A Type-95 gépkarabély két évtizede a kínai hadsereg alapfegyvere. A legyártott mennyiség meghaladja az egy és fél millió darabot, így a világon a legelterjedtebb bullpup kategóriájú fegyvert tisztelhetjük benne. Ha hihetünk az előrejelzéseknek, körülbelül öt millió darabot fognak legyártani még az új Type-95-1 változatból, ami darabszámban meghaladja majd az összes eddig legyártott bullpup rendszerű gépkarabélyokét összesen. Ezzel fogják leváltani a most még rendszerben lévő Type-81 és Type-95-ösöket.

Ide kattintva a cikk letölthető PDF formátumban is.

Kezdetek

A kulturális forradalom hatására Kínában a kézifegyver-fejlesztés több éves késést szenvedett el a többi nagyhatalomhoz képest. Míg az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió a hatvanas-hetvenes években váltott a kiskaliberű gépkarabélylőszerre és a hozzá való fegyverre, ezt Kína a kilencvenes évek közepén, végén tette meg.

Az 1979-es háború Vietnámmal hideg zuhanyként érte a kínai katonai vezetést. Rámutatott arra, hogy egy modern háborúban elengedhetetlen a nagy tárkapacitással rendelkező sorozatlövő gépkarabély. Azokban az években a Népi Felszabadító Hadsereg alapfegyvere a Type 56 gépkarabély volt, de nem az AKM másolata, hanem az SKS-é. Így elmondható, hogy a nyolcvanas évek kezdetén Kínának volt a legmodernebb második világháborús hadserege. Érdekes, hogy a harci tapasztalatok hatására, nem a már meglévő AKM másolatot kezdték el nagyobb számban rendszeresíteni, hanem egy új gépkarabélyt fejlesztettek ki. Ez lett a Type-81.

A Type-81 néhány külső hasonlóságtól eltekintve teljesen különbözik a Kalasnyikov rendszerű gépkarabélyoktól. A legnagyobb változás az, hogy szakítottak a hosszú gázdugattyú-hátrasiklásos rendszerrel, ami a Kalasnyikov típusú gépkarabélyok ismertetőjele és helyette rövid gázdugattyú-hátrasiklásos rendszert építettek az új fegyverbe. Ezen kívül a fegyver elején lévő célzógömb nincs teljesen a cső végén, hanem valamivel hátrébb, a gázdugattyú előtt található, így puskagránát kilövésére is alkalmas a fegyver. A tűzváltókar is átkerült a tok bal oldalára, valamint a tölténytár nincs közvetlenül a sátorvas előtt, hanem picivel előrébb.

A fegyver első komolyabb szereplése az 1984-ben Vietnámmal vívott határ menti csetepatéban került sor és a csapatoktól nagyon pozitív visszajelzést kapott. Készítettek belőle behajtható válltámaszos változatot és golyószórót is, hosszabb csővel és csigatárral. A fegyvert több környékbeli állam is rendszeresítette és ha korlátozottan is, de még napjainkban is megtalálható Kínában néhány paramilitáris egységnél.
A Type-81 fejlesztésével egy időben 1979-ben, Kína belekezdett egy kis kaliberű lőszer fejlesztésébe is. Maga a program 1971-ig nyúlik vissza, ekkor született döntés egy kis kaliberű lőszer és egy új típusú fegyver kifejlesztésére, de az országban tomboló felfordulás miatt gyakorlatilag 1979-ben kezdtek neki komolyan a munkának.

Az 1971-ben tartott 713-as számú gyűlésen a lefektetett követelmények szerint az új töltény 6 milliméter (vagy több) kell legyen, kezdősebessége legalább 1000 m/s, a csőben képződő nyomás maximum 3200 kg/cm2 lehet. Ezen kivül elvárás volt a 400 méteres hatásos lőtáv, valamint 600 méteren legyen nagyobb átütőképessége, mint a standard 7,62 milliméteres karabélylőszernek. A fegyverrel kapcsolatos követelmények közt szerepel a 3,2 kilogramm maximális tömeg, és az, hogy legyen pontosabb, mint az akkori legmodernebb Type 63 gépkarabély.

A kis kaliberű lőszer komoly feladat elé állította a kínai fegyverfejlesztőket és stratégákat. A nyolcvanas évek közepére elég sok tapasztalat gyűlt össze az amerikai 5,56 és a szovjet 5,45 milliméteres lőszerekkel. Kína mind a két lőszerhez hozzájutott és az azokat tüzelő fegyverekhez is (vietnámi és afganisztáni háború), és arra a következtetésre jutottak, hogy egy ezeknél erősebb lőszerre lenne szükségük. Viszont szinte egy időben adta is magát a következő ötlet, hogy nem lenne-e célszerű a puskalőszert is egy ilyen lőszerrel helyettesíteni?

A második világháborút gyakorlatilag minden nagyhatalom úgy fejezte be, hogy volt a pisztolylőszerük és az azt tüzelő pisztolyok és géppisztolyok, valamint a teljes értékű puskalőszer és az azt tüzelő puskák, géppuskák stb. A második világháború végén jelent meg a köztes lőszer és az azt tüzelő gépkarabély. Ezután a következő felállás alakult ki: a pisztolylőszer háttérbe szorult, de megmaradt, mivel pisztolyokra továbbra is szükség volt. A géppisztolyok teljesen eltűntek, maximum néhány speciális alakulat tartotta meg őket, a hadseregek alapfegyvere pedig a gépkarabély lett az új köztes lőszerrel. Ezen kívül megmaradt a puskatöltény is és az azt tüzelő gépfegyverek, távcsöves puskák stb. Ez azt eredményezte, hogy egy hadsereg három különböző lőszertípussal kellett ellássa a csapatokat, ha ezekből a pisztolylőszer nem is volt olyan lényeges, de a karabély és a puskalőszer igen.

Felmerült az ötlet, hogy nem lehetne-e kiváltani a puskalőszert köztes tölténnyel és nehézgéppuska-lőszerrel? A helyzet az, hogy erre eddig nem volt példa és a kínai haderő még nem vívott nagyobb konfliktust, amiből kiderüljön, hogy ez az ötlet mennyire volt helyénvaló. A lényeg, hogy e mellé tették le a voksukat, úgy döntöttek, hogy két egyforma méretű lőszert fognak kifejleszteni, egy gyengébbet az alap gépkarabélynak és egy erősebbet a golyószórónak/géppuskának és távcsöves puskának.

A kísérletek eredményeként öt “ideális” kalibert sikerül kifejlesszenek (5,6 mm, 5,8 mm, 5,81 mm, 5,98 mm és 6,00 mm), ezek közül a végső döntés az 5,8 milliméteres lőszerre esett 42 milliméteres hüvelyhosszal és 4,15 gramm tömeggel. Ez lett a DBP87/95 lőszer. Standard Type-95 puskából kilőve 930 m/s torkolati sebességgel indul és hatásos lőtávolsága 400 méter, torkolati energiája 1795 J. Mivel fontos volt az olcsó előállíthatóság, a hüvelyt réz helyett acélból gyártották, ezt egy sötétzöld plattírozás védi a korróziótól. A töltényhez használt lőpor és a csappantyúba használt gyúelegy olcsóbb keverékek, ezért nem épp a legjobb minőségűek. A lőpor enyhén kormoz, a gyúelegynek meg korrozív hatása van.

5,8 milliméteres töltény hatása agyagban, összehasonlítva más korszerű töltényekkel:

Diagramok a lőszer hatásadataival, összehasonlítva más lőszerekkel:

Összehasonlító táblázat 5,56 milliméteres SS109 lőszerrel:

Lőszer típus	Kaliber és hüvely hossza	Lövedék tömege	Torkolati energia	400 m		600 m
				energia	röppálya legnagyobb magassága	energia	röppálya legnagyobb magassága
DBP87	5.8×42 mm	4.156 g	1952 J	695.6 J	0.36 m	378.4 J	1.11 m
SS109	5.56×45 mm	4.0 g	1711 J	603.3 J	0.39 m	339.6 J	1.18 m

Forrás: http://www.firearmsworld.net/

A nehezebb változat a DBP88, ennek a tömege 5 gramm. Golyószóróból kilőve 895 m/s a torkolati sebessége, a torkolati energia pedig 2000 J. Ennek két változata is van külön a mesterlövész és külön a golyószórók/gépfegyverek számára. Az egyikben az acél mag hátul helyezkedik, a másikban pedig elöl. Hatásadatait tekintve 85 méter távolságból kilőve 16 milliméteres acéllapot képes átütni. 1000 méter távolságból ez az érték 3,5 milliméterre csökken.

Az új lőszer fejlesztése egészen 1987-ig tartott, már csak meg kellett győzzék a vonakodó tábornoki kart, hogy fogadják el az új töltényt. Ezért elkészítették a Type-81 5,8 milliméteres változatát, a Type-87-et és így az új lőszert a sereg is csapatpróbáknak vethette alá. A csapatpróbák sikeresen záródtak és a hadsereg vezetése elégedett volt az új tölténnyel, viszont a Type-87 már nem képezhette a jövő útját. Egy új, sokkal modernebb fegyver fejlesztése mellett döntöttek. Sajnos magáról a fejlesztésről nem került elő sok minden. Annyit lehet tudni, hogy több vállalat és kutatóközpont vett részt a fejlesztésben, ami hat éven át tartott és 1995-re lett kész. A világ akkor vett tudomást az új gépkarabély létezéséről, mikor 1997-ben Hong Kong visszakerült kínai fennhatóság alá. A bevonuló kínai katonákat már ezzel az új fegyverrel szerelték fel.

Az új gépkarabély típusjelzése QBZ-95 vagy más néven Type-95 lett. A fegyver bullpup elrendezésű, a tölténytár a puska tusában kapott helyet, így az egész fegyvert rövidebbre lehetett építeni. Működését tekintve rövid gázdugattyú-hátrasiklásos megoldást használtak, hasonlóan a Type-81-hez, azonban a fegyver elsütésének módját illetően van egy érdekessége, ami különlegessé teszi a hasonló kategóriájú gépkarabélyok közt, mégpedig az, hogy ütőszeg típusú elsütést alkalmaznak (hasonló, mint a GLOCK pisztolyoknál), az ütőszeget egy saját rugós mechanizmus működteti, és nem egy kakas. Ez a fajta megoldás elég ritka a gépkarabélyok körében, ilyen megoldással a csehszlovák Vz 58, a japán Type 64 és a szovjet AS és VSS fegyvereknél lehet találkozniA tűzváltókar, ami egyben a biztosító is, a fegyver végébe került, továbbá az alapváltozatba nem került zárakasztó. Az utolsó töltény kilövése után a zárszerkezet nem marad hátsó helyzetben, hanem előresiklik. Ergonómiáját tekintve ez enyhe visszalépés az előd Type-81-hez képest, mivel a tűzváltókar ott jobban kézre állt és zárakasztó is volt a fegyverben.

A fegyver működését jól szemlélteti az alábbi gif ábra, amit a kínai CCTV adásából alkottak meg:

1. Elsütés után, miután a lövedék túljut a csőnek azon a pontján ahol a gázátömlő furat található, a nagynyomású lőporgázok a gázhengerbe áramlanak (az ábrán sötétzöld színű), ami hátralöki a gázdugattyút.
2. A gázdugattyú átadja az impulzust a zárkeret előrenyúló részének, amin a felhúzókar is található (barna színű), ez után az egész zárkeret egy helyretoló rugó ellenében hátramozdul. A zárkeret nincs mereven egybekötve a gázdugattyúval, mint a Kalasnyikov rendszerű fegyvereknél. Ezzel egy időben a gázdugattyút egy rugó (fehér színű) visszatolja a helyére.
3. A zár (piros) rövid utat megtéve kireteszeli a csőfuratot és kihúzza az üres hüvelyt (zöld) a töltényűrből, majd kiveti. A zár a Kalasnyikov rendszerrel ellentétben nem két, hanem három reteszelő szemölccsel rendelkezik.
4. Miközben a zárkeret és a zár (barna és vörös) elvégzi a fegyver ürítését és hátrafelé mozog, ezzel egy időben hátratolja az elsütőszerkezetet is (kék), melyet egy rugó ellenében meg is feszít. A mozgó alkatrészeket végül egy visszarúgásgátló, rugós ütköző (rózsaszín) állítja meg.
5. A zárszerkezet ezután visszalendül eredeti helyére a helyretoló rugó hatására, viszont az elsütőszerkezet (striker) felhúzott állapotban helyén marad.
6. A zár egy új töltény tölt a töltényűrbe a tárból, majd megtörténik a cső reteszelése. Ez után a fegyver tüzelésre kész.
7. Az elsütőbillentyű (fehér) elhúzása után, felszabadúl az elsütőszerkezetet (kék) ami előrelendül, és lecsap a zárban található ütőszegre. A töltény elsül és az egész folyamat megismétlődik.

A fegyver célzását diopteres irányzékkal lehet végezni. A fegyver elején lévő célgömb hasonló módon van kialakítva, mint a Kalasnyikov rendszerű fegyvereknél. Ennek az állításával történik a fegyver belövése is. A fegyver hordfogantyújában hátul található a diopteres irányzék, ide még egy acél sín is bekerült, amire az optikai irányzékokat lehet felszerelni. A diopteres irányzékot 100, 300 és 500 méteres lőtávra lehet állítani, a gömbök átmérője pedig: 2,2, 2 és 1 milliméter. Ezeket kiegészítik éjszakai használatra az apró fluoreszkáló pontok. Ezekből kettőt a célgömb két oldalára festettek és egyet a diopteres irányzék lapjainak a tetejére. Ha éjszaka akarják használni a fegyvert, akkor nem a diopter közepén lévő lyukon kell átnézni és nem a célzótüskére kell koncentrálni, hanem a célgömbön lévő két foszforeszkáló pontot a diopter lapjának tetején lövő ponttal kell egy vonalba hozni és a hátsót középre helyezni.

Képek az irányzékról:

A kétezres évek kezdetén felmerült az igény a lőszer és az alap gépkarabély modernizációjára. A megszerzett tapasztalatok alapján azt is eldöntötték, hogy szakítanak a két különböző töltény rendszeresítésével és egy egységessel fogják lecserélni mind a kettőt. Ezáltal a gépkarabély és az általános rendeltetésű géppuska is ugyanazt a töltényt fogja tüzelni. Az új töltény elnevezése DBP10 lett. A DBP10-ben a legnagyobb újítás, hogy a lövedék tömegét 4,6 grammra növelték, továbbá egy nem korrozív gyutacsot kapott és tisztábban égő lőportöltetet. A lövedék formája áramvonalasabb lett, az acél penetrátor mag meg valamivel keskenyebb. Az acél hüvelyt rézre cserélték. Gépkarabélyból kilőve a lövedék kezdősebessége 915 m/s torkolati energiája 1926 J.

QBZ-95-1/Type-95-1 változat

A QBZ 95-1 változat fejlesztése 2004-ben kezdődött és 2010. július 1-jén kapta meg a végső rendszeresítéshez szükséges engedélyt. A változtatások nem érintették radikálisan a fegyver általános kialakítását és működését, inkább finomítottak azokon. Belső működését tekintve áttervezték a visszarúgásgátlót, amit egy csavarrugó működtet, ezen kívül a legnagyobb változás az, hogy a fegyver biztosítóját és a tűzváltókart áttették a markolat fölé. Ezen kívül az új változatot ellátták zárakasztóval is, ami az utolsó ellőtt töltény után nyitott állapotban hátul tartja majd a zárat. A fegyver az erősebb töltény miatt vastagabb csövet kapott, ennek huzagolása 240 milliméterről 210-re csökkent, valamint az üres hüvely kivetőnyílását is 5 milliméterrel előrébb helyezték. A kivetőnyílást továbbá ellátták egy alkatrésszel, ami a kivetődő hüvelyt 45 fokos szögben előre veti ki, ezáltal, ha nem is a legkényelmesebben, de bal vállból is használható a fegyver.

Az új fegyver célzórendszerét is megváltoztatták, három helyett négy tárcsa van a hátsó irányzékban. Elhagyták a 100 méteres tárcsát, a 300 méteres pedig kapott kettőt, az egyiken a lyuk 1 milliméter átmérőjű a pontosabb célzás érdekében a másikon 3 milliméter, ami kapáslövés vagy rossz látási viszonyok közt hatékonyabb inkább ezen kívül megjelent a 400 méteres korong valamint meghagyták az 500-ast. Ezen kívül az éjszaka használatos világító pontokban a foszfort tríciumra cserélték. A foszfor, miután megvilágítják, elég kevés ideig bocsát ki fényt, a trícium a hidrogén radíóaktív izotópja és állandóan fényt bocsát ki. Felezési ideje kb. 12 év, ez után a fényereje felére csökken, ami még így is elég az irányzáshoz.

További változások, hogy a célgömb tartóján alul két kicsi sínt helyeztek el, amire taktikai lámpákat, vagy egyéb elektronikus kiegészítőket lehet felszerelni. A célgömbtartó elején található egy csap, amivel a gázhengerben keletkező lőporgázok nyomását lehet állítani A csap mozgatásához nincs szükség speciális alkatrészre, ezt egy kilőtt hüvellyel lehet állítani. Az előagy is megváltozott, szélesebb lett, mint az előd és több hőelvezető pontot alakítottak ki a felső részén. Továbbmenve eltűnt a sátorvas elején kialakított kicsiny markolat, a hordozó fogantyút pedig alacsonyabbra építették, így a rá szerelt optika jobban szemre áll. Ebből az következik, hogy míg az előd modell esetében a hagyományos fém irányzékot tartották elsődlegesnek és az optikát egy esetleges plusznak, addig ennél már az optika lesz az elsődleges irányzék, míg a hagyományos a tartalékot jelenti majd.

Kiegészítő felszerelések

Bajonett

A fegyverhez kifejlesztettek egy új bajonettet, ami külalakban az amerikai M9-re hasonlít. Ez már igazi multifunkcionális eszköz, tokjával összekapcsolva drótvágó ollóként használható. A hátsó pengét ellátták fogazattal vékonyabb ágak elvágása érdekében, a tokon pedig van egy konzervnyitó és egy kicsiny fenőkő is.

Nappali távcső

A fegyverhez rendszeresítettek egy nappali távcsövet. Az Type-95 modell esetében ezt inkább külföldi missziókban lévő katonáknál lehetett látni. Valószínű, hogy mint extra költség nem rendszeresítették minden fegyverhez. A Type-95-1 modellnél viszont már minden fegyvert elláttak egy ilyennel.

Az optika 3X nagyítású, látószöge 8 fok, célzott lövést 800 méterig lehet leadni vele. A távcsőben lévő szálkeresztet ellátták a távolság megbecsüléséhez használható skálával. Ez 0,5 méter szélességet vesz alapul, ami egy felnőtt ember vállai közti távolság.

Éjszakai távcső

Létezik még egy éjszakai távcső is, ez fényerősítéses rendszeren alapul. Hasonlóan a nappali távcsőhöz, ez is 3X nagyítású, látószöge viszont 10 fok. A hajszálkereszten feltüntetett becsapódási pontok 600 méter távolságig vannak feltüntetve, viszont azt is meg kell említeni, hogy holdfény nélküli éjszakán, mikor nagyon kevés az éjszakai fény az álló ember alak észlelési távolsága 200 méterre csökken.

Gránátvetők

A fegyverhez többfajta gránátvetőt is kifejlesztettek, de ezek valamiért nem terjedtek el. Misszióban lévő lövészeknél lehet néha látni, tengerészgyalogosoknál, néhány rendőri alakulat is vásárolt belőlük, de úgy igazán nem rendszeresítettek belőlük nagyobb mennyiséget. Ez talán annak tudható be, hogy eléggé előrehaladott szakaszában van az új OICW rendszerű fegyver 20 milliméteres gránátvetővel és nem akarják elkötelezni magukat egy olyan gránátvető mellett, amit úgyis idővel kiszorítana az új fejlesztés.

QLG91B gránátvető

Az egyik gránátvető hagyományos 35 milliméteres gránátokat lő ki, és működési elve hasonlít az amerikai M203 gránátvetőéhez. A gránátvető csövét előre kell húzni és ekkor történik az ürítés, valamint ez után lehet egy új gránátot tölteni a töltényűrbe. A cső visszahúzása után lesz a fegyver tüzelésre kész. Kifejlesztettek a fegyverhez könnygáz, füst, és világító gránátot is.

QLG10, QLG10A gránátvető

A másik típusú gránátvető, amit a fegyverre lehet szerelni az orosz GP-25-ön alapul. Ez is 35 milliméterben készült el, viszont az előbbitől eltérően hüvely nélküli lőszert tüzel, így el lehet hagyni az ürítés műveletét, és ezáltal jóval nagyobb tűzgyorsaságra képes. A Type-95-1 fegyveren is látható egy ilyen, méghozzá modernizált változatban, viszont a csapatoknál még nem tűnt fel, csak kiállítási anyagokon.

LG1 és LG2 gránátvetők

Képeken lehet látni még két gránátvető típust, de valószínűleg csak néhány tesztpéldány készült el belőlük.

Type 90 puskagránát

A nyolcvanas évek közepén Kína a belgiumi MECAR puskagránát mintájára maga is kifejlesztett egy puskagránát családot. A Model 90 széria gránátjaiból van páncéltörő, élőerő elleni, gyújtó, füst és levegőben robbanó (air burst) változat is. A gránátokat standard 22 milliméteres lángrejtőről indíthatóak és ellátták őket lövedékcsapdával, így kiküszöbölték a régebbi puskagránátok egyik hibáját, miszerint speciális vaktöltény kellett az indításukhoz. Ezeket a puskagránátokat standard töltényekkel lehet indítani. A puskagránát célzását egy eldobható “létra” irányzékkal végzik, mely nem a fegyver része.

A páncéltörő változat 40 milliméter átmérőjű, hatásos lőtávja 50 méter, 80 milliméter homogén páncél átütésére képes 45 fokos becsapódási szög esetében, hossza 357 milliméter, míg tömege 360 gramm. Type 95 gépkarabélyról indítva torkolati sebessége 73 m/s.

Az élőerő elleni változat szintén 360 grammos, hossza viszont 259 milliméter. Ezt a gránátot 400 darab előregyártott 3,5 milliméteres acélgolyóval töltötték meg. Torkolati sebessége 72 m/s, és maximális lőtávja 380 méter. Létezik még egy támadó változat is, amit elláttak 4-6 másodperces késleltetett gyújtóval is, így megoldható a levegőben történő detonáció is. Ennek hossza 260 milliméter, tömege 365 gramm, míg maximális lőtávja 300 méter.

A gránátot továbbfejlesztették és megjelent egy kettős rendeltetésű változat is. Ez képes átütni 80 milliméteres páncéllemezt 45 fokos becsapódásnál, de az üreges tölteten kívül még tartalmaz 300 előregyártott repeszt is. A gránát páncélozott célpontok ellen 70 méter célzott lőtávot adnak meg, míg a maximális lőtáv 260 méter.

Csőszűkítő

Vaktöltény tüzelése esetén a csőben lévő gáznyomás nagyon hamar lecsökken, és nem elég a fegyver működéséhez, ezért a cső végére egy szűkítő toldalékot kell szerelni. Ez nem engedi, hogy a csőben levő nyomás túl hamar kifújjon, és így a fegyver vaktöltényekkel is képes működni. Ez jóval nagyobb, mint az AK szérián fellelhető egyszerű csőszűkítő, és jóval bonyolultabb. Ez annak tudható be, hogy ez teljesen elfedi a csövet. Vaktöltény tüzelése esetén fennáll a veszély, hogy a töltény végét lezáró gyűrődésből darabok szakadhatnak le, amelyek a közel tartózkodókra veszélyesek lehetnek. Ha viszont sikerül teljesen eltakarni a cső végét, akkor veszélytelenül lehet gyakorlatozni.

Hangtompító

A fegyverhez kifejlesztettek egy hangtompítót is, viszont nem tudni arról, hogy létezne szubszonikus lőszer, így hatásfoka elmarad az olyan gépkarabélyokkal szemben, amelyeknél létezik szubszonikus lőszer, ugyanis a hangrobbanást a hangtompító nem képes elrejteni.

Alváltozatok

QBB-95 és QBB-95-1 könnyű géppuska (golyószóró)

A könnyű-géppuska, a lövészraj támogató fegyvere, elvárás vele szemben, hogy nagyobb legyen a tűzereje, mint egy gépkarabélynak. Ezért az alapváltozathoz képest egy vastagabb és hosszabb csövet kapott, amin villaállvány is van. Változott a fegyver előagya és a diopteres irányzékon is változtattak a korongokon. Ezek 3-tól 700 méterig teszik lehetővé a célzást. A fegyverhez 75 töltény befogadására alkalmas csigatárat rendszeresítettek, de használható hozzá a karabélyokhoz rendszeresített 30 töltényes íves szekrénytár is. Az igazán nagy különbség az alapváltozathoz képest, hogy ez már a nehezebb lőszert tüzeli. A QBB-97-1 változaton ugyanazokat a módosításokat hozták mint az elődön: vastagabb cső, csigatár, villaállvány stb., viszont jobb lett a fegyver ergonómiája, hogy a markolat fölé került a tűzváltókar és a Type-95-1-hez hasonlóan ez a fegyver is az új töltényt tüzeli.

QBZ-95B és QBZ-95B-1 rövid csövű változat

Az alapváltozat rövid csövű változata. Ezt a példányt eddig kizárólag hajókon teljesítő tengerészeknél lehetett látni. A rövid cső miatt a kiáramló lőporgázoknak egy nagyobb lángrejtőre volt szükségük, emiatt nem lehet a fegyverre gránátvetőt szerelni. A QBZ-95B-1 változatnál már orvosolták ezt a problémát, kisebb lángrejtőt kapott a fegyver, és a sátorvason levő markolat is eltűnt, így fel lehet szerelni erre is egy QLG10A gránátvetőt.

Export változatok

A fegyvernek elkészítették 5,56X45 milliméteres változatát is, STANAG tárral. Ez lett a Type-97. Ennek létezik még továbbfejlesztett A változata zárakasztóval és módosított sátorvassal, valamint elkészült egy B változat is rövid csővel. A fegyver 5,56 milliméteres változatát Mianmar (Burma) licenc alapján gyártja MA-4 Mk III típusjelzés alatt.

Az alap gépkarabély és az alváltozatok fontosabb jellemzői:

	QBZ95	QBZB	QBB95
Teljes hossz	746 mm	609 mm	840 mm
Cső hossza	463	326 mm	557 mm
Teljes tömeg	3,25 kg	2,9 kg	3,95 kg
Lövedék kezdősebessége	930 m/s	790 m/s	895 m/s
Elméleti tűzgyorsaság		650 lövés/perc
Egyes lövés tűzgyorsaság		40 lövés/perc
Rövid sorozatok tűzsgoyrsasága		100 lövés/perc
Hatásos lőtáv	400 m	300 m	600 m
Tölténytár kapacitása	30 töltény	30 töltény	75 töltény

Felhasznált irodalom

http://www.thefirearmblog.com/blog/2015/04/02/new-qbz-95-1-model-work/
http://www.thefirearmblog.com/blog/2015/04/27/qbz-95-bullpups-action-works/
http://www.thefirearmblog.com/blog/tag/qbz-95-1/
http://world.guns.ru/assault/ch/type-95–qbz-95-e.html
http://world.guns.ru/machine/ch/type-95-lmg-e.html
http://world.guns.ru/ammunition/intermediate-cartridges-e.html
http://world.guns.ru/assault/ch/type-1-e.html
http://world.guns.ru/sniper/sniper-rifles/ch/qbu–e.html
http://en.wikipedia.org/wiki/5.8%C3%9742mm_DBP87
http://www.firearmsworld.net/
http://www.china-defense-mashup.com/chinas-arsenal/chinese-infantry-heavy-weapon-small-arms
http://en.wikipedia.org/wiki/5.8%C3%9742mm_DBP87
http://www.lexpev.nl/grenades/middleeastasia/china/riflegrenadenorincodqd1.html
http://world.guns.ru/grenade/ch/qlg-10-e.html
http://gundata.org/ballistic-calculator/
http://www.sadefensejournal.com/wp/?p=2406