A MiG-31 nem is olyan régen szerepelt a hírek között, mikor is egy idén januári nyilatkozatban orosz barátaink kitértek arra, miszerint 2020-ig 60 db MiG-31B eshet át modernizáláson és avanzsálhat MiG-31BM változattá.
Mint ismert a Kopók ezen ráncfelvarrás után részben glass-cockpittel, képességnövelésen átesett radarral (Zaszlon-M komponensek, új szoftver, régi antenna) és fedélzeti számítógéppel és avionikával rendelkeznek majd. Nomeg új rakétafegyverzetet is kapnak a Vympel R-77 és R-37 integrálásával.
Maradjunk is az R-37-nél, konkrétan az R-37M-nél, mert vélhetően ez szerepelt az Orosz Légierő parancsnokának keddi nyilatkozatában. Vélhetően, ugyanis Alexander Zelin vezérezredes nem nevesítette a rakétát, amiről kedden értekezett, de igen valószínű, hogy a MiG-31BM programmal párhuzamosan, hamvaiból felélesztett nagy hatótávolságú R-37 jelölésű levegő-levegő rakéta a nyilatkozat tárgya.
Az anno az éles tesztekig eljutott, de rendszeresítésre sohasem került R-37 ráncfelvarráson átesett változatának tesztelési szakasza a vezérezredes elmondása szerint jól halad és az Orosz Légierő hamarosan meg is kezdi a rendszeresítését.
A Vympel az R-37 (NATO kódja: AA-13 Arrow) fejlesztésébe még a 80-as években látott hozzá – az R-33 mellé szánt rakéta elsősorban a végül nem realizálódott MiG-31M arzenáljához készült, mint extra nagy hatótávolságú, AWACS, JSTARS és társaik, azaz az angolszász terminológia által az ún. High Value Asset megnevezésű célpontok leverésére alkalmas vasököl. Ám a MiG-31M-hez hasonlóan a 90-es évek végére az R-37 fejlesztése (is) hullámvasúttá változott, és végül parkolópályára is került. A mostanára úgy tűnik elkészült és rendszeresítés közelébe került a modernizált, módosított változat.
Vympel R-37 | Fotó: ausairpower.net ,
Ha ez belátható időn belül összejönne, akkor több mint két évtized után az első „új” orosz légiharc rakéta lenne, amit az Orosz légierőben rendszeresítenek.
Akkor a képességeit tekintve ez valami olyan nagy hatótávolságú rakéta lenne, mint anno a Phoenix volt az F-14 Tomcat gépekhez rendszeresítve?
Hatotávolsága eléri a 280-300 km , tehát nagyobb mint a Phoenixé.
2x akkora hatótáv, és szárazföld fölött is működnie kellene. Persze az oroszoknak csak akkor hiszünk, ha látjuk működni.
Mit találhattak ki a radarja zavarvédelmére? Az AWACSnek olyan elektronikus védelme van, és úgy figyel, hogy szerintem esélytelen lelőni ilyesmivel.
A másik nagy kérdés, hogy a Zaszlon radar ki tudja szolgálni vagy sem.
Hányszor kell még elmagyarázni az indítási távot, meg másegyebet? 280-300-ről mire indíthana a gép…? Mit lát a radar olyan távolságról…?
Ugyanazon méretű rakétából kétszeres indítás táv elérése meg sci-fi. Vicc. Elképesztő, hogy ez valaki beveszi.
Egyetlen orosz rakéta sem bírt olyan két tolóerő fokoztú hajtóművel, amivel az AIM-7F cirka 40 éve. Az meg sanszosan az AIM-54-et másolta le, mert elvban az is olyan, csak soha nem titkosítás alól feloldott doksit, ami ez alátámasztaná.
Ezért volt az, hogy még az AIM-54-gyel szinte megegyező tömegű R-33-ra soha nem adtak meg akkora egyszámjegyes range éréket kicsit is normális források. A szovjet-orosz rakéták tolóerőkarakterisztikája mindig is borzalmas volt.
Eleve azt szeretném tudni, hogy a rakéta belső energiaellátását mi adja ilyen sokáig? (Az AIM-7F-nél ez 75 másodperc.)
A tavalyi KAKS-on megadott adatok szerint az RVV-BD (R-37M) maximális indítási távolsága szemben közeledő nagy magasságú cél ellen 200 km lesz. Valóban volt 280 km-es indítási táv az első változattal egy kísérletnél, de ez csak inkább elméleti lehetőség, amennyiben az indító gép és a cél is szuperszonikus sebességgel közeledik egymáshoz.
Bocs, MAKS-on
RVV-MD és RVV-BD PR video
http://www.youtube.com/watch?v=pXhsaau4Bs4
200 km nekem kevésnek tünik a zavartalan támadáshoz. Ha az AWACS 400 kmről kiszúrja a Miget, akkor az 6 perc alatt ér oda 200 kmre, de addigra az AWACS előtt 100 kmre bóklászó F16os is odaér.
Annyira tipikus hogy mindíg csak a fanyalgás megy…:)
gacsat
Arra is lehet rakétát indítani.
Persze hogy lehet, de akkor már mással foglalkozik, nem a dolgával.
Ez nem fanyalgás, hanem esélylatolgatás, a hályogkovácsok magabiztosságával. Minthogy a Földön nem lehet több 20 embernél, aki a megfelelő információk birtokában lenne, ezt nyugodtan tehetjük.
Ae
A Fekete – tenger fölött az orosz utasszállítót 320 kmről lőtték le (az ukránok) 1 papíron 240 km max.hatótávolságú rakétával.
Az az ukrán lövészet nem gyenge történet – meg tragédia volt.
Kele A. nyugdíjas légvédelmi rakétás ismerősöm az első hírek megjelenésekor ill. videó megjelenésekor megmondta a frankót.
Nem nagyon tévedett…
Apropó!
Tisztelt Kommentelők!
Ha már MiG-31.
Írtam egy pár soros hozzászólást a MiGek kontra SR-71 cikkhez, hátha reagáltok rá- még ha negatívan is. De mivel -gondolom – nem volt nagyon szem előtt, elkerülte a figyelmeteket.
https://htka.hu/2011/09/02/kopok-es-feketerigok-migek-kontra-sr-71/
„A szovjet-orosz rakéták tolóerőkarakterisztikája mindig is borzalmas volt.”
Itt a karakterisztikánál valami tolóerő-idő függvényre gondolsz?
Szerintem az R-33-hoz „kicsit is normális forrás” nem publikus. Tehát ha hozzáférhető, az „nem normális”.
Itt a karakterisztikánál valami tolóerő-idő függvényre gondolsz?
Igen.
Az AIM-7F/M lépcsős tolóerő karakterisztiával bírt. Tengerszinten, 60 F hőmérsékleten az alábbi tolóerőkkel.
0-4,5 sec – 5750 font tolerő
4,5-16,5 sec – 1020 font tolőerő
A fura az, hogy amennyire tudom, az AIM-120 egyetlen verziója sem ilyen. Az égésidő visznylag elnyújtott – 7-8 sec – de nincs lépcsőzetesség. A rakéta légellenállása jóval kisebb. Lehet, hogy a méretkorlát miatt nem fér bele.
Mondjuk azt sosem tudtam, hogy mitől nőtt meg a C-7 változat indítási távolsága a régebbi változatokhoz képest. Az, hogya D változat mut tud, az meg TOP SECRET.
Ez se holnap lesz publikus… Lehet, nem is műszaki oka van hogy visszatértek a „kvázi-egyfokozatú” kialakításra, hanem valami koncepcióváltás, pl. a jellemző légicél más jellegű mint 30 évvel ezelőtt. Majd nyuggerként meghallgatjuk mit mesélnek a fejlesztők :D
„Az AIM-7F/M lépcsős tolóerő karakterisztiával bírt. ”
Maga a rakéta is többlépcsős? Tehát ledobja a felesleges részt, hogy javítson a tolóerő arányon?
Elég ha a töltet formázott. Itt mutatok 1 példát:
http://www.burnsim.com/
Itt 1 kép:
http://www.wired.com/wiredscience/2011/12/to-build-a-diy-spacecraft-is-a-daunting-task/
Más-más forma, más más karakterisztika. Ha ilyen csillag alakú luk van benne, akkor lassan csökken a tolóerő, mert csökken az égő felület, ahogy ég el. Ha csak 1 sima luk van benne, akkor folyamatosan nő a tolóerő, mert ahogy ég a luk belseje, 1re nagyobb lessz a felület.
Házi rakétánál ehez jön az, hogy a fúvóka is ég elfelé, ezért 1re nagyobb lessz, attól meg csökken a tolóerő.
http://www.okieboat.com/Booster%20History.html
Maga a rakéta is többlépcsős? Tehát ledobja a felesleges részt, hogy javítson a tolóerő arányon?
Nem, egylépcsős. Számomra nem ismert módon érik el ezt. Az olvadóüveges technikáról hallottam ezt-azt, és a linkelt formázási formákat is láttam már, de hogy ezzel hogyan lehet ennyire jól vezérelt és drasztikus csökkentés és égésidőt elérni, arról gőzöm sincs. Láthatólag az oroszoknak sem volt, vagy nem érte volna meg anyagilag.
A profilozás és az összetétel változtatásával érik el a tolóerő és égésidő változását. Az AIM-120-as is kettős üzemmódú, de rövidebb össz égésidővel. A hasonló (????) hatótávúnak reklámozott orosz R-77-es hajtóművének üzemideje viszont csak 5 sec, pontosabban ez csak az eddig exportált alap változatra igaz, az új R-77-1-es esetében nem tudom.
Az R-77-esnek állítólag azért akkora a hatótávolsága amekkora mert a sűrű alsó légrétegekben kell közlekednie a földháttér miatt(a radarját bezavarja a földháttér ezért nem tud emelkedni mint az AMRAAM),viszont ezt még nem tudták az aerodinamikai kialakítás fázisában ezért kerültek rá a krumpliszeletelők(ritka levegőben is nagy manőverező képességet biztosít az AMRAAM-hoz képest)mik még fokozzák is a sűrű levegő okozta légellenállást.
Viszont van egy nagy előnye az R-77-nek:extrém jól manőverezik bár ezzel a hagyományos kialakítású rakétáknak sincs problémájuk.
Az R-77-esnek állítólag azért akkora a hatótávolsága amekkora mert a sűrű alsó légrétegekben kell közlekednie a földháttér miatt(a radarját bezavarja a földháttér ezért nem tud emelkedni mint az AMRAAM),viszont ezt még nem tudták az aerodinamikai kialakítás fázisában ezért kerültek rá a krumpliszeletelők(ritka levegőben is nagy manőverező képességet biztosít az AMRAAM-hoz képest)mik még fokozzák is a sűrű levegő okozta légellenállást.
Szerintem nem áldozzák fel a hatótávot. Elfogadják, hogy ennyit tud a radarja. Az egyetlen éleslövészeten, amit láttam róla netem, az közepes/nagy magasságban hajtja végre egy Szu-30. A rakéta felfele indul el és kb. 5-6 másodpercig megy a hajtómű.
Ha lefele menne a cucc, akkor kinematikai hatóváolsága az AIM-9M-ét karcolgatnál felülről vagy az AIM-7E Sparrowét. (Vagy még azt sem.)
Hej, mit nem adnék egy AIM-120 tolóerő karakterisztikért… :(
(Vagy bármilyenért.)
Az extrém jó manőverezés meg egy elkoptatott szó lett. Ez mi a péket takar? Mert már az AIM-9L is +30G-ig volt húzható, cirka 40 éve. Kérdés, hogy ehhez mikor volt kellő erő a kormányszerveken…
Számomra még mindig egy fehér folt, hogy a rakéták G korlátozását hogyan oldották meg, vagy egyáltalán meg van oldva -e. Ha afelett húzza a vezérlés, akkor vagy szétesik vagy nem…? (Mármint a nagyon régi rakéták esetében.)
Az axiális gyorsulás általában elhanyagolható, legalábbis az normáli irányú és axiális gyorsulás eredője gondolom a limit.
molni
Nem mondtam,hogy beáldozták.
A nagy méretű kormányszervek miatt kis sebességnél is jól manőverezik gondolom ezt jelenti vagy azt,hogy egy adott manőverhez kevesebb időre és helyre van szükség.De csak tippelek!
A kicsit kicsit definiálhatnád… nagyon relativ fogalom. Szintén imho, hogy ha elvesztette sebességének a nagyját az sokkal nagyobb baj mindha nem tud 15gs manővereket végrehajtani.
molni: „Mondjuk azt sosem tudtam, hogy mitől nőtt meg a C-7 változat indítási távolsága a régebbi változatokhoz képest. Az, hogya D változat mut tud, az meg TOP SECRET.”
Amúgy mi a hivatalos ami álláspont? Mert igazából hivatalosban amit én láttam az tipikus ami szöveg: „greather then 20km” ez a C6nak megnött a hatótávja, c7nek meg még és jobb a radarj… igazából azt se tudom honnan van.
Ruszkik meg mennyire az ellenkezője…. Náluk nincs is radar amire nem írnák rá, hogy 500kmre lát a rakétáik meg hátrafelé szokták indítani az megkerüli a földet és ugy kapja le az ellenfelet… :)
ambasa: Azért ez nagyon elkeserítő…. Uristen hol vannak már amik a 20évvel ezelötti helyzetüktől.
Én amúgy azt hittem a K-100/172es lesz a 200km+os bvr rakétájuk… gondolom ez így volt költséghatékony mind anyagra mind intergrációra… mégha kicsit kopottas is.
Az R77esnek van hagyományos vezérsítú változata, sőt, ha jól emléxem még behajthatós is. Az utolsó linkemben van vegyes hajtóanyagú rakéta, ahogy a 2 különböző hajtóanyag 2 különböző profilban 1másba van öntve.
Érdekes tudnivaló, hogy ha összerepedezik, amikor indítják felrobban. És hozzák-viszik, még hajón is leszállnak vele. Talán ezért nem repkednek a Kuznyecovon velük.
This is intended to provide a further improvement in range, with the design including a dual-pulse motor configuration. Moving from the R-77’s signature lattice fin configuration to a conventional fin is also part of this program
Russian industry sources indicate that both the RVV-SD and RVV-MD will have folding fins to allow for internal carriage
Nos, az R+=est nem említik a termékek között a gyártó honlapján. Vagy svarcban valahol máshol gyártják.
http://eng.ktrv.ru/production_eng/323/503/567/
A bele való radart sem gyártják.
It is equipped with an Agat 9B-1388 active radar seeker (below), and production variants are expected to be equipped with the new ARGS-PD seeker.
http://agat.rosprom.org/prod.htm
R37est