Az Állami Duma szerdán áldását adta annak az intézménynek a felállítására, amit nagyjából az amerikai DARPA-hoz lehetne hasonlítani. A létrehozandó szervezet elsődleges feladata a védelmi szektoron belüli csúcstechnológiás fejlesztések koordinálása és felfuttatása, de a nyilatkozatok alapján ezen feladata által néminemű kihatással kéne legyen a beszerzési folyamatok rendbetételére is.
Az orosz törvényhozás alsó háza elé történő beterjesztése kapcsán a védelmi és a hadiipari szektorral kapcsolatos ügyekkel foglalkozó Dmitrij Rogozin miniszterelnök helyettes úgy nyilatkozott, hogy ezen szervezet megalapításának alapvető célja, hogy lefaragja azt a nyugattal szembeni lemaradást, ami az orosz katonai fejlesztések, illetve általánosságban az orosz védelmi ipar 20 éves stagnálása alatt jött össze.
Beszédében kitért arra, hogy a fő területek, amikre komoly hangsúlyt kell majd fektetniük, azok a pilóta nélküli légi eszközök, az elektronika, új anyagok létrehozása és a hiperszonikus sebesség.
Rogozin által elmondottak alapján az első körben a védelmi szektor cégeinél, illetve kutatólaboroknál 100-150 magasan kvalifikált szakember felügyelné a közepes, illetve hosszú átfutású idejű, magas rizikófaktorú kutatásokat. Az anyagiakat az állami fegyverkezési programból kanyarítanák ki, ám hogy mekkora volumenben, arról nem értekezett.
Annyi bizonyos, hogy ha az oroszok komolyan gondolják, márpedig hogyan is gondolhatnák másként, akkor sürgősen vissza kell fordítani azt a folyamatot, ami a kutatási és fejlesztési programok pénzelését jellemezte 2005 óta. A katonai-ipari bizottság egy tagjának keddi nyilatkozata szerint ugyanis 2012-ben a K+F vonalra százalékosan fordított összeg mindössze a fele volt a 2005-ös értéknek. Vlagyimir Poszpelov közlése alapján a haderő vonatkozású költségvetésnek 2005-ben még 38 százalékát fordították kutatási és fejlesztési programokra, míg 2012-ben ez mindössze 18 százalék.
Persze jogosan merülhet fel az a válasz, hogy de az orosz védelmi budget emelkedett, így rubelre vetítve lehet nem is ez az arány – ez igaz, de a pénzügyi keret nem akkor mértékben növekedett, hogy százalékarányosan összejöjjön ekkora csökkenés, így ha „rubelesítve” nem is feleződött az összeg, azért az elmondható, hogy egyéb okok miatt bizonyosan csökkent a fejlesztési programokra szánt pénzmag.
Poszpelov által a héten elején arról beszélt, hogy a K+F költségvetés megvágása elsősorban a közepes és hosszútávú programokat érintette kedvezőtlenül, tolta ki befejezésüket. Kitért arra is, hogy 2009 óta számos program került leállításra, lévén menet közben aktualitásukat vesztették.
Elmondása szerint az fejlesztési szektort financiális problémája egyben oda is vezetett, hogy a fejlesztőcégek hitelbe verték magukat, az állam részéről befolyó pénzekből megy ezek visszafizetése.
Kapcsolódóan: Igor Sheremet vezérőrnagy, helyettes vezérkari főnök még márciusban úgy nyilatkozott, hogy jelenleg 400 védelmi vonatkozású fejlesztési program fut nagyjából 500 milliárd rubel (15,5 milliárd dollár) összeértékben.
