|

Újabb Oscart vágnak szét

A Project 949A típusú robotrepülőgép hordozó atom-tengeralattjárók (NATO: Oscar II, HTKA: Lepényhal) az elmúlt időszakban egyrészt élettartam növelő felújításuk, illetve fő csapásmérő fegyverzetük cseréje kapcsán szerepeltek híreink között.

A téma iránt érdeklődők számára így ismert lehet, hogy az Északi- és Csendes-óceáni Flották 3, illetve 4 – jelenleg nem mind bevethető – Oscar II SSGN-je a jövőben a felújítási, modernizálási munkálatok mellett a kiöregedett, mára egykori komoly harcértékéből sokat vesztett P-700 Granit helyét a P-800 Oniksz veszi majd át a közelmúltban komolyabb médiafigyelmet kapó Kalibr robotrepülőgéppel karöltve.

A P-700 mérete, illetve az indítócsövek elhelyezése miatt derékben tekintélyes méretekkel rendelkező Oscarok közül azonban ezt nem mind érhette meg: a nagyjából a 80-as évek első felében hadrendbe állított 2 Oscar I és 2 Oscar II-est már vagy szétvágták, vagy ezen sorsuk beteljesülését várják.

Egy Oscar SSGN P-700 indítói

Az Oscar SSGN-ek összesen 24 P-700 hordozására képesek. A külső és belső törzs közti részen oldalanként 12-12 indító került elhelyezésre 40 fokos szögben. ,

Gránit betöltése egy Oscar II-esbe | Forrás: blog.daum.net ,

Az 1980 decemberében, illetve 1983 novemberében hadrendbe állt, Project 949 / Oscar I osztályú K-525 Arhangelszk és K-206 Murmanszk a Kooperatív Fenyegetéscsökkentési Program részeként angol pénzügyi segítséggel kerültek a lángvágók alá 2004-től kezdődően, míg az 1986 szeptemberében, valamint decemberében hadrendbe állított K-148 Krasznodar és K-173 Krasznojarszk egyelőre várja megsemmisítését.

Az első Oscar II-es, a K-148 Krasznodar esetében nemrégiben kezdődtek meg a munkálatok, amit részben olasz pénzből (5 millió euró) hajtanak végre a murmanszki régióban üzemelő, az Északi Flotta tengeralattjáróinak javítására, illetve szétvágására szakosodott Nyerpa hajógyárban.

78 hozzászólás “Újabb Oscart vágnak szét”

  1. „mára egykori komoly harcértékéből sokat vesztett P-700 Granit helyét”

    A harcértéke szerintem tovább nő, mert a jelenleg csak 24 rakéta megy bele.
    Az új 3 milliárd dolláros yasen ami ugyan ezt a rakétát képes hordozni csak 24 db vihet .
    Annak semmi előnye sincs.

  2. @Igla,

    Azért én nem bánom, hogy az atomtengeralattjárót nem ők bontják szét, szívás lenne a MÉHbe behordott rádióaktív anyagokból készül kocsit venni, pl. Arról nem is beszélve, hogy a benne lapuló gránitokat egyben értékesítenénk kis barátaink, a legnagyobb árat fizetőnek.

  3. Ezerszer elmondtuk már,hogy a P-800 sokkal modernebb jobban használható és nagyobb harcértékű eszköz mint a P-700.

    Várjunk csak!

    Hol írtam én olyat hogy szar a p-800 ?
    Nem a rakétával van bajom hanem azzal hogy csak a 24 hordozhat az új tengó .
    Melyik a jobb ha 24 db p-800-sal mész neki egy hajócsoportnak vagy 72
    db p-800?
    Az az 3 yasen kell ahoz hogy kitegyen egy oscar 2! Na erről beszélek én .
    Ez inkább visszalépés mintsem előrehaladás .

  4. Roni ezt kezdem egyre kevésbé érteni… Hogy jön ide 72 db P-700 vagy P-800? az Oscar II (Antey) 24 indítóval rendelkezik. Viszont ha jól tudom akkor a Yasen 8 VLS indítójába csövenként 4 P-800 megy bele. Viszont amit dudi is írt maga a hajó sokkal modernebb. Gyanítom csendesebb és az elektronikai rendszerek is jóval fejlettebbek.

  5. Roni ezt kezdem egyre kevésbé érteni…

    Ugye hogy nem érted!.DDD

    Abban maradok hogy 1000-szer modernebb technológia mint az oscar 2.

    Hogy jön ide 72 db P-700 vagy P-800?

    Igen 72 p-800 hordozására képes az oscar2 nézz utána .

  6. Attól függ, hogy mi a cél. Az indítási távolság és a rombolóerő eltér a régitől. Tehát, még ha 100% azonos elektronikai szintet is tételezel fel a méret alapvetően befolyásolja azt, hogy mire és miből mennyit. Ha képse vagy közel jutni, akkor tényleg jobb a több, mert több célpont megy be, könnyebb túlterhelni. Ám, ha csak egy szép álom az, hogy közelj kerülj, akkor a hajadra kenheted, legyen bármennyid is…

    Ezen felül azért rohadtul nem mindegy a harci rész tömege sem attól függően, hogy mekkora a célpont.

  7. Ha a CVBGben nem pittyeg valaki, csúnyán pórul járhatnak. Ha csak azt a két esetet vesszük (igaznak), ami napvilágra került, akkor két dízeltengeralattjáró is bekerült a battle group közepébe.
    Ha azt a hipotetikus esetet vesszük, hogy egy iráni Kilo áll a Hormuzi – szoros közepé, és csak annyit jár a gépe, hogy az áramlás ne vigye el, bevárhatja amig az impik épp fölötte hajóznak.
    Addig a kikötőben egy addig dugdosott roncs áll a Kilo helyén.
    Onnan meg már, hogy Onix, Skhvalk, vagy Klub, mindegy is.

  8. Ahoz hogy lezarjak a Hormuzit ahoz nem kell a tengonak megvarni mig fole er a celhajo.

    En hogy csinalnam?

    Telepitenek egy aknamezot melyben lenne atjaro (nana higy irani felsegvizeken) valamint az elso sor aknak ytan par torpedo aknat is elhelyeznek az esetlegesen erkezo aknavadaszok boldogitasara.
    A resben de inkabb mogotte pedig felallitanam a zseb es normal tengoimat ugy hogy meg azok a oarti legvedelmi es hajo elleni raketak ernyoi alatt is lennenek. Raadasul irannak van tobbszaz kis rohamcsonakja is raketakkal.

    Ennek a rendszernek minden eleme meg van az iraniaknak es a foltorese szinte csak totalis haboruval lenne lehetseges de akkor is csak hosszu hetek alatt nem keves aldizattal.

    Az egesz szitu meregfoga az irani tengok. Ha azt kiveszik a paklibol akkor csak logyakorlat lenne az egesz.

  9. Azert hajozna be mert be kell ne ki I ha ugy adodik.

    Az aknavadaszok vedelme vagy a kis rohamcsonakok elharitasa azok szama merete miatt levegobol nagyon kis hatekonysaggal oldhato meg.

    Amugy a szorost nem a hadihajok hanem a tankerek elol kivannak lezarni, zsarolasi poziciohoz jutva.

  10. Azert hajozna be mert be kell ne ki I ha ugy adodik.

    Mi az ok….? Semmi oka nincs a US Navy-nek behajózni, mert a gépek pont olyan jól operálnak a szorostól délre, mint a szorosban sőt. Ha csak 30 gép száll fel, akkor fél óráig a hajó 30 csomóval halad egy irányba, széllel szemben. Ha K-Ny-i szél van, akkor ehhez hely sincs igazán. Igen az ODS alatt behatoltak, de ott nem is Irán volt az ellenség.

    Röviden, semmi értelme behajózni, ergo szart sem ér az az elképzelés, hogy majd a US Navy balfasz módon hurokba dugja a fejét..

  11. Gyártottam egy összeesküvéselméletet!!!

    Ritkán szoktam ilyesmit, de lehet nem akkora baromság, mint elsőre hangzik.
    Az a sanda gyanúm, hogy az Onyx, csak egy amolyan megtévesztés, amivel be lehetett etetni az indiaiakat, hogy belevágjanak a Brahmos programba. Lehet az oroszok rájöttek, hogy keményen át lehet verni az indiai felet és felkínáltak nekik fejlesztésre egy olyan fegyvert, amivan NAGYON le tudják húzni őket. És persze ezen felül olyan tulajdonságokkal rendelkezik amivel egy politikust azonnal le lehet venni a lábáról. Nagy sebesség!!!
    Persze ők sem hülyék és a flottájukat a valóságnak jobban megfelelő Kalibr rendszerrel fogják felszerelni.

    :))))

  12. „jobban megfelelő Kalibr rendszerrel fogják felszerelni.”

    Molni? lenne pár kérdésem

    Egyébként is mitől jobb a kalibr rakéta a p-800-nál?
    Esetleg nagyobb G terhelésű manővereket képes végrehajtani a kiálló szárnyak miatt ?
    Az előny lehet hogy a távolság nagy részét kis sebességgel és alacsonyan teszi meg ?
    Majd az végső fázisba felgyorsul 3 mach sebességre.

  13. Roni, csináld azt, hogy elkezded összehasonlítgatni, az egyszerűség kedvéért az elején csak az orosz rakétákat/robotrepülőket a következő paraméterek szerint: tömeg, harci rész tömege, sebesség, hatótávolság. Aztán késpbb bővitheted a kört a többi országére is. A lényeg, hogy a majd háromszoros sebességet valaminek a háromszorosával kell kompenzálni (persze ez nincs kőbe vésve, az adatok váltakoznak és nem is fedik le egymást) a szubszónikus változatokhoz képest.

  14. Csak egy apró megjegyzés a Kalibral kapcsolatban. A wiki 300 kilóméterben adja meg a hatótávolságát. Szerintem ez pontatlan és valójában közelebb állhat a 700-hoz. Valahogy úgy mint a Tomahowk.

    http://en.wikipedia.org/wiki/3M-54_Klub

    Szerintem az történhetett, hogy az adatot fegyverkiállítások reklámanyagaiból szedték. Csakhogy létezik egy stratégiai fegyverek elterjedését korlátozó eggyezmény amely 300 kilóméterben korlátozza ez exportálható fegyverek hatótávját. Tehát az exportra szánt Klubok 300 kilóméterre vannak lebutítva. Valószínű, hogy a hazai felhasználásra szánt példányoknak sokkal nagyobb a hatótávolságuk.

  15. ÁÁÁÁÁÁÁÁááááááááááááááááá, megőrülök. Az adatok nem reálisak, csak az export modellekét mutatják. Hasonlítsd össze egy Tomahowkkal, miért lenne eggyikne ennyi, másiknak meg annyi, ha szinte minden paraméterük megeggyezik?

  16. Mondom, hogy van valami szerződés ami korlátozza a 300 km nagyobb hatótávolságú fegyverek exportját.
    Ez a szitu a kínai C-602-vel is. Ami exportra szánt változat az 280 km, ami viszont belföldre van az a wiki szerint is 400+.
    Az ausairpower szerint 280 km:

    http://www.ausairpower.net/APA-PLA-Cruise-Missiles.html#mozTocId32149

    De a wiki különbséget tesz az export és a hazaira szánt példányok közt.

    http://en.wikipedia.org/wiki/C-602#cite_note-theepochtimes1-1

    Ezt magyarázom, hogy az oroszoknál is hasonló lehet az adatokkal.

  17. Mackensen

    Ez nem ilyen egyszerű.A KLUB-nak kombinált hajtóműve van ami sok helyet foglal és nehéz,van egy indítóhajtómű van egy menethajtómű(gázturbina) és van egy rakétahajtómű a végfázisra.
    Így már érthető?

  18. Nézd csak meg jobban. A szubszónikus változatnál van egy 400 kb tömegű harci rész. Amirőt te beszélsz az is szubszónikus de a végfázisban a harci rész felgyorúl szuperszónikus sebességre, így a tulajdonképpeni harci rész 200 kg zsugorodik. De maga a robotrepülő hasznos terhelése kvázi változatlan marad 400 kg környékén.

  19. Mackensen

    A 3M54E1-nek(szubszonikus) 400kg a harci része 6,2m hosszú(gyorsítófokozattal)tömege 1780kg.
    A 3M54E-nek(szuperszonikus) 200kg a harci része de 8,2m hosszú a tömege pedig 2300kg és ez a változat az ami a végfázisban elhagyja a szárnyakat és a menethajtóművet.

  20. Ahham szóval az Oroszország hangja :) Már ne is haragudj, de az nem szakirodalom hanem propagandatermék.
    Igazából nem igazán tudom eldönteni hogy ez csak találgatás, neadjisten egy Sevmash mérnök terve/álma. Ha kicsit utánanéztél volna, akkor azonnal látnád hogy ez maximum propagandának jó jelen formájában. Egyszerűen nincs hová pakolni. A most átfegyverzésre kerülő hajókat is valszeg azért tartják meg mert az P-800 csövek egyszerűen bepakolhatók a korábbi P-700 csövek helyére. A Gránit 83 az Oniks 70 centi átmérőjű a hosszuk 9 ill. 10 méter. Talán egy max kettő indítót még be lehetne zsúfolni.

  21. Higyj a szemednek!!! Hogy lehet 6 vagy 8 méter különbság a harci részek közt?????!!! A wiki a teljes hoszt adja meg ebben az értékben.

    http://en.wikipedia.org/wiki/File:3M-54E_missile_MAKS2009.jpg

    http://en.wikipedia.org/wiki/File:3M-54E1.jpg

    „3M-54E – Anti-shipping variant, Basic length 8.22 m, with a 200 kg warhead. Range is 200 km. Sea-skimmer with supersonic terminal speed and flight altitude of 15 feet (4.6 m) at final stage(2.9 mach).[2]

    3M-54E1 – Anti-shipping variant, Basic length 6.2 m, with a 400 kg warhead. Range is 300 km. Sea-skimmer with subsonic terminal speed(0.8 mach). Allegedly capable of disabling or even sinking an aircraft carrier.[3]”

    Az adatok szarok. Vesd össze a vele egy kategóriájú fegyverekkel és az adatok ebben az esetben is hasonlók kell legyenek.

  22. „Ahham szóval az Oroszország hangja :) Már ne is haragudj, de az nem szakirodalom hanem propagandatermék.”

    Lehet, csak úgy mint az „Amerika népszava” akik azt mondják hogy Orbán Náci meg hogy nyilasterror van Magyarországon.

  23. Lassan kezdem elveszíteni a fonalat. Mégis mit nem értesz? Azt, hogy kétségbevonom a hivatalos adatokat a fegyver hatótávolságát illetően? Az hihetettlen, hogy képes annyit repülni mint egy vele összemérhető amerikai vagy kínai robotrepülő? Vagy az összeesküvéselméletes részt, miszerint az oroszok átverik az indiaiakat a Brahmosszal?

  24. duckdodgers, naigen, de annak a rakétának a harci része már 200 kg, tehát valszeg az egész „rakétaharcirész” tömege nem haladja meg a 400 kilót.

    Dudi, kíváncsi vagyok a te érvedre. Ha az amik és a kínaiak kb 1000 kilómétert hoznak ki hasonló paraméterű robotrepülőkből, akkor az oroszom miért csak a töredékét? Vagy feltételezzük, hogy mint a kínai robotrepülő esetében az export modellek hatótávját korlátozzták. És az újságíró kollégák a kiállításokon kitett szorólapokból vették a fegyver paramétereit. Ami végül is igaz, de csak az export modellekre. A belföldieké valószínű, hogy hasoló mint mint amit az imént felsoroltam.

  25. Hivatalos (orosz) adatok a rakétáról:

    3М-54E 3М-54E1
    Maximális hatótáv KM 220 300
    Minimális hatótáv KM 12.5 12.5
    Repulés sebessége M 0.6-0.8(3,0) 0.6-0.8
    Atmero MM 533 533
    Hosszúság, MM 8220 6200
    Szárnyak hossza, MM 2200 2200
    Indítási tomeg (+ind. hajtom.),KG 1951 1570
    Indítási hajtomu, KG 372 372
    Harci rész, KG 200 450

  26. A klubnak van gázturbinás változata is, 2000+ km hatótávval. Ebből viszont nem hiszem, hogy 72 elférne, mert a hajtómű lelóg róla, és így 2x annyi helyet foglal.
    Szerintem azt csak repülőről szándékoznak bevetni.

  27. A turbofan és a turbojet is gázturbinák.
    A turbofan egy nagy átmérőjű ventillátort (soklapátú légcsavart) hajt meg a hajtómű elején ahol a levegő belép, a hajtómű maga jóval kisebb átmérőjű mint a ventillátor, és ezen nagyátmérőjű forgórész által hátranyomott levegő egy része továbbmegy a hajtóműben másik része körüláramolja a hajtóművet. Alsó rajz a linken.
    http://www.daviddarling.info/encyclopedia/T/turbofan_engine.html

  28. Tessék, beítram nektek. Keresgélhettek.
    https://www.google.hu/search?q=%D0%B0%D0%BD%D1%82%D0%B5%D0%B9+%D0%BF%D0%BE%D0%B4%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BD%D1%8F&hl=hu&client=ubuntu&hs=DtE&tbo=d&channel=fs&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=yFy6UICnNMi0tAa2o4CAAw&ved=0CAcQ_AUoAA&biw=1024&bih=656#hl=hu&client=ubuntu&hs=NtE&tbo=d&channel=fs&tbm=isch&sa=1&q=%D0%B0%D0%BD%D1%82%D0%B5%D0%B9+%D0%BF%D0%BE%D0%B4%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BD%D1%8F+%D0%BA%D0%B0%D0%BB%D0%B8%D0%B1%D1%80&oq=%D0%B0%D0%BD%D1%82%D0%B5%D0%B9+%D0%BF%D0%BE%D0%B4%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BD%D1%8F+%D0%BA%D0%B0%D0%BB%D0%B8%D0%B1%D1%80&gs_l=img.12…42688.42688.0.44241.1.1.0.0.0.0.464.464.4-1.1.0.cpmergendl..0.0…1.aKMFBFcAE5Q&pbx=1&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.r_qf.&fp=fe31d07a0f178c69&bpcl=39314241&biw=1024&bih=656

  29. Turbofanok vannak a polgári repülőkön. A nagy átmérőjű vnetillátor által létrehozott tolóerő (pont mint a egy légcsavar esetében) nagyon jelentős. A tolóerő másik részét a hajtómű égéséteréből kiűáramló foró gázak adják. Ezekkel a hajtóművekkel nem lehet hangsebesség fölé emelkedni.

    A turbojetnél nincs egy a hajtómű továbi rsézeinél nagyobb ventillátor az összes forgórész a hajtómű házában van a beszívott levegő teljes mennyisége átmegy a hajtóművön. Ezek vannak a katonai gépekben.

    A turbofan állítólag sokkal üzemanyagtakarékosabb mint a turbojet.