A Raytheon vállalat vezetősége és mérnökei foghatják a fejüket, mivel a cég raktáraiban már közel 1000 darab át nem vett AIM-120 AMRAAM típusú légiharc-rakétát kénytelenek tárolni.
A megrendelők által át nem vett rakéták a szilárd hajtóanyagú rakétahajtómű problémái miatt lettek visszautasítva. Az ATK vagy Alliant Techsystems néven ismert vállalat a nevezett komponenst 48 darabos szériában gyártja, ezek közül választanak ki random módon 9 példányt, melyeket a valós körülményeket (-56 Celsius fok) imitálva tesztelnek próbapadon. Amennyiben valamelyik nem az előírt paraméterek szerint működik, akkor az egész széria átadását megtagadják és selejtezve lesznek.
Konkrét példa is létezik, a Finn Légierő által 2008 júliusában 435 millió dollárért megrendelt 300 darab AIM-120C-7 típusú rakétát 2012 elejéig kellett volna átadni, de az alacsony hőmérsékletű teszten ezek is elvéreztek. Mind John Patterson, a Raytheon szóvivője és Kari Renko ezredes, a Finn Légierő fegyvermérnöke elismerte a hibát, ám annak részleteiről nem kívántak nyilatkozni.
Mindenesetre érdekes, hogy az AMRAAM-ek hajtóművével évtizedekig nem volt probléma, a hibák csak most jönnek elő. A magyarázat viszonylag egyszerű: az azonos méret mellett nagyobb égésidejű és tolóerejű erőforrások „a végletekig ki vannak hegyezve” és megbízhatóságuk hagy „némi” kívánnivalót maga után.
Üdv!
Mit jelent a „random mód” ?
Kösz!
Véletlenszerűen.
véletlenszerűen
Véletlenszerű
Phoenix Amraam cikket ír.:-)
hát igen, biztos jobb lett volna, ha AIM-120 kolléga írja :D
(bár nem cikk, hanem hír)
Jó-jó, de a „hírt ír” vagy „írt hírt” milyen már?
Köszönöm! :)
Azert az komoly, hogy 1-1.5mrd USD erteku raketa all ott nekik :)
Mennyi idő alatt gyűlt fel vajon ennyi?
Azert is erthetetlen ez a hatalmas raktarkeszlet, mert ugye a 48-as szeriabol eleg ha egy darabnak van valami baja es maris selejtezik az osszeset. Viszont ekkora hatalmas keszlet mellett mar lehet, hogy megerne kidolgozni egy olyan modszert, mely segitsegevel a csoportonkenti maradek 47-bol ki lehetne valogatni a 100% allapotu eszkozoket.
Igen. Mondjuk a gyártást lehetne kisebb szériákban végezni.
Meg azt nem értem, hogy miért nem tudják a hajtóműszekciót cserélni, ahelyett h az egész rakétát leselejtezik…
Cserélik is. Aeropyl írta, hogy az USAF (?) egyes rakétnáknál az ‘A’ hajtóműszekcióhóz teszi a ‘C’ elektronikát. Az dolog két szempontból is értekes.
1. Ez igencsak odaver elvben a kinematikai hatótávnak.
2. Az összeszerelt cucc mérete és tömege eltér, és súlypontja is máshol van, mint ahol eddig. Ez a vezérlést nem is zavarja?
@molnibalage:
„Az összeszerelt cucc mérete és tömege eltér, és súlypontja is máshol van, mint ahol eddig. Ez a vezérlést nem is zavarja?”
Feltetelezem, hogy eleg csak egy modositott software-t feltolteni, hogy athidaljak az ebbol eredo problemakat.
Melynek kifejlesztéséhez és próbájához újabb repülési tesztek és éleslövészetek szükségesek.
@Phoenix:
„Melynek kifejlesztéséhez és próbájához újabb repülési tesztek és éleslövészetek szükségesek.”
Termeszetesen. Ki allitotta az ellenkezojet? :)
Bar amig a fejleszteshez nem kell teszt vagy elesloveszet – eleg egy szamitogep is – a probahoz mar persze elengedhetetlen.
De gondolom meg igy is boven megerni nekik…
Csak erről nem szóltak a hírek. Egyébként nem vagyok benne biztos, hogy ez kellene. A rakéta számol egy irányt a mért visszaverődés alapján, ami felé repülnie kell, hogy meglegyen a számított találkozási pont. A vezérlés ezt próbálja tartani. Ha a vezérsíkok produkálják az ehhez szükséges kormányerőt, akkor lehet, hogy az adaptáció mínuszos probléma.
Ha jelentosen valtozik az aerodinamika, tomeg, sulypont, etc., akkor szerintem azert valtoztatni kell a vezerlesi software-en is, ha mas nem par konstans atirasaval. Magatol a raketa nem tudja a sajat sulyat peldaul es ketlem, hogy jelentos tureshatart epitette bele, mivel ez szerintem a hatekonysag rovasara menne… de persze…
A rakéta modul rendszerű, szétbontható szekciókból áll. A 48-as széria csak a hajtóművekre vonatkozik, a legnagyobb értékű részegységekre nem, azok vannak raktáron csak és várnak a hajtóművekre. A súlypont dolognak ne tulajdonítsatok túl nagy jelentőséget. A rakétánéál ez ugynais repülés közben folyamatosan változik, hiszen kiég a hajtóműben lévő fél mázsánál is több hajtóanyag.
Ez mennyire befolyásolja a századok raktárkészleteit? 1000 rakéta azért nagyon sok, ezeknek elviekben már kint kéne lenniük az egységeknél. Kaptak helyettük másikat? Vagy csak lesnek és várnak rájuk?
Egyébként lehet, hogy könnyen megoldódik a probléma. Egy szép reggel arra ébrednek, hogy üresek a raktárak, másnap meg nézik majd a CCTV-ben, ahogy szorgos kis kínai kezek hegesztik a rakétákra az R-77-esek hajtóműveit :)
Van raktáron elég, az AMRAAM-ból már több, mint tízezret vettek át a megrendelők.
Azért ez szívás…
Legyártanak X mennyiségű rakétát és az egész cucc kompletten selejtezve lesz, mármint a komplett rakéta: irányító rész, radar, robbanó töltett stb. mindez a hajtó anyag problámja miatt. Igaz itt a „C” verziót van említve, de a „D” változat zselés hajtóanyagát vajon érinti e ez dolog?
Nem sokkal feljebb érthetően leírtam, hogy a selejtezés CSAK a hajtómű szekciókra vonatkozik. Ezek a rakéta legegyszerűbb és legolcsóbb részegységei (bár a probléma jelzi, hogy mégsem olyan egyszerűek, ha nem a felépítésükre és működésükre gondolunk).