|

A Zhuhai 2018 fegyverkiállítás margójára

A kétévente megrendezett Zhuhai repülőnapok alkalmával ismét rengeteg újdonság került a nyilvánosság elé a kínai repülőgyártás területéről. Bemutatkozott a tolóerővektor-eltérítéses hajtóművel ellátott J-10 vadászgép, bemutatták a Z-10 harci helikopter export változatát, méghozzá a legmodernebb grafén páncélzattal, de jelen volt még nagyon sok drón, szállítórepülő stb.

A repülőnapokat azonban még kiegészíti úgy szárazföldi, mint vízi haditechnikai eszközök bemutatója, valamint a legújabb űrkutatási eszközökéi is.

Ebben a rövidebb összefoglalóban a teljesség igénye nélkül, néhány számomra érdekesnek tartott szárazföldi haditechnikai fejlesztést mutatnék be, teljesen szubjektív alapon.

Modernizációs csomagok a Type-59 (a T-54 kínai változata) részére

Kínai jelenleg is rendszerben tart nagyobb számú Type-59 típusú harckocsit, ezek egy jelentős részét modernizálta is. Viszont a Type-59 széria harckocsijai nem csak Kínában, hanem nagyon sok országban még jelenleg is üzemelnek ahol az elsővonalas erők gerincét képezik, ezért az ezek részére kifejlesztett modernizációs csomagokban jelentős üzleti lehetőség rejlik.

Az első képen a kínai haderőben is rendszerben lévő Type-59D változat látható. Ez 105 milliméteres ágyút kapott, modernebb tűzvezérlő rendszert és reaktív páncélzatot.

A következő képeken a Type-59G változatai láthatóak. Ezeknek két fajtája létezik: az egyiket 105, a másikat 125 milliméteres löveggel látták el. Jól látható, hogy a modern elektronikán kívül egy jelentősen modernizált páncélzatot is felszereltek a toronyra.

Type 59G változatok ,

Elől 105, a háttérben 125 milliméteres változat ,

A harmadik és egyben legradikálisabb modernizációs csomagban egy teljesen új tornyot kapott a harcjármű, a régi járműből csak az alváz kerül újrafelhasználásra. Az új torony 30 milliméteres gépágyút és géppuskát tartalmaz és nem teljesen új fejlesztés, ugyanis megtalálható még a ZBD-03 ejtőernyős harcjárművön, valamit ezzel modernizálták a régi ZBD-86 (BMP-1 másolat) is. Erre kétoldalt rakétaindító konténereket szereltek, ez utóbbiak három fajta rakéta indítására képesek: 4, 6 valamint 10 kilométer hatótávval. A jármű továbbá egy drónt is kapott, amivel 10 kilométer távolságig képes maga felderítenie a lehetséges célpontokat. Ez az elvi kialakítás nagy hasonlóságot mutat az izraeli Pereh fejlesztéssel. Itt régi M-60 alváz használnak Spike rakéták hordozójának.

A harckocsikon kívül kiállításra került nagyon sok légvédelmi fegyver.

A legérdekesebb a 76 milliméteres önjáró légvédelmi gépágyú (SPAAG). Ilyen fegyvert eddig Olaszország fejlesztett ki még a hidegháború végén, de mivel annak vége lett, a rendszeresítése is abbamaradt. Egy új változata nemrég jelent meg 8×8 kerékképletű járműre szerelve. A kínai fejlesztés nagyon úgy tűnik, hogy képességeiben előzi az olasz vetélytársat. Kezelőszemélyzet nélküli, teljesen automatizált tornyot kapott, a járműtestet meghosszabbították és 10×10 kerékképletűre alakították ki. A megnövekedett belső térben foglal helyet a kezelőszemélyzet, valamit el tudtak helyezni egy generátort is amivel a rendszer áramellátását tudják biztosítani.

40 milliméteres teleszkópos lőszert tüzelő gépágyúval ellátott jármű. Kína jó néhány éve kifejlesztett egy 6×6, vagy 8×8 kerékképletű apró járművet légimozgékonyságú csapatai számára. Közös jellemzőjük, hogy könnyen beférnek egy Mi-8/17 szállítóhelikopter rakterébe. Néhány katonát és a felszerelésüket könnyen tudja szállítani és mint fegyverhordozó platform sem utolsó. Ezekből a járművekből egy egész családot állítottak ki légvédelmi, aknavető hordozó, sebesültszállító kivitelben.

Talán az egyik legérdekesebb változat egy 40 milliméteres gépágyút kapott, mely nagyon modern teleszkópos lőszert használ. Ezen kívül nem csak ember irányíthatja, hanem távirányítással is működik.

Végezetül a Miniatűr irányított rakéta. Az informatikai forradalom lassan lehetővé teszi olyan kicsiny rakéták létrehozását, melyeket akár egy lövész is kényelmesen tud hordozni és indítani. Az itt bemutatott példány hatótávolsága körülbelül két kilométer. Miután befogta a célt önmagát vezérli, ezért a lövész nem kell a becsapódásig irányítsa a rakétát. Érdekesség még maga a fegyver amiből kilövik. Ezen nincs semmilyen optika, csak egy célzóegység, amely a rakéta által küldött képet vetíti a használó látómezejébe. Ebben az esetben az indítóeszköz egy nagyon olcsó és “buta” eszköz, a rakéta pedig az ami “intelligens”. Esetleges későbbi modernebb rakéták esetében semmilyen modernizációra sem lesz szükség.