|

Orosz törekvések a Közel-Keleten

Nehéz egy olyan hírnek pontos címet adni, amellyel kapcsolatban egzakt adattal nem lehet szolgálni, az alapot pusztán különböző források egybehangzó véleménye adja. Ez sem garancia a hitelességre, pláne ha az érdekelt felek egymással ellentétes álláspontot képviselnek.

Korábban számtalan hír és izzó biztonságpolitikai topik boncolgatta, mi is zajlik a Közel-Keleten, ki miért van ott és mik is a valódi célkitűzések. Már amennyire a színpadias közlemények mögé lehet látni. Ami a lényeg, hogy az Arab Tavasz forradalomhulláma elérte Szíriát is, ahol már csak a nagyhatalmi érdekek miatt sem történtek a dolgok úgy, ahogy az várható lett volna.

Sajnos ez az oka annak is, hogy mind ezidáig békés megoldást nem sikerült találni, pusztán mindkét oldal támogatja a neki megfelelő embereket. Attól, hogy a hírlapok címoldaláról lekerültek a szír polgárháborúval kapcsolatos hírek, a folyamat nem ért véget, s úgy tűnik, hogy a nagyközönség érdeklődése nélkül már nem mutogat a két oldal nyíltan egymásra.

A The Moscow Times által leközölt hír szerint az elmúlt hetekben Moszkva növelte a fegyverszállítmányok számát, melybe a páncélozott járművektől kezdve az irányított bombákon át a pilóta nélküli légi eszközökig sok minden található. Minderre a „támogatásról” jól értesült forrás szerint azért volt szükség, hogy Asszád elnök hatalmát megszilárdítsa a lázadókkal szemben vívott, harmadik évében járó belharcok után megtépázott szír hadsereg veszteségeinek pótlásával.

Az oroszok gazdasági és katonai befolyásukat kívánják növelni a Közel-Keleten, amelynek Szíria fontos részét képezi, már csak a tartuszi haditengerészeti bázis végett is, melynek elvesztése bizony csorbítaná a flotta mozgási képességeit és természetesen Oroszország érdekeit. Eme törekvés eredményeként megkapták a legnagyobb hadianyag szállító díját, már ami a szírekre vonatkozik.

Időzítés szempontjából nem is lehetne rosszabb, ugyanis a jövő héten tartanák meg Svájcban ama konferenciát, melytől a megoldást várják. A fegyverek mellett az „ideológiai” támogatással is feltüzelt konfliktus kifulladóban van a cikk szerint, mivel az ellenzéket képviselő csoportok között széthúzás van és már a Nyugat is óvatosabban kezeli a külföldi „szabad szír erőket”.

Egy, a Reuters részére adott interjú alapján eme értesülések egyébként nem a legfrissebbek, mivel:

„Antonov An-124 gépek tucatjai érkeztek már és rakodtak ki belőlük páncélozott járműveket, radarokat, elektronikai ellentevékenységre szolgáló rendszereket, felderítő berendezéseket, helikopter alkatrészeket és különböző fegyvereket, például irányított bombákat a vadászrepülőgépek számára” – nyilatkozta egy közel-keleti biztonsági szakértő és erősítette meg több névtelenségbe burkolózó személy, hogy mindez december óta tart már.

„Orosz tanácsadók és hírszerzési szakértők figyelik az éjjel-nappal fent lévő UAV-ok kameráinak képét, hogy segítsék a szír haderőt a lázadók állásainak felfedésével, képességeik elemzésével és precíziós tüzérségi vagy légicsapást vezetni rájuk” – közölte más, aki a nevét nem vállalta a riporthoz.

A megkérdezettek közül szír részről nem sikerült mikrofon közelbe csalni senkit, az oroszok azt állítják, hogy nem szállítanak támadó fegyvereket a szíreknek, Vyacheslav Davidenko, a Roszoboronexport szóvivője nem kommentálta az értesüléseket.

A vizes lepedőt azonban nem kizárólag az oroszokra kívánják ráhúzni, másokat is valószínűsítenek a fegyverkezésben való részvételben: „A felszerelések özönlenek Szíriába nem csak Oroszországból, hanem olyan, fekete-tengeri államokból is, mint Románia, Bulgária és Ukrajna, ahol jelentős raktárkészletek vannak felhalmozva. Ezen „beszállítók” nem engedhetik meg maguknak, hogy felbosszantsák Oroszországot” – közölte egy nemzetközi hadiipari cég alkalmazottja, aki „tisztában van” a Közel-Keletre tartó utánpótlás létével.

Az e témában jártas szakemberek mindeközben arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti három ország nagy mennyiségű ex-szovjet harceszközzel rendelkezhet. Nyilvánvaló módon megerősítést nem várhattak. Bulgária tagadta a vádakat, Solomon Passy külügyminiszter nagyon valószínűtlen dolognak nevezte, hogy egy NATO és EU tag ország ilyennel foglalkozna. Ukrajna már korábban visszautasította a feltevést és közölte, hogy 2011. májusa óta minden katonai és technikai jellegű kapcsolatot megszakítottak Asszád kormányával. Románia egyelőre nem kommentálta az észrevételeket.

„Az eszközök folyamatosan érkeznek, mivel Oroszország felismerte, hogy Asszád kell hatalmon maradjon, hogy a befolyása a térségben a jövőben is meglegyen, különösképpen utalva ezzel a kőolaj és földgáz lelőhelyekre” – egészítette ki a történetet a dolgozó.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a Soyuzneftegas 90 millió dollár értékben kötött szerződést a szír kormánnyal még decemberben egy 2190 négyzetkilométeres földközi-tengeri terület kitermelési jogával kapcsolatban, mely Tartusz mellett terül el.

S mit sejtenek még az érdekek hátterében? Az orosz nagyhatalmi politika végre meg akarja mutatni, hogy van helyük még a nagy játékosok színpadán, amibe a szíriai harcok győztes befejezése mellett a sikeres iráni nukleáris program is beletartozik. Az elmúlt évek és az Arab Tavasz eseményei eddig valóban nem sok lapot osztott nekik (Líbiát ugyebár szétszedték a szövetségesek Kadhafi-val egyetemben).

Gazdasági téren nem tesz rossz lóra az orosz medve, mivel szír tisztségviselők állítása szerint az Izrael és Ciprus közé eső terület is rendkívül gazdag kőolaj és földgáz lelőhely, valamint Libanon vizein is ígéretes eredmények lehetnek az eddigi feltárások alapján. Mindemellett Iránnal tárgyalásokat folytatnak egy bizonyos „kőolajat-termékekért” ügyletről, melynek értékét 1,5 milliárd dollárra saccolják. Ezzel a szakértők szerint Teherán atomprojektje új lendületet kap majd, amelyet már nem lesz ami megfékezzen.

Tom Wallace, egy amerikai székhelyű non-profit jellegű, konfliktus elemző cég tagja sokkal tárgyilagosabban látja a folyamatot: „Asszádnak muszáj intézkednie a folyamatos utánpótlás érkezéséről. Az emberek fejében csak az van, hogy repüljön az a lövedék, de alábecsülik azt, mekkora logisztikai teher a gépesített haderő valójában. Harckocsi lánctalpak, helikopter rotorok, repülő-üzemanyag, golyóscsapágyak, giroszkópok – bármelyik alkatrész felmondhatja a szolgálatot nem megfelelő karbantartás vagy ki nem cserélés miatt.”

James Bevan, a Conflict Armament Research intézettől csak alátámasztja kollégája által elmondottakat: „bizonyíték erre az a hordóbomba, amelyet helikopterből dobtak ki. Ez is azt jelzi, hogy azokban az időkben alig rendelkeztek légi indítású fegyverekkel a szír erők.” (S ezzel egy időben meg is vádolták a britek „újabb háborús bűncselekmények” elkövetésével a szíreket.) Megjegyzi mindemellett, hogy két éven keresztül igen intenzív felhasználás jellemezte a szír haderő lőszerkészleteit.

A szír ellenzék szerint az utánpótlás egy része három héttel ezelőtt a Latakia mellett elterülő repülőtérre, a többi Tartusz és Latakia kikötőjén keresztül érkezett, mely mellett elterül az a bizonyos haditengerészeti támaszpont is.

„Utánpótlás érkezésekor illetéktelen személyt nem engedtek be és ez volt a bizonyítéka, hogy fegyverek érkeztek. Ez történik időről-időre, amikor szállítmány jön, rendszerint éjjel” – idézte a hír az ellenzékiek egyikét.

A térség szakértője az okát is elmondja az elővigyázatosságnak: „a fegyverraktárak és a szír légibázisok leszállópályái a lázadók támadásának vannak kitéve, így Oroszország nagy mennyiségű kézi lőfegyvert és lőszert juttat el Tartusz és Latakia (kikötőjébe), hogy Asszád erői folyamatosan harcolhassanak.”

Wallace véleménye alapján ez a múltban sem történt másként: „ a könnyű, kevésbé robusztus eszközöket gyakran rakták repülőgépre, míg a nagy és nehéz felszerelést hajón keresztül juttatták el valamilyen formában. A kerekes járműveket célszerű rámpával ellátott hajón szállítani, hogy saját kerekén hagyhassa el a fedélzetét, míg a kisebb méretű hadianyagot standard konténerben és hagyományos teherszállító hajón is el lehet juttatni.” A C4ADS elemzője egyébként társszerzője annak a közelmúltban megjelent jelentésnek, mely az orosz és ukrán fegyverszállításokról készült.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.