A kínai Népi Felszabadító Hadsereg Légierejének (PLAAF) repülőtereit az ötvenes, hatvanas években építették. A kétezres évek elejéig – míg jellemzően csak a MiG-19-es és MiG-21-es típusokból fejlesztett kínai klónokat üzemeltettek rajtuk – a repülőterek alkalmasak voltak a feladatok ellátására. De napjaink igényeinek egyre kevésbé tudnak megfelelni. A PLAAF vezetése jelentős összegeket áldoz a meglévő repülőtéri infrastruktúrák fejlesztésére. Manapság ezt a Sanghajhoz közeli Jiahszing-i repülőtéren láthatjuk, ahol megkezdték a felkészülést a gyári új JH-7A bombázók érkezésére, melyek a hátranyilazott szárnyú Q-5-ös típust váltják fel.

Az öreg Q-5-ös támadógépek mennyisége folyamatosan csökken. A nyolcvanas évek végén, a repülőgép fénykorában még hat hadosztálynyi erő repülte a típust. Mindez mára három ezredre csökkent, melyek már csak alig száz gépet üzemeltetnek. A Q-5-ösöket lassan leváltó JH-7A Repülő Leopárdokat, eredetileg a haditengerészet légiereje állította hadrendbe, de mára a PLAAF is alkalmazza a típust. A keleti parton állomásozó 28-ik hadosztály második ezrede tavaly év végén vehette át az új JH-7A repülőgépeinek első példányait Jiahszing-i repülőtéren, így napjainkra a hadosztály mindkét ezrede ezzel a korszerű bombázóval repülhet. A precíziós fegyverzett célba juttatására alkalmas JH-7A típusból, napjainkra már négyezrednyi repül a PLAAF kötelékében.

Riadó a JH-7A bombázókat üzemeltető 28-ik hadosztálynál ,

Az új JH-7-es repülőgépek fogadására több korszerűsítést is végrehajtottak a Jiahszing-i repülőtéren. Ezek közül az egyik leglátványosabb, az oldalfal nélküli könnyűszerkezetes hangárok építése, melyek részlegesen megvédik az új repülőgépeket és az üzemeltető személyzetet az időjárás viszontagságaitól. Korábban ez nem volt jellemző. A repülőgépeket eleinte a kishazánkban is jól ismert földsáncokkal körülvett „kutyanyelveken”, a szabad ég alatt tárolták. Ezen kívül, közel tíz repülőtér rendelkezett sziklába vájt hangárokkal, bár ezeket az ellenséges légicsapás és nem az időjárás ellen építették. Manapság a korszerűbb J-10A, J-11A/B, Szu-30MKK és JH-7A típusaira odafigyel a PLAAF vezetése, és az ezekkel a típusokkal üzemelő repülőtereken, kivétel nélkül mindenhol megtalálhatóak a könnyűszerkezetes hangárok.

Oldalfal nélküli könnyűszerkezetes hangársor alatt, a napfénytől védve dolgozhat a műszaki személyzet a 14-ik hadosztály J-11A vadászgépein. ,

A hangársorok befogadóképességéből következtetni lehet az ezredek gépállományára is. A J-11-es Szuhoj klónokat, valamint a JH-7-eseket kivétel nélkül a 24 beállós hangárokban, a J-10-eseket 28 férőhelyes hangársorok alatt tárolják. Az új hangársorok mindenhol megtalálhatóak ahol korszerű típust üzemeltetnek, még a távoli közép-ázsiai Kazahsztánnal szomszédos Hzsinhijang tartomány Korla repülőterén is. Itt nemrég állították hadrendbe az új J-11B Flanker repülőgépeket a 37-ik hadosztálynál. Az orosz Szu-27-es licensz nélküli másolata, már teljesen kínai építésű. A J-11B fegyverrendszerének tervezésekor szakítottak a régi szovjet tervezésű fegyverrendszerekkel. Az új J-11B Szuhojok már nem képesek az orosz légiharc-rakétákat hordozni. Helyette a nyugati és izraeli alapokról fejlesztett PL-8 hőpelengátoros és PL-12 aktív radarirányítású légiharc-rakétákkal vannak felszerelve. A közép-Ázsiában települő 37-ik hadosztály új J-11B repülőgépekkel felszerelt ezrede, a negyedik ilyen típussal repülő aktív alakulat a PLAAF állományában.

A képen látható első szériás J-11B még orosz gyártmányú Saturn AL-31F hajtóművel készült, de a második szériától már a kínai Shenjang WS-10A-t használnak. A gép bal szárnya alatt PL-12-es súly makettal repül. ,

A lassan növekvő számú modern repülőgép elhelyezése a PLAAF vezetése számára egyre nagyobb kihívást jelent. Jól meg kell fontolniuk, hogy melyik repülőteret választják az új típusok otthonául és fektetnek be jelentős összeget az infrastruktúra bővítésébe. A kínai gazdaság növekedésének hatására az ötvenes és hatvanas években, a településektől 5-20 km-re épült repülőtereket kezdik „benőni” a burjánzó lakó és ipari parkok. Manapság számtalan példa akad olyan kínai katonai repülőterekre, amelyek az elmúlt évtizedek során beékelődtek a növekvő települések ipari létesítményei közé.

A felszámolt Kuangcsou-i repülőtér | Forrás Google Maps ,

Ez természetesen elsősorban a sűrűn lakott tengerparti övezetekben jellemző, de a katonai repülőterek nagy része is itt található. Látványos példa erre a Kuangcsou (Kanton) repülőtere, amit az elmúlt évtizedben úgy körülnőtt a város, hogy felszámolták. A guruló utakat és betont feltörték, utcák épültek a helyükön. Napjainkra a PLAAF vezetésének azzal kell szembenéznie, hogy több hadosztálya is olyan repülőtereken települ, melyeket az elkövetkező években menthetetlenül elnyelnek a környező települések. Ezért több katonai körzetben is szükségessé vált a repülő alakulatok elköltöztetése távolabbi és régóta tartalékállományban lévő repülőterekre.

A költözés és a régi infrastruktúra felújítása, bővítése hatalmas költséggel jár. Meg kell fontolniuk, hogy mely alakulatok esetében éri mindez meg számukra. A régi J-7-esek, J-8-asok és Q-5-ök esetében megfontolandó az alakulatok áthelyezése és az ezzel járó költségek vállalása. Ezzel kapcsolatos az a hír is, mi szerint a PLAAF vezetése már csak másodlagosként számít a J-7-es repülőgépekre és készül a típus kivonására. Természetesen a hírnek van egy elég marketinges felhangja. A PLAAF 21 nagysebességű repülő hadosztálya közül, még csak kettő olyan akad, mely alárendeltségébe nem tartozik a MiG-21-esen alapuló J-7-ssel, vagy a MiG-19-esen alapuló Q-5-össel repülő ezred. Még nagyon hosszú idő mire eltűnnek a régi típusok.

A hadrendben álló J-7-esek továbbra is nagy számáról, tavaly februárban már írtunk. Azóta annyit változott a helyzet, hogy az Egyiptomból a hetvenes évek végén beszerzett MiG-21MF sárkányszerkezetének másolataként létrehozott J-7C/D változatokat tavaly ősszel selejtezte a kínai légierő. A döntés nem függ össze sem a géptípus korával, sem az elavultságával. Hiszen az utolsó J-7D-t 1999-ben vették át és még sok ennél korszerűtlenebb B változat is hadrendben maradt. Viszont a J-7C/D változatok kis darabszáma nem tette lehetővé a költséghatékony üzemeltetést.

A 15-ik hadosztály J-7D repülőgépeinek festésmintái kivonásuk előtt ,

A J-7D változatról sok valótlanság jelent meg régen a nyugati szaksajtóban. Erre jó példa a géptípus sötét terepszíne, ami alapján (no meg a fedélzeti lokátor megléte miatt) éjszakai vadásznak titulálták a kilencvenes években. A típust végül a 15. Csatarepülő hadosztály állományából vonták ki, ahol a Q-5-ösökkel együtt szolgált a kétezres években.

Mindenesetre a repülőterek korábban említett átszervezése, valóban felgyorsíthatja az öreg típusok kivonását. A kínai repülőgép gyártósorok eddig produkált teljesítményéből jól látszik, hogy egy az egyben nem fogják új típusra váltani az öreg repülőgépeket. Ezért várhatóan folytatódik az elmúlt évtizedekben látható tendencia, és csökkenteni fogják az aktív alakulatok számát. A Hidegháború vége óta a PLAAF eddig 16 nagysebességű típussal repülő hadosztályát oszlatta fel. Ezen kívül a megmaradt hadosztályok többségénél, az alá rendelt ezredek számát is csökkentették háromról, kettőre.

Az alakulatok és repülőterek átszervezéséhez kötődik az a hír is, hogy ez év első felében megkezdik a PLAAF logisztikai rendszerének átszervezését. Cél az, hogy repülőterenként több típus üzemeltetését is meg tudják oldani, és az eddig külön-külön települő ezredeket összevonják. A nyilvánosságra került részletek még homályosak, de várhatóan átalakul a jelenlegi hadosztály – ezred szervezés is.

Szerző: Galcom