|

Lézerirányítású Sidewinder Németországból

A magyar leányvállalattal is rendelkező Diehl cégcsoport egy érdekes koncepcióval állt elő: a hőpellengátor helyett lézerfejes érzékelővel látnák el az igen népszerű Sidewinder rakéta-családot.

A raktáron álló, régebbi gyártású légiharc-rakéták alacsony rombolóerejű levegő-föld fegyverként való felhasználásán dolgozik a német Diehl Defence vállalat. Az IRIS-T és AIM-9X szolgálatba állásával egyre inkább feleslegessé váló AIM-9L/M verziójú Sidewindereket donorként használva kisebb, mozgó földi célpontok ellen használható rakétát alkotnának, melynek célra vezetését az indító vagy célmegjelölő jármű/eszköz által sugárzott lézernyaláb által végeznék.

Fotó: Diehl Defence ,

A félaktív lézeres irányítórendszerrel és kombinált robbanófejjel felszerelt Csörgőkígyót egyébként jelenleg LaGS (Laser-Guided Sidewinder) néven emlegetik, és bár jelenleg még csak terv szinten létezik, a gyártó elmondása szerint hamarabban és gyorsabban szolgálatba állítható lenne, mint egy új rakéta kifejlesztése. A Diehl részéről elmondták, az átalakításnak köszönhetően az indítósínek cseréje nélkül variálható lenne a repülőeszközök fegyverzete, ami sokkal könnyebb bevetés előtti előkészítést jelentene, jóval egyszerűsítvén és felgyorsítván a folyamatot. Az ára és a kompatibilitás miatt így népszerű portéka lehet, már ha megvalósul és nem csak elfeledett tervként eltűnik valamelyik íróasztal fiókjában.

22 hozzászólás “Lézerirányítású Sidewinder Németországból”

  1. Nem is értem, hogy ez miért csak most jut eszükbe, hasonló példa már volt erre, a Sidearm. Monjuk amennyire tudom finoman szólva nem volt sikeres és hosszú életű, de ~30 egy ekkora testbe normális ARM elektronikát tenni elég meredek feladat lehetett. Hasznossága meg kérdéses, mert mélyen bele kellett repüln mindennek a megsemmisítési zónájába. Azt soha nem tudtam kinyomozni, hogy a Sidearm mi ellen készült? ‘Nehéz’ SAM ellen? (SA-2/3/4/6) Vagy radaros SHORAD / AAA ellen?

    A nagy kérdés az, hogy a paltformokra ez hogyan integrálható? Hiába hangzik jól az, hogy az F-16 és más gépek akár wingtipen is hordozhatak csapásmérő fegyverzetet, ha az SMS nem tudja lekezelni… A fegyer kb. olyan léptékű, mint az nem irányított rakétából PGM varázslása AGM-114 helyett. Ez az SDB/AGM-65 alatti lépték. Vannak célpontok, ami ellen indokolt főleg, hogy a rakétahajtás azért ad némi hatótávot is. Az alkalmazás magassága viszint problémás. Az R-73 – hasonló kateória – energia ellátása olyan 26 másodperce elég. Ha közepes magasság felett indítja az ember, akkor a jelenlegi energiaellátó rendszer az bizony kevés lehet a feladahoz, márpedig a mai PGM-nél alapvető elvárás a MANPAD zónán kívüli indíthatóság. 2-3 km magas hegyeknél ez 6-8 km-es repülési magasságot is jelenthet.

  2. A második bekezdést nem értem. Le tudnád írni közérthetően?

    Hogyan biztosítják az AIM-9-nél az elektronika energiaellátását? 26 másodperc alatt mekkora távolságot tesz meg a rakéta? A hajtómű leállása után mi történik a rakétával? Az utolsó pillanatig működik az elektronika?

  3. Termoakkumulátor, csak azt nem tudom, hogy hogyan működik. A 26 sec az R-73-ra vonatkozik, de ettől nemigen térhet el az AIM-9 sem.

    A hajtómű leállása után jön a passzív szakasz. Kis magasságon M2.2 tájáról akár 7-9 sec alatt is visszlassul M1.2 tájára, különösen, ha a cél még manőverezeik is. A bibi az, hogy hiába gyorsul fel, zuhanás közben a légkör le fogja fékezni. Kiszámolható, hogy 10-11 km-es víszintes és 7-8 km-es függőleges távolság esetén igencsak határhelyzet az, hogy a kb. 20 másodpercig üzemelő jelenlegi belső energiaellátás elégséges e.

  4. Ez is nyilván egy asszimetrikus hadviselésre alkalmas fegyver lesz/lehet. Gondolom az ötlet is Iraki, paki területről jött. Erről már több hír is volt, hogy a katonák „panaszkodnak”, hogy a precíziós földi támadáshoz túl erősek a fegyverek.

    Ha erre használják akkor Molni nyugodtam a célzóna „közelébe” mehetnek a gépek – ezt ma is megteszik csak pl: 500-as GBU-val.

    Hagyományos háborúban; Molni leírta

  5. Szerintem inkább adják át őket jelképes áron az olyan csoró szövetségeseknek, mint Magyarország, Bulgária, Románia, Fülöp-szigetek, Görögország. Pazarlásnak vélem a földi célok elleni bevetést. A rakétákat fel lehet újítani, részegységeiket a kor haladásának megfelelően ki lehet cserélni, szerintem egy ilyen felújított rakéta még mindig sokkal olcsóbb lesz, mint egy AIM-9X, kevesebbet is tud, de a B-kategóriás országoknak még hosszú ideig megfelel. Szóba jöhetnek még a földi lé. rendszerek.

  6. Roni,
    Líbiában a technikálvadászatra ideális lett volna. Hiába mozog gyorsan, a Sidewinder úgyis utol éri, elég erős, hogy hulladékkupacot csináljon belőle és a cikk alapján elég sok régebbi változat ven belőle elfekvőben ahhoz, hogy olcsóbb legyen, mint egy Brimstone vagy egy ASMP.

  7. @Roni

    A Brimstone drága. Nem kicsit, nagyon. Igen, többet is tud a radaros változata, de ha erre nincs egeseknek igény. A Brimstone hány gépre is van integrálva. Hát az AIM-9? Inkább azt kérdezném, hogy milyen vadászgépre nem teheted fel… Az AIM-9-et minden szarra fel tudod pakolni.

    Amennyire tudom az SMS rendeszr részről – az F-16C/D gépeken – nem igényli a LGB a spec digitális adatkapcsolatot, ami limitálja az új légiharc rakéta és prec csapásmérő fegyverek egyes kombinációit. Ha ez lézeres, akkor lehet, hogy gyak. egy rakétahajtású mini LGB-ként működik, tehát ez sem fogja igényleni a kapcsolatot és a jelenlegi SMS és kábelezés megbírkózik az új fegyverrel.

    A meglevő rakétatest = meglevő hajtómű is. Van hozzá indítósín, kiképzett földi személyzet, tárolási módszer, stb. Olcsóbban tűnik, és oda is fel lehet rakni, ahova a Brimstone-t soha. Azt mikor rakod pl. F-16C külső szárnytartóira…? Ja, hogy soha…

    Ennyi erővel baromság a nem irányított rakétákból fejlesztett új prec. rakéta is, mert minek, ha van Hellfire.

    A Brimstone egy tömeges, masszív scenariora fejlesztett valami. Ennek megfelelőek a képességei. Ettől olyan marhadrága. Viszont nézzed már meg, hogy minden nagyszerűsége ellenére kinek kellett…? A fejlesztője alkalmazza meg a „picit” korrupt szaúdiak, akik mindent megvesznek…

    Roni, szerintem nem ártana picit töprengeni komentek elküldése előtt…

  8. A Sidewinder 9X előtti verzióinak energia ellátása lőporgáz generátorral történik, egy perces üzemidővel, tehát edig lehet aktív a rakéta, már ha van még sebessége. A 9X-ét kapásból nem tudom, de lehet, hogy ugyanez.

  9. Azon agyalok, hogy ez a megoldás jobban használható egy csomó légi célpont ellen is, mint a hagyományos radaros vagy infra. Megjelent egy csomó olyan kissebb UAV mely a felszinhez közel repül nagyon kismértékű hőkibocsátással.

  10. Molni:

    Valamiben egyetértek de pl:

    „Azt mikor rakod pl. F-16C külső szárnytartóira…? Ja, hogy soha…”

    Ez hülyeség, oda légi harc AIM-9X rakéta ajánlott (önvédelemnek) még akkor is ha csak bombázó feladatot teljesít .

    De akkor ha tömeges tankvadászaton kell részt venni és nincs A-10 gép rendelkezésre vagy az ellenségnek több tankja van akkor a hasonlóan felfegyverzett Eurofighterek a legjobb ütőkártyák .

    http://www.army-technology.com/projects/brimstone/brimstone7.html

    Az hogy nem kellett senkinek az már más, egyszerűen nem volt rá igény de ez nem azt jelenti hogy haszontalan .

  11. @molnibalage:

    „Azt soha nem tudtam kinyomozni, hogy a Sidearm mi ellen készült? ‘Nehéz’ SAM ellen? (SA-2/3/4/6) Vagy radaros SHORAD / AAA ellen?”

    Mivel elsosorban helikopterfedelzeti/CAS fegyver volt, ezert ezek szamara tudott csak korlatozott self-defence kepesseget adni, leginkabb a Shilka/Gecko jellegu fenyegetettseg ellen. Sohasem szantak ennel „komolyabb” rendszerekkel szemben.

  12. Roni, roni, roni. A képen látható konfig teljesen elméleti, sok értelme nemigen van…

    Az F-16-ra is lehet rakni 4 x GBU-10-et. Van értelme? Nincs…

    A wingtipre meg jellemzően AIM-120 megy F-16-on, amióta van Slammer. Líbia alatt láthattad, hogy néha bizony AIM-9M került fel, mert a csapásmérő fegyverzet + AMRAAM mellett az SMS + kábelezés korlátai miatt AIM-9X-et nem tudott volna az SMS kezelni.