Nos, immáron már minden lényeges információ elérhető a Liner SLBM-ről, ugyanis a Makajev tervezőiroda fellebbentette a fátylat az eddig némiképp homályba burkolózó részéletekről. Alapvetően azt eddig is biztosra lehetett mondani, hogy egy Szinyeva változatról van szó, mely vélhetően 10 visszatérő egységgel szerelhető fel. Ehhez a saccolási alapot a tervezőiroda egy korábbi nyilatkozata adta, melyben azt közölték, hogy a Liner a Bulava által szállítható visszatérő egységeknél 1,5-2-szer többel indulhat útnak. És mivel a Bulava kapcsán 6 visszatérő egység várható, ez 9-12 töltet közti mennyiséget jelent. A találgatásokban tízet vártak, lévén a Szinyeva, alias R-29RMU kiindulási alapját adó R-29RM anno ugyan 4 visszatérő egységgel állt hadrendbe, ám a 80-as években tesztelték 10 visszatérő egységgel is.
Nos, most már biztosan mondható, hogy ezen tipp helytálló volt, hiszen mindezt a Makajev tervezőiroda is megerősítette egy nemrégiben kiadott anyagában. A Liner tehát valóban egy R-29RMU Szinyeva változat, melynek kódja R-29RMU2.1 lett és maximálisan 10 visszatérő egység hordozására képes. A kiadott anyag 3 konfigurációt említ:
- 10 kis hatóerejű nukleáris töltet + a rakétavédelmi rendszerek kivédéséhez szükséges eszközök
- 8 kis hatóerejű nukleáris töltet + a rakétavédelmi rendszerek kivédéséhez szükséges nagyobb mennyiségű eszköz
- 4 közepes hatóerejű nukleáris töltet + a rakétavédelmi rendszerek kivédéséhez szükséges eszközök
Továbbá, ha már a visszatérő egységek körül tevékenykedtek, akkor egy füst alatt alkalmassá tették a rakétát a Bulava és az RS-24 Jarsz számára kifejlesztett új nukleáris töltet célba juttatására. Az új töltet tessék idézőjelben érteni, hiszen ez elvileg egy, a Szovjetunió által 1991-ben életbe léptetett nukleáris teszt moratórium előtt tesztelt design. Mely a témában a tűzhöz közelebb lévő elemzők szerint az amerikai W76-hoz hasonló hatóerejű, – 100 kT – de annál lényegesen könnyebb – 90 vs. 164 kg – töltet. Ez utóbbiak persze pusztán találgatások, hiszen ezen területen ma is csak maximum részadatokat divat a nagyérdemű orrára kötni.
Az „új” töltet/visszatérő egység páros fejlesztésében a visszatérő egységet egyébként a Moszkvai Hőtechnikai Intézet (MITT), míg a nukleáris komponenseket a Cseljabinszk-70 nukleáris kutatóközpont fejlesztette. A Makajev tervezőiroda pedig a Liner megalkotása során természetesen megvalósította, hogy a már meglévő Szinyevák átalakíthatóak legyenek Linerré, és így alkalmassá tehetőek legyenek az új „szeretetcsomagok” szállítására.
