|

Újból megépítik Oroszország első sorhajóját

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség értesülései szerint a Voronyezs – ahol egykoron az Orosz Haditengerészet első teljesen önerőből elkészült hadihajója megépült – 200 millió rubelt kíván fordítani egy replika megépíttetésére.

Az 1698 novembere és 1700 áprilisa között Voronyezsben megépült Goto Predesztinacia (Isteni Látomás latinul) a kor rangsorolása szerint IV. osztályú sorhajónak bizonyult. Az elismerten kiválóra sikeredett és újításokat felvonultató, két ágyúfedélzeten 58 nagy kaliberű ágyút felsorakoztató sorhajót a hajóépítés mesterségét Hollandiában és Angliában kitanult Nagy Péter cár tervei alapján építették meg.

Goto Predesztinacia

A Goto Predesztinacia egy modellje ,

A teljesen orosz erőből megépített Goto Predesztinacia jó 10 évig szolgált az Azovi flottilla zászlóshajójaként, majd az 1711-es pruti egyezmény és Azov elvesztése után a flottilla több hajójával együtt eladták a törököknek.

A rézkarcok és egyéb korabeli dokumentációk alapján már régebben rekonstruált tervrajzok alapján a hajó megépítése az egyetlen jelentkezőre, a JSC Pavlovszkij hajógyárra vár. Nos, töredelmesen megvalljuk, nem tudjuk mennyi idő lenne reális egy ilyen hajó összeácsolására, de nekünk egy csöppet szorosnak tűnik a hírforrásokban megjelölt határidő, mely nem más, mint Voronyezs megalapításának 425. évfordulója kapcsán idén szeptemberben esedékes ünnepségsorozat.

A szerződésben foglaltak szerint egyébként a replika hossza nem haladhatja meg a 38,5 métert, szélessége a 9,5 métert, míg merülése teljes terheléssel a 3,5 métert. Az eredeti hajó ezen paraméterei a források szerint 36/9,4/2,9 méter volt.

22 hozzászólás “Újból megépítik Oroszország első sorhajóját”

  1. Nálunk hány éve is tart a szerencsétlen kis Lajta monitor restaurálása? És még mindig nincs teljesen kész! Jó, tudom, Oroszországot és minket nem érdemes semmilyen téren összehasonlítani, de azért egy akkora nagy sorhajó replika, és a Lajta monitor között is van „némi” különbség…

  2. „300 éve tartott két évig…Hogy a fenébe ne lehetne ma megcsinálni pár hónap alatt?”

    Azzal nem érdemes foglalkozni, hogy több száz éve mi volt! A hajóácsok összedobták a hajót, aztán a helyi főnök, cár, király, admirális, stb. szemrevételezte, majd: „tök fasza, akár mehet is a tengeri csatába!” felkiáltással szolgálatba állította. Azután esetleg úgy járt, mint a Wasa ( az „a” betűk tetejére mindenki képzeljen el két pontot, nekem nincs skandináv karakter készletem! ) nevű svéd hadihajó, amely rögtön az első útja elején, a kikötőjétől nem messze felborult és elsűllyedt. Mint ahogy rossz nyelvek szerint a spanyol Armada hajóinak többségével sem a brit flotta végzett, hanem a viharos időjárás! Ehhez képest, ma ahhoz is 100 tervrajzot kell benyújtanod 200 különböző kekec hatósághoz, hogy egyáltalán a hajógerincet lefektethesd. Olyan ez, mint a piramis építés: anno qrva sokáig tartott, de ma sem menne gyorsabban, hiába van technikai fejlődés. Először jogi eljárások kellenek a terület kisajátításához, majd környezetvédelmi hatástanulmányokat kell beadni engedélyezésre, ezután bonyolult fővállalkozói és alvállalkozói szerződések százait kell megkötni. És ha végre beindul az építkezés, a megfelelő hatóság szénné fogja bírságolni a kivitelezőt, mert a rabszolgákon nem volt zárt munkavédelmi bakancs, kevés volt a védőital, és a jelenléti ívek sem voltak naprakészen aláírva! Welcome in the New World… :-))

  3. Ha csak a papírmunkát és az engedélyeket nézzük, s HA ezt elintézik a hónap végéig, akkor 5 hónapjuk van a melóra. Ja és ez a Gergely-naptár, a Julianus egy kicsivel „hátrébb” jár mint a miénk. Ha keményen űzik az ipart, három váltott műszakban a nap 24 órájában s megszerzik az összes ácsot, hajóépítő mérnököt és még ki tudja milyen szakembert (kötélkészítőtt, vitorlaponyva készítőt) – hamár fontos a történelmi hűség – akkor is talán csak az 1/1 modell szintjét érik, ami kivülről talán szép, de hogy lenne vele még pár hónapos munka az biztos. Vagy csak a hajótest és a belsőszerkezet lesz készen és azt adják át az ünnepségen, az árbócok és a vitorlázat később kerül helyére.
    Technikai akadálya talán nem lenne, mivel manapság már nem csak fűrész, szekerce, balta és fejsze állna a hajóácsok rendelkezésére, mint anno. S az áldott darukat még nem is említettem… Minden csak elhatározás kérdése, de ahogy Killer említette a „cári” bürokráciát… Bár azt is tudjuk, hogy ha valamit Oroszhonban elhatároznak, akkor bürokrácia ide és okoskodók oda, megcsinálják….
    Anno a Victory is közel 10 évig épült s egész jót tett a tölgyfa gericnek és a hajótestnek is.
    Most senkit nem akarok magamra haragítani vagy megsérteni vagy rosszallását kivívni, de anno Mózesnek sem volt több ideje, s neki nagyobb bákát kellett készítenie…

  4. Mondjuk még egyszer átolvasva a post-ot, az nem derül ki belőle, hogy a replikát milyen célra akarják használni. Mert ami rengeteg munkaórát, mérnöki felkészültséget, és mindenféle hatósági engedélyek meglétét szükségessé teszi, az a tenger állóság képességének biztosítása! De ha csak kikötői látványosság lesz, konkrét nyílt tengeri hajózási képesség nélkül, netán le is betonozva, mint a Victory, akkor esetleg valóban elkészülhet a szoros határidő ellenére…

  5. Óké igaz! Csak Nóé története Mózes első könyvében van. Túl sokat akartam írni, s gyorsan… Előfordul, hogy mellé ütők, de ami igaz az igaz!
    Nem veszem kötöszködésnek és köszönöm az igazítást, ha lehetne javítanám, de már ezt így marad…
    De ahogy írtad doca, remélem a lényeget mindenki értette, ahogy azt is remélem, hogy az ország valamelyik részén nem most veszik le rólam a keresztvizet!
    Még egyszer köszönöm!:)

  6. Nem csak látványosságra lenne jó! Nagyon-nagyon régen láttam egy dokumentum filmet, amiben egy holland kereskedelmi hajón szolgálatott teljesítő kadétokat mutattak be. Talán kereskedelmi hajóra kerültek, ha kibírták a kiképzést. Ami megmaradt, hogy egy kiképző azonnal szétszedte a ponyvaköteget összefogó kötelet, ha a kötél alá befért az újja… A kadét pedig addig nem mehetett aludni, míg meg nem csinálta rendesen. Kiképzésre is lehetne használni a hajót, ha elkészül. Amúgy, ha jól emlékszem a görög flottában is van egy triéresz „rendszeresítve”, természetesen csak szimbólikusan. A mostani technikai háttérrel nem kötelező fából építeni a hajókat. Igaz, akkor nem lenne sok köze a történelmi hűséghez, de legalább a fák megúsznák, ha lenne valami építő anyag(ok), amit újrahasznosítható dolgokból lehetne előállítani…
    Na előtört belőlem a „zöld”…

  7. „Hopp, ami kimaradt: azt írják, hogy 50 fő elszállásolására lesz képes, szóval gondolom nem csak kikötői látványosság lesz.”

    Ez még semmit nem jelent. Nem tudom, mennyire szeretsz utazgatni, de a világ minden nagyobb kikötőjében megszokott dolog a szálloda hajó. Tehát az 50 fő elszállásolása még nem azt jelenti, hogy ki is viszik őket a nyílt tengerre…

  8. „Amúgy, ha jól emlékszem a görög flottában is van egy triéresz “rendszeresítve”, természetesen csak szimbólikusan.

    Több ország flottájában is van vitorlás iskolahajó, a legkevésbé sem szimbolikusan. Pl. a briteknek, spanyoloknak, oroszoknak, németeknek. A káposztafejűeknek már két kadétlányt is sikerült kinyírniuk néhány éven belül, ugyanazon a vitorlás iskolahajón…

  9. Killer!
    Azért csak nem gondolod komolyan, hogy a görög kadétok egy triéreszen kapnák az alap tengerészeti kiképzést… Kissé huzatos lenne…
    A klasszikus vitorlás hajókkal kapcsoltabn nem vitatkozom, mert egyetértek veled. De az utolsó mondatot nem értem: most két hajót amortizáltak le ugyan abból az osztályból, vagy két kadét halt meg?
    Remélem nem az utóbbi…

  10. Killer Clown

    „két hajót amortizáltak le ugyan abból az osztályból, vagy két kadét halt meg? Remélem nem az utóbbi…”

    Pedig de! Itt is volt róla post a HTKA-n. Pár hete egy 20 éves kadét csaj leesett az árbócról a fedélzetre, és meghalt. Előtte pár évvel, egy másik kadét lány ugyanerről a hajóról a tengerbe esett, és mire kihúzták, megfulladt. A második eset után leváltották a kapitányt…

  11. A vitorlás jobbára csak hagyományból van, de nyápic vagy politikailag korrekt rekrutákat nyugodtan lehetne háromevezősorosra küldeni, akkor néhány hónap evezés után biztos nem potyognának le sehonnan fizikai kihívások miatt, mint a német kadétlány tette.