A Szovjetunió öröksége sok szempontból máig kísérti az orosz haderőt – többek között a korai előrejelző radarhálózat kapcsán. Annak ellenére is, hogy az Szovjetunió széthullásával az orosz határokon kívülre került – és így adott estben lebontásra ítélt (Szkrunda, Lettország), vagy használhatatlan szintre degradálódott (Munkács és Szevasztopol, Ukrajna) – radarok egy részét már modern radarállomásokkal pótolták.
Az elmúlt pár évben felpörgött radarépítés gyümölcse azonban igazából mostanra kezd beérni – részben köszönhetően a Voronyezs típusú radarok szovjet elődjeikhez mérten gyors kivitelezhetőségének. Az első Voronyezs radarnak a Szentpétervártól egy kicsit északra található Lehtusiban történő felhúzása és hosszas tesztüzeme óta immáron Oroszország több más pontján is – Armavir, Kalinyingrád, Mishelevka – tesztüzemben állnak Voronyezs radarok. A tervek szerint pedig az elkövetkező években újabbak építése kezdődik meg.
[googlemap src=”http://maps.google.com/maps/ms?msid=200330507409529254992.0004bbe60be2ff0793594&msa=0&ll=55.078367,103.359375&spn=85.8091,158.027344″]
A tesztüzem szakaszhoz kötődő, még relatíve frissnek tekinthető hír, hogy a legutóbb elkezdett építésű, Voronyez-VP típusú radart felvontató radarállomás, az Irkutszk közelében található mishelevkai létesítmény nemrégiben megkezdte kezdeti képességekkel a tesztüzemet.
Hírünk igazi apropója azonban nem ez, hanem a fehéroroszországi melletti egyetlen másik orosz területen kívüli előrejelző radar. Az azerbajdzsáni Gabalában található radarról van szó természetesen, amit anno, még a Bush adminisztráció ideje alatt felajánlottak az európai rakétavédelmi rendszerbe is.
A dél-délkeleti irányba őrködő, Darjal típusú radart jelenleg egy 2002-es megállapodás keretében használja Oroszország – azonban ezen szerződés az idei év december 24-vel lejár, a különféle átfutási idők végett pedig igencsak időszerű lenne már megállapodásra jutni. Moszkva egyébként 2025-ig szeretné meghosszabbítani a szerződést, ám ez Bakunak a piszkos anyagiakhoz kötődő döntése végett egyre kilátástalanabbnak tűnik a média felé kommunikáltak alapján. A gabalai jelenlétért Moszkva jelenleg évente csekélynek mondható 7 millió dollárral járul hozzá Azerbajdzsán gazdaságának felvirágoztatásához, és a tavaly nyári puhatolózásokkor úgy tűnt, hogy az azeriek csak egy jelentéktelenebb emelésre vágynak. Nos, ez menetközben nagyon durván megváltozott, hiszen Baku jelenleg 300 millió dollárt várna el.
Moszkva szerint ez azok után, hogy tavaly a legfelsőbb szinteken köttetett megállapodás a gabalai orosz jelenlét fenntartásáról ez nem egy túl konstruktív, kifejezetten barátságtalan, ajtót mutató hozzáállás. Különösen figyelembe véve, hogy a radarállomás alapos felújításra szorul, utána pedig még jó ideig kéne használniuk, hogy a felújításra fordított összeg megtérüljön. Ezt az összeget nem kívánják megfizetni, lévén 300 millió dollárból 2 Voronyezs radar is finanszírozható lenne, ám még látnak arra némi lehetőséget, hogy Baku korrigál hozzáállásán.
Ha nem, akkor egy kissé bajban vannak az oroszok, lévén a gabalai radart leváltani képes armaviri beruházás kapcsán a megfelelő irányba néző, 2. Voronyezs-DM radar elviekben még nincs teljesen készen – a dél-délnyugati irányba kémlelő készült el előbb, a kieső ukrajnai radarok pótlásának célzatával. Egy május elejei nyilatkozat alapján az idei év vége előtt áll teljes értékű üzembe.
