től október 24-ig rendőri kiképzést szervezett és tartott Kabul város 6. közigazgatási területén (mely a magyar század felelőségi körzete) dolgozó rendőrök számára. A kiképzés alapját szolgálta annak a hosszú távú programnak, melynek során a kabuli rendőrök megtanulhatják, hogyan léphetnek fel hatékonyabban és szervezettebben a bűnözés ellen, illetve miként tudják biztosítani azt a békét és nyugalmat, mely elengedhetetlenül szükséges a főváros békés és demokratikus fejlődéséhez.
A kiképzés megszervezéséért és lebonyolításáért felelős Lázár Tibor hadnagy (3 danos kyokushin karate mester) az MH Könnyűgyalogszázad 1. szakasz parancsnoka elmondta, hogy a kiképzés sikeres volt, a hallgatók aktívan vettek részt a különböző foglalkozásokon, melyek során megtanulták az elsősegély, az önvédelmi harc, a térképolvasás alapjait, a gépkocsi átvizsgálás folyamatát, a gyalogos járőrözés szabályait, illetve VIP személyek védelmének megszervezését és kísérését. A kiképzés résztvevői nemcsak elméleti oktatásban részesültek, hanem éles helyzetben is gyakoroltak a magyar század katonáival közösen, így például gépjármű ellenőrző áteresztő pontot üzemeltettek Kabul belvárosában.
A kiképzés végén Halász István százados a Könnyűgyalogszázad parancsnoka és Ghulam Haider tábornok, Kabul város 6. közigazgatási területének rendőrfőnöke oklevelet, illetve 100 darab zseblámpát nyújtott át a sikeresen levizsgázó rendőröknek. A tábornok beszédében kifejezte elismerését a magyar század katonáinak és megköszönte munkájukat. A tanfolyam sikeres zárása után az MH Könnyűgyalogszázad folytatja a további magyar felelőségi területen dolgozó rendőrök kiképzését.
Gasparics Zalán százados , Honvédelem Online
