|

Ellentmondásos hírek a Bojkij lövegéről

Az Izvesztyia orosz napilapban megjelent egyik hír szerint az éppen tengeri tesztjeit töltő Bojkij korvett A-190 Universal lövege egyáltalán nem hozza azokat a paramétereket, amiket a gyártó ígért.

Fontos leszögezni, hogy az említett lap egy meg nem nevezett, de elméletileg az Orosz Haditengerészet vezetőségéhez közeli tisztre hivatkozik. A napokban ugye hírt adtunk róla, hogy a Sztereguscsij-osztályú Bojkij a gyári tesztjeit végzi, azonban a 100 mm-es hajóágyúját még nem szerelték fel. Az Izvesztyia forrása szerint ennek az az oka, hogy a szóban forgó eszköz tulajdonképpen nem képes ellátni a feladatát. Az A-190-et gyártó Arsenal a löveg tűzgyorsaságát 80 lövés per percben adta meg, ezzel szemben az orosz lap 3-4 lövés utáni elakadásról ír, amely következtében az orosz matrózok csak egyes lövésekre használhatják a hajóágyút.

Az egyik Sztereguscsij korvett orrán a szóban forgó A190 löveggel | Forrás: Britmodeller.com ,

“Problémák vannak a töltőrendszerben. Új hibák minden alkalommal. Ezért csak egyes lövéseket hajthatunk végre. A rendszer rosszul lett megtervezve és még rosszabbul kivitelezve.” – közli a tiszt véleményét az orosz napilap. Úgy hírlik, hogy az Egyesült Hajóépítő Vállalat egyik képviselője szerint az ugyanilyen löveggel szerelt indiai Talwar-osztály hajóin sem hozza az eszköz az elvárt szintet. A gyártó Arsenal egyébként továbbhárította a felelősséget az A-190-et tervező Burevesztnyik kutatóintézetre.

Nos, a fentebb leírtakat olvasgatva a szerkesztőség egyre inkább szkeptikus szemekkel kezdte nézni az Izvesztyia hírét és úgy döntöttünk kicsit utánajárunk a dolognak, főleg annak tudatában, hogy a Talwarokról nem érkeztek ilyen információk az elmúlt hónapokban, sőt, az üzemeltetőik olyannyira meg vannak velük elégedve, hogy márciusban felmerült további egységek vásárlása is. A Talwarok mellett egyébként a Projekt 21630 Bujan-osztály is ezzel az ágyúval üzemel a Kaszpi Flottillánál és onnan sem hallani a problémákról, de az alábbi három videó szerint is az A-190 Universal gond nélkül bírja a sorozatlövéseket.

20 lövés 16 másodperc alatt az INS Tarkashon

Az INS Tegen sem tűnik különösebben problémásnak a sorozatok eregetése

A Bojkij testvérhajóján, a Szoobrazitelnyijjen sem jelentkeznek a problémák ezen a videón

Az A-190 Universalt még a kétezres évek elején, a 76 mm-es AK-176 hajóágyú alapján fejlesztették ki és a 15 tonnás löveg a már említett 80 lövés per perces tűzgyorsaság mellett elméletileg 21 kilométeres hatótávval is bír.

42 hozzászólás “Ellentmondásos hírek a Bojkij lövegéről”

  1. Érdekes, hogy az eredeti cikkben, szó szerint azt állítják, hogy az indiai partnerek már nem egyszer reklamálták…és a gyártását “Arszenál”-tól átadják “Burevesznik”-nek….Nem kell ezt komolyan venni….tipikus lobbis szőnyeg alatti küzdelem. Nálunk mindennapi. Mindenki akar részesedni a 20 trilliós, átfegyverzési, “pirog”-ból.
    Más: most pont olvasok, hogy ma “Szeverodvinszk” sikeresen elindította egy Kalibr-t víz alól is. Célt eltalálták…Izzasztják rendesen ezt a hajót ott északon…

  2. Boki
    Gondolom azért is érdekes a cikk, mert valami más fényben mutatja a S-400 és S-500-t….én nem is tudtam , hogy ilyen gondok vannak. Ahogy azt sem tudtam, hogy a Moszkva melletti elfogó rakéták nukleáris töltető volták…Jól néztünk volna ki ilyen védekezés után….

  3. gacsat a gond nem az elhárító rakéta töltete szerintem, hanem a bejövő harci rész robbanás által szétszórt hasadóanyaga. De az elfogó rakéta töltetének radioaktív kiszóródása is szennyező azért. Hosszú távon pedig még az akkor nem kimutatható károsodás is lehet gond. Nem tudom hogy az ott álló 5 emberrel később mi lehetett például. Elég sok kísérleti veteránnak akadtak később eü problémái.

  4. Túl van ez spilázva. Az amik összes kisérleti robbantását ugyanaz a pasi filmezte. Ma is él. Az egész hirosímás megemlékezésnek, és siralomnak akkor lenne értelme, ha egy kihalt sivatag közepén tartanák. Ezzel szemben százezren laknak a ground zéróban. Akit a zöldek marhaságain túl is érdekel a dolog, keresse meg az eredeti orvosi jelentéseket. Az Élet és Tudomány egyszer leközölte az eredményeket. Elég régen volt, de ha jól emléxem, pár évvel 1945 után már nem lehetett kimutatni semmi észrevehető változást. Aki hajlamos volt ilyesmire, az addigra feldobta a talpát, a többiek meg éltek, és építettek. A leukémiás esetek száma kétszereződött meg, jelentéktelenről jelentéktelenre.

  5. Ezt az esetet is ismerem. Politikai tisztogatás volt, a közvélemény megnyugtatására. Valójában elég lett volna, ha oda nem adnak ki építési engedélyt, oszt nyóc.
    Sokkal érdekesebb az esetben, hogy mekkora seggfejek voltak a felkutatók. Azt hitték, mert szép fehér egyenruhájuk van, sok csillaggal, meg arannyal, okosabbak is az ott halászgató helyi erőnél. Az éveken át mondta nekik, hol van az elveszett atombombájuk, de azok mindenhol máshol keresték. Aztán persze ott lett meg, ahol a tag mondta.

  6. Az oroszoknak haditengereszet teruleten nem tul jo a hiruk. Ez alol csak az AKULA tengo a kivetel ( igaz ez is foleg az amiktol ellopot technologia miatt ) es a hajoagyuik.

    A hajoagyuik egyszeruen a legjobbak nem igen van parjuk a mechanikus hidraulikus reszeknek. Az elektronikai teruleten ( vezerles ) azonban mar nagy a lemaradas.

    Manapsag mar a nyugati technikak nem a hajora celoznak hanem a vizvonalra es ezt 10+ km rol ugy hogy a celhajo es a loveghordozo is mozog. Ezen kivul a nyugatiak eleg univerzalisak ( legi felszini es szarazfoldi cellekuzdes ) a gyakorlatban is.

    Egy AK-130 as nyugati elektronikaval , no az lenne a csucs.

    De ha mar loveg es hajoagyu.

    Komoly problemat jelent hogy bar a haditengereszeti lovegek pontosak de egy loveg egyszeruen keptelen lefedni tobb celteruletet. Elsore a megoldas az lett hogy megduplaztak a lovegek szamat az ami cirkalokon de mint kiderult a ket loveg is keves szarazfoldi tamogatasra.

    Az uj felvetes arrol szol hogy epitenenek egy tisztan csak lovegekkel felszerelt hajot amolyan monitor felet amely egy egy flottakotelekben hajozna ( igy biztositva annak legvedelmi es tengo elleni vedelemet ) de a celkorzetben a fedelzeten elhelyezett 4-6-8 lovegbol szorna az aldast.

  7. Akkor rosszul emlékeztem. Mindenesetre a halász elsőre megmondta nekik, hol van a bombájuk.
    Ah(h)oz, hogy a plútónium szétszóródjon, pont “szerencsés” távolságban kell robbanjon a nuki cucc. Ha közel van elpárolog, ha messze van, egybe esik le. Szerintem.

  8. A jenki elfogórakéták – a Spartan és a Sprint – a nuke töltettel amúgy emlékeim szerint nem arra voltak szánva, hogy szépen “szétdurrantsák” a beérkező visszatérő egységeket a hőhatással, hanem a robbanáskor keletkező erős elektromágneses impulzus sütötte volna ki őket. Így valszeg inkább egyben csapódtak volna be “téglaként”. Az oroszokénál nemtom mi az elv, gondolom hasonló.

    Más kérdés, hogy esetleg az elfogó rakétához túl közel kerül 1-1 visszatérő egység az széteshetett volna – és így bár nem radírozott volna le X méretű területet, de szépen beteríthette volna azt radioaktív anyaggal, amolyan piszkos bombaként.

  9. Korucz71

    Pont itt volt hír,hogy pár mérföldről nem találtak el egy hajót több lövéssel(az most mellékes,hogy az a hajó civil volt és nem az volt a cél mert azt célozták)akkor,hogy a fenébe akarsz 10km-ről vízvonalat eltalálni?

  10. dudi

    Ismersz olyat aki SZVD vel meg 100 rol sem tud eltalalni egy fejalakot ?

    Gondolom igen .

    Ezek szerint ennyire szar az SZVD ??

    Persze hogy nem. a problema a kezelokben van.

    A nyugati hajofedelzeti lovegek vezerlese pedig ott tart ahol mondtam. Es nem tengnap ota hanem cca olyan 8 eve.

    Persze a dolog valtozik ha a roppido alatt tesz valami manovert a cel.

    Ui : Anno a HOR-nel SZVD vel 300 rol fejcel ( szurke spec loszerrel ) es teljes alak 500 meter volt a minimum azoknak akik minositest szereztek ra.

    Persze az 500 az idonkent meg 800 ra is felment csak hat ritkan mivel a gyakorlas az standard geppuska loszerrel ment es nem a szurkevel.

  11. dudi

    Mas !

    Egy loveg pontossaga tobb osszetevos. Maga a konstrukcio kepessegeinek hatara. A gyartas minosege a kikepzes a karbantartas a loszer minosege stb. Egy komplex rendszer. Kis lohibanal altalaban az egyikkel van gond mig nagy lohibanak tobb rendszerelem szallt el.

    Eleg ha csak egy jelado nincs pontosan beszabalyozva vagy oreg a hidraulika olaj vagy egyszeruen a torony mechanizmusbol kifogyott a kenozsir.

    Banalis de bizony tortent mar ilyen.

  12. Kuruc71

    Lehet,hogy rosszul tudom de itt nem csak egy képernyőn kell valamivel (joystick???)rávinned egy célzó jelet a célra és akkor oda lő az ágyú mert minden más folyamat automatikus?Ebben mit lehet rosszul csinálni?Ha nem így van akkor érthető a dolog.

  13. dudi

    Lehet balfasz volt a gépágyúkezelő. Meg egyébként is, ha tényleg szar lenne a Burke gépágyúja, akkor már rég lecserélték volna. No és az se mellékes, hogy nem csak 10 méteres hajókra lehet lődözni vele. Nagyobb cél esetén (50 méter) már telitalálatot ért volna el.

  14. Volt már vita a tüzérség pontosságáról és akkor sikerült olyan forrást találni amely szerint 3 km-re 1 méter eltérést produkált az Archer (tehát 2 méter x 2 méter becsapódási felület) első lövésre (belövés nélkül)

  15. http://www.globalsecurity.org/military/systems/ground/lw155.htm

    Bias errors cause the offset between the fall-of-shot mean point of impact (MPI) and the target. The goal of artillery is to center the MPI on the target. The LW 155 shall have a bias circular error probable (CEP) not exceeding 200 meters (threshold) to 50 meters (objective) at 25 kilometers. This is based upon a two hour MET with 20 kilometer spatial separation from the MET station to the midpoint of the trajectory, firing the M864 projectile at low angle with the maximum charge, and a target location accuracy of 10 meters.

    Precision errors cause the fall-of-shot pattern. They are related to the interaction of component tolerances, such as cannon, fire control, projectile, and propellant. The LW 155 range precision probable error for low angle indirect fire shall not be greater than 0.0030 (.3 percent) of range for unassisted projectiles and 0.0035 (.35 percent) of range for assisted projectiles. Deflection probable error shall not exceed one mil at any range in low angle fire and two mils in high angle fire for both assisted and unassisted projectiles.

    http://boards.straightdope.com/sdmb/showthread.php?t=599468

  16. CEP 200 méter és 50 méter közötti, az 50 méter a gyakoribb 200 méter az elméleti legrosszabb határérték. Az MPI, mean point of Impact ami a belövés után már sokkal jobb paraméter, (a CEP nem minden, pedig egyesek csak azzal dobálóznak, annak is a felső határértékével) pedig 50 méter körül van 25 km-re ez egy vontatott lövegnél baromi jó.