|

Az Almaz-Antej bemutatta a Buk-M3 exportváltozatát

A napokban tett bejelentés alapján a Buk-M3 SAM-rendszer exportváltozata a 9K317E Viking névre fog hallgatni. Oldalunkon egy korábbi hír a BUK-M3-ról itt olvasható.

„A Viking-rendszer maximum 36 célt tud egyidőben kezelni és létrejöttének oka, hogy a vásárló egy olyan eszköz birtokába jusson, amely képes cirkálórakéták (robotrepülőgépek), frontvonal közelében ténykedő és stratégiai repülőgépek, nagy pontosságú fegyverek, csökkentett észlelhetőségű repülő eszközök, helikopterek és szükség esetén felszíni célpontokkal szemben felvenni a küzdelmet” – nyilatkozta a gyártó ismeretlen forrása a Jane’s híroldalnak.

Balra a 9A316ME indító, jobbra a tűzvezető lokátorral felszerelt 9A317ME TELAR látható, mindkettő a GM-569A járműre épül, akárcsak elődje, a BUK-M2. Forrás: haborumuveszete.hu ,

“Alapkonfigurációban” a rendszer a következő összetevőkből épül fel: egy 9S510ME irányítóközpont, célpont azonosító rendszer, maximum hat darab 9S36ME lokátor, maximum hat darab szállító-indító jármű (TEL – Transport-Erector Launcher – más forrás szerint ennek a pontos neve TELAR inkább, mivel ez a verzió tűzvezető radarral is el van látva), maximum 12 darab 9A316ME önjáró indító platform és a 9M317ME elnevezésű rakéta.

A Viking által alkalmazott 9M317ME repülőgépek ellen 60 km-ig hatásos, helikopterekkel szemben ez az érték <60 km, csökkentett észlelhetőségű repülőgépek esetén <40 km, taktikai ballisztikus rakéták elfogása <25 km távolságon belül lehetséges, cirkálórakéták (robotrepülőgépek) megsemmisítésének körzete <20 km, felszíni célpontokra maximum 15 km-ig lehet tűzcsapást mérni, lebegő helikopterre maximum 12 kilométerig hatásos a rendszer.

Szu-35 géppár (az első és második prototípus) ,

A 9A317ME jármű 6 darab elfogó hordozására képes, a 9A316ME önjárő indító más rendszerek kárára, de 12 darab rakétát tud indítani. Az Almaz-Antej nyilatkozata szerint a komplett rendszer reakcióideje 10-12 másodperc között van és 5-10 perc alatt tűzkésszé tehető a pozíció felvételét követően.

A Buk-M3 rendszerrel bemutatkozó 9R31M jelzésű továbbfejlesztett rakétáról (ami úgy tűnik nem az exportváltozat része) hasonló információt nem sikerült találni, annyit jegyeznek meg, hogy hatótávolsága 70 km-re növekedett és a harci rész is új fejlesztésű.

Fórum hozzászólások

  • Állj!!! Tévedés! Én nem a modern dolgok ellen vagyok, szerintem is kell a fejlődés. Én nem a kijelzőkröl beszéltem, hanem a viharlámpáról. Természetesen a kijelzőknél teljesen más a helyzet (azon én is megdöbbentem), ott egyszerűen váltani kell!! mert harcászatilag a CRT nem versenyképes, viszont sokkal drágább, a javítása pedig sokszor nem célszerű. A viharlámpa nem mérvadó ilyen tekintetben.
    Valószínűleg a modernebb dolgoknál az a probléma, hogy annyira ki vannak hegyezve, lekönnyítve, hogy élettartamban, javíthatóságban sehol sincsenek a régebbiekhez.

    (Off: Eszem ágában sincs lecserélni a mosógépet. Mióta félre tettük, azóta már két új ment tönkre. Én a válás után reaktiváltam 10 éve és azóta is használom, ha kell magam megbütykölöm. Az enyém nem táncol sehova, teszek róla! A mostani impozáns autó csodák,még az átlagosak is szerintem annyira túl vannak bonyolítva és sokszor az átlag felhasználóknak teljesen felesleges dolgok vannak beépítve, hogy a megbízhatóságuk sokszor csapnivaló.)
  • ghostrider
    Állj!!! Tévedés! Én nem a modern dolgok ellen vagyok, szerintem is kell a fejlődés. Én nem a kijelzőkröl beszéltem, hanem a viharlámpáról. Természetesen a kijelzőknél teljesen más a helyzet (azon én is megdöbbentem), ott egyszerűen váltani kell!! mert harcászatilag a CRT nem versenyképes, viszont sokkal drágább, a javítása pedig sokszor nem célszerű. A viharlámpa nem mérvadó ilyen tekintetben.
    Valószínűleg a modernebb dolgoknál az a probléma, hogy annyira ki vannak hegyezve, lekönnyítve, hogy élettartamban, javíthatóságban sehol sincsenek a régebbiekhez.
    .
    .
    Olvasva evek ota követem a HTKA-t, tudom, hogy regi alapnick vagy itt, tehat ezzel merten tisztelettel es a piszkalas mindenfele szandeka nelkul vitatkoznek veled. De szerintem a fejlödes meg a viharlampa szinten is adott, mert a modern LED lampak kisebb fogyasztas mellett siman megbizhatobbak. Haztartasi szinten is, atalltunk a LED-ekre, azota nem kell rendszeresen itt-ott a hazban egöket cserelnem. De az orosz haditechnikaban is jön a LED, tehat itt is ök adjak meg a leghitelesebb valaszt a kerdesre, pl a T-14 Armata tank orran is ket LED fenyszoro valtotta le a a jolbevaltakat, vagy pl a Szojuz/Progressz-MSz urhajokon is lecsereltek a dokkolaskor hasznalt regi navigacios fenyeket LED-re az SFOK rendszerben.
  • Értelek, igazad is van. De mint írtam, a viharlámpa nem igazán lehetett fontos nekik, mármint a tervezőknek. Viszont én is kiakadtam, hogy az igazán fontos dolgokban nem lépték meg, amit kellett volna.
    Sajnos a modernség néha a pazarlással párosul, nem igazán vásárló barát, ráadásul az emberek "leépülnek" miatta, ami egyszer nagyon vissza fog ütni.

    (Off: vettem egy krumpli hámozótt nagyon régen. Rá kb 10 évre vettem egy ugyanolyat agyanattól a cégtől és a minősége meg sem közeleítette a régit.)
  • A legvedelmi technika harcaszat ahogy barmely mas dolog a vilagban nem egy statikus hanem egy folytonosan valtozo fejlodo dolog. 1961 ben a radarok sok sok perccel azelott mar bemertek Powers gepet hogy az a legvedelmi raketak hatosugaraba kerult volna. Ahogy a technika es vele egyutt a harcaszat valtozott fejlodott ugy csokkent le a legvedelmi rendszerek szamara rendelkezesre allo ido ami alatt a celt fel kell deriteniuk, kovetesbe kell fogni, loelemeket megallapitani es az ideallis idopontban inditani a raketat vagy tuzelni. Mara ez odajutott hogy az alacsonyan repulo gepek kis radarkeresztmetszetu stand off raketakat inditanak melyek felderitesere befogasara masodpercek vannak. Raadasul az esetlegesen tobb iranybol egyszerre tamado celokrol meg nem is beszeltunk.

    Eppen ezert minden legvedelmi komplexum gyartoja mar joideje arra torekszik hogy a leheto legjobban kizarja a dontesi folyamatokbol a rendszer leggyengebb lancszemet ami nem mas mint az ember. Az ember a leglassab eleme ennek a lancnak aminek azoka lehet faradtsag, kepzetlenseg,tulterhetlseg, felelotlenseg, stb. Donteselassu es a legnagyobb hibaszazalekkaljar rendszerszinten. Mara a korszeru rendszereknel gyakorlatilag a rendszer uzem/harc elotti beallitasa SETUP a feladata ( milyen iranykra milyen tavolsagra hany raketat milyen gyujtoval stb stb. Illetve harc kozben vetojoggal bir az az letilthatja a rendszertegy egy celrol vagy altalanossagban az egesz rendszert.

    Elnezve a felveteleket a BUK legkorszerubb kezelopultjai is egy minimum ket generacioval korabbi mar tulhaladott rendszert mutatnak barmennyire is probaljak az uj kepernyokkel meg csili vili dolgokkal feldobni. Korszeru harban korszeru ellenfellel szemben csak szerencses lovesben bizhatnak ami vagy van vagy nincs. Azonban az esetek tobbsegeben csak a celpont es aldozat szerepet fogjak betolteni csakugy mint a hasonlo ( talan egy fel generacioval mar fiatalabb ) Pantsir Sziriaban ahol a legnagyobb hattertamogatas es akarat ellenere sem sikerult meg egy izraeli gepetsemleszednie ellenben forditva mar nem egy kerult veszteseglistara.

    A magyar szemnek tetszik meg az osoreg KUB hoz kepest "csillaghajo" mind kepessegben mind megjelenesben azonben hogy tortenelmi hasonlattal eljek ma egy ilyen "korszeru" BUK nem lenne mas mint amikor anno a MKH Fiat CR-42 seket szerzett be amikor mar a teljesen femepitesu monoplan vadaszok ME-109 Spitfire stb karcoltak az eget mindenfele.
  • DINAMO
    A legvedelmi technika harcaszat ahogy barmely mas dolog a vilagban nem egy statikus hanem egy folytonosan valtozo fejlodo dolog. 1961 ben a radarok sok sok perccel azelott mar bemertek Powers gepet hogy az a legvedelmi raketak hatosugaraba kerult volna. Ahogy a technika es vele egyutt a harcaszat valtozott fejlodott ugy csokkent le a legvedelmi rendszerek szamara rendelkezesre allo ido ami alatt a celt fel kell deriteniuk, kovetesbe kell fogni, loelemeket megallapitani es az ideallis idopontban inditani a raketat vagy tuzelni. Mara ez odajutott hogy az alacsonyan repulo gepek kis radarkeresztmetszetu stand off raketakat inditanak melyek felderitesere befogasara masodpercek vannak. Raadasul az esetlegesen tobb iranybol egyszerre tamado celokrol meg nem is beszeltunk.

    Eppen ezert minden legvedelmi komplexum gyartoja mar joideje arra torekszik hogy a leheto legjobban kizarja a dontesi folyamatokbol a rendszer leggyengebb lancszemet ami nem mas mint az ember. Az ember a leglassab eleme ennek a lancnak aminek azoka lehet faradtsag, kepzetlenseg,tulterhetlseg, felelotlenseg, stb. Donteselassu es a legnagyobb hibaszazalekkaljar rendszerszinten. Mara a korszeru rendszereknel gyakorlatilag a rendszer uzem/harc elotti beallitasa SETUP a feladata ( milyen iranykra milyen tavolsagra hany raketat milyen gyujtoval stb stb. Illetve harc kozben vetojoggal bir az az letilthatja a rendszertegy egy celrol vagy altalanossagban az egesz rendszert.

    Elnezve a felveteleket a BUK legkorszerubb kezelopultjai is egy minimum ket generacioval korabbi mar tulhaladott rendszert mutatnak barmennyire is probaljak az uj kepernyokkel meg csili vili dolgokkal feldobni. Korszeru harban korszeru ellenfellel szemben csak szerencses lovesben bizhatnak ami vagy van vagy nincs. Azonban az esetek tobbsegeben csak a celpont es aldozat szerepet fogjak betolteni csakugy mint a hasonlo ( talan egy fel generacioval mar fiatalabb ) Pantsir Sziriaban ahol a legnagyobb hattertamogatas es akarat ellenere sem sikerult meg egy izraeli gepetsemleszednie ellenben forditva mar nem egy kerult veszteseglistara.

    A magyar szemnek tetszik meg az osoreg KUB hoz kepest "csillaghajo" mind kepessegben mind megjelenesben azonben hogy tortenelmi hasonlattal eljek ma egy ilyen "korszeru" BUK nem lenne mas mint amikor anno a MKH Fiat CR-42 seket szerzett be amikor mar a teljesen femepitesu monoplan vadaszok ME-109 Spitfire stb karcoltak az eget mindenfele.
    A Pancírnak nem a repülőgépek lelövöldözése a fő dolga.
  • gacsat
    A Pancírnak nem a repülőgépek lelövöldözése a fő dolga.
    Ez teny de szerintem azt is le kell tudnia loni ha elegkozel jon. Azonban a fo feladatat a kulonbozo iranyitott lovedekek robotrepulogepek stb sem tudja ellatni. Legfobb problemaja a "szokasos" gyenge elektronika. A szirek mer 2012 ben (ha jol emlekszem ) teszteltek a Pantsir felderito radarjat egy ESZAK KOREAI zavarorendszerrel szemben ami a Pantsirt gyar=korlatilag kikapcsolta a harcbol.

    Az oroszok maguk is nem veletlen dolgoztak a rendszer tovabbfejlesztesen novelve a scanning rate-et ezaltal biztositve gyorsabb reagalast azonban az alacsony radarkeresztmetszetu plane lassu celpintokkal tovabbra is hadilabon allnak es akkor az ellektronikus ellentevekenyseggel szembeni ellenallasrol nem beszeltunk.

    Nagyon ugy nez ki hogy a gepagyu egy elhibazott dontes volt. Maga a platform nem tud olyan stabilitast adni amivel a megfelelo pontossag elerheto meg letalpalt allapotban sem.
  • Dinamo már megbocsáss, de iszonyatos tévedésekben leledzel, látszik, hogy csak felszinesen ismered. A végkövetkeztetéseid pedig egy dilettánsé. Annyira egysikú és gyermeteg, hogy még vitatkozni sem érdemes veled.
  • ghostrider
    Dinamo már megbocsáss, de iszonyatos tévedésekben leledzel, látszik, hogy csak felszinesen ismered. A végkövetkeztetéseid pedig egy dilettánsé. Annyira egysikú és gyermeteg, hogy még vitatkozni sem érdemes veled.

    100% szemelyeskedes NULLA erv.

    Gratula !!!

    Azert en orelnek ha a szemelyeskedes mellett par ervet is betennel. Tudod csak hogy elmondhassuk hogy ez egy szakmai oldal. Szoval mi azamivel nem ertesz egyet es miert ?
  • Veled NEM! Régen már megírtam, tartom is hozzá magamat! A hozzászólásaimat olvasd végig, van benne elég sok érv és tény.
  • DINAMO
    A legvedelmi technika harcaszat ahogy barmely mas dolog a vilagban nem egy statikus hanem egy folytonosan valtozo fejlodo dolog. 1961 ben a radarok sok sok perccel azelott mar bemertek Powers gepet hogy az a legvedelmi raketak hatosugaraba kerult volna. Ahogy a technika es vele egyutt a harcaszat valtozott fejlodott ugy csokkent le a legvedelmi rendszerek szamara rendelkezesre allo ido ami alatt a celt fel kell deriteniuk, kovetesbe kell fogni, loelemeket megallapitani es az ideallis idopontban inditani a raketat vagy tuzelni.
    Ez így generálisan nagyon nem igaz.
    Egyrészt, mert eleve megnőtt az alap Dvinához képest a Volhov és Vega által is a HMZ és a hozzá tartozó felderítő radarok zavarás nélkül messze korábban találták meg a célokat. A radarok egyre erősebbek lettek, a rakéta kinematikai HMZ is nőtt, a célpontok sebessége ehhez képest az AGM-28 és AGM-69-et leszámítva konstant marad. A realitás a M1.0 körüli max sebesség volt.

    Az alacsonyan repülő célok hoztak először változást a reakció idő terén, de attól fogva, hogy földháttérben is tudtak dolgozni radarok, akkor ott az alacsonyan repülés önmagában nem segít. Egy Sz-300PMU osztályt felvágva az első budai hegytetőre, ami nyugat felé szabad kilátással bír, lehet próbálkozni az alacsonyan repüléssel, csak túl sok foganatja nem lesz, ameddig a célt nem takarja ki semmi, mert így a horizont nem nagyon fogja, ha NY-DNY felől érkezik Ez volt 30+ éve.

    Mara ez odajutott hogy az alacsonyan repulo gepek kis radarkeresztmetszetu stand off raketakat inditanak melyek felderitesere befogasara masodpercek vannak. Raadasul az esetlegesen tobb iranybol egyszerre tamado celokrol meg nem is beszeltunk.
    Hát, alacsonyan repülést 1991 ODS első hete óta senki nem adta elő. Persze lehetséges, csak a stealth mellett eddig kvázi feleslegesség vált. A stealth lényege, hogy úgy csökkenti az felderítési távolságot, hogy nem kell repülési profilban akkora korlátokat tenni. Nem a domborzat a mérvadó, a hatótávolságot sem kell durván beáldozni.

    Eppen ezert minden legvedelmi komplexum gyartoja mar joideje arra torekszik hogy a leheto legjobban kizarja a dontesi folyamatokbol a rendszer leggyengebb lancszemet ami nem mas mint az ember.
    A kizárás erős szó, mert az ember határozza meg azt, hogy mire és hogyan dolgozzon a rendszer. Lásd a Patriot leírását a HTÖ-ben. Ebben valós időben is bele lehet nyúlni, csak egy ponton túl inkább nem szabad, mert a hibás döntés aránya egyre veszélyesebb, ha nincs idő gondolkodni. De ettől nincs kizárva az ember. Az AVR-nél is magyaráztam, hogy mi a különbség az automatizált és automatikus szavak között.

    Az ember a leglassab eleme ennek a lancnak aminek azoka lehet faradtsag, kepzetlenseg,tulterhetlseg, felelotlenseg, stb. Donteselassu es a legnagyobb hibaszazalekkaljar rendszerszinten. Mara a korszeru rendszereknel gyakorlatilag a rendszer uzem/harc elotti beallitasa SETUP a feladata ( milyen iranykra milyen tavolsagra hany raketat milyen gyujtoval stb stb. Illetve harc kozben vetojoggal bir az az letilthatja a rendszertegy egy celrol vagy altalanossagban az egesz rendszert.
    Tehát nincs kizárva az ember, csak a hosszú döntési lánc egyes elemeinél kivehető és a pre-definiált elem marad ment és az ember csak a folyamat legvégén tilthat le dolgokat, ha úgy érzi szükséges, pl. téves IFF miatt. Vagy mert nem várja el, hogy a rakéta húzzon már bele akkora G-t, amit nem tud. Lásd a jemeni ABM műveletet, amikor a Patriot osztály mögé lőttek. Hpasp ezt is bemutatta.
    Elnezve a felveteleket a BUK legkorszerubb kezelopultjai is egy minimum ket generacioval korabbi mar tulhaladott rendszert mutatnak barmennyire is probaljak az uj kepernyokkel meg csili vili dolgokkal feldobni.
    Az M2 export és M3 esetén nem ezt látom.

    Korszeru harban korszeru ellenfellel szemben csak szerencses lovesben bizhatnak ami vagy van vagy nincs. Azonban az esetek tobbsegeben csak a celpont es aldozat szerepet fogjak betolteni csakugy mint a hasonlo ( talan egy fel generacioval mar fiatalabb ) Pantsir Sziriaban ahol a legnagyobb hattertamogatas es akarat ellenere sem sikerult meg egy izraeli gepetsemleszednie ellenben forditva mar nem egy kerult veszteseglistara.
    És ki mondta, hogy a Pancír HMZ-jében valaha is járt egyetlen IAF gép is...? Vagy van forrásod, radar tracked erre? Mert azt sem lehet tudni, hogy egyáltalán hány céljel volt összesen a támadások során, hogy hány gép indított hány fals célt és csapásmérő fegyvert.

    A magyar szemnek tetszik meg az osoreg KUB hoz kepest "csillaghajo" mind kepessegben mind megjelenesben azonben hogy tortenelmi hasonlattal eljek ma egy ilyen "korszeru" BUK nem lenne mas mint amikor anno a MKH Fiat CR-42 seket szerzett be amikor mar a teljesen femepitesu monoplan vadaszok ME-109 Spitfire stb karcoltak az eget mindenfele.
    Most az M2 exoport változatáról beszélsz vagy az M3-ról?

    ghostrider
    Veled NEM! Régen már megírtam, tartom is hozzá magamat! A hozzászólásaimat olvasd végig, van benne elég sok érv és tény.
    Melyikeket?
  • ghostrider
    Molni! Te meg válaszoltál mindent. Dinamo meg azt olvassa, amelyiket akarja. Innentől én nem foglalkozom vele.
    Uhum ! :)
  • "molnibalage, post: 566833, member: 31"]Ez így generálisan nagyon nem igaz.
    Egyrészt, mert eleve megnőtt az alap Dvinához képest a Volhov és Vega által is a HMZ és a hozzá tartozó felderítő radarok zavarás nélkül messze korábban találták meg a célokat. A radarok egyre erősebbek lettek, a rakéta kinematikai HMZ is nőtt, a célpontok sebessége ehhez képest az AGM-28 és AGM-69-et leszámítva konstant marad. A realitás a M1.0 körüli max sebesség volt.

    "Az alacsonyan repülő célok hoztak először változást a reakció idő terén, de attól fogva, hogy földháttérben is tudtak dolgozni radarok, akkor ott az alacsonyan repülés önmagában nem segít. Egy Sz-300PMU osztályt felvágva az első budai hegytetőre, ami nyugat felé szabad kilátással bír, lehet próbálkozni az alacsonyan repüléssel, csak túl sok foganatja nem lesz, ameddig a célt nem takarja ki semmi, mert így a horizont nem nagyon fogja, ha NY-DNY felől érkezik Ez volt 30+ éve."


    Mar hogy ne segitene !!!! Eloszor is nincs tavolfederito radar kontakt az az nem tudja a lerak egyseg hogy mikor honnan mekkora ellen jon. Masodszor pedig ez a Budai hegytetos dolog sem olyan "magic potion" amilyennek tunik. Legvedelem szempontjabol a legidealisabb a tenger. Lapos , nincs terepakadaly nem tud az ellen elbujni. De meg igy is max 40 km korul van egy vadaszgep meretu cel felderitese . Ha csak kis par tiz meteres dombocskak vannak a radar es a cel kozott akkor mar ez a tavolsag is jelentosen csokken. Marpedig a Dunantulon nem hogy dombok de hegyek volgyek vannak. Idealis a bujkalasra es a meglepetesre. Emlekszel arra a gyakorlatra meg MN idejen amelyiknek az eredmenyet toroltek ? Arra gondolok amikor a SZU-22 sek funivoban leptek meg a lerakosokat akiknek egy arva befogast nem sikerult osszehozniuk csak a kabin felett elhuzo gepekre tudtak razni az okluket.

    Ma ennel lerak szempontbol sokkal rosszabba helyzet mert nem csak hogy a csapasmero gep kepes alacsonyan bujkalva repulni de a fegyverzete is stand off raadasul alacsony radarkeresztmetszeu es manoverezo. A reakcio ido olyan szinten lecsokkent hogy az emberi bevatkozas es donteshozatal gyakorlatilag garantalt vereseggel er fel.


    "Hát, alacsonyan repülést 1991 ODS első hete óta senki nem adta elő. Persze lehetséges, csak a stealth mellett eddig kvázi feleslegesség vált. A stealth lényege, hogy úgy csökkenti az felderítési távolságot, hogy nem kell repülési profilban akkora korlátokat tenni. Nem a domborzat a mérvadó, a hatótávolságot sem kell durván beáldozni."

    Ne feleddhogy korszeru integralt legvedelem ellen meg nem merettetett meg a stelth technologia raadasul ezzel a lopakodassal csak a gepek egy tort resze rendelkezik..
    Meg ma is nem lopakodo gepek bizony a radarhorizont ala sulyednek csapasmeres elott hogy se a vadaszok se a lerakosok ne tudjak honnan mikor hanyan jonnek . Az izraeli gepek is a terep fedezetet kihasznalva repulnek es mernek csapast meg ma is.

    "A kizárás erős szó, mert az ember határozza meg azt, hogy mire és hogyan dolgozzon a rendszer. Lásd a Patriot leírását a HTÖ-ben. Ebben valós időben is bele lehet nyúlni, csak egy ponton túl inkább nem szabad, mert a hibás döntés aránya egyre veszélyesebb, ha nincs idő gondolkodni. De ettől nincs kizárva az ember. Az AVR-nél is magyaráztam, hogy mi a különbség az automatizált és automatikus szavak között."

    Nem azt mondtam hogy az ember ki van zarva hanem hogy a tenyleges harcfeladat kozben mar csak hatraltat. Az elejen beallitja a rendszert mit hogyan honnan mivel stb aztan eldonti hogy manual vagy automata uzemmodban vagy felautomata dolgozik. Ha a celok szama lehetove teszi akkor manualisan is mukodik a dolog csak eppen nincs garancia arra hogy mikozben egy 40-60 km re levo celponttal foglalkozol akkor nem fog felbukkanni egy alacsonyan feled repulo salvo amire igy mar nincs idod ugy radolgozni hogy mind leszedd. Ott az ember de mar csak beallit es felugyel.


    Tehát nincs kizárva az ember, csak a hosszú döntési lánc egyes elemeinél kivehető és a pre-definiált elem marad ment és az ember csak a folyamat legvégén tilthat le dolgokat, ha úgy érzi szükséges, pl. téves IFF miatt. Vagy mert nem várja el, hogy a rakéta húzzon már bele akkora G-t, amit nem tud. Lásd a jemeni ABM műveletet, amikor a Patriot osztály mögé lőttek. Hpasp ezt is bemutatta.


    Ez igy van

    Az M2 export és M3 esetén nem ezt látom.

    És ki mondta, hogy a Pancír HMZ-jében valaha is járt egyetlen IAF gép is...? Vagy van forrásod, radar tracked erre? Mert azt sem lehet tudni, hogy egyáltalán hány céljel volt összesen a támadások során, hogy hány gép indított hány fals célt és csapásmérő fegyvert.


    Nem ezt kell nezni mert egyreszt nem tudjuk masreszt meg jelen esetben nem ez a legfontosabb. A lenyeg hogy az IAF semmisitett e meg Pantsir inditokat IGEN/NEM es a PANTSIR inditok semmisitettek e meg IAF gepeket IGEN/NEM. De mivel a lerak egy rendszer es nem egyegy fegyver vagy indito igy a kerdes ugy lenne helyes hogy a szir legvedelem mire volt kepes az IAF ellen es forditva. Ebbol meg az latszik hogy BUK PANTSIR NYEVA S-300 ide vagy oda de egy szerencses lelovesen kivul az IAF gepek azt es akkor tesznek amit ok akarnak.

    Most az M2 exoport változatáról beszélsz vagy az M3-ról?

    Van kulonbseg HMI szempontjabol ? Mert ha megnoveltek a hatotavot meg tobb celcsatorna stb stb de a dontesihozatal tovabbra is emberfuggo akkor nem igazan van kulonbseg.


    Az erthetoseg szempontjabol egyszeruen. A legvedelmi raketakkal valo harc mara oda jutott mint anno a legvedelmi gepagyukkal valo harc. Volt ido amikor a celzast tuzelest helyesbitest kezzel szemmel vegeztek majd a celok sebessegenek manoverezokepessegenek novekedese miatt ezt felvaltottak az automata rendszerek emberi felugyelettel. Itt tart ma a lerak is. Lehet "emberkedni" de akkor lassu leszel es halott.
  • DINAMO
    "molnibalage, post: 566833, member: 31"]Ez így generálisan nagyon nem igaz.
    Egyrészt, mert eleve megnőtt az alap Dvinához képest a Volhov és Vega által is a HMZ és a hozzá tartozó felderítő radarok zavarás nélkül messze korábban találták meg a célokat. A radarok egyre erősebbek lettek, a rakéta kinematikai HMZ is nőtt, a célpontok sebessége ehhez képest az AGM-28 és AGM-69-et leszámítva konstant marad. A realitás a M1.0 körüli max sebesség volt.

    "Az alacsonyan repülő célok hoztak először változást a reakció idő terén, de attól fogva, hogy földháttérben is tudtak dolgozni radarok, akkor ott az alacsonyan repülés önmagában nem segít. Egy Sz-300PMU osztályt felvágva az első budai hegytetőre, ami nyugat felé szabad kilátással bír, lehet próbálkozni az alacsonyan repüléssel, csak túl sok foganatja nem lesz, ameddig a célt nem takarja ki semmi, mert így a horizont nem nagyon fogja, ha NY-DNY felől érkezik Ez volt 30+ éve."


    Mar hogy ne segitene !!!! Eloszor is nincs tavolfederito radar kontakt az az nem tudja a lerak egyseg hogy mikor honnan mekkora ellen jon. Masodszor pedig ez a Budai hegytetos dolog sem olyan "magic potion" amilyennek tunik. Legvedelem szempontjabol a legidealisabb a tenger. Lapos , nincs terepakadaly nem tud az ellen elbujni. De meg igy is max 40 km korul van egy vadaszgep meretu cel felderitese . Ha csak kis par tiz meteres dombocskak vannak a radar es a cel kozott akkor mar ez a tavolsag is jelentosen csokken. Marpedig a Dunantulon nem hogy dombok de hegyek volgyek vannak. Idealis a bujkalasra es a meglepetesre. Emlekszel arra a gyakorlatra meg MN idejen amelyiknek az eredmenyet toroltek ? Arra gondolok amikor a SZU-22 sek funivoban leptek meg a lerakosokat akiknek egy arva befogast nem sikerult osszehozniuk csak a kabin felett elhuzo gepekre tudtak razni az okluket.

    Ma ennel lerak szempontbol sokkal rosszabba helyzet mert nem csak hogy a csapasmero gep kepes alacsonyan bujkalva repulni de a fegyverzete is stand off raadasul alacsony radarkeresztmetszeu es manoverezo. A reakcio ido olyan szinten lecsokkent hogy az emberi bevatkozas es donteshozatal gyakorlatilag garantalt vereseggel er fel.


    "Hát, alacsonyan repülést 1991 ODS első hete óta senki nem adta elő. Persze lehetséges, csak a stealth mellett eddig kvázi feleslegesség vált. A stealth lényege, hogy úgy csökkenti az felderítési távolságot, hogy nem kell repülési profilban akkora korlátokat tenni. Nem a domborzat a mérvadó, a hatótávolságot sem kell durván beáldozni."

    Ne feleddhogy korszeru integralt legvedelem ellen meg nem merettetett meg a stelth technologia raadasul ezzel a lopakodassal csak a gepek egy tort resze rendelkezik..
    Meg ma is nem lopakodo gepek bizony a radarhorizont ala sulyednek csapasmeres elott hogy se a vadaszok se a lerakosok ne tudjak honnan mikor hanyan jonnek . Az izraeli gepek is a terep fedezetet kihasznalva repulnek es mernek csapast meg ma is.

    "A kizárás erős szó, mert az ember határozza meg azt, hogy mire és hogyan dolgozzon a rendszer. Lásd a Patriot leírását a HTÖ-ben. Ebben valós időben is bele lehet nyúlni, csak egy ponton túl inkább nem szabad, mert a hibás döntés aránya egyre veszélyesebb, ha nincs idő gondolkodni. De ettől nincs kizárva az ember. Az AVR-nél is magyaráztam, hogy mi a különbség az automatizált és automatikus szavak között."

    Nem azt mondtam hogy az ember ki van zarva hanem hogy a tenyleges harcfeladat kozben mar csak hatraltat. Az elejen beallitja a rendszert mit hogyan honnan mivel stb aztan eldonti hogy manual vagy automata uzemmodban vagy felautomata dolgozik. Ha a celok szama lehetove teszi akkor manualisan is mukodik a dolog csak eppen nincs garancia arra hogy mikozben egy 40-60 km re levo celponttal foglalkozol akkor nem fog felbukkanni egy alacsonyan feled repulo salvo amire igy mar nincs idod ugy radolgozni hogy mind leszedd. Ott az ember de mar csak beallit es felugyel.


    Tehát nincs kizárva az ember, csak a hosszú döntési lánc egyes elemeinél kivehető és a pre-definiált elem marad ment és az ember csak a folyamat legvégén tilthat le dolgokat, ha úgy érzi szükséges, pl. téves IFF miatt. Vagy mert nem várja el, hogy a rakéta húzzon már bele akkora G-t, amit nem tud. Lásd a jemeni ABM műveletet, amikor a Patriot osztály mögé lőttek. Hpasp ezt is bemutatta.


    Ez igy van

    Az M2 export és M3 esetén nem ezt látom.

    És ki mondta, hogy a Pancír HMZ-jében valaha is járt egyetlen IAF gép is...? Vagy van forrásod, radar tracked erre? Mert azt sem lehet tudni, hogy egyáltalán hány céljel volt összesen a támadások során, hogy hány gép indított hány fals célt és csapásmérő fegyvert.


    Nem ezt kell nezni mert egyreszt nem tudjuk masreszt meg jelen esetben nem ez a legfontosabb. A lenyeg hogy az IAF semmisitett e meg Pantsir inditokat IGEN/NEM es a PANTSIR inditok semmisitettek e meg IAF gepeket IGEN/NEM. De mivel a lerak egy rendszer es nem egyegy fegyver vagy indito igy a kerdes ugy lenne helyes hogy a szir legvedelem mire volt kepes az IAF ellen es forditva. Ebbol meg az latszik hogy BUK PANTSIR NYEVA S-300 ide vagy oda de egy szerencses lelovesen kivul az IAF gepek azt es akkor tesznek amit ok akarnak.

    Most az M2 exoport változatáról beszélsz vagy az M3-ról?

    Van kulonbseg HMI szempontjabol ? Mert ha megnoveltek a hatotavot meg tobb celcsatorna stb stb de a dontesihozatal tovabbra is emberfuggo akkor nem igazan van kulonbseg.


    Az erthetoseg szempontjabol egyszeruen. A legvedelmi raketakkal valo harc mara oda jutott mint anno a legvedelmi gepagyukkal valo harc. Volt ido amikor a celzast tuzelest helyesbitest kezzel szemmel vegeztek majd a celok sebessegenek manoverezokepessegenek novekedese miatt ezt felvaltottak az automata rendszerek emberi felugyelettel. Itt tart ma a lerak is. Lehet "emberkedni" de akkor lassu leszel es halott.
    Hogy Pancít lőtt-e IAF repülőt, az nem lényeges. Nem az a feladata. Ha az utolsó rakétáig lelövöldözte a bejövő eszközöket, akkor teljesítette a feladatát. Ha több jött, az már nem az ő baja, hanem a hadvezetésé. Ha becsapódott, miközben még működött, az a baj, de erről nem tudunk.
  • DINAMO
    "
    Mar hogy ne segitene !!!! Eloszor is nincs tavolfederito radar kontakt az az nem tudja a lerak egyseg hogy mikor honnan mekkora ellen jon.
    Na de miért is nincs célfelderítő radar? Annyi féle és fajta van belőle már, mint a tenger.

    Masodszor pedig ez a Budai hegytetos dolog sem olyan "magic potion" amilyennek tunik.
    De, eléggé az. Sajnos a szomorú igazság az, hogy ahol a terepviszonyok nem teszik lehetővé, akkor ott nem nagyon lehet ma már elbújni stealth vagy valamiféle EW, aminek mai szintjéről nekem fogalmam sincs és másnak se lehet nagyon. A zavarás meg legfeljebb a bemérést teszi nehézzé, de az fix, hogy elárulja, hogy valahol a környéken vagy. A terepkövetésnél az első radar kontaktusig ez sincs meg, ahogy a stealth-nél sem.

    Legvedelem szempontjabol a legidealisabb a tenger. Lapos , nincs terepakadaly nem tud az ellen elbujni.
    Akkor miért jössz a magic potion résszel? Egy szóval sem azt írtam, hogy a hegyek között közeledő gépet látná a budai hegyek szélén DNY felé kereső radar. De, hogy az Alföld felől és a Balanton felől nem nagyon ér közel gép, az fix. Ergo limitálja azt, ahogy SAM elől bújkálhatsz. ---> Na, akkor a honi légvédelem hogyan is dolgozott volna? Hegyek felett a MiG-29 CAP-el, a többit védte volna a ké Sz-300PMU osztály.

    De meg igy is max 40 km korul van egy vadaszgep meretu cel felderitese .
    Idealizált sík terep esetén. Csak egy hegytetőről sík terep felé nézve nem ez a helyzet. Vagy pl. tengerparton ezért isteni még egy kisebb domb is, mert brutálisan kitolja a radarhorizontot.

    Ha csak kis par tiz meteres dombocskak vannak a radar es a cel kozott akkor mar ez a tavolsag is jelentosen csokken.
    Egyes irányokban és akkor, ha a radar nem domb vagy hegytetőn van. Na, akkor miért is volt fontos, hogy Tubesen legyen a radar?

    Marpedig a Dunantulon nem hogy dombok de hegyek volgyek vannak. Idealis a bujkalasra es a meglepetesre. Emlekszel arra a gyakorlatra meg MN idejen amelyiknek az eredmenyet toroltek ? Arra gondolok amikor a SZU-22 sek funivoban leptek meg a lerakosokat akiknek egy arva befogast nem sikerult osszehozniuk csak a kabin felett elhuzo gepekre tudtak razni az okluket.
    Igen, szar helyen volt radar és olyan rendszerekről volt szó, aminek nem volt low level CW radarja, mint az Sz-300P családnak a Clam Shell. Meg a Volhov reakció ideje az első észleléstől min 30 sec az indításig, de ez erős túlzás. Ennyi idő alatt egy 300 m/s sebességű cél 9 km-et repül... A min HMZ meg legalább 3,5 km.

    Ma ennel lerak szempontbol sokkal rosszabba helyzet mert nem csak hogy a csapasmero gep kepes alacsonyan bujkalva repulni de a fegyverzete is stand off raadasul alacsony radarkeresztmetszeu es manoverezo.
    Hujujujuj.... Azért nem mindegy, hogy milyen az a stand off fegyverzet és milyen magasságból. Mert kis magasságból ez SDB hatótávolsága picsafüst még hajítva is, ha egyáltalán lehet így alkalmazni, mert ezt soha nem láttam még reklámozva sem. A rakéták esetén meg kb. LOS kell indításkor, ha Brimsotne szerű dolgokra gondolsz. A Taurus és társai meg totál más kategóriák 100+ km-ről indítod őket, de igazából statikus vagy PB (pre-briefed) célokra.

    A reakcio ido olyan szinten lecsokkent hogy az emberi bevatkozas es donteshozatal gyakorlatilag garantalt vereseggel er fel.
    Mondom, ez generálisan rizsa. Konkréta az E-3 + Patriot vagy az A-50U + Sz-300P család esetén a világ minden ideje kb. tied a döntésre akkor a célfelderítési táv. A célok osztályozásában segít be az automatizált, de nem automatikus légvédlemi rendszer. Van ma már minden korszerű rendszernek full auto módja is (persze tiltani mindig lehet), de így üzemelni tartósan az istenkísértés főleg egy dinamikus légtér esetén.

    Ne feleddhogy korszeru integralt legvedelem ellen meg nem merettetett meg a stelth technologia raadasul ezzel a lopakodassal csak a gepek egy tort resze rendelkezik..
    Azért a '70-es évek végi F-117 nekiment AVR-es légvédelemnek, még ha csak nem szovjetnek is. Elég impresszív eredményt mutatott fel. Úgy, hogy még RWR-ja sem volt. Szóval ma egy F-35A szerű gép elle, ha csak a felét tudja annak, amit a marketing mond, akkor elég becsinálós az ellen area denial képességet felmutatni, konkrétan lehetetlen, ha te ezt egy 30-50 km-es sugarú körre érted úgy, amikor ez 4. gen gépek ellen már a PMU1 óta 150 km tája, ha nincs kőkemény zavarás.

    Meg ma is nem lopakodo gepek bizony a radarhorizont ala sulyednek csapasmeres elott hogy se a vadaszok se a lerakosok ne tudjak honnan mikor hanyan jonnek . Az izraeli gepek is a terep fedezetet kihasznalva repulnek es mernek csapast meg ma is.
    Tessék? Az izraeli akciókról kb. semmi konkrétum, de a Sivatagi Vihar óta nem tudni arról, hogy bárki éleseben kismagasságon akcíózott volna. Te egy lehetőséget állítasz be gyakorlatként. A gépek többsége nem képes éjszakai terepkövető üzemmódra. Az NVG a gépeken korlátozott mértékben lehetővé teszi a terepkövető radar és robotpilóta nélküli repülést, de nem minden időjárási viszonyok között, rövid ideig (pilóta fárad) és nem 30-60 méteren. GPS és terrain map alapján is lehet ezt tolni. Elvben. De, hogy ehhez mikor kellően sűrű és megbízható a GPS és hol van tényleg kellően pontos digitális térképe és kinek...

    Nem azt mondtam hogy az ember ki van zarva hanem hogy a tenyleges harcfeladat kozben mar csak hatraltat.
    Vagy életet ment, ha nem olyan kőhülye az operátor, hogy egy szubszonikus hibás IFF-ű gépet összevéteszt egy ballisztikus rakétával és nem avatkozik be.

    Nem ezt kell nezni mert egyreszt nem tudjuk masreszt meg jelen esetben nem ez a legfontosabb. A lenyeg hogy az IAF semmisitett e meg Pantsir inditokat IGEN/NEM es a PANTSIR inditok semmisitettek e meg IAF gepeket IGEN/NEM. De mivel a lerak egy rendszer es nem egyegy fegyver vagy indito igy a kerdes ugy lenne helyes hogy a szir legvedelem mire volt kepes az IAF ellen es forditva. Ebbol meg az latszik hogy BUK PANTSIR NYEVA S-300 ide vagy oda de egy szerencses lelovesen kivul az IAF gepek azt es akkor tesznek amit ok akarnak.
    Elégtelen adat és nincs mérce ahhoz, hogy mi az az "azt csinálnak amit akarnak". Én nem tudom, hogy az IAF vezetőinek a fejében ez hol kezdődik és ét véget. De, ha egy Vega lekap egy F-16I-t, akkor nem hinném, hogy erről van szó.

    Van kulonbseg HMI szempontjabol ?
    Mond, te nem láttad a betett képeket a hatalmas LCD és eltérő kezelőpulttal?

    Mert ha megnoveltek a hatotavot meg tobb celcsatorna stb stb de a dontesihozatal tovabbra is emberfuggo akkor nem igazan van kulonbseg.
    Már a Buk-M1 is automatizált volt... IOC 1987.
  • molnibalage
    Eltérő rakétával?
    Igen. Ezzel jobb lehetőséget biztosítanak a Viking rendszernek, így nagyobb magasságban és nagyobb távolságban is képes a célokat(ballisztikusat is) eltalálni.
  • boki
    Igen. Ezzel jobb lehetőséget biztosítanak a Viking rendszernek, így nagyobb magasságban és nagyobb távolságban is képes a célokat(ballisztikusat is) eltalálni.
    Ez dedikált ABM rakéta? Publikus a típusjelzése?
  • molnibalage
    Ez dedikált ABM rakéta? Publikus a típusjelzése?
    Ami ismert azt leírtam. Részletek remélhetőleg a kiállítás megnyitása után lesznek.
  • molnibalage
    Ez dedikált ABM rakéta? Publikus a típusjelzése?
    9М83МE rakéta van benne, ugyanaz mint az Sz-300VM-nél.
  • Első (szériában gyártott) Buk-M3 szállítmány érkezik a Központi katonai körzetbe. Altájban lesznek telepítve.

Ugrás a fórum topichoz