Nos, immáron már minden lényeges információ elérhető a Liner SLBM-ről, ugyanis a Makajev tervezőiroda fellebbentette a fátylat az eddig némiképp homályba burkolózó részéletekről. Alapvetően azt eddig is biztosra lehetett mondani, hogy egy Szinyeva változatról van szó, mely vélhetően 10 visszatérő egységgel szerelhető fel. Ehhez a saccolási alapot a tervezőiroda egy korábbi nyilatkozata adta, melyben azt közölték, hogy a Liner a Bulava által szállítható visszatérő egységeknél 1,5-2-szer többel indulhat útnak. És mivel a Bulava kapcsán 6 visszatérő egység várható, ez 9-12 töltet közti mennyiséget jelent. A találgatásokban tízet vártak, lévén a Szinyeva, alias R-29RMU kiindulási alapját adó R-29RM anno ugyan 4 visszatérő egységgel állt hadrendbe, ám a 80-as években tesztelték 10 visszatérő egységgel is.
Nos, most már biztosan mondható, hogy ezen tipp helytálló volt, hiszen mindezt a Makajev tervezőiroda is megerősítette egy nemrégiben kiadott anyagában. A Liner tehát valóban egy R-29RMU Szinyeva változat, melynek kódja R-29RMU2.1 lett és maximálisan 10 visszatérő egység hordozására képes. A kiadott anyag 3 konfigurációt említ:
- 10 kis hatóerejű nukleáris töltet + a rakétavédelmi rendszerek kivédéséhez szükséges eszközök
- 8 kis hatóerejű nukleáris töltet + a rakétavédelmi rendszerek kivédéséhez szükséges nagyobb mennyiségű eszköz
- 4 közepes hatóerejű nukleáris töltet + a rakétavédelmi rendszerek kivédéséhez szükséges eszközök
Továbbá, ha már a visszatérő egységek körül tevékenykedtek, akkor egy füst alatt alkalmassá tették a rakétát a Bulava és az RS-24 Jarsz számára kifejlesztett új nukleáris töltet célba juttatására. Az új töltet tessék idézőjelben érteni, hiszen ez elvileg egy, a Szovjetunió által 1991-ben életbe léptetett nukleáris teszt moratórium előtt tesztelt design. Mely a témában a tűzhöz közelebb lévő elemzők szerint az amerikai W76-hoz hasonló hatóerejű, – 100 kT – de annál lényegesen könnyebb – 90 vs. 164 kg – töltet. Ez utóbbiak persze pusztán találgatások, hiszen ezen területen ma is csak maximum részadatokat divat a nagyérdemű orrára kötni.
Az „új” töltet/visszatérő egység páros fejlesztésében a visszatérő egységet egyébként a Moszkvai Hőtechnikai Intézet (MITT), míg a nukleáris komponenseket a Cseljabinszk-70 nukleáris kutatóközpont fejlesztette. A Makajev tervezőiroda pedig a Liner megalkotása során természetesen megvalósította, hogy a már meglévő Szinyevák átalakíthatóak legyenek Linerré, és így alkalmassá tehetőek legyenek az új „szeretetcsomagok” szállítására.
Most már a sima halandó számára is érthető.Miért nem hívják Szinyeva B-nek vagy M-nek???Már rég elmúltak azok az idők,hogy csak új dolgokra adjanak pénzt(a 90-es években volt divat,hogy ha egy haditechnikai eszköz fejlesztésére pénzt akart kapni a fejlesztő akkor új nevet kellett adni neki különben nem kapott rá pénzt).
Csak egy kis hétvégi poén a hírre:)
http://www.youtube.com/watch?v=wGtVXdnUXyI
Az illetékesek majd tegyék megfelelő cikkbe a következő linket:)
http://index.hu/kulfold/2011/10/07/virus_fertozte_meg_az_usa_robotrepuloit/
Akárki akármit mond, a pilóta nélküli gépeknek még nem jött el a teljes háborús részvétel… Megkockáztatom, egy ilyen hír a túlvezérelt repcsik (amelyeket számítógép nélkül már nem is lehet vezetni) számára is valós veszélyt jelent.
Két hét alatt nem tudtak SEMMIT tenni a vírus ellen? Ez egy háborúban elég nyomasztó idő…
Pár dolláros alkatrész feltöri a titkosítást? – nem lehet hogy ezen kissé spóroltak? Egy 32 bites titkosítás feltöréséhez kissé több kell – állítólag.
Liner, Bulava, Topol, nukleáris elrettentés szempontjából elég meggyőzőek az oroszok érvei, hogy a világ bármelyik pontjára el tudnak juttatni atombombát. Plusz a masszív robbanófej tartalékaik is elég meggyőzőek.
Egy ország biztonságát nem egy Raptor,PAK-FA stb biztosítja hanem az atom elrettentő erő nem véletlen ezt fejlesztik az oroszok.
„Egy ország biztonságát nem egy Raptor,PAK-FA stb biztosítja hanem az atom elrettentő erő nem véletlen ezt fejlesztik az oroszok.”
Régen nem értettem ezzel egyet, de a nyugati agresszió miatt
jobban is teszik ha a nuki erőt fejlesztik .
Roni:
„Régen nem értettem ezzel egyet, de a nyugati agresszió miatt
jobban is teszik ha a nuki erőt fejlesztik.”
Régen is ezek voltak a sakkparti kellékei. Melyik nyugati agresszióról beszélsz?
dudi:
„Egy ország biztonságát nem egy Raptor,PAK-FA stb biztosítja hanem az atom elrettentő erő nem véletlen ezt fejlesztik az oroszok.”
Csupán magában ez így csak részben igaz. A nukleáris erő inkább elrettentő erő, mintsem opció arra, hogy ilyen méretekben bevessék. Ezek mint írtam kellékei egy globális játéknak, de leginkább jelzés értékű a feltörekvő hatalmak felé (kína, india, pakisztán, stb) az oroszok részéről és az amerikaiak részéről is.
Nukleáris rakéták árnyékában is lehet konvencionális háborút vívni, oda pedig elkél a többi technika.
„Nukleáris rakéták árnyékában is lehet konvencionális háborút vívni,”
Persze hogy lehet, csak nem mindegy hogy ki ellen.
Pl lenygyel vs orosz csörtetésre nem kéne atom .
De román vs oroszra sem .
De egy francia vs orosz már kérdéses
Amerika vs orosz már nem kérdés hogy bevetik .
OFF
2012-ben az orosz hadsereg 100db tigr-m terepjárót kap, majd 2013-tól újabb 500db fog rendszeresíteni .
nem csak Tigr, hanem Panhard is jön melléjük(talán még licenszben is fogják gyártani). 100 milliárd dollárt utaltak nemrég át, csak KF-re és újabb 100-at az alakulatoknak.
doca ! Hm….biztos az átutalt 100 MILLIÁRD dollár ? Nekem soknak tűnik, a GDP kb. 8-9 százaléka !
uninvited
Senki nem támad meg egy olyan országot ami fél óra alatt múltidővé tudja varázsolni a bolygón található életet.Az oroszok rájöttek erre a saját tapasztalataikból(lehet,hogy nincs igazam de szerintem az atom arzenáljuknak köszönhetik,hogy a 90-es években senki nem támadta meg őket).Kell a konvencionális haderő de nem azért,hogy saját magát megvédje hanem azért,hogy az érdekeit érvényesítse.
Ehhez képest az elmúlt évtizedekben elég sokan megtámadták Oroszországot, a legváltozatosabb irányból és felkészültséggel:
– határháború Kínával
– háború Grúziával
– háború a csecsen lázadókkal
A grúzokat leszámítva egyik támadó se volt beszarva. Az atomfegyverek valójában csak atomtámadások elrettentésére jók, más téren jobbára használhatatlanok. Egy hagyományos fegyverekkel vívott háborúban legföljebb a totális vereségtől védenek meg.
Éppen ez ellen akarnak most rakétapajzsot a jenkik .
Miközben barosso arról prédikál hogy függetlenné akarja tenni európát a NATO-tól .
Jó vicc mi?
blogen
Te mit tudsz a határháborúról?
Grúzia nem támadta meg Oroszországot meg sem közelítették az orosz határt.Az igazat megvallva át sem lépték Grúzia határt a grúz katonák.A csecsenek Oroszországban élnek,orosz állampolgárok az lázadás volt Oroszország jogtestén belül ne keverjük már össze egy külső támadással.
A szovjet-kínai határháború egy klasszikus kis háború volt, tehát olyan konfliktus, amit a résztvevők erejéből, vagy önkorlátozása okán, de szimmetrikus erők vívnak meg. Grúzia pedig megtámadta az orosz fegyveres erőket, pontosabban azok békefenntartóit, tehát megtámadta az államot. Nem kell egy országot megközelíteni ahhoz, hogy háborúba keveredj vele, elég megtámadni az intézményeit, ott ahol éred őket. A csecsen háború pedig egy lázadásból gerillaháborúvá, gerillaháborúból szimmetrikus háborúvá, majd újra gerillaháborúvá és végül szórványos terrorizmussá evolváló konfliktus volt, amiben az orosz fegyveres erők legjava megfordult és egy igen komoly része rajta is veszett, kiváló példájaként annak, hogy a totális atomháborúra felszerelt és képzett erők még a konfliktus szimmetrikus háborúvá teljesülése során se voltak képesek az elvárt hatékonysággal megfelelni a feladatuknak, a hagyományos háborúban való helytállásnak.
„vagy önkorlátozása okán, de -kis méretű- szimmetrikus erők vívnak meg”
Blogen, szerintem pár évtizedet elnéztél ezzel az orosz-kínai háborúval kapcsolatban.
Az elmúlt évtizedekben volt és nem a múlt évszázadban, pontosabban vagy negyven éve, tehát még azt se írhattam volna, hogy fél évszázada.
A szovjet-kínai határincidenst azért nem minősiteném háborúnak !
l969-ben az Usszuri folyó Damanszkíj szigetéért folyt a harc. A kínaiak egy ezrede szivárgott be a szigetre és komoly tűzharcot vívtak a szovjet határőrökkel.
Beavatkozott a kínai tüzérség, harckocsik, majd egy szovjet gépesített hadosztály kiverte a kínaiakat, akik mérgükben elaknásították a folyót !
Szovjet részről 17 halálos áldozatot jelentettek.
Utóbbi elég hihetetlen, mert a sziget 8 esetben cserélt gazdát a harcok során.
Az incidens után is voltak fegyveres provokációk de ilyen nagyságrendű harc több nem volt.
Ok, ok, csak Oroszországot írtál, nem Szovjetúniót.
Minden világos.
http://lemil.blog.hu/2011/01/27/sarkany_vs_medve
Kínai-Orosz „háború”.Ezt azért ne nevezzük annak.
Kis háborúnak neveztem, nem háborúnak.
blogen
Határvillomgásnak hívják.
A határvillongás az ennél kevesebb. Itt szabályos összecsapás zajlott ezred/hadosztály szinten felvonult résztvevőkkel.
blogen
Nem tudom,hogy olvastad e a cikket de abból kiderül,hogy max egy zászlóaljat vetettek be az oroszok és azt sem teljes létszámmal.A kínaiakok meg még 69-ben a gyalogsági tömegrohamok szintén mozogtak…
Csecsenek szabadságharcot vívtak Oroszországtól való elszakadás miatt(valahol ez érthető, US-NATO segítség és sok olaj volt a területen – ez még mindig van), a grúzok meg konkrétan átugrottak Chinvaliba(Dél-Oszétia) kicsit gyilkolászni, az elhidegülés oka főként Koszovó volt, erre volt egy arányos válasz a két terület(Abházia és Dél-Oszétia) Moszkva általi befogadása Grúzia ellenében (nem elfelejteni a szerb-orosz testvériséget).
Több tüzérosztály együttes erővel lövi a szigetet amit zászlóalj (kínai részről több zászlóalj) szintű egységek támadnak/védenek. A terület méretéből adódóan ennél többet nem is nagyon vethettek volna be. Ez egy szimmetrikus összecsapás, ahol gépesített/gépkocsizó reguláris erők, a reguláris hadviselés alapvető eszközeit használva, erős tüzérségi támogatással egy meglehetősen kis területre lokalizált konfliktust vívnak. Ez egy kis háború.
Valami nehéz ICBMet is barkácsolnak az oroszok, hagy telepítsenek az amik (É-Korea és Irán ellen) atom – védőernyőt Argentínába is.
A háború, csaták összessége, ha úgy vesszük egy kerete.
Ez egy önálló csata volt szm.
off
Hány forintba kerül egy g36?
Tudom van sok fajtája így én arra a lennék kíváncsi amit a német katonák használnak .
Roni
Ha jól tudom a német hadsereg által használt verziót nem adták el.
Még az örökbari spanyolok és csak úgy kapták meg, hogy vagy 1.5-ös vagy 3-as irányzékkal. A német példányokon van mind a kettő.
Kivéve azokat a háborúkat, amelyeket egyetlen csatából állnak. Jellemzően egyébként a kis háborúk sokkal hosszabban elhúzódnak, mint a (nagy) háborúk, az utóbbiak esetében jóval gyakoribb, hogy egyetlen csata eldönt mindent. A szovjet-kínai határháború egy meglehetősen gyors lefolyású kis háború volt.
A Spanyolok a G36 exportváltozatát használják a 3,5x nagyítású optikával.Sulyid jól mondja amit a németek használnak azt csak a németek használják.
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=V5C4G_Mcd1U
jó kis videó.
Valaki tud arról valamit,hogy hány MI-24PN-t kapott az orosz légierő?
USA-ban nem lehet G-36-ot szimplán beszerezni, csak SL-8-at tudsz venni és azt lehet közel azonos fegyverré átalakíttatni. Összköltsége ennek kb. fél millió forintnak felel meg – $2600
Allesmor Obranna:
úgy tűnik éledezik a maci, ahogy jön a tél :)
Az amiknál nem lehet sorozatlövésre alkalmas fegyvert civil piacon árulni,ha megoldják a gyártók azt,hogy csak egyeslövést tudjon a fegyver akkor forgalmazható pl az AK civil piacra készített változatát Saiga( http://www.fegyvervideo.hu/articles.php?article_id=1009 )néven forgalmazzák ez annyiban különbözik az eredetitől,hogy csak egyes lövésre alkalmas.
Itt a folytatás:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=j5kDHNY-_Dk
Miért mozgathatóak a Vihrek indítói??
„Miért mozgathatóak a Vihrek indítói??”
Szerintem azért hogy ne keljen támadáskor a gépnek nagyon előre dőlni .
Főleg ha a célpont közelebb van .
Molni biztos tudja .
Roni
Biztos nem ez az oka,a helikopter gyorsításkor is előre dől ebből semmilyen hátrány nem származik.
Számos bevágott PR anyag is van a videóban, így pl. a Szu-30-as és az Szu-34-esek Sz-25-ös indításai, vagy a Szu-34-esek kötelékrepülése B-8-as blokkokkal.
Hasonló a helyzet néhány Mi-28-as jelenettel is a filmből, illetve ide tartozik a Vihr indítókról készült felvétel. Noha a Ka-50-esek az elmúlt húsz évet végiglődözték a különféle állami teszteken a Vihr-el, ezt a rendszert nem integrálták az 52-esekre és az a pár darab amolyan kvázi-szolgálatba állított Ka-50-es se használja.
Jelenleg különféle UB blokkokkal gyakorolnak, illetve az Ataka rakétákkal. Ez utóbbi nem a fő fegyvere az 52-esnek, de ahogy én látom, a Ka-52-es jelenleg jobb hijján használja ezt a rakétát, a képességei ezáltal messze nem azok, amiket a tervezőiroda a Vihr-el elképzelt.
Egész egyszerűen a Vihr nincs nemhogy rendszerben, de ha jól tudom gyártásban se.
Ez egyébként nagyon is jellemző a teljes orosz harcirepülőgép és helikopter gyártásra. Nagy nehezen elkezdtek gyártani pár modern gépet maguknak is, de a fegyverzet nem követi a gépek rendszeresítését. A korszerű technikáik egész egyszerűen impotensek nélkülük.
Ha 9М120М rakétát használnak akkor az azért nem annyira impotens fegyver persze nem egy Vihr.
Itt van a videókhoz tartozó cikk:
http://englishrussia.com/2011/10/04/union-shield-2011-military-exercise/
Itt meg a cikkhez tartozó cikk, és videó:
http://englishrussia.com/2011/10/09/training-of-kapustin-yar-polygon/