|

Így csapatnak a tengerész Kamovok

Az alábbi videón az Orosz Haditengerészet hajófedélzeti üzemelésre alkalmas Kamov Ka-52K típusú harci helikoptereiről mutatunk látványos felvételeket a Sputnyik hírügynökségnek köszönhetően.

Fórum hozzászólások

  • Wilson
    De azért valószínűleg nem lenne őszinte a mosolya a pilótáknak, ha strandpapucsosok körbe kopogtatnák egy SZ-60-l a csodapáncélos Aligátort.:):):)
    Ezt nem úgy kell elképzelni,hogy vígan lehet 57-essel lövöldözni.Ezek a páncélok ilyen 2-3 találattól védenek,ez kevésnek tűnhet de a tapasztalat az,hogy ez bőven elegendő.
  • Allesmor Obranna
    Hét évvel ezelőtt láttam a youtube-on ezt a videót, égre-földre kerestem, erre most szembejött az ajánlottak között:

    Klassz videó, jó újra látni.
    kissé OFF
    A DCShez készül a Black Shark 3 és ott, az orosz fórumon, kisebb vita alakult ki ennek a videónak és Vlagyimir Lavrov egy Ka-50-essel végzett műrepüléséről készült videó kapcsán. Az ED egyik fejese, Andrej Csizs ugyanis egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a típus aerodinamikai,repülési modelljén nem akarnak változtatni. A felhasználók ugyanis szerették volna, ha modellezésre kerül ez a beerősödő rázás, vibráció, ami a bizonyos repülési helyzetek közti átmeneteknél látható. Csizs arra hivatkozott, hogy beszéltek aktív Ka-52-es pilótákkal,akik nem számoltak be "különleges" vibrációról,mert egy bizonyos szintű állandóan tapasztalható és az erősödik fel. Valószínűleg a Ka-50-esnél is ez ugyanígy tapasztalható volt. Persze ezt részletesen nyilván az ED konzultánsa, Alekszandr Rudih ezredes (Oroszország Hőse, repülte a típust a cscsenföldi háborúban) tudná ezt részletesen elmondani.Csizs elmondása szerint korábban egy hosszú vita után azért tekintettek el a vibráció részletes modellezésétől,mert fárasztja a szemet.A felhasználók erre a Mi-8MTV-2-es modellezésére hivatkoztak, ahol gyakorlatilag a Belsimtek (amit azóta be/visszaolvasztottak az ED-be) tökéletesen lemodellezte a főként a lassításnál, kis sebességű repülésbe való átmenetnél tapasztalható vibrációt. Tehát úgy tűnik,hogy a felhasználók nem hagyják magukat. Reméljük, hogy később, akár egy patch formájában a BS3-ba majd bekerül a vibráció modellezése.
    ON
  • Az előbb sikeresen elfelejtettem linkelni Vlagyimir Lavrov műrepülését. A videó azért nagyon jó, mert van belső felvétel is, a műszerek és a HUD is látható. Plusz azt is megfigyelhatjük, hogy milyen ritkán trimmel a pilóta. Ezen felül pedig az egyik kis ablakban ki van írva a soron következő manőver neve is.
  • Az ilyen vibrációk amúgy eszik rendesen a sárkány üzemidejét. Ezekhez kellenének az extrém csillapítású energiaelnyelő betétek, mint a japán Alfa-gél:



    Drónoknál tervezik használni, de pl személyi páncélzatok (“golyóálló” mellények) kiváló mögöttes energiaelnyelő betétje is lehetne a különféle karbon nanocső szövetből készült anyagok mögé.

    Amúgy ezek a dupla rétegű kombinációk lehetnek a váltótípusai a Mi-28 és Ka-52 régebbi filozófia szerint tervezett titán és kerámia szendvics páncélzatainak.
    A titánpáncélzat kora még nem járt teljesen le, hiszen az izraeliek igen szép eredményeket értek el a titán fémhab páncélzatok terén. Az eleve könnyűfém és nagyszilárdságú titán tömegét csökkenteni, míg az ellenállóságát növelni tudták.

    De a jövő a szén nanocsövek extrém szakítószilárdságában van. Ezen a téren nagy előny a szén kiváló hőszigetelése és lángállósága is. Ez utóbbit lehetne fokozni formára alakított, majd semleges gáz atmoszférában karbonizált szénhab betétekkel is.
    A szén nanocső szövetvázhoz meg a legújabb kötőanyag már nem a klasszikus epoxigyanta, hanem a szilikon. Ebbe ágyazzák a szövetrétegeket és ezt sütik ki autoklávokban.

    Szóval a felszállótömegre különösen érzékeny helikopteres műfajban a jövő a szilikon bázisú karbon nanocső szálerősítéses panelek, 3D nyomtatott, majd karbonizált (nyilván a zsugorodást be kell tervezni) szénhab elemek és alfa-gél energiaelnyelő betétek lesznek.

    A lapátok is szén nanocső szálerősítésűek lesznek, az agy irányába a lapátok rezgését alfa gél betétek veszik fel, ezzel elhagyva az olaj alapú hidraulikus demfereket, azok bonyolultságával és melegedés veszélyével együtt.
    A forgószárny agya az marad kovácsolt titán.
    A kabin, a hajtómű és a reduktor titánhab betéteket kap védelmül.

    A csúcs az volna, ha a reduktor öntvényházát is titánhabból csinálnák, ha lehetne ezt ésszerű költségkeretek közt. Hiszen egy ilyen konstrukció az jóval könnyebb lenne az acélöntvénynél, mint ami a világ jelenlegi helikoptereinek szerintem a 90%-nál van. A merev és rideg titán öntvény helyett a hab jobban elvezetné és csillapítaná a rezonanciákat és mégkönnyebb lenne.

    Ugyanezeket a vívmányokat bevezetném a Mi-28-ason is, de ott az X alakú faroklégcsavar helyett egy villanymotoros Fenestron-t alkalmaznék. A Mi-28-as teljesítményére transzmissziós tengellyel hajtott Fenestron-t már nem lehet illeszteni, de változtatható teljesítményű villanymotorosat igen.
    Sokkal jobban lehetne optimalizálni a teljesítményt és a rendszer sérülésállósága is messze jobb lenne.

    Végezetül a hosszú csövű 2A42-es, gázelvezetéses, léghűtéses gépágyú helyére mind a két típusnál a folyadékhűtéses és rövid csőhátrasiklásos GS-301-est tenném, de valamivel hosszabb csővel és legalább háromkamrás csőszájfékkel.
    A kétoldali javadalmazást itt is alkalmaznám, de a hosszabb cső miatt az 1500-as tűzgyorsaságot lecsökkenteném. Illetve a hosszabb cső miatt ez eleve csökkenne.

    Az ideális kombináció a 2A42-es 300/600-as üzemmódjai helyett a 300-as lassú sorozat és a 900-as, rövid, 5-7 lövedékes tűzlökés lenne. Mivel a GS-301-es még a rövidke csövével is igen pontos, így a 900/perces tűzlökésekkel és hosszabb csővel is igen jól le lehetne csökkenteni az első és utolsó leadott lövés közti szórásképet. Viszont a folyadékhűtés miatt a cső élettartama nőne.
    Nyilván ebben az esetben ez az ágyú is a “szárazföldi” lőszerekkel operálna, mint a 2A42-es és társai (2A38, 2A72), nem pedig a légierős lőszerekkel (GS-301, GS-30-2/2K, GS-6-30).

    Ezeket kellene megvalósítani.
  • Allesmor Obranna
    Az ilyen vibrációk amúgy eszik rendesen a sárkány üzemidejét. Ezekhez kellenének az extrém csillapítású energiaelnyelő betétek, mint a japán Alfa-gél:



    Drónoknál tervezik használni, de pl személyi páncélzatok (“golyóálló” mellények) kiváló mögöttes energiaelnyelő betétje is lehetne a különféle karbon nanocső szövetből készült anyagok mögé.

    Amúgy ezek a dupla rétegű kombinációk lehetnek a váltótípusai a Mi-28 és Ka-52 régebbi filozófia szerint tervezett titán és kerámia szendvics páncélzatainak.
    A titánpáncélzat kora még nem járt teljesen le, hiszen az izraeliek igen szép eredményeket értek el a titán fémhab páncélzatok terén. Az eleve könnyűfém és nagyszilárdságú titán tömegét csökkenteni, míg az ellenállóságát növelni tudták.

    De a jövő a szén nanocsövek extrém szakítószilárdságában van. Ezen a téren nagy előny a szén kiváló hőszigetelése és lángállósága is. Ez utóbbit lehetne fokozni formára alakított, majd semleges gáz atmoszférában karbonizált szénhab betétekkel is.
    A szén nanocső szövetvázhoz meg a legújabb kötőanyag már nem a klasszikus epoxigyanta, hanem a szilikon. Ebbe ágyazzák a szövetrétegeket és ezt sütik ki autoklávokban.

    Szóval a felszállótömegre különösen érzékeny helikopteres műfajban a jövő a szilikon bázisú karbon nanocső szálerősítéses panelek, 3D nyomtatott, majd karbonizált (nyilván a zsugorodást be kell tervezni) szénhab elemek és alfa-gél energiaelnyelő betétek lesznek.

    A lapátok is szén nanocső szálerősítésűek lesznek, az agy irányába a lapátok rezgését alfa gél betétek veszik fel, ezzel elhagyva az olaj alapú hidraulikus demfereket, azok bonyolultságával és melegedés veszélyével együtt.
    A forgószárny agya az marad kovácsolt titán.
    A kabin, a hajtómű és a reduktor titánhab betéteket kap védelmül.

    A csúcs az volna, ha a reduktor öntvényházát is titánhabból csinálnák, ha lehetne ezt ésszerű költségkeretek közt. Hiszen egy ilyen konstrukció az jóval könnyebb lenne az acélöntvénynél, mint ami a világ jelenlegi helikoptereinek szerintem a 90%-nál van. A merev és rideg titán öntvény helyett a hab jobban elvezetné és csillapítaná a rezonanciákat és mégkönnyebb lenne.

    Ugyanezeket a vívmányokat bevezetném a Mi-28-ason is, de ott az X alakú faroklégcsavar helyett egy villanymotoros Fenestron-t alkalmaznék. A Mi-28-as teljesítményére transzmissziós tengellyel hajtott Fenestron-t már nem lehet illeszteni, de változtatható teljesítményű villanymotorosat igen.
    Sokkal jobban lehetne optimalizálni a teljesítményt és a rendszer sérülésállósága is messze jobb lenne.

    Végezetül a hosszú csövű 2A42-es, gázelvezetéses, léghűtéses gépágyú helyére mind a két típusnál a folyadékhűtéses és rövid csőhátrasiklásos GS-301-est tenném, de valamivel hosszabb csővel és legalább háromkamrás csőszájfékkel.
    A kétoldali javadalmazást itt is alkalmaznám, de a hosszabb cső miatt az 1500-as tűzgyorsaságot lecsökkenteném. Illetve a hosszabb cső miatt ez eleve csökkenne.

    Az ideális kombináció a 2A42-es 300/600-as üzemmódjai helyett a 300-as lassú sorozat és a 900-as, rövid, 5-7 lövedékes tűzlökés lenne. Mivel a GS-301-es még a rövidke csövével is igen pontos, így a 900/perces tűzlökésekkel és hosszabb csővel is igen jól le lehetne csökkenteni az első és utolsó leadott lövés közti szórásképet. Viszont a folyadékhűtés miatt a cső élettartama nőne.
    Nyilván ebben az esetben ez az ágyú is a “szárazföldi” lőszerekkel operálna, mint a 2A42-es és társai (2A38, 2A72), nem pedig a légierős lőszerekkel (GS-301, GS-30-2/2K, GS-6-30).

    Ezeket kellene megvalósítani.
    Nem kell nagy tűzgyorság egy harci helikopter gépágyújának ellenben nagy élettartam igen ami a Gs-301-nek tudtommal nincs meg.
  • A 25-ös oldalszámú Ka-50-esen volt DIRCM rendszer, az L-370-5 Prezident-Sz rendszert tesztelték rajta. A 2005-ös MAKSZ-on végzett bemutatórepüléskor nem voltak rajta a tornyok, de a gépen jól látható volt, hogy a főfutók környékén ott vannak a beépítési pontok a gépen. A következő nem éppen jó minőségű fotó, a rendszer egyik "tornyát" mutatja harci üzemmódba kapcsolva.
    [​IMG]
  • sidewinder12
    A 25-ös oldalszámú Ka-50-es a földön, a DIRCM rendszer tornyai felszerelve:
    [​IMG]
    [​IMG]


    [​IMG]

    Kicsit olyan ez, mintha VTOL SzU-25-ön dolgoztak volna, amikor valakinek támadt egy ötlete.
  • Allesmor Obranna
    [​IMG]

    Ez érdekes.
    Mit lehet tudni bővebben? Mi történt vele? Ez egy régóta tárolt gép vagy használat közben ment így tönkre?
  • therob
    Mit lehet tudni bővebben? Mi történt vele? Ez egy régóta tárolt gép vagy használat közben ment így tönkre?
    Torzsok-ból hozta egy Mi-26 Kubinkába a Patriot Parkba. Ott majd összeszerelik és kiállítják.
  • boki
    Ka-52K " Katran "

    A Ka-52M protója csak jövő év végéhez készül el.
    Akkor rosszul írták a cikkben. Ilyen ez a military játék.
  • 1 of the Ka-52M protos made its maiden flight today. Ka-52M’s OES-52 & elements of the new self-defence suite developed within OKR Monoblok been tested on Ka-52Ks, & Rezets AESA installed on Ka-52K 103 Yellow.Some of those systems to b eventually retrofitted on in-service Ka-52s

    [​IMG]
  • boki
    H-35
    Jogos. Már megint rosszul írták, én meg nem figyeltem eléggé.
    Köszönöm a kiigazítást. Különben ezt a rakétát integrálták a fegyverzetbe, vagy csak kipróbálták?
  • ghostrider
    Jogos. Már megint rosszul írták, én meg nem figyeltem eléggé.
    Köszönöm a kiigazítást. Különben ezt a rakétát integrálták a fegyverzetbe, vagy csak kipróbálták?
    Papíron van hozzá, de kipróbálva-indítva nem volt. Ez kép egy sorozat része , ami néhány éve készült. Viszont a Szu-34-ről már indították.

Ugrás a fórum topichoz