|

Így tesztelik a PAK-FA gépágyúját

Az alábbi videón látható, hogyan tesztelik az orosz ötödik generációs típus 9-A1-4071K jelzésű beépített fegyverét.

Fórum hozzászólások

  • fip7
    wolfram

    Tudom, hogy az általam linkelt képen nem az APQ-181 van.
    De valami be van építve végig a belépőélbe. Nem is biztos, hogy csak egy rendszer, lehet rendszerek.
    Én hivatalosan nem láttam olyat, hogy a B2-nek lenne EW vagy ECM rendszere, de 100%-ra veszem, hogy van neki.
    Sőt én anno pont arra gondoltam, hogy a belépő élekben valamilyen L/UHF sávos radar lehet beépítve, mert arra nem jeleznek a vadászgépek besugárzás jelzői. E miatt ha az útvonalon vadászgép veszély várható, akkor a B2 eltérhet az útvonaltól, a helyet, hogy szembe repülne az ellenséggel. Innen jutott eszembe a belinkelt kép az aktuális téma kapcsán. Szerintem ez is logikus lenne. És itt azért van egy majd 1 méter körüli vastagság is a rendszer számára :)
    Ja, azóta már láttam, hogy te is linkelted. :)

    AN/APR-50 volt, azóta cserélték újabbra:
    http://www.baesystems.com/en-us/article/b-2-bomber-to-use-electronic-warfare-system
    De ezen rendszer(ek) képességeiről nem sokat lehet tudni, besugárzásérzékelő van, az biztos, de esélyesen valami ellentevékenységre is képes lehet.
    Hogy A/A radar is lenne rajta? Passz...
  • wolfram
    Ez a radar AESA, mindig is ezt mondták. A hullámhossz pedig behatárolja az adó/vevő/atenna-elemek méretét, szóval itt trükközni nem nagyon tudnak.
    Igaz ez nyilván.

    Én ugyan úgy találgatok ahogy itt jelenleg mindenki.

    Abból indultam ki, hogy mire lehet logikus az hogy beraknak egy ilyen eszközt párban a szárny belépőélekbe(amit én valóban nem tudok/akarok számolgatni hogy mekkora homlokfelületet ad ki ennél a két radarnál?), illetve abból a lehetséges méretből valójában mekkora is az antenna apertúra tényleges felülete.
    Nekem nem tűnik reálisnak az, hogy optikai/infra 360 fokos lefedettség, vagy valóban nagyon magas frekis radaros MAWS helyett csináltak volna egy L-sávú 24 cm-es hullámhosszon üzemelő CSAK melső féllégteres MAWS-ot. Egyszerűn Balázzsal szemben értelmetlennek tartom. Nincs 360 fokos lefedettség(ez jó duma hogy onnan jön majd úgyis a SAM, AAM, de csak duma, egy MAWS akkor ér valamit ha 360 fokban számíthatsz rá), illetve pontosan ahogy én mondom már rég óta, az hogy nem magas freki(40 Ghz tája mint EF -nél) hanem 1-2 Ghz a tartomány, azt eredményezi hogy pontatlan lesz de nagyon az irány meghatározás, s szint úgy a sebesség becslés. Ahhoz pedig hogy tudd hogy merre kéne kitérő manővert tegyél, és egyáltalán valami kalkuláció segítsen abban hogy mi és mikor fog eltalálni, ezek kellenének de jó pontosan.

    Nyilván nem méteres tartomány mint a sokat emlegetett P-18, le is volt írva hogy konkrétan 24 cm-es hullámhosszal üzemelő L sáv, ami a "hagyományos" 8-12 Ghz között (átlagban kb. 10 Ghz környékén) operáló mai orr-radarokhoz képest 1.25 Ghz azért szerintem nagyságrendbéli eltérés, még ha Balázs bele is kötött abba hogy nem 10x-es eltérés. Valóban nem, "csak" 8X os. Az nekem nagyságrendi eltérés. A fél hullámhossz alapján 24 cm-es hullámhossznál 12 cm-es optimális antennák jönnek ki. Az azért én azt gondolom már nem elképzelhetetlen hogy oda beférjen belőle jó pár, megfelelő adóteljesítény meglétével ahogy mondtam, rossz pontossággal/pontatlansággal(nem tűzvezető célra, max MCG-t adni mivel a felbontása "érzékenysége" akkár több 100m-is lehet) de kereső üzemmódban nagyobb hatótávolságot jelenthet mint egy X sávú 10Ghz környékén akár jobban fókuszált hagyományos radar, mivel az ÖSSZES jelenlegi stealth koncepció pontosan ennek a hullámhossz tartománynak a vissza a sugárzó irányába NEM reflektálásán és az elnyelésén alapul. Egy ettől 8x hosszabb hullámhossz pontosan annak fizikai méretei miatt vissza fog verődni sokkal inkább abba az irányba ahonnan küldték, és el sem fog nyelődni a RAM-on olyan hatásfokkal.

    Én ebben látom a logikát. S még le sem hülyéztem közben senkit, hogy leírtam a meglátásaim...
  • zsolti
    Igaz ez nyilván.

    Én ugyan úgy találgatok ahogy itt jelenleg mindenki.
    A nagy különbség, hogy te találgatsz meg haluzol be folyamatosan dolgokat legyen a téma bármi és nyomod az iszonyatosan irritáló "semmit sem tudhatunk". Más fizikán alapulva gondolkozik és nem hisz a csodákban, mert azok nincsenek. Mondom, csak végig kellene menned a hidegháborús SAM rendszerek radarjain, hogy lásd. Kis RCS-ű cél nagy távról brutális radarok tudnak érzékelni és nem széles nagyalábbal dolgozó kis teljesítményű vackok. Majd elolvasod a HT összefoglalót és rájössz.

    De tök jó, hogy te ilyen lazán beszólsz másnak...

    Abból indultam ki, hogy mire lehet logikus az hogy beraknak egy ilyen eszközt párban a szárny belépőélekbe(amit én valóban nem tudok/akarok számolgatni hogy mekkora homlokfelületet ad ki ennél a két radarnál?), illetve abból a lehetséges méretből valójában mekkora is az antenna apertúra tényleges felülete.
    Na, mert szerinted én miből? Szerinted a cirka 1 nagyságrendben levő felületi eltérés az mire jó radart eredményez harcászati értelemben hasznos felderítési távolságot nézve...? Egy ekkora antennával még nem stealth célok ellen se lehet nagyon vitézkedni. A távolság 4-dik hatványos dolga és a fent említett nyalábszélesség és teljesítménysűrűség kapcsolat miatt.

    Nekem nem tűnik reálisnak az, hogy optikai/infra 360 fokos lefedettség, vagy valóban nagyon magas frekis radaros MAWS helyett csináltak volna egy L-sávú 24 cm-es hullámhosszon üzemelő CSAK melső féllégteres MAWS-ot. Egyszerűn Balázzsal szemben értelmetlennek tartom.
    Egy rakétát akkor kell érzékelni, amikor még feléd közeledik és ez az esetek többségében akkor van, amikor felé repülsz.. Ha meg is méred mozgásparamétereit, akkor tudhatod, hogy kb. meddig fog elrepülni. Egyébként meg semmi sem tiltja azt, hogy ezt hátrafelé is beépítsék még kisebb méretben...

    Nincs 360 fokos lefedettség(ez jó duma hogy onnan jön majd úgyis a SAM, AAM, de csak duma, egy MAWS akkor ér valamit ha 360 fokban számíthatsz rá), illetve pontosan ahogy én mondom már rég óta, az hogy nem magas freki(40 Ghz tája mint EF -nél) hanem 1-2 Ghz a tartomány, azt eredményezi hogy pontatlan lesz de nagyon az irány meghatározás, s szint úgy a sebesség becslés. Ahhoz pedig hogy tudd hogy merre kéne kitérő manővert tegyél, és egyáltalán valami kalkuláció segítsen abban hogy mi és mikor fog eltalálni, ezek kellenének de jó pontosan.
    Most itt tök jó, hogy magadnak mondasz ellent azzal, hogy a pontatlanabb 1-2 GHz-es tartomány. A vadászgépek mozgásparamétereit is jó lenne pontosan mérni, mert az MCG-hez azt kell, hogy az ARH pontosan érjen végfázisba, ha a célpont manőverezik is.

    Nyilván nem méteres tartomány mint a sokat emlegetett P-18, le is volt írva hogy konkrétan 24 cm-es hullámhosszal üzemelő L sáv, ami a "hagyományos" 8-12 Ghz között (átlagban kb. 10 Ghz környékén) operáló mai orr-radarokhoz képest 1.25 Ghz azért szerintem nagyságrendbéli eltérés, még ha Balázs bele is kötött abba hogy nem 10x-es eltérés. Valóban nem, "csak" 8X os.
    Jó reggelt, én a SAM tűzvezető radarokhoz képest írtam, amik nagyjából 3 GHz táján üzemelnek. A kőkorszaki Dvina/Volhov és a sokkal korszerűbb Patriot is. Ahhoz képest ez nem túl nagy eltérés. Csak a Patrot radarjának felülete úgy két nagyságrenddel nagyobb. Fogsz te meg azzal nagy távolságról stealth gépet -30 dBSm vagy alatta 40 km felett? Hát nemigen... Na, akkor egy század akkora felület (a mérettől függ a teljesímény is) és a sokszorosan szélesebb nyalábbal doglozó radar szeritned milyem észlelési távval bír stealth célok ellen...? Mondom, csodák nincsenek.

    Az nekem nagyságrendi eltérés. A fél hullámhossz alapján 24 cm-es hullámhossznál 12 cm-es optimális antennák jönnek ki. Az azért én azt gondolom már nem elképzelhetetlen hogy oda beférjen belőle jó pár, megfelelő adóteljesítény meglétével ahogy mondtam, rossz pontossággal/pontatlansággal(nem tűzvezető célra, max MCG-t adni mivel a felbontása "érzékenysége" akkár több 100m-is lehet) de kereső üzemmódban nagyobb hatótávolságot jelenthet mint egy X sávú 10Ghz környékén akár jobban fókuszált hagyományos radar, mivel az ÖSSZES jelenlegi stealth koncepció pontosan ennek a hullámhossz tartománynak a vissza a sugárzó irányába NEM reflektálásán és az elnyelésén alapul. Egy ettől 8x hosszabb hullámhossz pontosan annak fizikai méretei miatt vissza fog verődni sokkal inkább abba az irányba ahonnan küldték, és el sem fog nyelődni a RAM-on olyan hatásfokkal.
    A matematikai modellek RAM nélkül hoznak ki -30 és -40 dBSm közötti RCS-eket az optimális tartományban. Huh... Még, ha az L sáv totálisan kivonná a RAM hatását az egyenletből, akkor is szép móka az érzékelése ekkora céloknak.

    A 12 cm-es fél hullámhosszal az elemek mérete ennyire jön ki, de közöttük kell lenni távolságnak is. Ez alapján és képeket néve valami 8-10 db elem jött ki vízszintesen és legfeljebb 2 db függőlegesen. Ezzel a kapott nyaláb 12x51 fok a megengedőbb esetben. Wundebar... Az AN/APG-68-nál ez 3,6x4,25 fok. Remélem érzed a különbséget azt, hogy mekkora térbe mekkora energiát pumpálsz be...

    Én ebben látom a logikát. S még le sem hülyéztem közben senkit, hogy leírtam a meglátásaim..
    De, pontosan ezt teszed azzal a résszel, amikor benyögöd, hogy "csak találgatunk". Nem, te találgaszt.
  • Te tudsz valamit biztosan találgatás nélkül erről az eszközről? Mert ha nem akkor találgatsz te is. Mekkora az a rész amivel te számoltál hogy 8-10 elem jött ki? Honnan van egyáltalán adatod rá hogy mekkora a homlokfelülete a két radarrésznek? Én találgatok, de te tudsz mindent ezek szerint, akkor kérlek írd le hogy mennyi az annyi. Mondtam amúgy a találgatásaim közben azt is, hogy valóban az L-sáv az pontatlanabb mint az X, és akár százméteres lehet a felbontás, innentől NEM tűzvezető üzemmódja van, szimplán felderítő ÉS maximum MCG-t tud adni. A néhány száz méteres pontosság sokkal jobb ha mozog a célod ha nem, mint mondjuk esős/ködös/párás időben a semmi. Mert a helyzet az, hogy jelenleg egy stealth gépet ilyen időben optikia/infra cuccal te még fel sem derítesz, nem hogy néhány száz méter pontossággal tudnád hogy merre mozog. Erre ez az eszköz akár jó is LEHET. Illetve arra, hogy pontosan amikor NEM működik a környezeti viszonyok miatt semmilyen Pirate féle elektro optikai, vagy infra eszköz, egyáltalán legyen esélyed hogy felfedezd a jelenlétét egy radart vagy nem, vagy olyan üzemmódban használó stealth gépnek amely az LPI miatt kijátszotta a te RWR rendszered.

    Teljesen hihető dolog lenne számomra egyébként az is, ha ez egy passzív eszköz IS lenne, ahogy írtam is a kezdetektől, akkor viszont nem neki kell kipumpálni magából a nagy energiájú és fókuszált L-sávú adást, csak érzékelni akár hálózat központúan, egy multistatik rendszer részeként. Igen tudom, önmagában PONTATLAN, de legalább valami jelzést ad hogy van előtted valami, e nélkül ködös időben radarcsendben lévő 5. gen ellen meg lehet hogy ez sincs.

    Ha neked vagy bárki másnak majd lesz BIZONYÍTÉKA arra hogy ez egy Radaros MAWS, akkor majd majd ígérem megkövetlek, de addig tartom hogy ez BÁRMI lehet, és bizony TALÁLGATSZ TE is.
  • zsolti
    Te tudsz valamit biztosan találgatás nélkül erről az eszközről? Mert ha nem akkor találgatsz te is. Mekkora az a rész amivel te számoltál hogy 8-10 elem jött ki?
    A beszínezett hossz. De megint megalol, hogy milyen óvodás szinten kötözködsz. Mert a szűk km. nem a belépőél hossza, hanem az, hogy ha még két sornyi elemet is megengedek, akkor is helyszögben iszonyatosan széles lesz a nyaláb. Ha most hosszabb és 2 méter helyett 3 méter a belépőél, akkor 12 fok helyett kb. 8 fok lesz a nyaláb oldalszögben. Na bumm. Nem ez a gond vele.

    Honnan van egyáltalán adatod rá hogy mekkora a homlokfelülete a két radarrésznek?
    Ez már tényleg szánalmas. Onnan, hogy ránéztem a repülőgép szárnyára és látszik, hogy 30 cm-nél nem vastagabb a profil. Tudod. Józan ész.

    Én találgatok, de te tudsz mindent ezek szerint, akkor kérlek írd le hogy mennyi az annyi.
    A találgatás a MAWS funkció, mert arra részben előnyös az, ha széles a nyaláb és még, ha kicsi a teljesíménysűrűsége is, mert 20-25 km-nél távolabbról nem kell AAM-et kiszúrni és brutálnagy Patriot szintű SAM-nél meg 50 km elvileg elég lehet. A fizikai befoglaló méret, az L sávból egyszerűen kiadódik a teljesíménysűrűség és nyalábszélesség. Ezt nem vagy képse megérteni és vergődsz itt mindenféle hülye elméletekkel. Mondom, tucanyi radar paraméterein mentem végig Hpasp-pal és egyik radarnál sem volt semmiféle csoda. Nagy észlelési távhoz és keskeny nyalábhoz nagy antenna és sok kraft kell. Pont. Elképesztően irritáló, hogy a fizikai alapismeretek hiányát hittel próbálod pótolni.

    Mondtam amúgy a találgatásaim közben azt is, hogy valóban az L-sáv az pontatlanabb mint az X, és akár százméteres lehet a felbontás, innentől NEM tűzvezető üzemmódja van, szimplán felderítő ÉS maximum MCG-t tud adni.
    Az F-35-ön levő data link antennák is ESA-k már, csak ez a funkció meg a beépítés miatt ez kiesik a PAK-FA-n. A data link zavaró antenna álmodozás Karcsitól is azért vicces, mert az omnidirekcionális Link 16-nek is van zavarvédett üzemmódja és olyan alacsony jel/zaj viszonynál is működik primitívsége miatt, hogy ehaj. Az új data link meg már irányított. és sanszosan szakaszosan működik...

    A néhány száz méteres pontosság sokkal jobb ha mozog a célod ha nem, mint mondjuk esős/ködös/párás időben a semmi. Mert a helyzet az, hogy jelenleg egy stealth gépet ilyen időben optikia/infra cuccal te még fel sem derítesz, nem hogy néhány száz méter pontossággal tudnád hogy merre mozog. Erre ez az eszköz akár jó is LEHET. Illetve arra, hogy pontosan amikor NEM működik a környezeti viszonyok miatt semmilyen Pirate féle elektro optikai, vagy infra eszköz, egyáltalán legyen esélyed hogy felfedezd a jelenlétét egy radart vagy nem, vagy olyan üzemmódban használó stealth gépnek amely az LPI miatt kijátszotta a te RWR rendszered.
    Látom nem esik le az, hogy ilyen nagy nyalábszélesség esetén gyakorlatilag repcsik esetén mindig több cél lesz egy nyalábban, tehát imp. kompresszió nélkül esélyed nincs szétszedni a célokat.

    A lehet szó használata a fentiek miatt irritáló. Mondom, egy kis felületű és széles nyalábbal dolgozó radar nem fog kis RCS-ű célt megfogni. Pont. Az Oszán levő kereső radar mérete megvan? Na, annak MiG-21 méretű cél ellen az észlelési távolsága 45 km, ami úgy jellemzően 0 dBsm táján van. 4 cm-es hullámhosszú. Ez alapján ennél kisebb radarral operáló és brutálisan szar nyalábszélességű radar szerinted mire lenne képes? Tényleg ennyire nincs arányérzéked? Azt már meg sem kérdezem, hogy láttál-e legalább alapvető számítást ökölszámokkal. Hpasp tett fel Dvina beállított értékekkel Excel táblát a légvédelmis topikba. Keresd vissza (küldjem át?). 12x51 fokos nyalábbal, 1 GHz frekivel, 1 m2-es cél ellen 600 kW (!) teljesítménnyel kapsz 18 km-es felderítési távot. Izé. A 600 kW ugye mesebeli érték, 60 kW-tal 10 km jön ki. (Van más állítható paraméter is, de legyen ennyi elég.)

    A módszer nem végtelenésig pontos, de a nagyságrend látszik.

    Teljesen hihető dolog lenne számomra egyébként az is, ha ez egy passzív eszköz IS lenne, ahogy írtam is a kezdetektől, akkor viszont nem neki kell kipumpálni magából a nagy energiájú és fókuszált L-sávú adást, csak érzékelni akár hálózat központúan, egy multistatik rendszer részeként. Igen tudom, önmagában PONTATLAN, de legalább valami jelzést ad hogy van előtted valami, e nélkül ködös időben radarcsendben lévő 5. gen ellen meg lehet hogy ez sincs
    .
    http://www.ausairpower.net/APA-52E6MU-Struna.html
    Ezek után gondold már át... Vonalban való érzékelés van 8km magasságig ekkora berendezésekkel. Ehhez vonalban van rohadt sok radar adott távolságra. Vadászgépeknél ez szerinted hol megvalósítható és értelmes harcászatilag? Segítek, sehogy. Így nem BARCAP-elne senki.

    Ha neked vagy bárki másnak majd lesz BIZONYÍTÉKA arra hogy ez egy Radaros MAWS, akkor majd majd ígérem megkövetlek, de addig tartom hogy ez BÁRMI lehet, és bizony TALÁLGATSZ TE is.
    Ez a része találgatás a kommentemnek, de a rendszer paraméterei erre teszik kb. alkalmassá. Másra nem. Te ezt vagy képtelen megérteni, és hulluzol be mindenféle hülyeséget, éppen csak csillámpónikat nem.
  • A tesztelések végső fázisába érkezett az "Izdelie180BD" avagy K-77ME, ami az R-77-1(RVV-SzD) továbbfejlesztett változata. A rakéta hatótávja 180 km körül lesz. (R-77-1-110km). Ez lesz a Szu-57 fő levegő-levegő rakétája.
  • boki
    A tesztelések végső fázisába érkezett az "Izdelie180BD" avagy K-77ME, ami az R-77-1(RVV-SzD) továbbfejlesztett változata
    Végre megfialták ezt is a karfagen 760 után :D:D
  • Balázs!

    Tehát kb. RÁNÉZÉSRE 30 cm és kb. 2 (vagy 3 :p) méter a hossza ennek a VALAMINEK, 2x, és csak részben találgatás a kommented, viszont az fix hogy a paraméterei miatt kb MAWS lehet, más nem.

    Értek mindent.
  • zsolti
    Balázs!

    Tehát kb. RÁNÉZÉSRE 30 cm és kb. 2 (vagy 3 :p) méter a hossza ennek a VALAMINEK, 2x, és csak részben találgatás a kommented, viszont az fix hogy a paraméterei miatt kb MAWS lehet, más nem.

    Értek mindent.
    Látom te meg nem értett zseni ne, fogod fel. Kurvára mindegy, hogy 2 vagy 3 méter hosszű és az, hogy akkor 25 vagy 30 cm. 8-10*2 elemsorán több nem fér el 24 cm-es hullámhosszal. Ennek fényében ment a számolás.

    Amit előadsz, az már trollkodás.
  • molnibalage
    Látom te meg nem értett zseni ne, fogod fel. Kurvára mindegy, hogy 2 vagy 3 méter hosszű és az, hogy akkor 25 vagy 30 cm. 8-10*2 elemsorán több nem fér el 24 cm-es hullámhosszal. Ennek fényében ment a számolás.

    Amit előadsz, az már trollkodás.
    Viszont te kijelentetted azt, hogy ez tuti nem arra való hogy stealth karakterisztika ellen legyen megoldás, radarnak szar. Max egy középszar MAWS lehet, ránézésre, s csak én találgatok.

    Ez sokkal profibb, valóban.
  • zsolti
    Viszont te kijelentetted azt, hogy ez tuti nem arra való hogy stealth karakterisztika ellen legyen megoldás, radarnak szar. Max egy középszar MAWS lehet, ránézésre, s csak én találgatok.

    Ez sokkal profibb, valóban.
    Középszarnál sokkal jobb. A Tyhpoon-on levő 40 GHz-es rendszer antenna méretével vesd össze. Továbbra is olyat állítasz, amit nem mondtam.

    (Ha rajtam múlna, te innen repülnél megint...)
  • molnibalage
    Középszarnál sokkal jobb. A Tyhpoon-on levő 40 GHz-es rendszer antenna méretével vesd össze. Továbbra is olyat állítasz, amit nem mondtam.

    (Ha rajtam múlna, te innen repülnél megint...)
    Jujj, akkor mi lenne velem nélküled? Tehát akkor ez egy JÓ MAWS szerinted?
    Miért az L-sáv? Vagy az is dezinfó?
  • Wolfram bocsi, de se levelezésem nem láttam, se a linket. Összesen a kommenteket tudtam elolvasni.

    Nekem ami most lejön. A "gyári" leírás szerint L sávú lokátor, amelynek Molni leírása szerint nagysága és sugárnyalájainek ereje miatt nem alkalmas stealth repülőgépek felderítésére. MAWS-nak én nem gondolnám, bár előrelépés lenne részükről. Az is biztos, hogy nem ellentevékenység rendszer. Ugyanakkor fontos eszköz, ha a Szu-35-be is beépítették. Kiváncsi lennék például arra, ha ténylegesen nem MAWS, hanem L sávú felderítő lokátor (tűzvezetésre biztos, nem alkalmas), akkor hogy dolgozik össze a három AESA lokátor, és gondolom a központi számítógép egységes légihelyzetet mutat a hajózónak valamelyik monitoron.
    Azt senki sem olvasta, hogy először a PAK-FA vagy az FGFA fülke alatti, illetve az orrész oldalsó részére is terveztek AESA lokátort, de később az oroszok elvetették...
  • kelepisti
    Wolfram bocsi, de se levelezésem nem láttam, se a linket. Összesen a kommenteket tudtam elolvasni.

    Nekem ami most lejön. A "gyári" leírás szerint L sávú lokátor, amelynek Molni leírása szerint nagysága és sugárnyalájainek ereje miatt nem alkalmas stealth repülőgépek felderítésére. MAWS-nak én nem gondolnám, bár előrelépés lenne részükről. Az is biztos, hogy nem ellentevékenység rendszer. Ugyanakkor fontos eszköz, ha a Szu-35-be is beépítették. Kiváncsi lennék például arra, ha ténylegesen nem MAWS, hanem L sávú felderítő lokátor (tűzvezetésre biztos, nem alkalmas), akkor hogy dolgozik össze a három AESA lokátor, és gondolom a központi számítógép egységes légihelyzetet mutat a hajózónak valamelyik monitoron.
    Azt senki sem olvasta, hogy először a PAK-FA vagy az FGFA fülke alatti, illetve az orrész oldalsó részére is terveztek AESA lokátort, de később az oroszok elvetették...
    Szerintem sem Maws, én sem tartom valószinűnek hogy EW eszköz lenne. Tűzvezetésre magában fix hogy alkalmatlan, ebben egyet értünk. Ha felderítő lokátor, akkor higy hogyan és mivel dolgozik össze, milyen rendszer részeként, arra meg szerintem nem csak TE vagy jelenleg nagyon kíváncsi!
  • A Szu-57-esen három AESA antenna, a Szu-35Sz-en két AESA és egy PESA antenna van. Ha igaz a belépőéli szenzorokra vonatkozó állítás. Csak a fő antennák jellegében vagyunk idáig biztosak.
  • Allesmor Obranna
    A Szu-57-esen három AESA antenna, a Szu-35Sz-en két AESA és egy PESA antenna van. Ha igaz a belépőéli szenzorokra vonatkozó állítás. Csak a fő antennák jellegében vagyunk idáig biztosak.
    Neked van valami infód arra hogy a gyártó mit ad meg ezekkel a szárnyban lévő berendezésekkel kapcsolatban mint funkció? Én nem tudok oroszul, fordítózni meg nem fogok ilyen szöveget, az hablaty.
  • wolfram
    Ez a radar AESA, mindig is ezt mondták. A hullámhossz pedig behatárolja az adó/vevő/atenna-elemek méretét, szóval itt trükközni nem nagyon tudnak.
    Erre nem emlékeztem:(
  • Igen a Szu-35-ös PESA lokátorral az orrában épül. Azonban ott is valószínűsítem, hogy ezek az radarok, ha nem is dolgoznak össze, de a pilóta számára egységes radarképen megjelenítik a kettő vagy három rendszer által akár aktív, akár passzív adatokat. A Szu-57-nél, mindhárom AESA. Én még arra is hajolnék, hogy egyszerre de más más hullámtartományban dolgoznak. Tudom maga az AESA lokátor is tud, sőt egyes részei más más frekin is tudnak, szóval talán szélesebb sprektumban egyszerre tudnak akár passzív akár aktív módban kereső, felderítő módban dolgozni, és nem az egyetlen orrban lévő AESA-nál kéne ezt megosztani. (lehet, hogy éppen a technikai fejletlenség miatt kell a három lokátor, mert az orosz AESA kevésbé hatékony a frekvenciaugratásban, vagy éppen a funkcióváltásokban a lokátort alkotó kis radarantennák között stb..). Arra is gondolok, egyidejűleg akkor az egyik szárnylokátor térképez, a másik felderít, a nagy orrban meg tűzvezető. Viszont ezt a méretek miatt nem tartom valószínűleg...
  • kelepisti
    Igen a Szu-35-ös PESA lokátorral az orrában épül. Azonban ott is valószínűsítem, hogy ezek az radarok, ha nem is dolgoznak össze, de a pilóta számára egységes radarképen megjelenítik a kettő vagy három rendszer által akár aktív, akár passzív adatokat. A Szu-57-nél, mindhárom AESA. Én még arra is hajolnék, hogy egyszerre de más más hullámtartományban dolgoznak. Tudom maga az AESA lokátor is tud, sőt egyes részei más más frekin is tudnak, szóval talán szélesebb sprektumban egyszerre tudnak akár passzív akár aktív módban kereső, felderítő módban dolgozni, és nem az egyetlen orrban lévő AESA-nál kéne ezt megosztani. (lehet, hogy éppen a technikai fejletlenség miatt kell a három lokátor, mert az orosz AESA kevésbé hatékony a frekvenciaugratásban, vagy éppen a funkcióváltásokban a lokátort alkotó kis radarantennák között stb..). Arra is gondolok, egyidejűleg akkor az egyik szárnylokátor térképez, a másik felderít, a nagy orrban meg tűzvezető. Viszont ezt a méretek miatt nem tartom valószínűleg...
    Én sokkal inkább 2 másik dologra gyanakodnék:

    ad1) a szu57 orr radarja fix beépítésű, ami miatt a látószöge csak +/- 60 fok, ráadásul a magas oldalszög tartományokban már ilyenkor romlik a teljesítmény. Szerintem lehet, hogy ezek a radarok az oldalirányú látószög növelését célozzák
    ad2) a másik viri-vari szerintem pedig pont valamilyen RWR vagy ECM rendszer antenna
  • Allesmor Obranna
    És nekem is csak most esett le: F-22 + F-35 = Szu-57... végül is...

    Nagyon péntek van :)
    Legyen ábrázolva is.
    [​IMG]

Ugrás a fórum topichoz