Nehezen tudna szembeszállni a NATO egy esetleges orosz invázióval, mivel katonai kapacitásai megsínylették az elmúlt évek költségcsökkentési intézkedéseit – mondta a BBC-nek egy magas rangú brit katonatiszt.
Sir Richard Shirreff tábornok, aki márciusig a NATO európai erőinek főparancsnok-helyettese volt, a BBC televíziónak adott interjúban kijelentette: az észak-atlanti szövetségnek komoly nehézségeket okozna a szükséges mértékű erők felvonultatása különösen a szárazföldön, ha Oroszország „bármilyen kalandorakcióra” szánná el magát. Sir Richard szerint Nyugat-Európa folyamatosan építi le katonai kapacitásait, és nyilvánvalóan nem tudná megvédeni magát Oroszországgal szemben jelentős amerikai segítség nélkül. A NATO-nak még egyetlen hadosztály – vagyis egy hozzávetőleg 20 ezer fős alakulat – gyors kivezénylése is jelentős gondot okozna – tette hozzá a brit tábornok.
Shirreff közölte: elismeri, hogy népszerűtlen politikai döntés lenne az újrafegyverkezés, de ha a NATO komolyan veszi saját védelmi kötelezettségeit, akkor újra kell fegyverkeznie, újjá kell építenie katonai kapacitásait. Európának „a zsebébe kell nyúlnia és többet kell költenie védelemre” – tette hozzá.
Ugyanezt hangsúlyozta nemrégiben Londonban tartott előadásában Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár. Rasmussen az egyik legtekintélyesebb brit külpolitikai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet – londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House – nyár eleji biztonságpolitikai rendezvényén kijelentette, hogy véget kell vetni az európai NATO-tagállamokban a védelmi kiadások folyamatos lefaragásának, mert nem lehet a végtelenségig az Egyesült Államoktól elvárni a számla nagy részének kifizetését. Hangsúlyozta: Oroszország 2008 óta hozzávetőleg 50 százalékkal növelte katonai kiadásait, a NATO-tagállamok ugyanezen idő alatt viszont átlagosan 20 százalékkal csökkentették védelmi költségvetéseiket. A NATO teljes védelmi kiadásának kétharmadát az Egyesült Államok állja, és a szövetség katonai műveleti kapacitásainak jelentős részét kizárólag Amerika képes biztosítani, ami fenntarthatatlan – mondta a júniusi londoni rendezvényen a NATO-főtitkár.
Más nagy londoni kutatóközpontok is felhívták már a figyelmet arra, hogy gyors ütemben csökken a nyugati – főleg az európai – országok részaránya a globális védelmi kiadásokon belül. A legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóközpont, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított idei elemzés (Military Balance 2014) kimutatta, hogy a nyugati hatalmak védelmi költségvetése tavaly valamivel több mint a fele, 2010-ben azonban még a kétharmada volt a világ összesített katonai kiadásainak. Az intézet adatai szerint tavaly az európai országok 57 százalékában csökkentek reálértéken számolva a védelmi kiadások.
Forrás: MTI