|

Haditechnika magazin 2011/5. – ízelítő

Megérkezett a Haditechnika magazin idei ötödik száma, amely ismét sok érdekességet tartalmaz a MÚLT, jelen és jövő fegyverei iránt érdeklődőknek egyaránt.
Elöljáróban annyit, hogy ez a szám most bővelkedik a modern, illetve a közelmúlt eszközeinek és eseményeinek bemutatásában. E mellett ráadásul továbbra is hézagpótló írásokról van szó, amelyek a többi hazai lapban nem kapnak helyet, így remélem az egyébként sokat fanyalgók is találnak maguknak érdekes cikkeket.

Lássuk a felhozatalt…!

Az ajánlásunk ismét szubjektív, a teljesség igénye nélkül, az elején kiemelve néhány – most kicsit több – érdekesebb írást, figyelembe véve oldalunkat látogatók érdeklődési körét.

  • A Friedman-elmélet bírálata – I. rész

Úgy látom nem csak az én érzelmeimet korbácsolta fel az elmúlt két számban megjelenő írás a Friedman-elméletről. Szerintem nagyon érdekes esszék voltak, bár érződött, hogy kicsit elhaladt a kor mellett bizonyos területen. Ebben a számban egy újabb cikksorozat kezdődik, amely a korábban leírtak bírálatát foglalja össze. Számításba veszi az elmúlt 1-2 évtized változásait, kezdve a stratégiai helyzet megváltozásától, az energiakészleteken és migráción keresztül a kialakult gazdasági és pénzügyi válságig. Ezt követően néhány jelentősebb állam változásairól értekezik, ebben a részben konkrétan Nagy-Britanniáról. Hogyan lesz egy erős, gyarmati nagyhatalomból, egy a migrációtól meggyengült, a nagy testvér árnyékában, megroppant társadalmi és gazdasági rendszerrel küszködő középhatalmi állam? Egyben tud maradni a szigetország, vagy darabjaira hullik szét? Kíváncsi vagyok a folytatásra, milyen országok és érvek kerülnek még elő. KÖTELEZŐ OLVASMÁNY!

  • A 2008-as grúz-orosz háború rövid története – I. rész

Bevallom nekem kicsit kimaradt ez az összecsapás. Természetesen követte az ember a híreket és láthattunk a lelőtt Szu-25-ösök roncsait, sőt még valamennyire a háttérrel is tisztában voltam, mégis eldönthetetlen kérdés számomra, hogy ki is volt ebben a háborúban a jó és a rosszfiú. Nem biztos, hogy ebből a cikkből kiderül, de az igen, hogy a háború rövid összefoglalóját megismerhetjük. Az első részben természetesen a szembenálló erőket mutatja be a szerző. Grúzia, Dél-Oszétia és az oroszországi Észak-Kaukázusi Katonai Körzet erőinek taglalása után a Tskhinvaliért indított hadműveletekkel folytatódik a kronológia.

  • Franciák az 1990-es öbölháborúban – A Daguet hadművelet – I. rész

Korosztályom „alapkonfliktusa” volt az 1990-es Öböl-háború. Ezen keresztül ismerhettük meg a modern harcászatot, az abban résztvevő eszközöket. Egy olyan méretű koalíciónak lehettünk tanúit, amely valószínűleg ilyen formában soha többé nem fog tudni összeállni. Jól felszerelt, hidegháborúra berendezkedett államok küldték fegyveres erőiket Kuvait felszabadítására. Bár a hadműveletekről ma már számos internetes és nyomtatott forrás elérhető, magyar nyelven még mindig hiánypótlóak a nem az amerikai csapatokkal foglalkozó írások. Az első részben a francia csapatok felfejlődését mutatja be az író. Egyetlen kritikai észrevételem a képekkel kapcsolatosak. Bár 12 felvétel található a cikkben, ám azok közül mindössze négy olyan, amiről elhiszem, hogy az események során készültek, azaz áttudja adni a hangulatot. Ha már történelmi téma, akkor jó lenne ezt a képekkel is hangsúlyozni, főleg azért, mert a francia erőkről itthon még relatíve kevés felvétel látott napvilágot ebből az időszakról. A zeltwegi Mirage képek szerintem itt érdektelenek, sokkal többet ér egy rosszabb minőségű archív felvétel.

  • Az NH90 korszerű közepes szállító helikopter

Rövid fejlesztés, fontosabb jellemzők, a változatok, valamint az üzemeltetők. Utóbbiból olvastam volna részleteket is, szeretem, ha látom a konkrét alakulatokat és a települési helyeket, de ez legyen az én bajom. Mivel még igazi története nincs a gépnek, a felhasználásról sajnos nem eshet szó, de reméljük pár év múlva már erről a területről is olvashatunk. Nagyon jó kis „kompakt” írás, sok ilyen kellene!

  • Az UDALOJ osztályú rombolók – I. rész

Oldalunkon is sokszor beszámolunk a különböző orosz flottamozgásokról, amelyeknek nem ritkán tagjai az UDALOJ-osztályú rombolók. A lapot megvásárolva most megismerhetjük közelebbről az orosz flotta mindeneseit. Az osztály egyes tagjai mellett a fegyverzetet vesézi részletesen az első rész, a képeken pedig be is mutatják, hogy melyik rakétát és löveget hol kell keresni a hajó fedélzetén. Csak tudnám, honnan ismerős a szerző? :-)

  • A Krug légvédelmi rakétarendszer

Az SA-4 Ganef kóddal is ismert légvédelmi rendszer talán kissé kevésbé ismert, mint a többi hidegháborús szovjet SAM komplexum, pedig még a Magyar Néphadsereg / Honvédség is rendszeresítette a 90-es évek közepéig keszthelyi bázissal. A kissé furcsa kialakítású rakéták és kiszolgáló eszközeinek bemutatására vállalkozik a cikk, egy volt üzemeltető tollából, ennek megfelelően kellő részletességgel. Az írás végén saját tapasztalataival is gazdagabbak lehetünk és a hazai üzemeltetésbe is bepillanthatunk. Jó lenne egy folytatás a külföldi üzemeltetőkkel és esetleges alkalmazással kiegészítve.

  • A kínai légierő egyes harcászati és hadműveleti robotrepülőgépei

Jelenkor slágertémái a különböző UAV rendszerek, amelyek fejlesztéséből az ázsiai nagyhatalom sem maradhat ki. Természetesen ők egyszerűbb utat járnak, begyűjtik a leesett roncsokat és sokat nézegetik a konkurens típusokat az interneten. Az eredmény nem is maradt el, sorra megjelennek a Predator, vagy a Global Hawk klónok, mi pedig megismerkedhetünk a Xiang Long-1, vagy Long Wing-1 jelzésekkel. Kövezzenek meg, de egyszerűen nem tudom ezt a technikai irányt megszeretni…

A fenti írások mellett lássuk mit kínál még 520.-Ft-ért 82 oldalon a haditechnika / hadtörténet rajongóinak a lap a MÚLT, jelen és jövő fegyvereiből.

  • Misnay József hmtk. alezredes munkássága a 2. világháború alatt – I. rész – A harckocsiaknák fejlesztése
  • Újabb adalékok a szomáliai kalózkodás jelenségéhez a 2010/2011-es téli „kalózidény” és a 2010-es összesített adatok tükrében
  • Utazás a Vénusz körül – I. rész
  • Újabb űrverseny kezdődik? –VIII. rész
  • Irán már az űrből is figyel (Az újság legjobb képe itt található! Az iráni űrmajom)
  • L-29 Delfin típusú felderítő- és kiképzőgépek alkalmazása a Magyar Néphadseregben – VI. rész
  • A Fokker D.VI-os vadászgép Magyarországon
  • A Junovitz páncélgépkocsi – Magyar páncélos járművek az osztrák-magyar hadseregben – II. rész
  • 7,92 mm-es egységes géppuska
  • Központi motoros, óriás repülőgépek az első világháborúban – II. rész

28 hozzászólás “Haditechnika magazin 2011/5. – ízelítő”

  1. Egy baratom meg szolgalt a Krugon anno a 90 es evek elejen kozepen es meselte hogy akkoriban az AWACS gepek rendszeresen a fejuk folott fordultak meg. Parancsba kaptak hogy nem szabad TILOS a tuzvezetovel megvilagitani a celt . Egy darabig ellent tudtak allni a kisertesnek de aztan megis gyozott a kisertes.Az eredmeny pedig :

    A megvilagitast koveto 2. masodpercben a kepernyo kifeheredett majd elszalt az egesz elektronika mehetett javitasra.

    Ennyit tudott az akkori csucs elektronikai hadviseles ellen.

  2. Molni

    Vannak benne túlzások az biztos, de konklúzió nagyjából közelít a realitásokhoz. A hatalmas migráció, a gyarmatbirodalom elvesztése és a gazdasági körülmények miatt Nagy-Britannia hamarosan csak egy középhatalom lehet. Az pedig már évtizedek óta igaz, hogy egy USA bábállam Európában, lásd az iraki és afganisztáni beavatkozást. Hatalmasakat buktak rajta mind emberéletben, mind morálisan, mind anyagilag.

    Azt szeretem ebben a cikksorozatban, hogy tele van túlzásokkal, mégis nagyon jó gondaltébresztő. :-) Amikor olvasom kavarognak bennem a cáfolatok és az egyetértés.

  3. Vannak benne túlzások az biztos, de konklúzió nagyjából közelít a realitásokhoz. A hatalmas migráció, a gyarmatbirodalom elvesztése és a gazdasági körülmények miatt Nagy-Britannia hamarosan csak egy középhatalom lehet.

    Aha. És a skótok pl. mitől is tudnék érdekeiket megvédeni? pl. a tengeeri gázmezőket? A kényszer fogja egybentartani az országot, mert együttes érdekérvényesítő képességük még mindig nagyobb…

    Számtalan dolgot csak szimplán leírt úgy, hogy semmivel sem támasztotta alá. A 15% életszínovalcsökkenés + jegyrendszer mondaton meg szimplán hátast dobtam. A %-os érték valami röhejes. A II. Vh alatt egyes dolgokat egyáltalán nem lehetett kapni, még az alapvető dolgok terén sem. A magáncélú autókázás és minden hasonló tevékenység luxus kategória lett, stb. Ha ez neki 15%-os csökkenés, akkor én megeszem a nemlétező kalapom…

  4. Molni!

    Szétesni szerintem sem fog, de az ország jelentősége csökkeni fog és belülről rohad szét a rendszer. (jönnek az arabok, feketék, és pakik, valamint nincs gyarmat ami eltartaná az anyaországot). Ez pont elég lesz a visszaeséshez, nem kell az országnak szétesnie.

  5. “A gyarmatok egy része szimplán ráfizetéses volt…”

    Ezt te se gondolod komolyan?! Vagy alá is tudod támasztani számokkal? :-)

    Én nem, de ha kicsit belegondolsz:

    India, Afrika, Távol-Kelet…

    A nyersanyagokon és az élelmiszereken kívül rengeteg humán erőforrást adtak a briteknek. Nézd meg a II. vh alakulatait. Tele voltak indiai, nepáli, burmai katonákkal, nem beszélve az ausztrálokról, új-zélandiakról, dél-afrikaikról és a kanadaikról. Akkor még egy Brit Nemzetközösséget az anyaországból lehetett irányítani, ma már ezek sokkal függetlenebb államok, a gyarmatok meg elvesztek. Mehetnek a brit srácok ágyútölteléknek…

  6. Biztos volt olyan gyarmat ami a világkereskedelem hatására hirtelen csak ráfizetéses lett volt olyan is amelyik a technika fejlődésének lett az áldozata de viszont ha összességét tekintjük a gyarmat megalapításától számolva az elvesztéséig a 90% nyereséges volt (mert amelyiken nem fojt számottevő termelés azok általában stratégiailag fontos helyen feküdtek (tengeri, szárazföldi kereskedelmi útvonalak közelébe ahonnét biztosítani lehetett az áru szabad áramlását) mondjuk a Kelet Indiai Társaságnak több vagyona volt fénykorába mint bármelyik államnak a abba a korba.

  7. N.B. gazdaságilag lett szétverve. A Land Lease magas kamatai tették be a kaput, meg az állam forrásainak szép lassú elvesztése(globalizáció kezdete), akkor már tényleg ráfizetéses lett a dolog.
    Egy afrikai országot nem tudok mondani, ahol ne lett volna valami értékes a briteknek, már ha csak szigórúan a nyersanyagok alapján vizsgáljuk őket.

  8. Szerbusztok!
    Tény, hogy a brit birodalom fény nem tér vissza. Az ország és különösen London, még a régi fényt gondolja sokszor, – ezért is vannak nagy vágyaik és rendeznek világméretű eseményeket, de az ipar tényleg haldoklik. A britek egy európai középhatalom lesznek (francia, német, spanyol nemzetekhez hasonló. A haderőben is ezért vannak leépítések. Ha nincs birodalom, akkor minek kéne birodalmi haderő. Ha az ember brit katonai magazinokat olvas akkor siránkozást lát, a hajdan volt véderőről. Pedig a szigeteknek elég az 5-6 század Typhoon légierőnek, hozzá a maradék C-17 és A400M szállítógép, WAH64 és Lynx helikpterek és persze a szállító kopterek. Teljesen felesleges még az 1 hordozójuk is, okos ötlet lenne a 2 új hordozót közösen működtetni a franciákkal, Rafale és F-35B gépekkel. Néhány vadásztengo és kész.. szárazföldi dandárra sincs szükség, ezért építik le az egyiket. Gyula bácsi szvsz jól írta meg, bár némely megállapítás kicsit szélsőséges.

    Más: A Daquet hadműveletről jogtiszta és nem jogtiszta képek sajnos minimális mennyiségben vannak a NET-en, úgy is, hogy több helyről kértem a közlésüket. Ezért vannak azokról az eszközökről képek, amelyeket ott használtak fel, de máshol készültek. A Mirage-2000C képek nem Zeltwegiek, hanem Párizs Le-bourget, de értem a célzást :). A páncélos múzeumi képek saumuriak, a Gazelle helikopter kép szintén Franciaországban készült. A tengerészeti képeket a francia flotta engedélyezte.

    Kele

  9. Ja, a zeltwegi, a belső borító képe :-)

    Értem és tudom, hogy nehéz ilyen felvételeket találni, de akkor inkább valami más, ami hasonlít egy harci zónára. A repülőnapok és a múzeumok szerintem nagyon sterilek egy ilyen cikkhez. Ez semmit nem von le az értékéből, csak a vizuális tuningot javítja.

  10. @Puma. Pannon Puma

    Mivel a német gyarmatok és a későn kolonizálók egy része szintén csak ezt érte el – a belga gyaramtok úgy voltak nyereségesek, hogy kvázi lerabolták őket – mert mire kiépítették az infrastuktúrát, kb. adhatták fel őket szépen.

    Egyébként meg kacarássz nyugdotan, ugyanis a gyarmatok sem jártak jól sokszor a leválással, tehát kvázi a gyarmattartó finanszírozta őket részben.

  11. kelepisti

    Mint bennfentes a következő számban lesz szó az UDALOJ II “osztályról”?

    Bados László a grúz-orosz háborúról szóló cikkében többször említ grúz különleges erőket de ezekről én még soha nem hallottam(nem azt jelenti,hogy nincsenek).Az lenne a kérdésem,hogy a különleges erők ténylegesen különleges erők vagy csak jobban képzett és felszerelt gyalogág?

  12. Puma. Pannon Puma

    molnibalage ! A gyarmatosítás lényege a lerablás ! Ez pedig soha nem volt veszteséges, mert kinek lett volna az ? Az államnak? Nem, mert jellemzően a magántőke fektetett be, az pedig soha nem volt veszteséges ! A gyarmat védelme ? Ugyan, a gyarmatosítók adóikkal, beruházásaikkal, az anyaországok gazdagságát növelték.
    Ha egy gyarmaton nem is lettek volna nyereséges vállalkozók, akkor meg stratégiai jelentősége miatt volt értékes – lást a kubai amcsi támaszpontot ! Még fizetnének is érte bérleti díjat pedig kicsi,gazdasági haszna egy nulla ! Mégis fontos és értékes befolyással bír .

    A gyarmatosítás mindig jó üzlet volt, különben nem csinálták volna.

  13. Annyira azért nem vagyok bennfentes, de az Udaloj II. megkérdezem. A grúz különleges alakulatokról néhány képet le tudtam tölteni a net-ről. Amit nem olvastam még a cikkben, gondolom csak később lesz benne, hogy a grúzok “békefenntartók” eléggé komoly harci tapasztalatokat szereztek Irakban, és mikor elkezdődött a hepaj és az oroszok fölénybe kerültek, akkor az amcsik légihidon azonnal hazavitték Grúziába az egész kontingenset.

    Kele

  14. Szerbusztok!
    Az Udaloj osztályról a cikk a következő számban folytatódik. A cikk nem egy cikksorozat első része, tehát nem lesz a Udaloj II. hajóosztályról szóló cikk közvetlenül a mostani után. Az viszont nem kizárt, hogy későbbiekben lesz, a szerzőtől és a cikktől függ.

  15. A Daquet hadműveletről köszönöm az elismerést, ma már kicsit másképp írnám, de remélem a következő részek is tetszenek. Dolgozom az utolsó Öbölháborúban a brit erők szerepéről, központban az I. brit páncéloshadosztályról és a Bászra környéki hadműveletekről.

    Gyűjtöm az anyagot az Olasz Tornado-k öböl háborús bevetéseiről.

    Közben Líbia is készül és még vannak cikk vázlatok és munkák, de ezeket majd ha kész lesz, akkor amúgy is lehet olvasni :-)

    Kele

  16. molnibalage ! A gyarmatosítás lényege a lerablás !

    Baromság. Ahogy egy pókerjátékos is megmondta. Egy birkát skszor meg lehet nyírni. Megnyúzni viszont csak egyszer…

    Ezek a szerencsétlen “lerablók” infrastuktúrát építettek ki, az első komolyabb vasútvonalat Kínában a Németek építették, ami összekötötte a kínai német kikötőt a Transszibériai vasúttal.

    A britek vasútjai és hidai mai napig az idiai infrastuktúra részei. Kérdés, hogy meddig, mert az indiai olan amilyen…

    Ez pedig soha nem volt veszteséges, mert kinek lett volna az ?

    A legutolsó angol gyarmatok és legelső német gyarmatok azok voltak, mert az infrastktúrára elköltöttök a pénzt, de a befektetést már nem hozták vissza.

    Több állam is azért gyarmatosított, mert jobb ötlete nem volt. Majmolták az angolokat ész nélkül.

    Az államnak?

    Igen, ugyanis katonai erőket kellett állomásoztatni ottan. A gyarmat által kitermel adók és profit viszont ezeket nem fedezte főleg a haditengerészet kiadásait. Gondolom neked nem rémlik az, amikor Jacky Fischer leépítette a gyarmatokon levő ócskavas flottákat, hogy a csatahajókra maradjon pénz…

    Nem, mert jellemzően a magántőke fektetett be, az pedig soha nem volt veszteséges !

    Jah persze, soha egyetlen vállalkozás sem ment csődba. Komolyan mondom, hogy ez már fáj…

    Ha egy gyarmaton nem is lettek volna nyereséges vállalkozók, akkor meg stratégiai jelentősége miatt volt értékes – lást a kubai amcsi támaszpontot !

    Ez egyes gyarmatokra volt igaz, amik a brit támaszponthálózat részét alkották. Lásd Falkland, Asencion, Málta, Szuez, stb. Ki ne találd már, hogy ezek egy része hozza vagy hozta a pénzt.

    Kubát inkább a komcsik bosszantására tartották meg részben, mert semmiféle stratégiai jelentősége nincs. Annyi előnye van, hogy sajátos jogi státusza miatt és civilek általi megközelíthetetlensége miatt oda tudták vinni az afganisztáni foglyokat és tették velük azt amit. Azt viszont ki látta előre a ’60-as években, hogy erre szükség lesz? Ha Castro úgy döntött volna, hogy nekimegy, akkor utólag visszafoglalhatták volna, de magát a támaszpontot a szárazföld felől nemigen tudnák megvédeni a többszörös túlerő ellenében.

    A támaszpont egy nagyon régi örökség, semmi több. Amit nem akartak feladni, mert fenntartása filléres minden máshoz képest.

    http://lemil.blog.hu/2009/02/16/guantanamo_az_eloretolt_helyorseg

    A gyarmatosítás mindig jó üzlet volt, különben nem csinálták volna.

    Lásd majmolás. Tudod, aztán páran akkorát buktak rajta, mint a dotcom részvényeket ~10 éve vagy ma sokan a svájci frankon. Attól, mert valamit sok barom csinál, az nem jelenti azt, hogy jó, stabil és nyereséges. Tudod az angol vállalkozó szellem anno híres volt a kockázat vállalásról. Viszont nehogy azt hidd már, hogy senki nem bukta el a dolgot…

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.