|

B-90 Szarov – Az oroszok nem túl titkos kém-tengeralattjárója

Minden haditengerészetnek vannak titkai, amelyekre kínosan ügyelnek, ám néha egy-egy baki folytán lehull a kényesen felaggatott lepel.

Nem volt ez máshogy a B-90 Szarov tengeralattjáróval sem, amelyről 2007. szeptember 6-án szerzett tudomást először Szarov város lakossága, majd az egész világ, amikor is a város hivatalos honlapja cikket közölt Szergej Kroshkin, a B-90 elsőosztályú kapitányának a látogatásáról. A cikk megemlítette, hogy a Szarov még mindig a szeverodvinszki hajógyárban van, de a Haditengerészet főparancsnoka célul tűzte ki, hogy a tengeralattjárót az év végéig befejezik, illetve leközlésre került a projektszám (20120) és számos technikai adat. Ezzel eddig nem is lett volna probléma, mivel Oroszországban az utóbbi években az összes, vízi egységekkel kapcsolatos események, gerincfeketések, projektszámok és adatok nyilvánosak voltak, valamint a névadásokat és vízrebocsátásokat külön kis ceremóniák is kísérték, ezért keltett hatalmas érdeklődést egy eddig úgymond „nem létező” tengeralattjáró hirtelen szereplése a hírekben. A hatóságok persze megpróbálták kiköszörülni a csorbát és 11-én levetették a cikket a honlapról, de addigra késő volt: a helyi újságokban megjelent nyomtatásban és az országos médiumok is felkapták a hírt. Az érdeklődést tetőzte, hogy Alexander Szmirnov haditengerészeti szóvivő a Kommerszant kérdéseire válaszolva még csak a Projekt 20120 létezéséről sem tudott, a Zvezdocska hajóépítő vállalat szóvivője kijelentette, hogy náluk nem épül új tengeralattjáró, a Szevmash elzárkózott a nyilatkozattételtől és a Rubin tervezőiroda – az orosz tengeralattjárók vezető tervezője – is tagadta, hogy bármi köze lenne a B-90-hez.

A B-90 Szarov 2008-ban | Forrás: Szevmash

A B-90 Szarov 2008-ban | Forrás: Szevmash ,

A titkolózáson kívül további figyelmet és teóriákat generált az a híresztelés is, miszerint a tengeralattjárót egy teljesen egyedi, kombinált dízel-nukleáris meghajtással szerelték fel, amely lehetővé tenné, hogy az alapjában véve dízel meghajtású tengeralattjáró a szokásos 4-5 nap helyett akár 20 napig is alámerülve tevékenykedjen (hasonlóan az AIP – Air Independent Propulsion – levegő-független meghajtáshoz). Azonban érdemes az időben egy kicsit korábbra visszamenni, hogy teljes képet kapjunk a B-90 előéletéről.

Szeverodvinszkban 2009 júniusában | Forrás: forum.airbase.ru

Szeverodvinszkban 2009 júniusában | Forrás: forum.airbase.ru ,

A hírek szerint a Szarov egy VAU-6 típusú atomreaktorral lett felszerelve, amelynek a története egészen az 1960-as évekig nyúlik vissza. Akkoriban terjedtek el a nukleáris meghajtású tengeralattjárók, ám a nagy és nehézkes reaktorok mellé kerestek könnyebb, moduláris rendszerű alternatívákat is. A NIKIET atomfizikai kutatóközpont a hatvanas években fejlesztette ki a VAU-6 kisegítő atomreaktor egységet többek között partra szállító tengeralattjárók energiaellátására (Projekt 749). A központ honlapja szerint egy forralóvizes reaktorról van szó, de egyes források nyomottvizesnek vélik. Az eredeti elképzelések szerint a reaktoregységet egy kapszulába építve a tengeralattjáró külsejéhez rögzítették volna, így megóvva annak legénységét a radioaktív sugárzástól. Két reaktorról tudni, az egyik: egy 600 kW-os 1971-ben, a másik 1986-ban készült el (a másodikat egy Projekt 651E „Juliett” tengeralattjáróra szerelték fel).

A címadó, akkor még Garfish (Tűhal) Projekt néven futó tengeralattjáró kifejlesztése 1988-ban kezdődött meg a Rubin Tervezőiroda (és Alexander Belov főtervező) gondozásában, mint Nagyméretű Dízel-Elektromos Teszt Tengeralattjáró (Опытовая Большая Дизельная Электрическая Подводная Лодка). A később kiszivárgott adatok és szemfüles civilek által készített képek alapján az alapot a Kilo osztály adta, amelyet nagymértékben átalakítottak. Az egység alapjait még ugyanazon év szeptember 18-án lefektették Nyizsnyij Novgorodban, de 1998-ban 40 %-os készültség mellett finanszírozási gondok miatt leállították az építést. A Szevmashnál 2001 októberében született döntés az építés folytatásáról, majd 2003-ban a projekt felülvizsgálata után megkezdődtek a munkálatok Szeverodvinszkben. A tervek végleges jóváhagyása 2003 júniusában történt és nekiláttak a most már hivatalosan is Projekt 20120 tényleges megvalósításához. A névadás 2007. május 26-án történt, amikor az atomfizikában és nukleáris kutatásban végzett munka elismeréseként a tengeralattjárót Szarov (korábban Arzamasz-16) városáról nevezték el, majd december 24-én vízre bocsátották (közben történt az ominózus kapitányi baki). A tesztelés 2008. január elsejétől júliusig tartott, amelyeket sikerrel teljesített, így augusztus 7-én a Haditengerészet aktív szolgálatba vette és az Északi Flottához helyezte.

Szintén Szeverodvinszk 2009-ben | Forrás: forum.airbase.ru

Szintén Szeverodvinszk 2009-ben | Forrás: forum.airbase.ru ,

A Szarovot egyaránt gondolják tesztplatformnak és kém-tengeralattjárónak is, amire bizonyíték lehet a törzs két oldalán elhelyezkedő dudor és a megváltoztatott orrszekció, amelyek a feltételezések szerint a tesztekhez szükséges kiegészítő ballasztrendszert, torpedókat, akusztikai szenzorokat vagy automata víz alatti járműveket tartalmaznak. A hírszerző tengeralattjáró teóriát erősíti az a tény is, hogy az alkalmazott kombinált hajtás lehetővé teszi az akár 20 napos vízfelszín alatt tartózkodást, ráadásul teljesen csendben, amely ideális tulajdonság más hajók kikémlelésére, követésére vagy ellenséges területen való lopakodásra, valamint a volt Szovjet Haditengerészet számos kém-tengeralattjárót üzemeltetett az északi vizeken, amelynek a hagyományát az Orosz Haditengerészet is tovább vihette.

Jól látható az oldalsó dudor, valamint az átalakított orr | Forrás: militaryrussia.ru

Jól látható az oldalsó dudor, valamint az átalakított orr | Forrás: militaryrussia.ru ,

Másik két, konkrétabb teória és napvilágot látott a B-90-el kapcsolatban:

Az első szerint ez egy tesztplatform a dízel-elektromos-nukleáris kombinált meghajtás vizsgálatának megújítására, ahol a nukleáris egység csak kisegítő funkciókat lát el (pl. akkumulátorok töltése). Erre bizonyíték lehet egy korábbi hasonló projekt, a B-68 név alatt futó tengeralattjáró, amely szintén egy VAU-6 reaktorral lett felszerelve (valószínűleg ez a már korábban említett Juliett).

A második elmélet szerint a Szarov egy új reaktor tesztelésére szolgál, amelynek a lehetősége egy nyiznyij novgorodi lapban megjelent cikk alapján merült fel. A lap arról írt, hogy az Afrikantov Tervezőiroda kifejlesztett egy új, Phoenix (Főnix) KTP-7I típusú reaktort egy Kalitka (Kapu) megnevezésű tengeralattjáróhoz. A teória feltételezése szerint összefüggés van a Projekt 20120 és a Kapu projekt között.

Az egyetlen megbízható információ a tengeralattjáróról, hogy felszerelték a Kristall-27 rendszerrel, amely egy második generációs elektrokémiai generátor (AIP), de azt nem tudni, hogy a hajó eredeti reaktorával együtt működik, vagy esetleg ahelyett építették be.

Végezetül összevetve a rendelkezésre álló adatokat nem elhanyagolható, hogy az atomreaktoros AIP rendszer esetleges továbbfejlesztése a nukleáris társaiknál lényegesen olcsóbb dízel-elektromos tengeralattjárók egy új generációját hozhatja az Orosz Haditengerészetbe. Sajnos azonban magáról B-90 Szarovról nem sok biztos információt találni, csak azt, hogy roppant keveset tudni róla. Mindazonáltal remélhető, hogy idővel több adat is napvilágra kerül és megtudhatjuk az tengeralattjáró építésének igazi célját és a vele elért eredményeket.

Egy fantáziarajz a Szarovról | Forrás: military.tomsk.ru

Egy fantáziarajz a Szarovról | Forrás: military.tomsk.ru ,

Adatok:

Vízkiszorítás:
– felszínen: 2300 tonna
– lemerülve: 3950 tonna
Méretek:
– hossz: 72,6 méter
– szélesség: 9,9 méter
Merülés: 7 méter
Maximális merülési mélység: 300 méter
Sebesség:
– felszínen: 10 csomó
– lemerülve: 17 csomó
Személyzet: 52 fő


Szerző: GrGLy

Felhasznált források:

http://www.globalsecurity.org/military/world/russia/20120.htm
http://russian-ships.info/eng/submarines/project_20120.htm
http://shermyjllore.blogspot.com/2009/10/russian-submarines-first-soviet-giants.html
http://www.military-today.com/navy/sarov.htm
http://www.kommersant.com/p803553/military_technology/
http://militaryrussia.ru/blog/topic-216.html


Jelen írás a HTKA Lapcsoport által szervezett Hír- és Cikkíró versenyre érkezett és megfelelőnek ítéltetett a publikációra.

7 hozzászólás “B-90 Szarov – Az oroszok nem túl titkos kém-tengeralattjárója”

  1. Szinte majdnem biztos hogy egy technologiai demonstrator az az kiserleti hajoval van dolgunk.

    Az oroszok nem hulyek. Nem dobnak sorozatgyartasba olyan technikat amit nem teszteltek le. Raadasul a dudor helye es merete is mutatja hogy az inkabb tarolo resz es nem oldalszonar.

    Tesztelik majd aztan lehet lesz belole egy uj hajoosztaly de nagyobb meretben..

  2. Python: az RTG generátorok szánalmasan alacson hatékonysága miatt kizárt, hogy az lenne benne. Azok egyetlen előnye a kóegyszerű felépítésük és a gyakorlatilag 0 karbantartásigény, ezért csak olyan helyeken használják, ahol ezek a tényezők fontosabbak mint a kinyerhető energia mennyisége, illetve a kiynerés hatékonysága.

    Ráadásul számmottevő mennyiségű hőt termel, ami az űrben sokszor hasznos, itt azonban inkább hulladék, és az is csak gondot jelent. Egy “rendes” reaktor minden szempontból jobb választás egy tengeralattjáróra.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.