Oroszországgal kapcsolatban általában kétféle elképzelés él – katonai-haditechnikai téren legalábbis – az emberekben: az egyik álláspont szerint az oroszok még a kereket sem találták fel, így gyakorlatilag botokkal vannak felfegyverkezve; ha pedig mégsem, akkor ami orosz, az csak ócskavas lehet. A másik elképzelés szerint az oroszok már évszázadok óta űrhajókkal közlekednek, csak az álcázótechnikájuk fejlettsége miatt erre még senki nem jött rá. Nyilván nem árulok el nagy titkot, ha azt állítom, hogy mindkét álláspont nagyjából a hülyeség kategóriájához konvergál…
Elöljáróban le kívánom szögezni, hogy bevezetőnk nem tudományos értekezés, hanem a helyzet megértéséhez szolgáló rövid és tömör ismertetés, így több dolog marad ki belőle, mint amennyi nem. Az ezzel kapcsolatos reklamációk érthetőek ugyan, de a fentiek miatt nem áll módunkban elfogadni őket. Kulturált komment formájában természetesen örömmel fogadunk minden értelmes és hasznos kiegészítést.
Az Orosz Légierő lobogója ,
Kezdjük talán onnan, hogy a Szovjetunió felbomlásával az addig hellyel-közzel mennyiségileg és némi jóindulattal minőségileg is elég komolynak nevezhető fegyveres erők (vagyis a szárazföldi erők, a légierők /úgymint Távolsági Repülők, Frontrepülők és Légvédelem/ és a tengerészet) gyors hanyatlásnak indultak: egészen egyszerűen a fenntartásukra sem volt pénz, nem hogy fejlesztésekre. Jellemző példa, hogy egy tengeralattjáró-bázison egészen egyszerűen lekapcsolta az áramot a szolgáltató, mert nem tudták fizetni a számlát (mondanom sem kell, hogy saját fizetésükről a katonák csak ostoba pletykaként hallottak néha) – igaz, néhány tengerészgyalogos gyorsan a szolgáltató értésére adta, hogy jobban járnak, ha azonnal visszakapcsolják…
Ez a helyzet gyakorlatilag oda vezetett, hogy a meglévő technika részben kannibalizáció áldozatává esett, részben pedig balesetekben került veszteséglistára – más részét pedig eladták annak, aki fizetni tudott érte. Utóbbit esetenként akár illegálisan is megtették – és itt nem pár száz vagy ezer Kalasnyikovra kell gondolni, hanem komolyabb dolgokra. (Nukleáris töltetek eladásáról csak városi legendák vannak: mindenki hallott róla, de konkrétumot senki nem tud.) A pilóták a repülésre nem nagyon gondolhattak, lévén üzemanyagra sem volt pénz, arról már nem is beszélve, hogy a karbantartások elmaradása miatt a felszállások elég súlyos kockázatokkal jártak. Természetesen a helyzet a többi fegyvernemnél sem volt jobb, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem voltak repülések, vagy a flotta minden hajója ócskavasként süllyedt el a kikötőkben (persze példa azért volt rá…) és hasonlók.
Azért történtek csodák is: a nukleáris meghajtású Kirov-osztály negyedik tagja – jelenlegi nevén Nagy Péter – 1998-ban állt szolgálatba. Még mielőtt valaki arra a téves elképzelésre jutna, hogy ezek szerint sikerült némi pénzt összekaparnia az orosz államnak, elkeserítem: a hajó befejezésére a pénzt gyakorlatilag közadakozásból hozták össze: bankok, cégek, magánszemélyek adták oda a rávalót. Látott már mindenki ún. “szponzori autó”-t, ugye? Nos, ha nem egy hadihajóról lenne szó, akkor a Nagy Péter is valahogy azokhoz hasonlóan nézne ki…
Nagy Péter csatacirkáló ,
Természetesen a különféle hadiipari tervezőirodák és gyárak is igen súlyos helyzetbe kerültek, a korábban bőséges állami megrendelések hiányában csak az exportban reménykedhettek. Így aztán a fejlesztések nem álltak le ugyan teljesen, de ezek az orosz fegyveres erőknél vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívül csekély számban jelentek meg (kisebb és olcsóbb felszerelések).
A Szovjetunió megszűnésével Oroszország lényegében minden nyavalyát megörökölt – a többi tagállamon kívül -, amit csak lehetett, de ez leginkább csak púp volt a hátukon. A gazdaság egészen egyszerűen romokban hevert, ami még működött, az elsősorban a nyersanyagok kitermelése és exportja volt. Az addigi rendszert fenntarthatatlansága okán piacgazdaságra és demokráciára kívánták cserélni, valahogy úgy, ahogy az nálunk is történt. Hogy jó hírem is legyen: hozzájuk képest mi még igen jól jártunk. Valahogy náluk is úgy alakult, hogy néhányan (egy kb. 150 milliós országról beszélünk!) iszonyatosan meggazdagodtak, de annyira, hogy még a leghülyébbek sem hitték el, hogy ezt tisztességesen csinálták, pedig elvétve erre is akadt példa. Amikor azt írom, hogy “iszonyatosan”, akkor azt tessék komolyan venni: egy akkor meggazdagodott orosz (lásd még: oligarcha) Magyarországot (és még pár környező országot) gyakorlatilag kilóra meg tudna venni és a bankszámlái ezt meg sem éreznék. Figyelembe véve, hogy az ottani privatizációból sem lett az állam dugig pénzzel, így a helyzet tovább romlott: nem volt se pénzük, se vagyonuk – viszont az új tulajdonosok adózás terén nem igazán jeleskedtek, sőt, vagyonukat külföldre mentették. Így aztán az állam – és a lakosság – helyzete még tovább romlott. Lényeg a lényeg, idővel Oroszországban a demokrácia gyakorlatilag szitokszóvá vált (a ‘privatizáció’ szó hallatán pedig még a legjámborabb bábuska is fegyvert ránt), hiszen nyilvánvaló volt mindenki számára, hogy pl. az olajat kitermelik és eladják, de abból az állam bevételt gyakorlatilag egy kopejkát sem lát. (Az emberek meg a fizetésükkel jártak ugyanígy.) Ehhez persze a hivatali korrupció is nagyban hozzájárult.
Mindeközben Oroszország nemzetközi megítélése – a Szovjetunióhoz képest is – a bányászbéka feneke alá zuhant, nagyjából pénzért kuncsorgó szerencsétleneknek nézték őket és – nem túl meglepő módon – gyakorlatilag nem vették őket komolyan.
A kialakult helyzetet néhányan úgy értékelték, hogy lehetőséget kínál nekik arra, hogy a saját pecsenyéjük sütögetésébe kezdjenek, lehetőleg Oroszország Anyácska kebelétől minél messzebb. Igen, Csecsenföldről van szó.
Maga a gondolat nem volt teljesen badarság, de nyilvánvaló okokból Moszkva tetszését nem nyerte el. Elég az hozzá, hogy az első csecsen háborúban Oroszország elég méretes pofont kapott: vért izzadtak, mire sikerült valamennyire kiegyezni a csecsenekkel egy “döntetlenben”. Igaz, ekkorra Csecsenföld már romokban hevert, az olajiparhoz értő – jellemzően orosz – szakemberek pedig elmenekültek vagy meghaltak, így a csecsenek is kénytelenek voltak belátni, hogy a döntően az olajra alapozott leendő Kánaánjuk a hegyek között nem túl megvalósítható – de az oroszokból továbbra sem kértek.
Néha kifejezetten jó napja volt a csecseneknek… ,
…néha meg kifejezetten nem. (A kép állítólag az első csecsen elnök, Dzsohar Dudajev utolsó pillanatát örökítette meg – közvetlenül a detonáció előtt.) ,
Az akkori orosz elnök, Borisz Jelcin ekkor már nem örvendett túl jó egészségnek – népszerűségnek meg mégannyira sem -, így az utódlásra is gondolva valamiért az FSZB elnökét tette meg miniszterelnöknek – Jelcin lemondása után pedig ő lett a megbízott elnök. Oroszország polgárainak döntő többsége szerint az öreg Borisznak ezen döntései mindenképpen a javára írandóak: most Vlagyimir Putyinra célzunk, ha valakinek még nem esett volna le…
Néhány, a csecsenek számlájára írt merénylet és egyéb események miatt Putyin egy második fordulóra adott utasítást Csecsenföldön – amely az elsőhöz képest kifejezetten sétagaloppnak bizonyult. (Hangsúlyozom: az elsőhöz képest.) Ezzel megalapozta népszerűségét, így nem túl nagy meglepetésre 2000-ben Oroszország elnökévé választották.
Nem, ez nem Photoshop – tényleg berácsozták ,
Nagyjából innentől kezdődött az, hogy – ahogy Putyin fogalmazott – “kézbe vették a bunkósbotot és máris figyelni kezdtek rájuk”. Ez annyit tesz, hogy az oligarchákat némileg “helyre tették”: aki értett a szóból, az köszöni, jól van és nem lett földönfutó, aki meg vitatkozni próbált, az vagy börtönben van vagy külföldre menekült. A félreértések elkerülése végett tisztázzuk: az orosz polgárok számára ez egyáltalán nem volt egy szomorú fordulat, sőt. Természetesen mindezek miatt voltak háborgások nemzetközi viszonylatban is a magántulajdon oroszországi “nem-tisztelete”, “az emberi jogok lábbal tiprása” és a “koncepciós per”-nek nevezett eljárások miatt, de könnyen elképzelhetjük, hogy az orosz polgárok döntő részét ez mennyire érdekelte vagy keserítette el… Nem túl meglepő módon semennyire. Éppen ellenkezőleg: a többség úgy volt vele, hogy ezek az emberek jó helyen vannak, legyenek is bárhol éppen, mert rászolgáltak – és egyetlen könnycseppet sem hajlandóak értük ejteni.
Putyin hatalomba lépését követően aránylag rövid idő alatt kiderült, hogy az orosz államnak is vannak bevételei, majd az is kiderült, hogy ezek a bevételek gyakorlatilag igen jelentősek – hála elsősorban az olajnak. Idővel Oroszország gyakorlatilag akkora valutatartalékokra tett szert, hogy akár fürödhetett is volna a pénzben. Ez idővel aztán lehetővé tette azt is, hogy újra pénzt tudjanak fordítani a fegyveres erőkre és a katonai célú fejlesztésekre is – sok más egyéb mellett, persze.
Ez természetesen magával hozta azt is, hogy Oroszország nemzetközi viszonylatban is magához tért: elég, ha csak a grúzokkal történt csetepatéra gondolunk. Persze mindenki dumált mindenfélét, beszólogatott és tiltakozott össze-vissza, de Abháziában és Dél-Oszétiában jelenleg is orosz csapatok vannak és a dolog nagyon úgy áll, hogy a grúzok ezen területekre keresztet vethetnek… (Egyébként a történtek – egyes álláspontok szerint – részben visszavágónak is tekinthetőek Koszovó miatt.) A végeredménytől függetlenül természetesen voltak az orosz hadtevékenységnek gyenge pontjai – de mit mondhatnánk a grúz műveletekről?! Összességében persze téves lenne arra az álláspontra jutni, hogy a már-már múzeumi orosz technika napjainkban is bőven jó a célra, ez csak hellyel-közzel állja meg a helyét – a grúzokkal szemben történetesen igaznak bizonyult az amerikai és egyéb kiképzési segítség és felszerelések ellenére is. Itt valójában az történt, hogy a grúzok voltak kiemelkedően hülyék – vagy ha nem, akkor valamit nagyon-nagyon csúnyán benéztek…
Ettől függetlenül persze a megfelelő következtetéseket levonták az oroszok: a fegyveres erőik fejlesztését magasabb fokozatba kapcsolták…
No comment… ,
Ezen – relatíve – hosszú bevezető után tekintsük át, mit lehet tudni az utóbbi időben az Orosz Légierőnél történt fejlesztésekről, illetve, hogy egyáltalán mi a helyzet jelenleg az Orosz Légierővel. Sorozatunk befejező részében pedig kitérünk az orosz fegyveres erők többi részére is, mintegy érdekességképpen, illetve azért, hogy ne hagyjunk olvasóinkban hiányérzetet.
Jelezném, hogy Oroszország sok más egyéb mellett olyan nagyszerű dolgokat is adott a világnak, mint a maszkirovka és a Patyomkin-falvak, arról már nem is beszélve, hogy náluk a kémkedés és a kémelhárítás, hovatovább az ellenség megtévesztése nemzeti sport. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy Oroszország “érzékeny pontjairól” sok esetben maguk az oroszok sem tudnak biztosat, ha pedig mégis, akkor azt nem kötik idegenek orrára. Ezt sorozatunk további részeinél is mindenképpen kéretik szem előtt tartani…
Folytatjuk…
Írta: ‘Flanker’, Kerozingőzös Portál
Az utolsó az nagyon komoly kép.jót nevettem rajta!
Nah ez a sorozat jónak ígérkezik!
Nagyon jó lett a cikk, kifejezetten tetszenek a kis csipkelődős humoros mondatok.
Öröm lesz olvasni a sok kommentet, a két „tábor” most megmutathatja mit tud.
Igazán kifejező az utolsó ábra!
Valóban remek írás.
Kulcs szó a cikk-ben is benne van orosz szerencséje.
Jecin után Putyin jött.
Szerintem nagyon jó anyag a Jelcini/Putini Oroszorol, Putinnak ellenszegülő Oligarchák letöréséről, a saját Oligarcha réteg kialakításáról….
http://www.youtube.com/watch?v=vd67z2lIoiw
9részes!!!
aztán egy a főleg Csecsen/Grúziai háború miatti military rethinkről. Ez is nagyon jó anyag. http://news.bbc.co.uk/2/hi/programmes/newsnight/7950224.stm
kezdésnek elég… :)
Az újragondolás nélkülözhetetlen.
Profin kiképzett,felszerelt terrorvédelmi egységek + nagyobb hatékonyságú fegyverrendszerek,jelenlegi eszközök modernizálása,éjjellátó képesség széleskörűvé tétele.
A BBC összeállítása lényegesen színvonalasabb. Bukovszkij,Berezovszkijj,azok aztán tudnak. Bukovszkij volt az aki a legutóbbi választáson indulni akart Medvegyevvel szemben,és azzal kampányolt,hogy Oroszország „túl nagy” és fel kéne osztani 29 külön országra… Berezovszkij meg gyakorlatilag tönkretette a Ladát. Zichermann István aki egyébként több könyvet is írt Oroszországról,főleg a különböző háborúkkal kapcsolatban,akkoriban pont Togliattiban élt tudna mesélni.Kb annyi a lényeg,hogy Berezovszkijnak nem a börtön lenne büntetés Oroszországban,hanem csak egyszerűen ki kéne tenni Togliattiban,úgy egyedül szabadon engedni az utcán,ott Bear Grylls se segítene rajta…
A politikai részre nem térnék ki, nem értek hozzá, és nem is érdekel. Inkább két haditengerészeti utalásra reflektálnék… :-))
„Jellemző példa, hogy egy tengeralattjáró-bázison egészen egyszerűen lekapcsolta az áramot a szolgáltató, mert nem tudták fizetni a számlát (mondanom sem kell, hogy saját fizetésükről a katonák csak ostoba pletykaként hallottak néha) – igaz, néhány tengerészgyalogos gyorsan a szolgáltató értésére adta, hogy jobban járnak, ha azonnal visszakapcsolják…”
Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy nem azért volt az áramtalanítás súlyos probléma, mert így túl sötét volt a Pravda olvasásához, vagy nem tudták nyomatni a pécén a Call of Duty valamelyik verzióját. A fő gond az volt, hogy a kikötőben álló, ügyeletes szolgálatot ellátó SSN tengeralattjáró reaktorának hűtését a rá csatlakoztatott „földi” árammal oldották meg, nem a saját rendszereivel, mint ahogy a nyílt tengeren szokásos. Amikor a helyi ELMÜ egy kurva szó figyelmeztetés nélkül lekapcsolta az áramot, gyorsan emelkedni kezdett a reaktorok hőmérséklete, ami az álmoskönyvek szerint nem sok jót jelent. Ezért jelentek meg az említett tengerészgyalogosok igen gyorsan, és nagyon morcosan a cég igazgatójánál, és a maguk sajátságos módján sikerült jobb belátásra bírniuk az illetőt. Az történet „főhőse” egyébként a K-448 toronyszámú, Tambov nevű Victor-III. osztályú SSN tengó volt.
„Azért történtek csodák is: a nukleáris meghajtású Kirov-osztály negyedik tagja – jelenlegi nevén Nagy Péter – 1998-ban állt szolgálatba. Még mielőtt valaki arra a téves elképzelésre jutna, hogy ezek szerint sikerült némi pénzt összekaparnia az orosz államnak, elkeserítem: a hajó befejezésére a pénzt gyakorlatilag közadakozásból hozták össze: bankok, cégek, magánszemélyek adták oda a rávalót.”
Erről még nem hallottam, de ha nem urban legend, akkor legfeljebb annyiban lehetséges, hogy a szponzorok _hozzájárultak_ valamivel a cirkáló befejezéséhez, de ne gondolja senki, hogy a Szentpétervári születésű Ivan Szergejevics Basmacskin bácsi 25 rubelje nélkül még ma is a hajógyárban rohadna félkészen a Nagy Péter! :-)) Ami tény: a hajó már 1996-ban gyakorlatilag teljesen kész állapotban volt. Igaz, az is tény, hogy a sea trial szokatlanul elhúzódott és ennek valóban lehetett oka a pénztelenség is a technikai gondok mellett. De azért a „szponzorok” kopejkái nélkül is szolgálatba állt volna, legfeljebb további csúszással…
Ehhez a témához kapcsolódik az a hír is, hogy a Nagy Péter cirkáló egyik testvérhajója, az Admiral Nakhimov ( Kirov-3 ) nagyszervize 2011 végére fejeződik be, ezzel 2012-ben egy újabb atommeghajtású csatacirkáló csatlakozik az orosz felszíni flottához. Átfegyverzés és vadiúj navigációs rendszer a fő csapásirány, de természetesen lesz reaktor feltöltés, és maga a hajótörzs is kap egy kis javító célú barkácsolást. A main weapon system a hírek szerint az Onyx lesz az eddigi Granit/Shipwreck rakéták helyett…
Azért ott se a hadseregre költenek.
http://www.vilaggazdasag.hu/gazdasag/makrogazdasag/jovore-gyorsulhat-az-orosz-gazdasag-332901
http://www.vilaggazdasag.hu/kereses?keres=Orosz&kereses_tipus=2&p=4
http://www.vilaggazdasag.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/putyin-nem-kivetelezunk-a-hazai-cegekkel-330828
http://wwww.szentkoronaradio.com/kulfold/2010_11_11_a-koszovoi-szerbek-orosz-allampolgarsagot-akarnak
http://wwww.szentkoronaradio.com/2010_11_10_orosz-menet
Utolsó írás jól mutatja hogy alapvetően a mostani Putyini kor lehet a legkiegyensúlyozottabb.
Oroszok olyan nép amelynek kell egy vezér.
Ez jelenleg Putyi.
A Franicák és lassan majd a németek azért adnak el oroszoknak haditechnikát hogy vállalataik betörhessenek oda.
Kína nagy felvevő piac mellett ott vannak az oroszok nyersanyaggal és olcsó munkaerővel rendelkeznek.
Ez melyik komolyabb vállalatnak nem kecsegtető kombináció .
http://wwww.szentkoronaradio.com/kulfold/2010_11_09_megujulo-orosz-urprogram
http://wwww.szentkoronaradio.com/kulfold/2010_11_06_oroszorszag-kiemelt-fizetes-kulfoldi-tudosoknak
Ezeket az raktam be hogy Oroszoknál nem egy új szovjet módi járja.
Nem csak a hadsereg kapja az összes pénzt.
Most az oroszok szerintem annyira fegyverkeznek ami ahhoz kell hogy határaik mentén rendet tudjanak tenni.
Külpolitikájuk szokatlanul békés :D
Ha azt nézzük 2000-előtt mi volt nem is rossz :D
ütős kis vas lesz
pont a rakétákkal megpakolt ‘csatahajókra’ gondolva, szerintem ők vették át a dreadnoughtok szerepét, amik úszó tüzérségi platók voltak :)
megnövelt hatótávval, jelentős ütőerővel, de szerintem alapjaiban véve nem tudják megdönteni még az anyahajócsoportok stratégiai előnyét, inkább velük együtt lehet, majd alkalmazni őket, ha az ellen közel kerül a csoporthoz vagy épp valami gond van a repcsikkel, anyahajók, helik adják az anti-submarine-t, kísérők az egyéb támogatást
http://kitekinto.hu/europa/2010/10/13/moszkvat_is_meghoditotta_a_terminator/
Orosz tandem Nyugati szemmel.
http://kitekinto.hu/europa/2010/11/09/medvegyev_befolyasosabb_lett/
Amennyiben nem egy „Pearle Harbour-al ” kezdődik majd a következő nagy engedd el a hajamat, akkor csak flottakötelékekben lehet gondolkodni a saját légifedezeten kívül.
Ami a kulcsmomentum az a műholdas felderítés mivel nenek segítségével elég jól nomon lehet követni a felszíni egységeket. Amit nem lát a nagy szem az a tengó ami lopakodik.
Egy ilyen hajónak mint a PV nem sok esélye lenne egy harcban egyedül.
A véleményem az hogy a következő háborúban az első hetekben ráuszítják a megmaradt flottákat egymásra majd a nagy veszteségek után bemenekülnek a kikötőkbe.
De per pillanat a legveszélesebb felszíni egység a konténer hajó.
„Ütős kis vas lesz. Pont a rakétákkal megpakolt ‘csatahajókra’ gondolva, szerintem ők vették át a dreadnoughtok szerepét, amik úszó tüzérségi platók voltak.”
Ha az Admiral Nakhimov-ra gondolsz, ütősnek ütős lesz, de már messze nem olyan, mint régen. A Kirov osztályt ugyanis CVN Killer-nek hívta a katonai szaksajtó, az oroszok is erre a célra építették őket. A több, mint 550 kilométerről kilőhető Shipwreck rakétákkal komoly esélyük volt megsemmisíteni az általuk célba vett CVN-t, még akár a konvencionális töltetek alkalmazásával is, bár volt hozzá atomfej. Az air wing gépeinek, ugyanis oda-vissza 1100 kilométert kellett repülniük, ráadásul kérdéses, hogy visszaérve megvan-e még a teknő, amire leszállhatnak, az óceán kellős közepén. A kísérőhajók pedig – beleértve a CVBG-hez tartozó SSN tengót is – esélytelen lett volna arra, hogy ilyen távolságból utolérje, és elpusztítsa a cirkálót. Csakhogy a dolgok sokat fejlődtek a ’80-as évek óta, amikor a Kirov osztály készült, ráadásul az új rakétafegyver, az Onyx hatótávolsága kb. fele az eddigi Shipwreck rendszernek, így az Admiral Nakhimovnak ( és előbb-utóbb az átfegyverzett Nagy Péternek is ) sokkal közelebb kell jutnia a célponthoz, mint korábban. Összességében fura madár lesz ezentúl a Kirov osztály, ugyanis a CVBG-k ellen túl kevés, de minden más ellen pedig túl sok lesz. Erőprojekcióra, fitogtatásra viszont kiválóan alkalmas, az Iowa csatahajók kivonása óta ezek a legdemonstratívabb hadihajók a világon. Persze légvédelmi célokra is űberbrutál, mert eszement mennyiségű különböző elhárító rakéta van integrálva a rendszerében, csak az a baj, hogy kb. ugyanezt tudja a HMS Daring, vagy egy Arleigh Burke is, csak a 2 atomreaktor, és 16 ezer tonnás hajótest nélkül is. Hogy valami pozitívat is mondjak a modernizálásról, a Nakhimov kapni fog VLS indítókonténereket is, így végre valahára alkalmas lesz földi célpontok támadására is. Eddig ugyanis annyira az amerikai flottakötelékek elleni támadásra volt kihegyezve a Kirov osztály, hogy kizárólag vízfelszíni és vízfelszín alatti célok ellen bevethető fegyverzet volt rajta. Szárazföldi cél elleni „csapásmérésre” legfeljebb az AK-130 fedélzeti gépágyúkat tudta volna használni. Ami jó kis fegyver, és nagyon nem szeretném, ha seggbe lőnének egy ilyennel, de sem pusztító erőben, sem hatótáv tekintetében nem konkurál finoman szólva az Iowa class ütegeivel. Tehát az új képesség létrehozásával sokat lépnek előre, bár az még nem ismert, hogy milyen surface-to-ground cirkálórakéták kerülnek majd a fedélzetére…
De per pillanat a legveszélesebb felszíni egység a konténer hajó.
???
A több, mint 550 kilométerről kilőhető Shipwreck rakétákkal komoly esélyük volt megsemmisíteni az általuk célba vett CVN-t, még akár a konvencionális töltetek alkalmazásával is, bár volt hozzá atomfej.
Inkább csak kiegészítése volt valaminek. Két tengó, vagy 20 nyamvadt Tu-16/95 vagy Backifre több támadó rakétafegyverzetet visz el, mint a Kirov és elkapni is nehezebb őket.
Az air wing gépeinek, ugyanis oda-vissza 1100 kilométert kellett repülniük, ráadásul kérdéses, hogy visszaérve megvan-e még a teknő, amire leszállhatnak, az óceán kellős közepén.
Akár többet is repülhetnek, viszont nem kell bemásznia a hordozónak a Kirov megsemmisítési zónájába…
A kísérőhajók pedig – beleértve a CVBG-hez tartozó SSN tengót is – esélytelen lett volna arra, hogy ilyen távolságból utolérje, és elpusztítsa a cirkálót.
Utolérje? A tengó sörpöget a CBG előtt. A Kirov fut bele a vadásztengóba, ha nem figyel.
„Ehhez a témához kapcsolódik az a hír is, hogy a Nagy Péter cirkáló egyik testvérhajója, az Admiral Nakhimov ( Kirov-3 ) nagyszervize 2011 végére fejeződik be, ezzel 2012-ben egy újabb atommeghajtású csatacirkáló csatlakozik az orosz felszíni flottához.”
pontosítlak 2011-ben kezdik el az Admiral Nachimov korszerísítését, kapnak rá pénzt az orosz koltségvetésbol . Eddig nem volt rá pénz.
Javaslom az orosz sajtót ilyen témákban (pontosan írnak).
Egyébként ha már a modern fegyvereknél tartunk év végéig átadnak 6 SZU-34 -est(szériás) az orosz légieronek. Jelenleg tesztelés alatt vannak.
Bocsi az offért, de a kedves szerkesztő úrakat kérdezném, hogy az archívumban található képek elérhetőek-e valahol nagyfelbontásban? Hiába néztem ezer+1 military háttérképes oldalt, sehol sincsenek ezekhez fogható képek. :)
Ez jó cikksorozatnak ígérkezik, hogy bemutatja a mai Oroszország fejlettségét és helyreteszi a két tábort.
molni
A konténerhajók =( szállítóhajók) jelentik per pillanat legnagyobb fejtörést a védelem tervezőinek. Abból az okból kifolyólag hogy ezen hajók nagy tömegben gyakran közlekednek a bázisok környékén rendes terhet szállítva azonban egy megszervezett konténeres robotrepülőgépes támadás esetén olyan közel juthatnak, és ráadásúl akár egyidőbn is a legtöbb bázishoz hogy védekezésre szinte esélyt sem adnának.
mollni
Konténerhajó!
Az oroszok megalkották a Klub család kereskedelmi konténerbe integrált változatát külsőre megkülönböztethetetlen egy átlag konténertől(minden belefér egy konténerbe irányítóközpont és 4 klub),ez egy háborúban nem ajánlatos fegyver de első csapás mérésére tökéletes.
Kirov
Soroljatok már országokat amik CVN-t tartanak rendszerben.Az egy Kirov és 3-4(nem tudom pontosan mennyi van rendszerben)Slava önmagában nagyobb ütőerőt képvisel minden felszíni hadiflottánál az amikat leszámítva.
dudi
Kíváncsi vagyok hány csatornás a Kirovok lérak rendszere mert szerintem lazán túl tudják terhelni.
Kuruc71
Mindent túl lehet terhelni csak nem mind1 mennyi géppel.Mert pl a CdG max 30 db Rafale M-je kevés hozzá.Hajóval meg nem nagyon lehet 130km-re (nyugati hajó elleni rakéták hatótávolsága)megközelíteni egy ilyen flottacsoportot.
Amúgy SA-N-20(S-300FN)van(lesz)a Kirovokon azt viszont nem tudom milyen kapacitással rendelkeznek,de biztos nagyobbal mint a szárazföldi változat mert az elektronika helyigényét „semmi” nem korlátozza + még van rajta SA-N-9(Tor M1),SA-N-4 (OSA)és 6db Kashtan CIWS.Annyit tudok,hogy a Kirovon lévő SA-N-9 rendszerek egyszerre 16 célt tudnak támadni.
Nem kell konténerhajóba gondolkodni, egy konténer sok helyen elfér. De rengeteg minden más is elfér egy konténernyi helyen.
Még egy Scud is 11mes…. abból is sok elfér egy konténerhajón….
Egy F-18 elvisz 6 db Harpoon-t és az Orionokra is felfér 6-8 db. A Kirov felderítése nem okoz problémát mivel felszíni egység és valszeg lesz kisugárzáa is. A látóhatáron tudja először megcélozni a közeledő falkát ami több irányból de mégis egy időben fog érkezni ( pont ezt gyakorloták a mostani RIMPAC-en ) Nincs vagy nem sok esélye van ha egy ilyen falkát ráuszítanak.
Hozzá teszem szerintem.
De mondjuk az hogy 20-30 rakéta kelljen egy célponthoz hááát azért az nem semmi.
Scud az pontatlan. Ha nem nuki fejjel használod akkor értelmetlen. Ráadásúl a minimális hatótávolsága nagyobb mint a robotgéppé és a ballisztikus pálya miatt hamarabb deríted is föl.
Szóval csak hátránya van.
de a gumicsónak is veszélyes sött amikor kikötőben van a hajó is kitünően elhet támadni vagy …. beépítesz rá embereket akik felrobbantják a reaktort….
nesztek pár veszélyes. :)
„Ha nem nuki fejjel használod akkor értelmetlen.”
Akkor legyen nuki fej. Van 20fő támaszpont Ausztráliában mind kap egyet. Innen ausztrália védelmi képességeit a 3db müködő tengó adja. Jön Kína, vagy Indonézia. Amit akarsz….
Kuruc71
Még jó,hogy azzal kezdtem,hogy felszíni hadi flotta.Ezért nem is vettem kísérőhajókat tengókat és az egy szem anyahajót a kötelékhez.
„A látóhatáron tudja először megcélozni a közeledő falkát”
Nem értem miért.Már a közeledő repülőkre tüzet tud vetni egy Kirov még mielőtt azok elindíthatnák a Harpoonokat és az biztos,hogy kívül esik a látóhatáron.
mondjuk tapasztalatok alapján jobb lenne ha pár vontatóhajót is raknának arra az egy szem mellé…. persze ez Franciákra is igaz….
„pontosítlak 2011-ben kezdik el az Admiral Nachimov korszerísítését, kapnak rá pénzt az orosz koltségvetésbol . Eddig nem volt rá pénz.
Javaslom az orosz sajtót ilyen témákban (pontosan írnak).”
Ezen ne múljon! Íme:
http://rusnavy.com/news/navy/index.php?ELEMENT_ID=10758
Ez már elég orosz? Itt írják:
„It is expected that Admiral Nakhimov will be recommissioned into Russian Navy in 2012.”
Mellesleg, _NEM_ 2011-ben fogják elkezdeni, már évek óta csinálják, csak eddig kevés volt a ráfordítható pénz. A reaktorokban például idén nyáron cserélték a fűtőelemeket, a radarokat már tavalyelőtt leszerelték róla, és Simbirsk-be vitték, ahol felújítják, és részben újragyártják, stb. A Sevmash egyik dokkjában folyamatosan dolgoznak a Nakhimov-on évek óta, ahogy csordogál egy kis ráfordítható pénz…
dudi
Egy alacsonyan közeledő repgép köteléket sem tud a radar felderíteni túl korán. A kötelék is alacsonyan közelít és indítja a rakétákat ( robotgépeket )
„Nem értem miért.Már a közeledő repülőkre tüzet tud vetni egy Kirov még mielőtt azok elindíthatnák a Harpoonokat és az biztos,hogy kívül esik a látóhatáron.”
hirtelen rápillantottam egy exocetre 180kmet ír wiki. Ha nincs fent vmi AEW nem indít a Kirov semmit. De ha fent van is majd a 2D vezet célra rakétát.
De legyen inkább ez is konténerhajó. Elővesz 200 pici Kníai/tenorista/felbérelt gonosz a 200 Spiket, hogy zsidózni is lehessen és durr. Aztán elővesz még 200at és megint durr. Mire kilövik konténerhajót, már 400 lyuk van a Kirov, CVN vagy amit akartok azon. ájj
„hirtelen rápillantottam egy exocetre 180kmet”
Felszíni egységről,az nem a Repülőről indítható változat hatótávja?
Sziasztok!
Nem pont ide tartozik, de talán érdekes.
A minap volt egy műsor , amiben a kábítószer csempészek által épített
üvegszálas miniteagókról volt szó! Nem emlékszem pontosan az adatokra, de kb a lényeg: 100-200ezer dollárból megépítik. 2-3 fő kezeli. 5-20-tonna közötti a teherbírásuk. hatótávolságuk 500-tól felfelé.
A tengók lényege, hogy diesel motorosak. A víz felszínén csak egy kb vödörnyi. fekete ablakos kupola látszik ki. A partiőrség saját bevallása szerint is szinte felderíthetetlenek!!! Csak ha 50-100 méterre elhalad mellettük egy járőr, és kiszúrják a kupolát, vagy megérzik a kábítószer szagát, akkor fogják őket csak el.
A film végén egy elég erős utalást tettek, hogy mi lesz ha egyszer nem kábítószerrel rakják meg az egyik kicsi tengót, hanem pl nukival.
10-ből 9 átcsúszik. Ami fennakad, az is a part közelében.
A nuki államokba való bejuttatása ma sem lenne probléma mert akkora a forgalom a kikötőkben hogy lehetetlen mindent átvizsgálni. Ha jól emlékszem szúrópróba meg kockázatelemzés által az össz konténerek 4% át ellenörzik.
96% meg megy minden ellenörzés nélkül.
kuruc: Sugárzás alapján elég jól lehet szűrni. Volt is ebből botrány a Magyar-Ukrán határon amikor az egyik vagonnál becsipogott a rendszer….
dudi: tök8. 130 is bőven elég. Nem enhéz kiszámolni a föld átmérője adott. :)
dudi: ha nicns kedved számolni Cifu forumába lett linkelve egy táblázat pár hete ahol szépen ki van számolva milyen magasság esetén mekkora távolságban zavar be….
Sugárzás ?
Persze ha Csernobil környéki faárút akartak behozni vagy minden árnyékolás nélkül egyébb anyagot akkor igen. Nekem még volt alkalmam a saját szememmel is látni sugárfertőzött faárút ( fűrészárú ) amely a sötétben fluoreszkált.
Azonban ha profi a csapat akkor egy konténerbe olyan árnyékolát csinálnak hogy csak na. Azt nem mutatod ki műszerrel csak ha megröntgenezed vagy maradt rajta felületi szenyeződés.
fade
Hol van ez a Cifu féle fórum ?
Fade
Kuruc71 ide keverte a légierőt ,holott én felszíni egységekről beszéltem.Ez esetben viszont nagyon nem mind1,hogy 300km-ről állsz neki lövöldözni vagy 130-ról.
Hiába néztem ezer+1 military háttérképes oldalt, sehol sincsenek ezekhez fogható képek. :)
http://www.visualintel.net/
Biztos? :)
http://www.mediafire.com/?wyzhyddgjmt
A konténerhajók =( szállítóhajók) jelentik per pillanat legnagyobb fejtörést a védelem tervezőinek. Abból az okból kifolyólag hogy ezen hajók nagy tömegben gyakran közlekednek a bázisok környékén rendes terhet szállítva azonban egy megszervezett konténeres robotrepülőgépes támadás esetén olyan közel juthatnak, és ráadásúl akár egyidőbn is a legtöbb bázishoz hogy védekezésre szinte esélyt sem adnának.
Azért picit vicces, hogy eddig megmutatták a rendszert, hogy aki akarja megveheti. Te megy úgy számolsz, hogy már ilyen rohangál mindenütt. Olyan 10 év múlva esetleg, de az is lehet, hogy soha…
molni
Az igen valószínű,hogy még nem nagyon van belőle de azt nem hiszem,hogy egy megrendelés esetén 10 év kéne a nagyszámú rendszeresítésig.Egy századnyi vadászbombázót nem tart eddig a kiválasztástól(a trend végétől) a hadrafoghatóságig eljuttatni.Szerintem semmivel nem bonyolultabb rendszerbe állítani egy ilyen rendszert mint egy légvédelmi komplexumot az meg nem 10 év finoman szólva.
Aki ilyet vesz az nem köti a nyilvánosság orrára érthető okokból.
Az csak egy rendszer molni. A kínaiak maguk is képesek beaplikálni a meglévő robotgépeiket egy konténerbe. Ez nem egy nagy kunszt.
Kábé annyit gondot jelent a kínaiaknak mint anno 41-ben a japánoknak Pearle sekély „torpedóvetésre alkalmatlan ” vize.
Megoldották. Egyszerűen primitíven, és ami fontos hogy működött.
Cirka itt is ilyen technikai erőkifejtésre van szükség hogy a konténerekbe belerakd a meglévő eszközöket.
@dudi
Kb. egy éve volt az első fotó a rendszerről. A jelek szerint senkinek nem kellett eddig…
Ez nem egy nagy kunszt.
Ez elég meredek kijelentés volt szerintem.
Azért egy dolgot ne hagyjatok ki a számításból konténerhajó ügyben: az egyes országok, elsősorban a nagyhatalmak katonai felderítését! Ahogy a régi vicc mondta, a „Ki tud többet a Szovjetunióról” vetélkedőt is a CIA nyerte meg, fölényesen… :-)) Vagyis nagy valószínűséggel már az eladás pillanatában tudni fogják, hogy ki rendelt ilyen cuccot, ki a megbízó, mikor és hogyan fogják leszállítani, mi kerül a konténerekbe, melyik ország lehet a potenciális célpont, stb. Aztán ezen információk birtokában, ezer konténerszállító hajó közül is kikapják az óceánon, és ugyanúgy elbánnak velük, ahogy a szomáliai kalózokkal szoktak a manapság. Vagy esetleg egy „véletlen baleset” következtében már a kikötőben elsűllyed, mint anno a Rainbow Warrior a francia titkosszolgálat ténykedésének jóvoltából…
molni
Tényleg nem régi a rendszer.Gondolj bele,ha te ilyet akarsz venni az a nagyérdemű tudtára hozod vagy megpróbálod titokban tartani.
Ha nem fog elterjedni szerintem annak a Klub nem épp baráti ára lesz az ok(ilyen rendszert nem olyan állam vásárol aki nem engedheti meg magának egy vagy több korszerű fregatt vagy romboló beszerzését).
kuruc: adj egy email címet
A medvés-grúzos-macis-déloszétos karikatúra qrva jó!! Majdnem leestem a székről a röhögéstől :)))
Kina azt csinal otthon, amit akar. Nem hiszem, hogy a CIA olyan eros lenne kinaban. Feltunoek a 2 meteres neger ugynokok :)
Siman lehet, hogy mar van nekik sajat verzio.
Cifu foruma mi? Johet privatba is. Emailem ugyanaz mint az usernevem, csak kukac fbi.hu a vege :)
Fade
g o a u s s i hernyó g m a i l c o m
„Ez nem egy nagy kunszt.
Ez elég meredek kijelentés volt szerintem. ”
molni
Mérnökként gondold végig következőket
Van egy működő rendszered. Egy minden területre kiterjedő működő rendszered. A feladatod annyi hogy aplikálsz köré egy álcázó és indítórendszert, valamint ellátod navigációs bázisadatokkal.
Ráadásúl a rendszer egyszer használatos így nagyon nem is kell szórakozni vele.
szerintem ha elszakadna a cérna és kitörne 2 nagyhatalom közt egy konfliktus, akkor elsőként levadásznák egymás műholdjait és persze egymás kereskedelmi flottáját is irtanák ahol csak érnék
Igen ez a műholdvadászás nagyon kívánatos lenne. Kérdés hogyan tudná ezt megtenni
USA
Orosz o
Kína
Technikailag ez hogyan kivitelezhető ?
Van egy működő rendszered. Egy minden területre kiterjedő működő rendszered. A feladatod annyi hogy aplikálsz köré egy álcázó és indítórendszert, valamint ellátod navigációs bázisadatokkal.
Aha. Ami egy célhajóra lett telepítve, célezközként. Na, ezt onnan ki kell szakítani és egyéb kapcsolódó fő rendszerek nélkül üzemeltetni. Ne feledd arról az országról van szó, ahol az R-73 integráció a Szu-27-ben 3 évet csúszott. Egy nyamvadt légiharc rakétáról beszélek…
szerintem ha elszakadna a cérna és kitörne 2 nagyhatalom közt egy konfliktus, akkor elsőként levadásznák egymás műholdjait
Ahhoz picit sok van. Milyen műholdakat? A GPS holdak pl. elérhetetlen magasságban vannak…
„Aha. Ami egy célhajóra lett telepítve, célezközként. Na, ezt onnan ki kell szakítani és egyéb kapcsolódó fő rendszerek nélkül üzemeltetni. Ne feledd arról az országról van szó, ahol az R-73 integráció a Szu-27-ben 3 évet csúszott. Egy nyamvadt légiharc rakétáról beszélek… ”
Egy légiharc rakéta repfedélzeti integrálása illetve egy működő rendszer „dobozolása” között szerintem hatalmas különbség van.
Nem akarok abba a hibába esni mint az USA katonái anno 1940-41 ben amikor az ellenséget a várható ellenséget le ” törpe szódásüveg szemüveges emberkézték” . A kínaiak rohamosan fejlódnek, és a lebecsülésük autómatikusan vezetne a vereséghez .
Műholdak.
Szerintem a com és nav műholdak is fontos célpontok de első körben az alacsonyabb pályán keringő felderítő holdak az igazán fontosak. Ezek meg alacsonyan keringenek és könnyebben elérhetők is.
moni
Arról az országról beszélsz ami önállóan fejleszt 5.gen gépet,AESA radart stb.Egyébként valaki tudja mi volt az oka a csúszásnak(R-73 integrálás)?
„Na, ezt onnan ki kell szakítani és egyéb kapcsolódó fő rendszerek nélkül üzemeltetni.Ne feledd arról az országról van szó, ahol az R-73 integráció a Szu-27-ben 3 évet csúszott.”
Ezt meg nem igazán értem,hisz megcsinálták.
Egyébként valaki tudja mi volt az oka a csúszásnak(R-73 integrálás)?
Nem tök mindegy?
Arról az országról beszélsz ami önállóan fejleszt 5.gen gépet,AESA radart stb
Hát öcsém, egy kb. 200 millós országtól, ami a világ egyik militarista államának utója inkább ciki lenne, ha ez nem menne. Svédország 10
Ezt meg nem igazán értem,hisz megcsinálták.
Igen, 3 év csúszás + x év fejlesztés után. Ezzel azt akartam mondani, hogy látszólag egyszerűnek látszó feladatok nem azok, Kuruc71 állításával ellentétben…
Bakker, elment az előző pontsz véletelnül…
Szóval a vége. Svédország 10 milliós és némi külföldi segítéggel összerakott egy magasabb színvonalú gépet, mint az oroszok.
Az, hogy a PAK-FA 5. gen vagy nem, azt inkább ne firtassuk. Jelen állapotában egy protó gép, tehát nem raktak összes semmit. A kompresszorlapátok továbbra is látszanak, stb…
„Nem tök mindegy?”
Nem mert engem érdekel.
„Jelen állapotában egy protó gép, tehát nem raktak összes semmit.”
Még csak proto de mondj másik olyan országot akinek van repképes ugyan ilyenje amik és ezzel véget is ért a lista.
USA. Technikailag képes lenne európai összefogással több ország megcsinálni és Japán is. Miért nem teszik? Pénz, és igény sincs rá, más megoldást képzeltek el. Európában nak még a mostani 4++ gépeket is elégnek tartják, Japán meg inkább venni akart potensebbet a hazainál.
Kína,oroszok,amerikai is képesek a műholdak megsemmisítésére, repülőgépről indítható anti-műhold rakéták vannak erre, de vannak szárazföldi telepítésű verziók is, így az optikai felderítés feladata „visszasüllyedne” a konvencionális szintre.
Szerintem az oroszokba már tanultak a múltból és nem fogják a véletlenre bízni a honvédelmet, kaptak elég nagy pofonokat a múltban, úgy mint a kínaiak.
elméletben e 3 országnak megvan a megfelelő rakétatechnikája a magasabb pályán lévő műholdak elfogásához is, bár ezek előkészítése,legyártása sok-sok tízmilliárd dollárba kerülnek, valószínű, hogy vannak tervek vagy már kézzelfogható eredmények is valamelyik vagy akár mindegyik oldalon erre a feladatra.