Az orosz stratégiai bombázóerő jövőjét jelentő PAK DA-ról jelenleg nagyjából annyit tudni, hogy majd lesz… De hogy milyen konstrukció és mikorra, az egyelőre rejtély.
Az oroszok reményei szerint a 2025-30-as idősávban történő hadrendbe állíthatóságig érő leendő nehézbombázóról a közelmúltban újabb információmorzsa látott napvilágot. Az Izvesztyia napilap értesülései szerint ugyanis a Tupoljev és a Szuhoj koprodukciójában megvalósuló halálosztót a PAK FA-ba szánt AL-41F röpíti majd likvidálandó célpontja felé – a PAK FA-val ellentétben persze nem kettő, hanem 4 darab. A Tupoljev részéről elvileg nem kívánták megerősíteni a lap értesüléseit, hivatkozván a fejlesztési program titkosságára.
Egy elképzelt látványterv – ki tudja, akár még ehhez hasonló is lehet majd a PAK DA ,
A 117 vagy AL-41F1 jelzésű erőforrást az ötödik generációs sugárhajtóműveknek megfelelő szellemiség jegyében készül. Az új erőforrás várhatóan 2.5 tonnával magasabb tolóerőt produkál, mint a Szu-27-esben üzemelő Szaturn AL-31-es, azonban a rendelkezésre álló információk alapján a súlya 150 kilogrammal csökkent. A digitális vezérlőrendszerrel (FADEC) ellátott erőforrás tolóerő/tömeg-arányát 10.5:1-re teszik.
Ez a látványterv már nagyon régi. A 80-as években már ismert volt. A PAK-DA jelenleg egy amolyan kötelező projektmunka, de pont annyira reális, mint az amerikaiak B-3-asa. Állandóan nekifutnak, újragondolják, majd törlik. Majd kezdik elölről.
Stratégiai gép, tehát muszáj ezzel is valamit kezdeni, de az egyre dráguló világban púp a kormányok hátára egy ilyen böhönye.
Amig csak az észjáték folyik, addig csak a rajzasztalon folyik a verseny.
Csinálják ezeket a mű-futurisztikus képeket, A Galactica újságok címlapjait idézi)aztán kapunk egy átlagos gépet – ha kapunk:)
Nyilván ha ennyire egyszerű és hatékony lenne ilyen szupercsoda-formájú gépeket előállítani, akkor ilyenek repülnének.
Gondolom sokan vagyunk szkeptikusak ha ezekre a képekre-hírekre nézünk.
Gondoljatok arra, a PAK-FA szinte összes előzetes grafikai ábrázolása formabontóbb volt, mint ami megvalósult…
Ne lesz belőle semmi. Persze nem árt lépést tartani az amcsikkal, gondolkodni a „milyen lesz a jövő” nagyformátumú problémákon, de aligha fog megvalósulni. A PAK-FA is nyögvenyelősen készül, és a 10 milliárd+ dolláros számla után nem lesz újabb 10 milliárdjuk egy másik repülőre.
Az amcsikkal való lépéstartás azért érdekes, mert jelen állapot szerint a B-1B mrá nyugdíjazva lesz, amikor a B-52H még mindig repülni fog…
Véleményem szeritn semmi szükség nincs ilyen gépekre, főleg ilyen költségvetési helyzetben. Ezért nem is erőlteti senki.
Az ilyen gépek max a jenkiknek meg majd talán Kínának lesz előnyös .
E helyett inkább a PAKA a mennyiségét kéne növelni .
Ez a rajz nagyon régi.
A Szuhojt már mindenbe bele kell venni?
A PAK FA nem is nyögvenyelős. Olyan normális.
Volt olyan rajz, ami meglepően eltalálta a későbbi PAK FÁt. Bár olyan hülyén nézett ki, hogy én pont annak nem hittem.
http://www.google.hu/imgres?q=pak+fa+draw&hl=hu&sa=X&biw=1166&bih=659&tbm=isch&prmd=imvns&tbnid=mc-Kt2nu0KSrMM:&imgrefurl=http://www.ausairpower.net/APA-2010-01.html&docid=k221TPTMS9KYPM&w=768&h=563&ei=1p6VTtufGOP54QSUtZCWCA&zoom=1&iact=hc&vpx=329&vpy=159&dur=234&hovh=192&hovw=262&tx=133&ty=111&page=1&tbnh=155&tbnw=191&start=0&ndsp=16&ved=1t:429,r:1,s:0
gacsat
Ezt a rajzot nem eltalálták hanem a hajtóművet gyártó cég szivárogtatta ki :)
Változtatható szárnynyilazás 2025-ben???
Olvasd el a variaszárnyakról szóló cikkünket, annak is az összegzését.
https://htka.hu/2011/10/09/nehany-szo-a-variaszarnyakrol/
Ez egy tipikus félrevezetés. Mi a fenének ilyen gép a 21. században?
Phoenix: Az írás jó összefoglaló, de szerintem kicsit érződik rajta hogy egy 1990-es mű az alapja. Az 1990 óta eltelt ~20 évben vagy az utolsó variaszárnyas gép tervezése óta eltelt 30-40 évben senki nem tervezett változtatható szárnynyilazású gépet.
Az is egy jó felvetés hogy mi szükség van egy hagyományos bombázóra 2030 után.
Lenni lenne, csak azt a pénzt sokkal jobban is el lehet költeni.
Tényleg pár napja repült az X47 hír nem is volt róla… Ugye a végleges verzió repül 4000+kmet és visz 4.5tonna akármit a hasában. Vhol tényleg fölös a B3.
Már be van készítve a Halomba :)
„Az is egy jó felvetés hogy mi szükség van egy hagyományos bombázóra 2030 után.”
Ha megvan a légi fölényed akkor nem egyszerűbb egy nagyobb teherbírású géppel megszórni az ellenfelet?
Bár az oroszoknak nagyon felesleges a szu-34-sek mellé .
A válasz egyszerű: hatótávolság, 6-7 ezer kilométeres harci hatótávolságot terveznek 25 tonna bombával a PAK-DA-nak. Oroszország potenciális ellenségei 3-6 ezer kilométeres harci hatótávolságokat lazán megkövetelnek.
Az X-47 meg csak 2000km-et tud 2000kg bombával, elnézted teljes hatótávot és az amerikai mértékegységeket.
És minek kel ma 26 tonna bombaterhelés? 26 tonna buta bombát leszórni semmi értelme és ezért építeni dollárszázmilliós gépet. A precíziós stand off fegyverek korában a térfogat és nem a tömeg a szűk keresztmetszet. A B-1B és B-52 forgótárában is a hely fogy el az AGM-86 estén és nem a teherbírás…
Molni:
Én nem értek hozzá, de nem lehet esetlegesen extra cufla (netán tanker – vagy ez teljesen elvetemült ötlet?), nagy méretű/sok robotrepülőgép (pl 8 oniks+tár), vagy csak szimplán biztonsági tartalék?
Pontosan azért, amiért régen. Hogy egyetlen repülőgép le tudjon gyakni egy komplett légibázist vagy bármilyen más jelentős méretű katonai objektumot, flotillát, stb. precíziós vagy akár buta fegyverekkel is.
@Wolfrick
Nem tudom, hogy a 25 tonna honnan jön, én csak reflektáltam rá, hogy semmi értelme.
@blogen
Ehhez nem kell 26 tonna. 8 db 2000 fontos JDAM BLU-109 pct. résszel vagy HE változatan – célponttól függően – garantáltan elegyenget minden repteret. Két-három bomba a kifutóra, a többi kiszolgáló épületekre és egyéb infrasktúrára. És ez csak 8. Lehet variálni a méretet és mennyiséget. A kemény célokra 2000 fotnos, a kisebbekre mehet 1000 fontos is.
Ha stan off fegyverről van szó, akkor meg a méret a korlát nem a tömeg.
Egy áthúzásból bombafegyverzettel nem lehet korlátan célt támadni kinematikai korlátok miatt.
A ma fegyverek és pontosság mellett a 26 tonnás teher mindenképpen elméleti. A Vietnámi háború óta nemiger repültek B-52-esek a max. bombaterhelés közelében szinte soha.
Ja, és buta bombákat 99% hogy nem fog már hajugálni ilyen méregrdára gép. Egyszerűen nem éri meg kockára tenni őket ezért. Ha bezavarod valahova, akkor olyan fegyverzettel menjen, hogy ha a célig elért, akkor a siker esélye legyen nagyon magas.
és ha támadnak a klingonok? az ellen nem véd? :)
És a több tucat repülőfedezékkel mi lesz molnibalage? A kifutókat helyreállítani akár 24 óra alatt is lehetséges.
A GPS vezérlésű bombák lehetővé teszik egyetlen stratégiai bombázónak, hogy egyetlen bevetésen precíziós fegyverekkel egy komplett légibázist, az összes fedezékkel, tárolóval, kifutó és gurulóúttal együtt eltöröljön a Föld színéről.
És a több tucat repülőfedezékkel mi lesz molnibalage?
Pont erről beszélek, hogy egy gép nemigazán tud több célpontot támadni. Ergo megy két gép. Ma egy betonfedezéket egy 1000 fontos is átvisz. Továbbra sem értem, hogy hova kell a 26 tonna. 24 darab 1000 fontos bomba is csak ~ 12 tonna. Ez pedig töménytelen sok JDAM.
A kifutókat helyreállítani akár 24 óra alatt is lehetséges.
Akár kevesebb idő alatt is. Akkor viszont nem, ha teleszóród aknával és szétkapod a javító eszközöket is…
Egyébként a kifutó szépkapása azt biztosítja, hogy utáa még néhány hullám azt csináljon, amit akar. Egyébként, ha szétkapod a többi kiszolgáló létesítményt, akkor tökmindegy, hogy van kifutó vagy sem. Még a gépek feltankolása is gigászi feladat lesz…
A GPS vezérlésű bombák lehetővé teszik egyetlen stratégiai bombázónak, hogy egyetlen bevetésen precíziós fegyverekkel egy komplett légibázist, az összes fedezékkel, tárolóval, kifutó és gurulóúttal együtt eltöröljön a Föld színéről.
26 tonna akkor is irreálisan sok fegyver.
Még egy dolog jutott eszembe, és ezt asszem pont te emlegetted Molni Afganisztán kapcsán.
A hosszú idejű közvetlen tűztámogatás. Ott marad a térségben és amikor kell, ledobja a földről megvilágított célra a cuccost.
Szerintem egyébként biztonság ráhagyás, mert ki tudja mire elkészül mi fog kelleni…
Egyet kell értenem molnival, egy ilyen reptértámadásra sokkal alkalmasabb a szu-34-es, mint a jövendőbeli „pak-da”.
Ez a Szu34 egy kényszermegoldás, pont azért, mert nincs pénzük rendes támadó gépre. Ez lenne ugye a B2es. Bármit próbálnának megszórni, sok lenne a veszteség, ráadásul 1 csomó kiszolgáló gép is kell mellé. Elektronikus zavaró, tankergép, meg ami nem is jut eszembe. A precíziós fegyvereket meg kurvára túlértékelitek. GPSbomba ugye addig van, amig van GPS. A valós találati arány az utolsó hozzáférhető adatok szerint 10% körüli. Ez még az 1. öböl háborúból van. Aki tud újabbat, írja!
http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&cd=1&ved=0CCoQFjAA&url=http%3A%2F%2Fen.wikipedia.org%2Fwiki%2FBattle_of_Qala-i-Jangi&ei=FPWWTsGbDMPh4QSTuuCLBA&usg=AFQjCNG1ZfQ-hySCXQ5T2siTsoPhR9Q-xA&sig2=UdqZP52c6qCLF4uWpCNhOA
http://www.youtube.com/watch?v=S_NZkAAiYF4
Számoljátok a ledobott precíziósokat! 1 se talált, sőt, többszáz méterrel tévesztették el a célt.
GPS vezérlésű fegyverekkel konkrétan tíz, száz, vagy akár egymillió célpontot is támadhat szimultán. Ezenkívül minek gépek tucatjait a célpont fölé küldeni, amikor egyetlen egy gép elintézheti egyetlen egy bevetésen az egészet. Egy asszimetrikus háborúban, vagy két kisebb ország háborújában a hagyományos vadászgépek megoldanak mindent, de két középhatalom, vagy annál jelentősebb országok háborúiban iszonyú csapásmérő erőre van szükség. Egy stratégiai bombázót nem a hegyekben bujkáló rongyfejűek ellen terveznek, mert a háború, a normális háború, amire a nagy és középhatalmak fegyverkeznek nem ilyen kisstílű játék.
Ráadásul még mindig ott van a távolság mint tényező, a nagyhatalmak és támaszpontjaik között négy-ötezer kilométeres távolságok teljesen normálisak. Hogyan fogsz gyorsan és brutálisan lerombolni ötezer kilométerre lévő támaszpontot, ha nincsenek Mach2 stratégiai bombázóid, amik különösebb gond nélkül eljutnak odáig anélkül, hogy légi utántöltést kellene végezniük valószínűleg ellenséges légterekben.
A 26 tonna egyáltalán nem sok, egy mondjuk egy Diego Garcia vagy Aviano jellegű támaszpontot kell porrázúznod egy géppárral, hanem pont szükséges.
Diégó ellen az oroszok 2 Tu160assal, és azon 32 H55össel (vagy csak 16?) gyakoroltak, lényegében ami jóváhagyással. Konkrét útvonalat nem írtak, de az időpontokból a Pakisztán fölötti útvonal jött ki.
Nincs olyan ,hogy felesleges képesség mint ahogyan felesleges tudás sincs!
Lehet,hogy rosszul tudom de a mai GPS bombák több 10 km-et tudnak megtenni a levegőben (ha szárnyakat raknak rá akkor akár 70km is) azaz egy ilyen bombázónak nem kell kétszer rárepülni a célra ahhoz,hogy a 26 tonna bombáját(legyen 50 bomba)simán kiszórja egy reptérr úgy,hogy minden bomba máshova megy.Így már nem olyan felesleges ez a kapacitás.Nem a II.vh. korát éljük,hogy minden célpontot külön-kölön rárepüléssel kelljen becélozni.
A reptér előtt 5-10km-el kiszórja az összes bombáját amik az előre betáplált GPS koordinátára önállóan rávezetik magukat.Többször rárepülni akkor kell,ha lézeres a bomba.
Angolul olvasó, türelmes embereknek itt van, hogy mire kell nekik:
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:wv-BPelT5TkJ:www.nti.org/db/nisprofs/russia/weapons/maneuver.htm+tu+160+diego+garcia+exercise&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
Hát a hattyú leváltására. Addigra 50 évesek lesznek.
A hosszú idejű közvetlen tűztámogatás. Ott marad a térségben és amikor kell, ledobja a földről megvilágított célra a cuccost.
Igen, erre használták a B-1-et és B-52-őt. Apró bibi, hogy ez a hülység erőltetése. Egy ilyen bevetés ára több százezer dolláros nagyságrendben mérhető. Egyetlen nehézbombázó század árából – már, ha meg kellene őket építeni – százas nagyságrenben vehetsz COIN gépet és üzemeltetheted őket szó szerint fillérekért.
Igazság szerint én már régen segbberúgtan volna a fél katonai és politikai vezetést, hogy 10 év szerencsétlenkedés után kezd az USAF végre ilyen gépeket beszerezni. Röhej. És elvileg ez a világ legprofibb fegyveres ereje. Ahogy egy lemilposzban volt.
http://tiboru.postr.hu/a-us-rangers-20
Ugye emlékszünk még az első részből, hogy a második világháború után a ranger-alakulatokat feloszlatták, majd a koreai háború első évében ismét létrehozták? Nos, legyetek erősek, mert olyat mondok, amit kétszer is el fogtok olvasni, mert annyira hihetetlen lesz.
Szerintetek mi történt velük a koreai háború után? Igen, szétzavarták őket. És mi történt a vietnámi háborúban? Igen, újból megalakulnak a ranger zászlóaljak.
Kérlek, ne tegyetek fel kérdéseket a Pentagon illetékeseinek elmeállapotáról, és ne is akarjatok személyesen meggyőződni a szakképzettségüket, valamint hozzáértésüket igazoló okiratok, diplomák és egyéb dokumentumok valódiságáról. Csak azon merengek, hogy ezektől rettegett a Varsói Szerződés; és azon, hogy ennek a társaságnak az utódai a jelenlegi világ legerősebb hadseregét irányítják.
A helyzet ugyanez pepitában. Az USAF merő sznobizmusból nem szerzett be gépeket, mert racionális okot nem igazán találok arra, hogy miért nincs ilyenjük.
Viszonyításképpen Egy B-52/B-1 gépen vagy 4-8 db hajtómű. A B-1 szuperszonikus repülése is alkalmas, ezen felül variaszárnyas. A vadászok tiszta repült órája van valahol 10-20 k$/óra táján. Egy ilyen bombázóé alsó hangon ennek a háromszorosa lehet. Egy Tucano szerű gép elvileg valahol ezer dollár táján lehet, vagy ott sem…
Ez a Szu34 egy kényszermegoldás, pont azért, mert nincs pénzük rendes támadó gépre.
Itt kis híján lefordultam a székről. A Szu-34 pontosan az a ketegória, ami a taktika csapásmérés felső határa. Lényegében egy FB-111 hosszúsággú csizmával megáldott masina. A gép kabin kialakítása teljesen hazavágja a multirole szerepkört, de nem is arra készült. Kőkemény alacsonytámadónak. Mondjuk 1990 óta nem repültek ilyen bevetéseket lényegében sehol, de ez nem jeletni azt, hogy nem is fognak…
A precíziós fegyvereket meg kurvára túlértékelitek.
Komolyan mondom, hogy itt már üvöltök a fájdalomtól. A LGB előtt a megerősített betonbunker szinte 100%-os védelem volt, mert 2000 fontos bomba telitalálatával lehetett csak kinyírni, amit LGB nélkül lényegében minimális eséllyel ment, és az is csak alacsonyan. Tehát totálisan belerpülsz a AAA + MANPAD + SHORAD + mindenféle légvédelembe. Elég necces. És még lehet, hogy semmiért kockáztatsz. Az F-16 gépes a SV alatt 3000 méter alatt is 10-12 CEP-pel dobták az Mk bombákat. 14 ezer lább felett a CEP felment 200 lábra. Ez 60 méter. A CEP ugyebár meg azt jelenti, hogy a bombák FELE ér ezen a körön beül
Ezzel szemben az Sivatagi Vihar alatt elég jól kipucolták a hangárokat az F-111F + GBU-24 kombóval.
Ennyi a túlértékelésről…
GPSbomba ugye addig van, amig van GPS.
Zavarni próbálták, eddig nem sikerült. Mellesleg az új generációs meg már kombinált, tehát lézer vezérlés is van. Igen, azt meg a rossz idő nyírja ki, de akkor is jobb, mint a buta bomba.
A valós találati arány az utolsó hozzáférhető adatok szerint 10% körüli.
Talán jó lenne linkelni a forrást, mert ezen addig csak röhögni tudok. Kár, hogy letörölték a youtubról, de egy 90-es évek végi JDAM tesztlövészeten 8 cél szimulátn célleküzdése történt egy B-1-ről. 8/8 találat volt. Biztos véletlen volt ugye…?
Ez még az 1. öböl háborúból van. Aki tud újabbat, írja!
WTF?
Az első Öböl-háború az Irak-Iráni. A második volt a Sivatagi Vihar. Apró gond, hogy a GPS vezérlés 1999-ben, az AF alatt mutatkozott be…
A LGB-k találati aránya és erdeményessége megtalálható az F-111 cikkben.
Nem is tudjam, hogy sírjak vagy röhögjek ezen a tömény hülyeségen.
Roni
„Ha megvan a légi fölényed akkor nem egyszerűbb egy nagyobb teherbírású géppel megszórni az ellenfelet?
Bár az oroszoknak nagyon felesleges a szu-34-sek mellé .”
Azt is írhattad volna,hogy tök felesleges a karabély mellé géppuska mert semmivel nem mondtál volna nagyobb butaságot.Te gyakorlatilag összehasonlítottál egy kamiont meg egy kombit.
http://www.youtube.com/watch?v=bIvQ4-4Q8bk
A JSOW a cirka 60 cm-es kersztmetszetű célt telibe kapta. Biztos manipulált teszt volt ugye?
Meg ez is.
http://www.youtube.com/watch?v=7eFqdmV5aqk
Meg ez is.
http://www.youtube.com/watch?v=zfRWh2FTZks&feature=related
Tessék.
http://www.youtube.com/watch?v=bjoMQRUWEe8&feature=results_video&playnext=1&list=PLC88473A0D0AC67A0
Statisztikailag értelmezhető mennyiség.
Van még kérdésed…?
Az, hogy egy olyan statisztikailag kirívó példa volt, ahol baj volt, az meg nem jelent semmit.
Lehet,hogy rosszul tudom de a mai GPS bombák több 10 km-et tudnak megtenni a levegőben
Ez oldási magasságtól függ. Egyszerű ballszitkia az egész.
(ha szárnyakat raknak rá akkor akár 70km is)</i#
Igen, 8-10 km magasról indítva. Apró gond, hogy ezen a magasságon egy stratigégia bombázónak, ha az ECM + passzív zavarás nem ad védelmet, akkor meszeltek… Alacsonyan berongyolhat egy B-1, de néhány száz méter magasra felpannatva az oldási magasság miatt a gép útvonalátol néhány száz méterrel levő célok sem támadhatóak…
Az, hogy loftoltak egy valaha ilyen gépről nem tuduom, de nem valószínű.
azaz egy ilyen bombázónak nem kell kétszer rárepülni a célra ahhoz,hogy a 26 tonna bombáját(legyen 50 bomba)simán kiszórja egy reptérr úgy,hogy minden bomba máshova megy.
Viszont magasan kell lennie, ami egyszerűen azt jelenti, hogy ha van légvédelem, akkor neki annyi. Viszont SEAD kíséret hatótávja meg finoman szólva limitált egy stratégiai bombázóhoz képest, nem véletlen repült volna alacsonyan a B-1 vagy kellett a lopakodás, alá B-2…
A reptér előtt 5-10km-el kiszórja az összes bombáját amik az előre betáplált GPS koordinátára önállóan rávezetik magukat.Többször rárepülni akkor kell,ha lézeres a bomba.
Lásd fent. Vagy loftingolni kell vagy magsabbra menni.
molni
A GPS bombákat GPS zavaróval eredményesen zavarták az irakiak szóval az nem igaz,hogy csak próbálkoztak de eredménytelenül.
A kombinált vezérléssel az a baj(ha lézeresre váltasz),hogy elveszik a GPS bombák lényege(amiért kitalálták őket)vagyis a Fire-and-Forget elv persze még ez is jobb mint a buta bombák.
F-16 gépes a SV alatt 3000 méter alatt is 10-12 CEP-pel dobták az Mk bombákat. 14 ezer lább felett a CEP felment 200 lábra.
Az eleje az méter akart lenni, de hülyeséget írtam. Emlékeim szerint 60 láb volt az átlag. Az 20 méter.
molni
A jövőben a lopakodás alap lesz a stratégiai bombázóknak is emiatt nem lesz gond a magasan repüléssel.Az ECM-el már a mai bombázók is fel vannak szerelve(B1B/TU-160 biztosan de szerintem a B-52/TU-95 széria is)így azt feltételezni,hogy nem működik a zavarás nem lehet(a zavarás eredményessége kétséges de a megléte nem).
Nem a tesztekről beszélek, hanem az éles helyzetekről. Bizonyára készült azóta is összesítés, csak én nem olvastam.
@gacsat
Ha 10% lenne a találati arány, akkor senki nem erőltetné. Pont. Komolyan mondom, hogy nem értem az ilyen kommenteken. 5 másodperces kereséssel ízekre szedtem.
Egyébként meg áruld már el, hogy egy tesztoldás miben különbözik az élestől? Megváltozik a gravitáció és a légellenállás…? Vagy a fegyver hireteln buta lesz…?
Ez hivatalos adat (volt). Ne rajtam kérd számon. A stressz, és a félelem a különbség.
„A jövőben a lopakodás alap lesz a stratégiai bombázóknak is emiatt nem lesz gond a magasan repüléssel.”
Jövőben mikor? Egyenlőre egy stratégiai bombázó létezik a B2. És az se arra készült, hogy szimpla preciziós bombákat dobáljon, hanem a nukleáris elrettentés eszköze van/volt/lesz.
„A GPS bombákat GPS zavaróval eredményesen zavarták az irakiak szóval az nem igaz,hogy csak próbálkoztak de eredménytelenül.”
A már fejlesztés alatt lévő új generációs preciziós fegyvereknél jellemző a GPS, Lézer, Optikai irányítás. Tényleg vicces nekem is ahonnan a vita indult, hogy a „A precíziós fegyvereket meg kurvára túlértékelitek.”. A preciziós fegvyerek irgalmatlan váltzást hoztak, ha tetszik k* nagy a jelentöségük.
blogen: Ami kiszivárgottazok alapján ha lesz a B3al szemben nincs nagy követelmény bombaterhelésre. Mindössze 10-12tonna. Szó nincs 26+ról.
Ezen felül én továbbra is lokális konflikutsokat várok. Szvsz nem lesz dirket Kínai-US, Kínai-Orosz, Orosz-US… konfrontáció.
gacsat: Ez a 10% alatt tényleg nonszensz.
Miféle hivatalos? Ne egy esetből vonj statisztika átlagot már könyörgöm.
5 sec. Google.
http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&cd=2&ved=0CCgQFjAB&url=http%3A%2F%2Fwww.dtic.mil%2Fcgi-bin%2FGetTRDoc%3FLocation%3DU2%26doc%3DGetTRDoc.pdf%26AD%3DADA407464&rct=j&q=jdam%20hit%20ratio&ei=-h6XTrjrGaOg4gTHn8n1Aw&usg=AFQjCNHaDZ3FSXHf9c4Cp69aJuY3TV32Zg&sig2=HHYYCXE4Eu0KlXo6IHIpEQ&cad=rja
Nevezd át a letöltött anyagot pdf-re. 5. oldal.
The Aircrew delivered over 650 JDAM achieving a hit ratio of 84 percent.
Ez 1999, első generációs JDAM.
http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&cd=8&ved=0CGQQFjAH&url=http%3A%2F%2Fwww.northropgrumman.com%2Fanalysis-center%2Fbriefings%2Fassets%2FB-2A-Spirit-Kosovo-and-Beyond.pdf&rct=j&q=jdam%20hit%20ratio&ei=-h6XTrjrGaOg4gTHn8n1Aw&usg=AFQjCNHDeo0cVs-FH7v4njgUHkvF5vJbpA&sig2=KMJ05pYGSd5D5gCVDGMEug&cad=rja
Kép is van.
Esetleg prbóálkozzál már a ‘JDAM hit ratio’ szavakkal vad dolgok posztolgatása előtt, de némi józan ész sem ártana…
Jövőben mikor? Egyenlőre egy stratégiai bombázó létezik a B2. És az se arra készült, hogy szimpla preciziós bombákat dobáljon, hanem a nukleáris elrettentés eszköze van/volt/lesz.
Lehet, hogy nem arra, de 1999 óta már arra használják. Sokan azt sejtik a B-2 kivonása miatt az AF alatt, hogy a szerbek lelőttek egyet, csak titkolják. A valós indok inkább az, hogy a JDAM-ek elfogytak és vélehetőleg ők sem látták értelmét egy ilyen gépről Mk-82-őt dobálni…
Ezekbe majd 1 kicsit elmélyülök. Arra, hogy igaz-e, nem tudok garanciát vállalni, de ezt a 10-11%ot írta a Top Gun úgy 25 éve az első öböl háború végső összegzésénél, mint hivatalos Pentagon adatot. Amúgy a normál bombázások 1% körüli találati arányához képest elég jó.
Melyik részét nem érted annak, hogy GPS fegyverzet nem volt 1991-ben…?
Egy 1997 körüli TG eleje pont arról szólt, hogy akkoriban a fizkázók átestek a ló túloldalára.
A TG nincs 25 éves, 1990 óta van.
Szerirem amíg ilyen pocsék a memóriád jobb, ha nekem hiszel…
Lehet, hogy nem arra, de 1999 óta már arra használják.
Ez rendben, hogy így van de nem erre készült és nem véletlenül. Hasonló mint az Ohio ami nem visz ICBMet. Mire használjuk ha csökkenteni kell a nuki fejek számát…. áááá preciziós fegyver hordozásra.
„Sokan azt sejtik a B-2 kivonása miatt az AF alatt, hogy a szerbek lelőttek egyet, csak titkolják.”
Kivonták őket???? Ha lelöttek volna nagyon ment volna a TVben Milonak irgalmatlan propaganda lett volna.
Ez 1 önkényesen kiválasztott bevetés. Nem 1 háború.
A 2. link megint csak a B2esről szól. Ennyi pénzért ezt az eredményt el is várja az ember.
Nem kötözködésképpen, de az őskorból fennmaradt Vulcan Faroklandon szebb szórásképet csinált. Ugye az hivatalosan 3% találati aránynak felel meg, bár az hogy a 21ből pont a 10. bomba pont a közepén trafálta el a kifutót, 100%os eredményt jelent.
Lehet itt kiragadott adatokkal manipulálni. Ha az összes bevetést vesszük, 1% alatti a találati arány, holott a célt 100%ban elérték. De legalább 90ben.
Fade
„Egyenlőre egy stratégiai bombázó létezik a B2.”
Akkor elárulnád,hogy a B-52,TU-22M3(nem annak hívják de gyakorlatilag az olyan mint a Kirov az sem nagy helikopterhordozó cirkáló hanem repülőgép hordozó)TU-95,TU-160 még is micsoda ha nem stratégiai bombázó
tán mákos kalács???
A PAK-DA eddig ismertté vált tervezett paraméterei között szerepel a 26 tonna Fade. Amiben semmi meglepő nincs, az eddig kikerült tanulmányok alapján az orosz hadászati bombázók logikus folytatás lesz mind kialakításban, mint más paraméterekben.
http://paralay.net/t60/500.jpg
Tu-22M: 24t bombateher, 5-6 ezer km harci hatótáv, M2,2, változtatható szárnynyilazás
Tu-160: 40t bombateher, 6-7 ezer km harci hatótáv, M2,05, változtatható szárnynyilazás
PAK-DA: 26t bombateher, 6-7 ezer km harci hatótáv, M2, változtatható szárnynyilazás
Az ugyanakkor látszik, hogy az oroszok is visszavesznek a Tu-160 paramétereiről a Tu-22M szintjére.
Fade
A B-52 sem arra készült,hogy hagyományos bombákat dobáljon.Annyira nem,hogy amikor megtudta a stratégiai légierő parancsnoka,hogy át kell alakítani párat hagyományos bombázóvá a haját tépte…
„“Egyenlőre egy stratégiai bombázó létezik a B2.”
Akkor elárulnád,hogy a B-52,TU-22M3”
Mármint egy stratégiai lopakodó bombázó…. Márha a szövegkörnyezetből enm egyértelmű.
gacsat:
„A 2. link megint csak a B2esről szól. Ennyi pénzért ezt az eredményt el is várja az ember.
Nem kötözködésképpen, de az őskorból fennmaradt Vulcan Faroklandon szebb szórásképet csinált….”
Te meg is nézted a linkeket vagy csak dumálsz? Ott a 6.oldal. 6jdam, 6 teli találat. Mindha vonalzóval csinálták volna, méter pontosan. Mégis miröl beszélsz?
Ja és JDAMot nem csak B2 vihet. A B2höz képest filléres gépek is.
Szerintem ez a 26 tonna egy elméleti maximális terhelés és kb felével-kétharmadával fog csak repülni, hogy a repülési jellemzői ne legyenek siralmasak, ahogy ezt a többi gép is teszi.
F
Nézem a fényképet. 6 luk van a kifutó 2 szélén kívül. A 7.hez nincs JDAM írva, és az az 1 van a betonon, ha nem is a közepén.
Oldalszámozásom nincsen. A kép címe: B2 functionak effect.
OK, látom már. Rosszul értelmeztem a fényképet.
Szerintem ez a 26 tonna egy elméleti maximális terhelés és kb felével-kétharmadával fog csak repülni, hogy a repülési jellemzői ne legyenek siralmasak, ahogy ezt a többi gép is teszi.
Az a pár tonna nem számítana. Egy olyan gép, ami elvisz 26 tonnát ~ 10 ezer km-re alsó hangon olyan 150 tonna körüli felszálótömeggel bír. Tehát az, hogy a gép most 140 vgy 155 tonna, olyan mindegy. 10% a relatív difi. Az semmi. Mivel belső függesztésű a fegyverzet, a légellenállás difi az a minimális állásszög beli eltérésből adódik.
OK, GPS bombák és a Desert Storm vonalon lukra futottam.
Itt van a lézerbombák LEDOBÁSI (nem találati) aránya:
However, evidence does not support the claim for LGB effectiveness summarized by „one target, one bomb.” In one sample of targets from Desert Storm, no fewer than two LGBs were dropped on each target; six or more were dropped on 20 percent of the targets; eight or more were dropped on 15 percent of the targets. The average dropped was four LGBs per target.
http://www.fas.org/man/dod-101/sys/smart/lgb.htm
6ot,vagy 7et dobtak a célok 20%ára, 8at, vagy többet a 15%ára. Átlagosan meg 4et.
Na, tessék: Ilyen hosszú, és unalmas táblázatokból jön ki, hogy milyen repülőgép, milyen fegyverrel kell.
Ilyesmi összegzések kellenének a következő háborúkról is, és rögtön kiderülne, hány 7 a világ?.
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:ZmnxlvfhhvEJ:www.fas.org/man/gao/nsiad97134/app_04.htm+,+targeting+ratio+desert+storm&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
Ja, még 1 fontos különbség a teszt és a háború között. A teszt alatt onnan indítják a cuccot, ahonnan kell. Háborúban meg onnan, ahonnan tudják, vagy merik.
És itt van a 94es öszzehasonlítás az irányított, és nem irányított fegyverek között:
Effectiveness Sometimes highly accurate even „One target, one bomb” is an
from high altitudes, even inappropriate and illusive
against point targets; lower characterization of LGB
likelihood of collateral effectiveness; no consistent
damage. relationship between use of
guided munitions and targets
that were successfully
destroyed.
Nem kötözködésképpen, de az őskorból fennmaradt Vulcan Faroklandon szebb szórásképet csinált.
Mi van? A képen azt látod, hogyí a JDAM x db különböző pontcélt talált el. A Vulcan Falklandon egyenes vonalon szórta a bombákat és EGY találta el a kifutót, de mivel csak kettévágta, ezért kisgépek továbbra is használhatták.
Komolyan mondom, hogy agyvérzést kaptok tőled és hülyeségeidtől. Tudsz te egyáltalán angolul? Mert én úgy érzem, hogy nem…
Tu-22M: 24t bombateher, 5-6 ezer km harci hatótáv, M2,2, változtatható szárnynyilazás
Hahó, elméééééééééééééélti! A 3xKh-22 tömege nincs 20 tonna, de ekkora mennyiséget is igen korlátozott hatótáv mellett vihet és erősen kétlem, hogy 3 darabbal is képes a M2.2-re. Kettő a szárny vagy egy db a törzs alatt konfigban talán.
Tu-160: 40t bombateher, 6-7 ezer km harci hatótáv, M2,05, változtatható szárnynyilazás
Szinten elméleti. A belső térben forgótáron levő fegyverek össztömege meg sem közelíti. Ha teletömöd FAB bombákkal, akkor talán pakolható ennyire de lehet, hogy még akkor sem. Úgy egyébként mire lenne jób FAB bombákat hajigálni?
@gcsat
Akkor a gyengébbek kedvéért.
However, evidence does not support the claim for LGB effectiveness summarized by “one target, one bomb.” IN ONE SAMPLE of targets from Desert Storm, no fewer than two LGBs were dropped on each target; six or more were dropped on 20 percent of the targets; eight or more were dropped on 15 percent of the targets. The average dropped was four LGBs per target.
Ez egy példa, te nagyon te. Igen, én is ismerek legalább egy példát, amikor a füst és por miatt a bombák igen alacsony találati aránnyal bírtak. Megint kivettél egyesetet és exrapolálsz a végtelenbe.
Olvassd már a rohadt cikkemben az F-111F által ledobott bombamennyiséget és az elpusztított célpontok számát, meg az egy kiemelt bevetés statját. Segítek, mert látom ez sem megy…
Az iraki harckocsik, páncélozott járművek és tüzérségi csapatok elleni támadássorozat február 5- én kezdődött. A gépek tipikusan négy darab GBU-12 bombát hordoztak ezeken a bevetéseken. Február 13-án 46 darab Vark egyetlen berepülés alatt 132 célt semmisített meg..
46 x 4 = 184
132 /184 = 71,7%
Statisztikailag értelmezhető a minta. És az a kőkorszaki Pave Tack rendszer volt és első, de max. 2. generációs LGB.
Nem lehetne abbahagyni a hülység erőltetését…?
Ja, még 1 fontos különbség a teszt és a háború között. A teszt alatt onnan indítják a cuccot, ahonnan kell. Háborúban meg onnan, ahonnan tudják, vagy merik.
Ezen a soron tényleg csak röhögni tudok. A 30 oldals cuccot tényleg elolvastad? Én nem, de meg fogom tenni.
Amúgy nem értem, hogy egy 20 évvel ezelőtti statisztika miben validálja a mai precíziós fegyvereket. Mintha a C64 teljeseítményével érvelnél, hogy nem lehet Crysys szintű grafiával bíró játékot csinálni. 1991-ben ugyanis a ’80-as évek fegyvereivel és a ’70-es ’80-as évek technikájával harcoltak.
Jó reggelt…
Melyik részét nem érted annak, hogy PGM-mel olyan célpontok is támadhatóak, amik hagyományossal nem? Ergo a statiszikát darabra lebontani nem lehet, mert a fajlagosítás során nem azonos célpontok elleni hatékonyságot mérsz, de oda se neki.
Ha a buta bombmás F-16 ment volna az iraki HAS ellen, akkor ott egy 0% körüli érék állna. Ellenben az F-111 irtott HAS-t, hidat és harcjárműveket is.
Csak ismételni tudom magam. Minek írjam meg az F-15 cikket? Egy ilyen szellemi színvonalon levő közösségnek? (Akinek nem inge nem veszi magára.)
Molni:
Emlékeim szerint a Tu-22M egy(!) Raduga-val tudja a 2M-et. Jellemzően 12t körüli fegyverterhelést tettek rá (250 kilósból valamivel több, mint 17 tonnát, de szerintem sosem volt bevetve, max gyakorlaton).
A sok buta bomba alkalmazást max területlefogásra tudom elképzelni (mondjuk felvonulási körzet, közlekedési csomópont, „rossz helyen lévő” város – utóbbi az aszimmetrikus hadviselés korában nem túl valószínű).
Nem tudom, hogy kis méretű gyújtóbombák esetében mekkora lenne a terhelés.
Na, ha valakit tényleg érdekel a precíziós fegyver téma, itt 1 konkrét adat 1995ből. A NATO bombázta Boszniát.
Combined statistics of American and NATO experience indicate that the average number of precision weapons per designated mean point of impact (DMPI) destroyed was 2.8. In contrast, the average number of ‘dumb’ general purpose bombs per DMPI destroyed was 6.6. The average number of attack sorties per DMPI destroyed was 1.5.37
Itt már 35%ra javult a jobbára lézeres bombák hatékonysága. 1 cél letudásához átlag másfél bevetés kellett.
http://www.fas.org/man/dod-101/sys/smart/docs/paper53.htm
A sok buta bomba alkalmazást max területlefogásra tudom elképzelni (mondjuk felvonulási körzet, közlekedési csomópont, “rossz helyen lévő” város – utóbbi az aszimmetrikus hadviselés korában nem túl valószínű).
Ezek ellen van a Szu-24 és Szu-34. A Tu-22M nem ilyen célra lett kifejlesztve, még ha képes is lenne rá.
@gacsat
Már megint kiradgsz egy sor és egy esményt, ami statiszitkailag alig értelmehető. BTW Jugó felett sanszosan más RoE volt mint Irakban és a terep is más.
Talán a többi részét is olvasd már el annak, amik linektél. Az ODS része lényegében azt mondja, amit én…
Ja, és amennyire jól értelmezem a leírt részt sem tudtad jól lefordítani, bár magának a fogalomnak sincs értelme, életemben nem láttam még így megfogalmazva a találati pontosságot…
Molni:
Bocs, de a két szuhoj inkább az egyéni célok kiiktatásában és nem a terület felszántásában „jeleskedik”.
Egyébként egyet értek, a 22M3 nem erre való. Arra ott van a Maci (bár ma már az is robotrepülőgép platform).
Kihasználhatják azt molnibalage! Ha visszatérünk az Avianos példához, akkor a célok nagy vonalakban így alakulnak:
Aviano precíziós bomba: 100db irányított bomba és rakéta
– 57x egyéni repülőfedezék/1=57db
– 3x nagy hangár/1=3db
– 28+6x fegyvertároló fedezék/0,3=10-12db
– 12x kulcsfontosságú pont a gurulóutakon/1=12db
– 4x kulcsfontosságú pont a kifutópályán/1=4db
– 4x operációs létesítmények/1=4db
– 1x üzemanyagtárolók/5=5db
– 3x üzemcsarnokok/1=3db
Aviano buta: 36db kazettás bomba
– 1x raktárak/2kazettás=2db
– 5x latanyakörzetek/2kazettás=10db
– 8x műveleti körzetek/2kazettás=16db
– 4x kifutópálya/2kazettás=8db
Tehát ez orosz fegyverekre lefordítva: 69 000kg = 2xTu-160(35/1) vagy 4xTu-22 (17,3/1)
– 100db KAB-500SE, 500kg GPS = 50 000kg
– 36db RBK (különféle variációk), 500/520kg = 19 000kg
Amennyire én tudom, az oroszoknál a hadászati nehézbombázó gépek közül az interkontinentálisak (Tu-95 és Tu-160) egyike sem rendelkezik hagyományos, szabadesésű bombák bevetési képességével.
A Tu-95-ösnél a hetvenes években a vietnami B-52D-k tapasztalatai alapján vizsgálták a nagy össztömegű hagyományos bombák alkalmazhatóságát harcászati célok ellen, de ezt a módosítást elvetették. Voltak oldási tesztek, meg demonstrációk, de ennyi. A Tu-160-asnál a B-1B konverzióhoz hasonlóan szintén felmerült a hagyományos FAB bombák bevethetősége, az oldási teszteket itt is elvégezték, de amennyire én tudom, a 160-ast repülő alakulatnál nincs rendszerben hagyományos bomba. Persze ezt lehet adott helyzetben pótolni, de a gépet ilyen célra nem akarják használni.
Az egyetlen típus, ami maradt az a Tu-22M3-as, de ez a gép már a kezdetek kezdetén is ilyen feladatkörben tetszelgett, gondolok itt akár az afganisztáni bevetésekre, vagy a grúz háborúra. Ez utóbbinál maga az M3-as szerintem (magánvélemény) leszerepelt, hiszen a felderitő bevetésen levő példányt lelőtték, a repteret támadó négy gép pedig keresztbe szórta ki a bombaterhét.
http://www.militaryphotos.net/forums/showthread.php?99988-Russian-Photos-%28updated-on-regular-basis%29&p=4645597&viewfull=1#post4645597
Igy a kifutóra csak két helyen volt találat, a többi a szép zöld gyepet szántotta fel.
Erre a feladatra amúgy jó lenne a gép, de ma már az egyharmad terhelhetőségű Szu-34-esből eleve egy géppár tesz ki annyi fős személyzetet, mint egy Tu-22M3-as legénysége, és ennél a tipusnál megvan a preciziós csapásmérés lehetősége mellett a zavarás és a korlátozott légiharc képesség is.
Allesmor Obranna
95: Te olvasod az orosz szakirodalmat, úgyhogy elhiszem. És úgy tudtam, megmaradt az elvi képesség, de nem rendszeresítették hozzájuk a „buta” bombákat. A doktrina szerint ~’80-tól robotrepülőgép hordozók.
22M3: Bevetések terén igazad van, eszembe se jutott a grúz konfliktus, pedig nem volt régen. Pazarlás egy ilyen gépet „buta” cuccokal beküldeni, és még nem is működik, ebben egyet értünk.
Bocs, de a két szuhoj inkább az egyéni célok kiiktatásában és nem a terület felszántásában “jeleskedik”.
Már megint nem értem az ilyen szereotípiákat.
1. Kazettás bombákkal is célozni kell.
2. Az F-111F és a többi gép is pontcélok támadására készült, de mégis használták harckocsivadászatra legalább az F változatot és mindegyik vihetett CBU-t is.
Szóval nem igazán értem ezt a megjegyzést, a felszántást részt sem.
Kihasználhatják azt molnibalage! Ha visszatérünk az Avianos példához, akkor a célok nagy vonalakban így alakulnak:
Úgy áruld már el, hogy ez a mennyisg hogyan jött ki. Ennek a tördékével bénítottak meg reptereket a Sivatagi Vihar alatt.
Avianoban nem tudom, hogy mined fedezés HAS, de sejtésem szerint nem. Ergo nem igazán értem, hogy miért kellene 57 db bomba. A könnyűszerkezetest megszórják CBU-val, azt hellóbelló. A a szórásképbe több ilyen fedezék lefedése is belefér…
Továbbra sem vágom, hogy a Tu-22M haditengerészi gépek miért támadnának szárazföldi célokat. Igen, Afganisztánban párszor végigbombáztak egy völgyet, de nem ez a tipkus.
Orosz GPS bomba nem igazán van és főleg nem Tu-22M-hez…
Az Avianos példához. Egy reptér megbénítása nem azt jelenti, hogy 100%-ban elpusztul. Erre van élő példa is. A hatnapos háború (1967) és 1991 Irak.
Ha elpusztul a torony, megsemmisül az üzemanyag vezeték rendszer és fegyverraktár + a kifutó 2-3 helyen el van vágva néhány gurulóút, akkor komoly légihadűmveletek onnan egy időre lehetetlen. Nem tudsz sem mozgatni sem feltölteni gépeket.
Gondolj bele, egy F-16C-be két pótossal töltenek úgy ~11 k font kerót. Ez olyan 6000 liter keró. Ez 6 m3. Egy négygépes kötelék akkor már 24m. Ez egy batár nagy tartálykocsi összes kapacitása. Tehát ,ha a vezetékes üzemanyagtovábbításnak annyi, akkor ezt mennyiséget lehet cipelni autóval a reptérre. (Viszonyítás képpen, kecsón asszem egy 1500 m-es tartály van és távvezetéki kapcsolattal is bír a reptér.)
Az SV alatt a repterekre egy támadás alatt 4-8 kazettás bomba nem hullott és azok is csak a kifutó körüli becsapódási pontok közelében.
Egyszerű molni, igyekeztem megoldani a problémát minél rövidebb ideig az ellenséges légtérben tartózkodó csapásmérő gépekkel, magyarán minden Tu-22M egy lehetőséget kap az összes bombája oldására bizonyos sorrendben, aztán pucolás haza. A Tu-160-asok esetében az egyiknek kétszer kellett volna fordulnia, hogy a kifutókra szánt kazettások is helyre kerüljenek. Ezenkívül a repülőtér maradéktalan és garantált elpusztításával számoltam ilyen-olyan százalékos rombolás helyett. Így is valószínű lett volna, hogy a kazettások vagy 25%-a nem feltétlen kijelölt célját rombolja, márha a Tu-22M fel van szerelve megfelelő bombacélzó rendszerrel, ami alapján képes tucatnyi nem irányított bombát megfelelő időben és helyzetben kioldani, hogy azok oda kerüljenek, ahová szánják őket.
Orosz GPS vezérlésű bomba pedig van, a KAB-500SE. Hogy van e rendszeresítve a stratégiai bombázókon azt nem tudom, de ha nincs, akkor nem tudom minek tartják rendszerben a stratégiai bombázókat ilyen számban! Brutális hagyományos csapásmérő kapacitás nélkül a létezésük is megkérdőjelezhető, hiszen a nukleáris fegyverek célbajuttatására ott vannak a különféle ballisztikus rakéták.
Egy reptér ellen soha nem így gondolkoznak. A gépet lelőhetik. Tehát célszerű a támadó kapacitás több gépre bombani, hogy a 0%-os siker ne egyetlen gép elvesztése által legyen. Azon felül a légvédelemnek is nehezebb a dolga, ha 4 gépet kell lelőni mondjuk és nem egyet, ami ráadásul akkora, mint egy hangár, manőverező képessége meg 0.
de ha nincs, akkor nem tudom minek tartják rendszerben a stratégiai bombázókat ilyen számban
Milyen számban? A 1990-es állapotokhoz képest a haditenerészeti és strat bombázóflotta csak árnyéka önmagának. Tu-16 kifújt, Tu-95/142 állomány is csak darálódott, a Tu-22M gépekből is sokat leállítottak, az eredeti mennyiség fele vagy harmada röpképes asszem. Papíron…
Brutális hagyományos csapásmérő kapacitás nélkül a létezésük is megkérdőjelezhető, hiszen a nukleáris fegyverek célbajuttatására ott vannak a különféle ballisztikus rakéták.
A Tu-22M az haditengerészeti csapámérő. Semmi másra sem volt tervezve, mint jenki CBG-k szétverésésére. Egy mai átlaos haditengerészet ellen ma is bődüeltes csapásmérő erőnek számítanak. A kérdés inkább az, hogy a rakétáik élettartama meddig jó és, hogy mi lesz a jövőben. Nem tudom, hogy a Kh-15 mennyire valós, viszont annak az indítási távolsága közelében nincs a Kh-22/KSR-5 párosnak.
(Mondjuk KSR-5 sincs már és Tu-22-re nem is volt tudtommal soha.)
Tehát az orosz stratégiai bombázóerő léte immár egyre inkább, ha nem egyedül egy dinoszaurusz kétségbeesett ugyanakkor teljesen értelmetlen túlélési küzdelme a kihalási esemény ellenében, hiszen a támadófegyvereik kikopása, a saját fegyvernemi hanyatlásuk és az elmaradt modernizációk miatt használhatatlan, ámde oroszosan grandiózus elemévé váltak a birodalom fegyveres erőinek, ami régi orosz hagyomány.
Naná, hogy keresztbe szórták. Ha egyenesen akarnák, és tévednének 20 métert, 1 találat se lenne. Mondjuk ezt a 80 fokot nem értem, de nyilván van értelme. A Port Stanley reptér megbombázását 30 fokos szögben tervezték, úgy, hogy a bombák a kifutót középen keresztezzék. A fotókon látszik, hogy az 1ik bevetésen 1 métert se tévedtek.
Az aviánói reptér legyakása a pápai MiG 21esek dolga lett volna. Be voltak vezetékezve atombomba dobására, bár sohasem gyakorolták. A bombavető kezelője le volt lemezelve a műszerfalon. A küldetésből 1et sem vártak vissza. Nem volt 2. fegyverszett. Ezek megint egy 100 éves Top Gun információi.
Russian Tu-95s reportedly took part in a naval exercise off the coasts of France and Spain in January 2008, alongside Tu-22M3 Backfire strategic bombers and airborne early warning aircraft.[19]
In October 2008, during a Russian military exercise code-named Stability 2008, Tu-95MS aircraft fired live air launched cruise missiles (ALCM) for the first time since 1984. The long range of the Raduga Kh-55 ALCM means the Tu-95MS Bears have been transformed once again into a strategic weapons system.[20]
Ez a Wikiből van.
Most barkácsolnak olyat, ami 16 Yakhoontot tud vinni. Az indiaiak talán Brahmost.
Nem is Yakhoontot. H 555öst.
A kb 20 Tu142es az tengerészeti felderítő, és célpontkijelölő. A kb.50 Tu95MShez, és 13 Tu160ashoz van kb. 1300 H55ös, amit alakítgatnak át. Kb. ennyi működőképes repülőt saccolok nekik.
Az aviánói reptér legyakása a pápai MiG 21esek dolga lett volna. Be voltak vezetékezve atombomba dobására, bár sohasem gyakorolták. A bombavető kezelője le volt lemezelve a műszerfalon. A küldetésből 1et sem vártak vissza. Nem volt 2. fegyverszett. Ezek megint egy 100 éves Top Gun információi.
És ez hogyan jön a témához? Egyébként meg nem mindig volt letakarva, csak nem magyarázták el soha senkinek, hogy mi az ott. Fater is látott ilyen gépet.
A másik része kicsit UL szagú és ferdített.
88 ezer tonna bombát dobtak le Irakra és az iraki csapatokra Kuvaitban, bár ebből csak 6520 tonna
volt precíziós irányítású fegyver. Ez utóbbi mennyiség 90 százaléka eltalálta célpontját
Ezt itt írják:
http://www.szrfk.hu/rtk/kulonszamok/2006_cikkek/pal_peter.pdf
Namost nem esküdnék meg rá, de ebből a cikkből vettem a 10%ot:
Kővári László: Az Öböl-háború légi harcai. A Top Secret dosszié újabb lapjai In Top Gun 1994/1., 27-29. o.
blogen
A világ második legerősebb stratégiai légiereje az orosz…
ATU-16 és a TU-95 is kb dupla mennyiségű H-55-öst és változatait viheti csak valamilyen egyezmény korlátozza 16 darabra.
„Namost nem esküdnék meg rá, de ebből a cikkből vettem a 10%ot:”
Ne is esküdj, a szóban forgó cikkben ilyesmiről szó sincs, ahogy a címe is mondja, a légi harcokról és nem a bombázásokról szól.
A világ második legerősebb stratégiai légiereje az orosz…
Naná, mert nincs is harmadik helyezett…
moni
ebben az esetben viszont beszélhetünk szinte egyedülálló képességről ami megint csak nem a szar kategória hanem az ellenkezője.
De van, a kínaiak a harmadik és utolsó.
Kína H-6-osok ?
franciáknak,angoloknak is volt anno
meg Iraknak és Egyiptomnak is talán
Határeset. Ugyanis az alap Tu-16 sem volt interkontinentális. Legalábbis a SALT-ban egyáltalán nem sorolták oda, pedig a ’70-es években százas nagyságrendben repkedtek ám…
franciáknak,angoloknak is volt anno
meg Iraknak és Egyiptomnak is talá
Attól még nem jelentett stratégiai bombázó képességet. Nagyon nem.
Határeset, de amilyen ínséges időket élünk nem maradhat ki Kína a felsorolásból! Végtére is feladatkört tekintve ők is stratégiai bombázóként és fegyverplatformként hasznosítják.
Egy London-Kairó belefér Tu-16-ba, bár ez még tényleg „regionális” szint.
Nem igaz, nagyon határeset üzemagyag terén. Kitőre és taktikai manőverekre semmi tartalék nincs. Oda vissza légvonalban cirka 7000 km-ről van szó. Légiutántöltéssel talán, talán.
Határeset az igaz, utántöltés nélkül tényleg nem fér bele manőverezés vagy nagyobb szállítmány.
Én Észak-Koreát is ide venném. IL-28 póttartállyal? :)
gigabiga
Tökéletesen igazad van!
Officials quoted by AP, however, say America’s newest precision-guided bombs performed far worse than that, hitting fewer than 50% of targeted radars.
http://news.bbc.co.uk/2/hi/middle_east/1184086.stm
http://www.ejil.org/pdfs/12/3/1529.pdf
A 99es kocogói háború lézerbombás találatti aránya 65%.
a 491. oldal alján az apróban
Navy performance with laser-guided bombs was
disappointing. In the case of air defense targets during the initial
months of Enduring Freedom, about half the LGBs dropped by Navy
aircraft missed.
http://www.csbaonline.org/wp-content/uploads/2011/06/2007.03.01-Six-Decades-Of-Guided-Weapons.pdf
202.o.
Továbbra sem értem a link hegyeket. Az SV alatt vetették be legnagyobb számban a legrövidebb idő alatt egy masszív légévédelmi rendszer ellenében az LGB-ket F-111F-ről. Bőven 50% felett volt az összesített találati arány.
Lényeg a lényeg, rohadtul nem 10% sem az LGB sem a JDAM összesítve. Pont.
http://iho.hu/hir/nem-kell-a-kicsi-111016
Ha én amerikai adófizető lennék, minium pofánverném a tisztelt képviselő urakat.
Na de miért vétózták meg? Ez lenne a lényeg.
Mert az csökkentené a háborús költségeket, a háborút pedig nem a győzelemért vívják az amerikaiak, hanem a hadiipari lobbi érdekeiért. Az USA egy liberális állam, tehát a legtőkeerősebb befektetői érdekcsoportok hivatalos képviselete.