A RIA Novosti hírügynökség Vlagyimir Putyin elnökre hivatkozó jelentése szerint az orosz védelmi tárca csütörtökön aláírta a szerződést 39 darab Iljusin Il-476 típusú, stratégiai teherszállító repülőgép megvásárlásáról az Egyesített Repülőgépgyártó Vállalattal (United Aircraft Corporation – UAC). Az Il-76MD-90A-ként is ismert típus egy híján negyven példányáért Oroszország 140 milliárd rubelt, átszámítva nagyjából 4 milliárd amerikai dollárt köteles fizetni. Putyin egyébként azzal koronázta meg a nagy jelentőségű bejelentést, hogy megtekintette az első Il-476 egyik, nagyjából 15 perces tesztrepülését az Aviastar uljanovszki telephelyén.
„Közel 21 év után ez lesz az első, alapvetően új teherszállító repülőgép, mely az Orosz Légierő szolgálatába állhat.” – nyilatkozta Putyin. „Biztos vagyok benne, hogy az Il-476 nem csak Oroszországban arat sikert, hanem nemzetközi szinten is befutott típussá válik, és elnyeri külföldi partnereink tetszését.”
Az első Il-476-os, mely idén szeptemberben repült először | Fotó: Mihail Klimentyev, RIA Novosti ,
Az Il-476, mely az Il-76 egyenes ági leszármazottja, külsőleg szinte teljesen megegyezik elődjével, ám több fontos részletében mutat fejlődést. Szárnykonstrukciója megújult és erősebb lett, főbb teherviselő elemeit megerősítették, hajtóműveit korszerűsítették (jelzésük PS-90A-76), valamint a 21. század színvonalának megfelelő kommunikációs és navigációs rendszereket integráltak fedélzetére. Előbbieknek köszönhetően hasznos terhelése és várható élettartama megnőtt, ráadásul fenntartási költségeit is alacsonyabbra tervezik.
A Putyin által említett exportpiaci esélyek egyébként valósak, Kína és India is érdeklődik a modernizált Il-76-os iránt. Oroszország nagyjából 100 példány rendszeresítését tervei a jelenlegi szállítóflotta leváltására – a most megrendeltek leszállítását 2014-ben kezdi meg az Aviastar, az utolsókat pedig 2020-ig kell átadni. Az Il-476-ból egyelőre két példány készült, az egyikkel – melyet az orosz elnök is láthatott – a berepülési programot végzik, a másik tartalékként szolgál.
Fele annyiba kerül, mint a C-17.
A navigátor és a faroklövész széke megmaradt?
Emellett lesznek An-70-esek is?
@gigabiga
Ezt miből számoltad ki? Le nem gyártott gépeknek nincs ára. Majd, ha már repülnek, akkor térjünk vissza erre. A C-17-nél milyen árat vettél?
Egyébként meg naná, hogy olcsóbb, mikor a max. teherbírása 30-35%-kal kisebb és egyes funkciókkal nem is bír. Pl. van sugárféke? A tehertér hermetizált? stb.
Igen, az An-70 az ukrán termék, bár vannak benne orosz részegységek. Arra is lesz kereslet emellett.
Habár hasonló a teher kapacitásuk, de az Ancsa nagyobb hatótávval rendelkezik, míg az Iljusin gyorsabb.
Ezt a „van sugárféke?” kérdést nem értem. Az alap Il-76-osnak is van, ezen a hajtóművön is van reverz.
Ami érdekes a hírben az az, hogy az uljanovszki Il-476-os korábban egy Il-76 uprgade volt, amivel keresztbe tettek az Il-76MF-nek. Ami ugye hosszabb, nagyobb fesztávú és erősebb hajtóművekkel bírt. Mivel a PSz-90-76 egy az Il-76-osokhoz visszagyengített hajtómű.
Az Il-76MF-ben az erősebb, azaz a normál 16 tonnás tolóerejű PSz-90-esek vannak, ennél erősebb PSz-90-es csak az Il-96-400T-be került.
Az Il-76MF tehát látható, hogy alapból mindenben jobb, mint az Il-476-os.
Mi hát a hibája? Az, hogy Taskentben, Üzbegisztán fővárosában készül, mint idáig az összes Il-76-os, ami az oroszok számára nem elfogadható.
Az Il-476-os azonban már az Aviasztar-nál, odahaza, ahol az An-124-150-est is gyártani kívánják. Az oroszok nem titkolt célja az, hogy a Szovjetúnió idején széttelepített gyártásból minél többet hazahozzanak.
Az An-70-essel az a baj, hogy nagyobb részt ukrán dizájn, a teljesítménye pedig pont abban a szegmensben van, ahol az új Il-476-os. Az Iljusin egyik fő célja az volt, hogy ellehetetlenítsék az An-70-es programot, így először megtervezték az Il-76MF-et, majd tiszta orosz konstrukcióként az Il-476-ost. És lássuk be, bármennyire is izgalmas konstrukció az An-70-es, ezt az Il-476-ost azonnal el lehet kezdeni gyártani.
Még egy adalék. Az Il-476-ost a cikk nevezi Il-76MD-90A-ként is. Nos, ez utóbbi tényleg szinte ugyanez, de mégse. Ugyanis az Il-76MD-90A meglévő gépekből lett átalakítva, nem új gyártású és mint ilyen, már van belőle pár darab egy ideje.
Ferihegyen is, Pápán is járt már PSz-90-76-ossal szerelt Il-76-os.
Mitől lehetnem általában nagyságrendileg olcsóbbak az orosz gépek? Az élő munkaerő , bizonyos szint felett már Oroszországban sem töredéke a nyugatinak. A beépített alkatrészek, értéke minősége, lehet sokkal kevesebb? Én mondjuk arra is gondolok, hogy egyszerűen nem olyan kifinomultak az orosz technikák. Nem csiszolgatják őket a végletekig pöpecre. Kicsit olyan „hadmenjenjóleszaz” érzés sugárzódik a termékeikből.
Az oroszok árelőnye lassan elkopik. Ők is kezdenek emelni, mert megtehetik.
Ezen felül már ott se olyan olcsó a munkaerő, de mióta dől a pénz a hadiiparba, azóta a korrupció is csak nagyobb lett, az árazás is kezd lassan elszaladni. Van miből.
A minőséghez sajna az eladási árnak semmi köze.
Allesmor Obranna
Lenne egy kérdésem:
A szu-34 lehet vadászbombázónak tekinteni?
Jó kérdés. Ugyanis a külnöféle magyar újságok a vadászbombázó kifejezést a vadászgép méretű szuperszonikus gépekre értik. Tehát az F-111-et is annak hívták annak ellenére, hogy 0 vadászfunkciója van, önvédelemre is alig volt képes. A Szu-34 bár dedikált csapsámérő a F-111-hez hasonlóan, de bizony azért BVR képességgel bíró gépet elé erős lenne csak csapásmérőnek titulálni.
Másképp is fogalmazhatunk, a Szu-34 az igazi vadászbombázó.
A Szu-24-es az orosz terminológiában frontbombázó gép, ez magyarra fordítva harcászati csapásmérő repülő, lévén a harcászati feladatokat a Front Légierő repülte/repüli. A Szu-34-est a legtöbb orosz írás front-vadászbombázónak nevezi.
Érdekes masina, az biztos, legfőképpen azért, mert ami képességgel a Szu-24-es bírt, azt pl. a most rendszeresíteni kívánt Szu-30SzM-ek is tudják, a közeli és látóhatáron túli légicél leküzdés mellett.
Amiben a 34-es többet tud, az a hatótávolság, amivel elérheti az egy kategóriával nagyobb ( a világon amúgy egyedi) Tu-22M3-asokat, de úgy, hogy a manőverezőképessége messze jobb, mint a 24-esé, megterhelve nem sokkal rosszabb, mint egy szintén megterhelt, amúgy vektoráló Szu-30SzM-é, vagy egy alap, de szintén terhelt Szu-27SzM-é.
„a közeli és látóhatáron túli légicél leküzdés mellett.”
Hát azét a közeli légicélok ellen van hátránya főként éles fordulókban a nagy buta orra miatt és az hogy hátra nem lehet látni .
Ezen csak egy JHMCS szerű sisak segítene .
Roni
Van sisakcélzója ;-) .Alapvetően nem feladata a légi harc de arra is képes méghozzá a kategórián belül a legjobban(ez a gép nem a Strike Eagel kategóriája).Úgy gondolj erre a gépre mint egy vérbeli csapásmérőre ami légi harcban is komoly ellenfél (persze nem egy vadász)
Oroszok nagy előnye, hogy minden nyersanyag helyben van (és a beszállítók is emiatt), nem kell a világ túl feléről repülővel/hajóval odavinni, legrosszabb esetben is 1 héten belül leszállítják vonattal (ellentétben a fél világ által beszállított alkatrészekből összerakott Eu-s/amerikai repülőkkel).
+ Metallurgiában még mindig a legjobbak között vannak (pl. összes Airbus fém teherviselő elemei Made in Russia).
ellentétben a fél világ által beszállított alkatrészekből összerakott Eu-s/amerikai repülőkkel
Te komolyan azt hiszed, hogy a nyugati eszközökhöz felhasznált nyersanyagok az utolsó centig teljes mértékben külföldöl származnak? Avagy másképp megfogalmazva: szerinted a amerikaiak, európaiak nulla nyersanyag forrással rendelkeznek?? Ha ez így volna, akkor nem lenne többek között az USA gazdasága tízszer nagyobb az orosznál. :)
Az más kérdés, hogy azért használnak fel máshonnan is többek között acélt, mert külföldről olcsóbb beszerezni, és az otthoni készlettel takarékoskodnak.
Mert a fél világba önmaga nem tartozik bele…
Oké, hogy jól esik trollkodni, de ésszel csináld.
Nem, mert te úgy állítottad be, hogy feltétlenül importra szorulnak. Azaz nincs hozzá megfelelő háttér, ha valamit össze akarnak hozni.
Azon a nagy buta orron elég sok felhajtóerő termelődik.
Eltorro
Egyről tudom, hogy nem: a külső burkolat nem made in Russia. Persze a hozzád hasonló naivak szerint az „nem teherviselő elem”.
http://en.wikipedia.org/wiki/GLARE
GLARE is currently produced by Cytec Engineered Materials in Wrexham, UK who supplies it to the Airbus A380 component manufacturing facilities at Stork Fokker in the Netherlands as well as at Airbus in Nordenham, Germany. Stork Fokker has opened a brand new facility next to its existing facilities in Papendrecht, the Netherlands. There Stork Fokker is able to produce Glare sheets of 4.5 x 11.5 m including the milling of doors windows etc. on a state-of-the-art 5-axis milling machine with a movable bed.
molni
200 millával számoltam a C-17-et (nem forintban :) ).
30-35%-kal kisebb a max. teherbírása? Lehet, de ezt a képességet ritkán használják ki.
Sugárfék? Nem jártam utána, azt gondoltam, hogy alapból van.
A tehertér is hermetikus.
Nem fikáztam a C-17-et, szerintem Ő a legjobb. Nem kell megvédeni a Big Mac-et, tökéletes repcsi. Téged sem akartalak bántani csak beszélgetünk.
http://en.wikipedia.org/wiki/GKN
Ez a cég készítyí a szárnyak soks elemét, nem részletezik mit, de ez szárnyalkatrészeket alkatrészeket gyárt amit majd az angliai EADS szerel össze. Úgyhogy ez sem Made in Russia
http://en.wikipedia.org/wiki/Airbus_UK
In 2008, Airbus sold most of the component manufacturing activities on the Filton site to GKN,[9] which continues use these facilities to manufacture Airbus parts as a subcontractor.
Az A320 beszállítói szakterület szerint listázva
http://www.airframer.com/aircraft_detail.html?model=A320
AZ Airframe Systemsnél az Airframe Assemblies:
http://www.airframer.com/aircraft_detail.html?model=A320#Airframe%20Assemblies
Egy se ruszki!
Az A350 XWB suppliers guide szakterület szerint listázva:
http://www.airframer.com/aircraft_detail.html?model=A350
A „Materials” címszónál a „metals” alcímnél:
http://www.airframer.com/aircraft_detail.html?model=A350#Metals
ha másról nem az ALCOA-ról tudom, hogy amcsi tehát nem made in Russia.
Az „A380 program suppliers guide”-ra rákeresve a google-ben ezt adja ki:
http://www.airframer.com/aircraft_detail.html?model=A380#Airframe%20Assemblies
Itt is a „Airframe Systems”–>”MAirframe Assemblies” keresésnél majdnem a világ minden tájáról vannak, még Indiából és Törökországból is de Oroszországból semmi.
„Components”–>”Structural Components” címszavaknál, dettó.
http://www.airframer.com/aircraft_detail.html?model=A380#Structural%20Components
tallking
Köszi a megerősítést, örülök hogy nem felesleges jártattam a számat. Van a nyugatnak is bőven nyersanyag érdekeltségbe tartozó cége, pláne készlete. Bár egyesek szerint a Raptor összetevői is tuti egy az egyben Szibéria, vagy Kína területéről származnak.
Az Airbus és Boeing gépek futózsámolyai, bekötési csomópontjai orosz titánból készültek. Mindegyik. Félkész állapotban vásárolják meg, gyakorlatilag az öntvényeket szállítja a VASO (ha jól emlékzsem azn orosz kohászati cég nevére)a finommegmunkálás már nyugaton történik.
ja, annyi beleférhet, de az még nagyon messze van a „minden fém teherviselő elem” -től.
Egyébként VSMP-AVISMA a cég neve és tényleg megtalálható a fenti linkekben elég gyakran csak akkor még nem tudtuk, hogy orosz.
A félkész állapottal mit a nyugatiak finiselnek hatalmas fenntartások vannak.
mert ezek szerint csak most fognak durva kovácsolt elemeket és előmunkált elemeket szállítani:
http://americanmachinist.com/beyond-cutting-zone/airbus-aims-vertical-integration-titanium-supply
Akkor ennyi a ruszki: az AVISMA-VSMP titánium beszállító.
Sőt titániumban sem az egyedüli, kb. 60% részesedésük van.
„The Russian group supplies 60% of the titanium semi-finished products and forgings used by Airbus and its parent company EADS.”
hencegnek magukról pedig a durva elemek pont nem arról tanúkodnak, hogy a metallurgiában toppon lennének, akkor nem a nyugatiak csinálnák a nyersanyagból komoly alkatrésszé alakulást.
http://www.vsmpo.ru/en/news/182/quotboingquot_i_quoteyrbasquot_skupayut_nash_titan_hvatit_li_rossii_na_sobstvennye_samolety
Ezen csak egy JHMCS szerű sisak segítene .
A JHMCS mit segítene? Attól nem látsz át a gép törzsén… Az a cucc egy „mezei” sisakdisplay, meg sisakcélzó. Ennyi.
Állítólag már az SR-71-esek is szovjet titánból készültek. A CIA szerezte a titánt mindenféle fedőcégeken keresztül.
tallking
5.gen hajtóművet fejlesztenek márpedig a vadászgépek hajtóműve a metallurgia csúcsa nem pedig egy megmunkált titántömb(titánból amúgy vagy 30 éve már csináltak tengeralattjárót)…
Terminator
Amennyire tudom, az SR-71-nél a legnagyobb mennyiségben B120-VCA titánötvözetet használtak (ez az egyik első béta-titán ötvözet), ami pedig amerikai. A „nyers” titánt vették a szovjetektől, de az ötvözetet már az amik állították elő.
Én eddig azt hittem, hogy a metallurgia addig tart, amíg az anyag megkapja a kívánt összetételt és szövetszerkezetet. a forgácsolástechnika már más tészta, de lehet nincs igazam…
wolfram szerint: 2012. október 6. szombat @ 05:18
Én is így gondolom.
„Nem csiszolgatják őket a végletekig pöpecre. Kicsit olyan “hadmenjenjóleszaz” érzés sugárzódik a termékeikből.”
http://englishrussia.com/2012/10/04/russian-strategic-missile-forces-in-one-place/
Nézd meg jól azokat a rakétamotorokat.
Csapágyakat amúgy ők is a svédektől vettek. A MiG-15ös motorjának kétféle ára, és kétféle garanciája volt. Svéd csapágyakkal többe került, de másfélszerese volt a javításközi (vagy valami más) üzemideje.
Kösz!