Ahogy a hírekből tudni lehet, az orosz haderő átalakítása töretlenül zajlik évek óta. Eme érának jelképes momentuma a december 16-án kelt bejelentés a szerződés teljesítéséről.
A VP Chkalov Novoszibirszk repülőgépüzem területén tartott ünnepség zárta az első etapot, amely 2008-ban indult és a hat prototípust nem számolva 32 darab csapásmérő leszállítására vonatkozott. Ám az ünneplés szólhat a következő időszaknak is, ugyanis 2012-ben további 92 gép elkészülésére mutatkozott igény az Orosz Légierő részéről, s 2020-ig szeretnék is megkapni őket.
A Szu-24 váltótípusának tartott „kacsacsőrű” programja a 90’-es évek elején indult, azonban a gyártás felfutására 2008 januárjáig várnia kellett a gyárnak.
Fotó: Alex Beltyukov – RuSpotters Team ,
Ám megrendelésekben nem lehet panasz az orosz hadiipari vállalatok körében, mivel az Orosz Légierő az elkövetkező években nagyjából 200 új merev- és forgószárnyú eszközön szeretné a vörös csillagot látni. Nevesítve – s nem elfeledve a „Fullback” gyártóját – a szolgálatba várt légijárművek: PAK-FA, Szu-30SzM és Szu-35 a vadászok részéről, Mi-28N és Kamov Ka-50/52 a forgószárnyasoktól, Jak-130 a kiképző/könnyű támadó repülőgépek kategóriájából, a taktikai teherszállítókat az Iljusin Il-112 képviseli, míg a két nehézfiú közül a „közepes” az An-70, a stratégiai tehertovábbítást az Il-476-ra fogják bízni.
A felsorolásból már csak a PAK-DA hiányzik, melynek fejlesztése folyamatban van, s a „maszkirovkának” köszönhetően annyit lehet mondani, hogy majd lesz. Mindenesetre modern szemlélet látható a világ keletebbik felén, amely a mennyiségről a minőségre kíván áttérni és ez feleslegessé teszi a „szovjet” méretű fegyverarzenált és üzemeltetését.