|

Repülőmúzeumok Csehországban

Legutóbbi – lengyelországi múzeumokat bemutató írása után Monox nevű olvasónk most Csehországba kalauzol el bennünket

Praga-Kbely múzeum bejárata

Praga-Kbely múzeum bejárata

Csehországban igazán öröm a repüléssel foglalkozni. Nemcsak azért mert velünk ellentétben itt is nemzeti ügy a repülés, hanem mert az elmúlt évtizedekben nagyon komoly tapasztalatok gyűltek össze nemcsak a repülés, hanem a repülőgép építés terén is. Bátran kijelenthető, hogy a keleti repülőtechnikáról sehol a világban nem jelent meg annyi publikáció, mint az egykor Csehszlovákiában és annak nyugati utódállamában. Csehország nemcsak abban a szerencsés helyzetben van, hogy a Varsói szerződés idején a licenszek megszerzésével meg tudta alapozni repülőiparát, hanem jelentős tudásanyagával kiváló saját fejlesztésű repülőgépeket is adott a katonai repülésnek, ami a gyártásba vétel után 40-50 évvel a világ számos pontján még mindig igen nagy népszerűségnek örvend, kiváló tulajdonságainak köszönhetően. A sikertörténetbe az is beletartozik, hogy a keleti-éra megszűnésével sikeresen nyitottak a nyugati típusok felé, olyan sikerrel üzemeltetve azt, amiről ma is sokan csak álmodoznak.

Csehszlovákiában már akkor léteztek nyílt repülőmúzeumok, amikor Kelet-Európában csak előzetes átvilágítás után jó előre leszervezett időpontban és ideig kis létszámú csoportokban volt erre lehetőség. Ennek is köszönhető, hogy sokan itt látták életükben először azokat a madarakat testközelből, amit máshol legfeljebb csak a levegőben láthattak. A rengeteg megjelentetett fotó, rajz, adat és makett dömping kezdett túlnyúlni a határokon és lassan eljött az idő, hogy aki igazán kíváncsi volt a katonai repülésre, az végre pontosan azt láthatta és érezhette amit ez a technika igazán jelentett.

Szerencsés helyzetben van az, aki Csehország repülési gyűjteményeit kívánja látni. Lengyel társaival ellentétben Csehországban mindössze négy önálló gyűjtemény létezik, de mindegyik tartogat valami igazán egyedit, ami különlegessé teszi a látogatás feelingjét, örökre emlékezetessé téve mindezt. Ezzel együtt, ha valaki rászánja magát, 2 nap alatt bejárhatja mind a négyet anélkül, hogy kapkodnia kellene.

Magyarország felől autózva átlépve a Cseh határt, attól 72km-re fekszik Brno (magyarul: Brünn) városa. A város messziről látható színes panelház-halmazán teljesen át kell verekednie magát annak aki meg kívánja tekinteni az első állandó gyűjteményt: A Brno-i Technika Múzeumot.

Brno Technika Museum

Pontos címe: Purkyňova 105, 612 00 Brno
Honlap: www.technicalmuseum.cz
Nyitva: K-V: 9-17 óráig
Belépőjegy ára: 80Kcs
GPS: É:49°13’40.01″ K:16°34’54.31″ (Parkoló)

A teljes megosztott fotóanyag a múzeumról itt érhető el: Brno

A múzeum anyaga felülnézetből

A múzeum anyaga felülnézetből

A múzeum épületeiben csak kevés repüléssel kapcsolatos relikviát látni, de mindenképpen érdemes a három emelet magas központi bemutatótermet megemlíteni, melynek mennyezetéről egy Zlin Z-526A és egy Moravan Otrokovice HC-102 típusú autógíró van középmagasságig felfüggesztve. Nagyon ötletes megoldás, hiszen a helységet körbevevő több emeletet átszelő lépcsőkről gyönyörűen rálátni felülről a két makulátlan, minden sérüléstő és portól mentes repülőszerkezetre és ezáltal nagyon életszerűvé válik a repülés élménye. Térben lehet látni és érezni a repülőgépeket és ez nagyon nagy élmény egy sima múzeumi gyűjteményhez szokott repülést szertő embernek!
Az intézmény hátsó területén a szabad ég alatt tárolják a Csehszlovák légerő gerincét alkotó öt, sugárhajtóműves vadászrepülőgépet, mely közül igazán figyelemreméltó az 1003-as oldalszámú Szu-25K éppúgy mint a mellette álló 3402 oldalszámú Szu-22M4-es gépek utóbbi ráadásul majdnem teljes harci díszben! Igazán jól demonstrálja a kiállított gép a típus tűzerejét, már ami a felfüggesztett UB-32 rakétablokkokat és az SPPU-22 es gépágyúkonténert illeti, de sokat elárul a gép törzse alatt lévő osztott fegyver függesztési pontokon lévő MBD3-U6-68 típusú hatzáras bombatartó, amelyekre ugyan nem volt bomba felfüggesztve, de a gép már így is igazán harcias benyomást kelt. Egyedül a félszárnyak alatti pilonokra rögzíthető R-60-as légihar rakéták hiányoztak a típusról.
A gépen sajnos nyomot hagyott az évek óta szabad levegőn álldogálás, mert bár a gép tisztának és gondozott, a festése a jól ismert, zöld/barna/homokbarna színekről már szinte egységes barnás-rózsaszínűre fakult kissé furcsává téve az összképet. Ugyanez mondható el a Sz-25-ösröl is ezzel együtt is kissé leraboltnak tűnik. A legzavaróbb hiányossága a függőleges vezérsík tetejéről hiányzó kommunikációs antenna, ami miatt a vezérsík kb. egyharmaddal alacsonyabb a megszokottnál. A repülőgép szárnyán lévő 2×5 felfüggesztési pontból több hiányzik, ráadásul némelyiken roncsolódás nyomai láthatóak. Nem tesz igazán jó benyomást, hogy szemből nézve lyukas a gép, mert a hajtóművek sincsenek benne. A gép a kerekein áll, de nem a gumin, hanem a futószárak alá egymásra tettek jó sok falapot és arra támaszkodik fel a gép. Kissé zavaró mindkét gépnél hogy alájuk van rakva a saját vontatórúdjuk, amit néhol igencsak benőtt a gaz, nehézzé téve a gépek aljának fotózását. Ennek ellenére olajfolyások és más esztétikai hiányosságok nincsenek a gépen, ugyanez igaz a kabinokra is, amik szintén szépen rendben vannak tartva és hiánytalanok. Külön örülök, hogy szépen látható még mindig az egykori Szu-25-ös század jelvénye a bal beömlőn.

A hányatott sorsú Szu-25-ös. A függőleges vezérsík harmada hiányzik.

A hányatott sorsú Szu-25-ös. A függőleges vezérsík harmada hiányzik.

A múzeum másik 3 gépe igazából nem tartogat különlegességet. Az igazi nagy szerelmem tárgya a MiG-21MF a ligetben kapott helyet és sajnos leginkább az elhanyagoltságával maradt emlékezetes. Nehéz a helyzete, mert a sima egyszínű szürke színen mindenféle kosz, folyás és kopás messziről kiabál. Az 5612-es gépen ezen felül tisztán látszik hogy két alkalommal festettek rá oldalszámot, mindezt úgy hogy nem sikerült teljesen lemosni az előzőt….A képet árnyalja, hogy néhány lemez is hiányzik a gépről, viszont a kabin és a kabintető makulátlan, az ülés viszont igen elhasználtnak tűnik.
A mellette álló 2404-es oldalszámú L-29-es teljes egészében a jól megszokott képét hozza, a lemezszínű gép kissé kopott jelzéseket hord, ezt leszámítva semmiben nem különbözik a már jól megszokott konfigurációtól.

MiG-21MF

MiG-21MF

Szót kell ejteni a gyűjtemény ötödik tagjáról, a nálunk nem rendszeresített MiG-19S gépről is. A gép jól megkülönböztethető későbbi változatoktól a hagyományos, lokátor elemeket még nem tartalmazó szívócsatornáról és annak alján lévő tűszerű pitotcsőröl. Nem mellesleg ez a géptípus teljes egészében támadó repülőgépnek lett kitalálva és megépítve, a nálunk is rendszeresített elfogóvadász szerepkört csak később kapta meg – de mint kiderült jobb lett volna, ha a suszter a kaptafánál marad…
Impozáns látványt nyúlt a szárnyak tövében lévő 30mm-es NR-30-as gépágyú, valamint csak a Cseh gépeken rendszeresített nyolc rakétás UB konténer, ami igazi érdekessége, hogy a felfüggesztése egyetlen pontról indul hátrafelé és erre függesztik magát a konténert, ezen a gépen egy párat. Lehetőség volt, hogy a póttankok helyére is rakétakonténereket függeszenek, de a Múzeumban a gyakrabban használt konfigurációt láthatjuk.

Múzeum a város szélén :-) - MiG-19S

Múzeum a város szélén :-) - MiG-19S

A Brünni Technikai Múzeumban legelsősorban háztartásban használatos eszközök technikai fejlődését követhetjük nyomon, sok múlt századbéli használati eszköz, különböző gépek és sok katonai vonatkozású dolog helyet kapott. A 30 év felettiek biztosan nagyon fogják élvezni a múzeumlátogatást és nosztalgikus érzésekkel fogják szemlélni az olyan korabeli mindennapi életre jellemző használati cikkeket, mint pl. Skoda autókat vagy televíziókat, amelyeken ráadásul korabeli adások, reklámok mennek!

Mindent összevetve, nagyon ajánlom a Múzeum meglátogatását, mindenféle korosztálytól, kortól és nemtől függetlenül. Igazi tartalmas kikapcsolódás gyűjtőknek és laikusoknak egyaránt egy jó hangulatú egész napos program lehet a belépőjegy jutalma!

A múzeumból továbbindulva ÉK irányba mintegy 40 KM megtétele után érkezhetünk egy kisvárosba, amelyen át kell hajtanunk és a településtábla után pár km-re érkezünk meg következő úticélunkhoz: a Vyškov Repülési Múzeumba.

Vyškov

Honlap: www.lhs-vyskov.cz/index.html
Nyitva: Július – Augusztus: minden nap: 9-17 óráig, Ápr, Máj, Jún, Szept, Okt: csak hétvégén, 9-17-ig.
Belépőjegy ára: 50Kcs
GPS: É:49°18’15.08″ K:17°01’25.78″ (Parkoló)

A teljes megosztott fotóanyag itt érhető el: Vyškov

A Szu-25-ös számos repülőnap sztárja volt

A Szu-25-ös számos repülőnap sztárja volt

Ez a gyűjtemény egy igazi gyöngyszeme a keleti repülőtechnika szerelmeseinek! A városi repülőtér melletti területen kapott helyet a gyűjtemény, amely őrzi magán az egykori Csehszlovákia szocialista vonásait, lepusztult épületei 2007-es ott jártunkkor omladoztak, de a nagyon sok, leginkább cigányputrira emlékeztető épületében számos, nagyon érdekes relikviának biztosít helyet. Ebben az időben a bejárat mellett a 9820-as MiG-23BN igencsak megfakult színű törzs-orr része fogadta a látogatókat. Semmi más nem látható belőle: se törzshátsó, sem szárnyak, semmi. Mint egy köszönőszobor, természetesen itt is makulátlan kabinbelsővel.

Körbepillantva már érzékelhető, hogy jó helyre érkeztünk, hiszen a hátsó szekción kívül a múzeum teljes anyaga belátható. Ebből a perspektívában majdnem szemből látható a múzeum igazi különlegessége a Fairfordot is megjárt és ott világhírnevet szerzett 9013-as oldalszámú Szu-25K repülőgép. A rendkívül látványos egyedi terepmintás gép függőleges vezérsíkján még tisztán kivehető a típus sajátja, a béka, amint egy nagy kalapáccsal tankot üt. A festés sajnos eléggé elhasznált, de még mindig jobb állapotban van, mint a legtöbb hazai repülőgépünk. Impozáns látványt nyújtanak a mellette elhelyezett különféle alváltozatú Szu-7-es gépek. A terepszínű madarak különböző állapotban vannak, a 6427 BKL változatú gép szinte újnak tűnt, a 6511-es társa már egy kissé kopottas volt, éppúgy mint a mellette álló 1016-os kétüléses változat. Sajnos a negyedik társuk, a 1015-ös szintén kétüléses borzalmas állapotban található, a törzshátsón már csak mutatóban van festék, de a gép többi része is igen koszos és kopott… A Szu-7-esek sorát egy igazi különlegesség egy eredeti Szovjet, korai B változatú gépe zárja. Az egyedüliként kályhaezüst gép nagyon szép állapotban van!
A sor mögött szintén katonás sorrendben sorakoznak az egykori Csehszlovák légierő fő típusa: a Mig-21-esek.

MiG-21R

MiG-21R

A sorban megtalálható az F-13 és PF verzió két példánya egy további MF és R változat valamint egy kisgerincű korai U típus. A MiG-21R törővégén található berendezés vélhetően nem erről a gépről származik és és kissé érdekessé teszi a képet az is, hogy a gépre K-13-as légiharc rakétákat függesztettek. miközben a törzs alatt D-pod, mellette pedig R-pod látható. Mellettük állnak a MiG-23-as gépek, sorrendben egy BN (5734) egy MF (7183) és egy ML (3304). Ottlétemkor a gépek bakon álltak és lehetőség van arra, hogy a gépek kabinját megszemléljék. A gépek nincsenek felfegyverezve, de több részegység (tartály, vonóvilla, inditósín) a gépek körül volt katonás rendben fogadva a látogatókat. A gépek korukhoz mérten nagyon szép állapotban vannak, kopásnak, sérülésnek nincs látható nyoma, az egymás melletti elhelyezés pedig kifejezetten harcias megjelenést képvisel! A gyűjteményben látható egy további Mig-23MF részlet is a 3645-ös gép levágott orr-része a földön tárolva nyújt lehetőséget arra, hogy a gyönyörű állapotú kabinnal megismerkedjünk, a gép mögött pedig az egykori gép vízszintes vezérsíkjai és néhány más alkatrésze látható. Ugyancsak van itt egy Mig-21MF kabinmetszet is. Ezen a területen kissé rendezetlenül, ömlesztve láthatunk számos kisebb repüléshez kapcsolódó anyagot, startrakétáktól szedve a hajtóműveken, kabinmetszeteken át mindent. A hátsó kerítésnél a fűben tárolva a MiG-29 típushoz rendszeresített fegyverzetet és azok felfüggesztései láthatóak.

MiG-23ML

MiG-23ML

Egy érdekes “lelet” is itt kapott helyet a múzeumban: 4 db IL-10-es repülőgép maradványa látható itt, szinte csak a kabinrész ismerhető fel. A gépeket állítólag valamikor régen elásták, és csak nemrég vették ki őket a föld alól. Állapotunk nagyon hasonló a mi Balatonból kiemelt IL-2 gépünkéhez.

A gyűjtemény hátsó részében 2-2 db Mi-1, Mi-4 és Mi-8-as várja a látogatókat, közéjük pedig egy polgári lajstromú Mi-2-es is bekerült. A 4005-ös Mi-1-es restaurálásával nemrég végezhettek, a festése makulátlan csillogása éles kontrasztot mutatott a mellette álló párjával. Szokatlan benyomást kelt a 4139-es Mi-4-es a kétszínű de csaknem teljesen fekete festése is, amit tetőz a gép oldalaira szerelt 2×4-es rakétaindító csövek látványa is. Ismeretlen oldalszámú, igencsak rossz állapotú párja kicsit arrébb áll tőle, néhány hadsereg-béli Tatra teherautó társaságában. Az egymás mellett álló Mi-8-as helikopterek is kissé felemás képet mutatnak. Magyarként jól eső érzés volt a gépek festését megpillantani, hiszen a PG-ből és a magyar gépekről már jól ismert homokbarna/zöld/kék kombináció köszönt vissza. Ez az öröm csak néhány pillanatig tartott, főleg amikor az első gépnek a származását próbáltam kideríteni. A helikopter valamikori tulajdonosi viszonya arra enged következetni, hogy ex-NDK-s géppel állok szemben, mert a törzs vonatkozó részén még látható számmaradványok alakja, színe és mérete erre enged következtetni. Az az első pillanatra nyilvánvaló, hogy a farokkúp nem a gép sajátja, de a kinézetére sajnos nincs mentség. Valamikori jelzéseket téglavörös színnel kenték le, majd erre került az OK-FXE polgári lajstrom, amit fehér spray-vel fújtak le, miközben az igencsak elfolyt és semmit nem takart. A helikopter oldala is hasonló képet mutat, az NDK felségjelének helyén piros festék látható, majd a vélhetően a BundesWher állományából is törölt gép jelzéseit szintén hasonlónak tartott színekkel fújták le, ami szintén nem takart semmit… A szívem vérzett érte! Érdekesség, hogy a beszálló ajtó oldalára egyénileg kialakítottak egy kb. 30×30-as plexivel fedett négyzetet. Pontos szerepe ismeretlen, bár voltak ötleteim a felhasználását illetően. A másik gép, szerencsére sokkal jobb állapotban maradt meg. A 0818-as gép hajtóműterének oldalán kissé megkopva látható a Mentőszolgálatok keresztes-kígyós jelképe és az első pilóta oldalablaka alatt számos vörös kereszt felfestése a bizonyíték, hogy a gép sok ilyen akcióban vett részt. Mindennek fényében kissé bizarr az, hogy a gép fegyverzet felfüggesztőire felrakták a 2×2 UB-16-os rakétakonténereket teljes javadalmazással…

Magyar színek, cseh felségejellel - Mi-8T

Magyar színek, cseh felségejellel - Mi-8T

A terület ezen a részén jórészt inkább csak a Csehszlovákia által gyártott autók szinte mindegyikével találkozhatunk, de végigsétálva közöttük igencsak nosztalgikus érzés tölti el a mai 30-on túli generációt. Itt találhatjuk meg a szintén elcsúfított 1323-as MiG-19S gépet valamint egy eléggé elgyötört állapotú MiG-21F-13-ast, valamint néhány MiG-21-es szárnyat. A kapu felé visszaindulva ismét érdekes részéhez érünk a gyűjteménynek, itt következnek a nagyvasak. Mindez két lemezszínű IL-14-esből és egy IL-28-asból áll, állapotuk kielégítő. Előbbi gépek utastere látogatható. Az IL-28-ast a törővégre szerelt póttartály teszi érdekessé. Előttük két azonos, leginkább civil festésűnek tűnő L-39-es álldogál, de a katonai lajstrom, valamint a felfestett századjelvény egyértelművé teszi, hogy katonai célvontató repülőgépekkel állunk szemben. Mögöttük a légi célként szolgáló vontatmányt is megtekinthetjük. A terület szélén álldogált az akkor a szárnyaitól megfosztott 0303-as számú L-29 Delfin valamint a kiállítás egyetlen MiG-15-ös gépe. A 3912-es gépen is nyomokat hagyott már az idő, de még tisztán kivehető volt a gép orrára festett lovacskás századjelvény, amit később a pardubicei Szu-25-ös beömlőire is felkerült.

Helikopterek a múzeumban

Helikopterek a múzeumban

Mindent összevetve nagyon ajánlom mindenkinek a vyskovi múzeum megtekintését, kicsiknek, nagyoknak és megszállottaknak egyaránt. Megközelítése egyszerű, gyakorlatilag mindvégig autópálya köti össze Magyarországgal és a belépő összege is barátságos. Sietni kell annak aki rászánja az időt, mert idén már csak ebben a hónapban van nyitva és ekkor is csak hétvégén.

Vyskovnál autóba szállva tovább megyünk az E65-ös autópályán és 245 km megtétele után Prágát átszelve megérkezünk a repülés egyik világhírű szentélyébe: a Kbely városrészben lévő repülőgép múzeumhoz.

Praga-Kbely

Pontos címe: Mladoboleslavská ulica … , Prague 9 – Kbely, 197 00
Honlap: http://www.vhu.cz/en/stranka/letecke-muzeum/
Nyitva: Május-október: K-v: 9-18 óráig
Belépőjegy ára: Elvileg 30 KCS, szerintem nincs már…
GPS: É:50°07’35.48″ K:14°32’11.15″ (A szemközti épületek között kijelölt parkoló)

A teljes megosztott fotóanyag itt érhető el: Praga

A múzeum tiltott zónája

A múzeum tiltott zónája

Pontosan tudhatjuk, hogy megérkeztünk, hiszen a hosszú főútvonal mellett a bejáratnál egy emelvényre szerelt MiG-21F-13-as látható, már jó messziről. Az egykor 0212-es oldalszámot viselő gépre a múzeum logója és kiírása van festve. Néhány perc séta a parkolótól és már be is értünk, de én hiába kerestem több alkalommal is a pénztárat, szerintem nem kérnek pénzt a belépőért. Rögtön előttünk egy szép tábla mutatja be vázlatszerűen a területet számozással jelölve, mit hol találunk.

Nyugodtan kijelenthetem, hogy Kbelyben nagyon szépen megtervezve mutatják be a különböző korok repülőtechnikáit, sok esetben elképesztően apró részletekre is odafigyelve. Máshol teljesen szokatlan módon a technikatörténet már egészen 1914-től kezdődik és külön hangárokban tárolva az 1. és a 2. világháború technikáját, nem feledve a két világégés közötti időszakot éppúgy, mint a 40′-es és 50′-es évek éráját, a szocialista korszakot, valamint a jelenkori repülésének relikviáit, miután az elmúlt 20 év is szép számmal adott a múzeumnak ilyet.
A magam részéről kissé nehezen igazodok el a világháborúkat megelőző időszakokon, ezért csak annyit tudok mondani, hogy ezt a korszakot bemutató hangárban gyönyörűen restaurált, v. reprodukált gépek vannak, a megjelenítéskor teljes korhűségre törekedtek, a repülőgépeket kiszolgáló eszközök és az azt körülvevő panoptikumok teljes egészében visszaadják azt a 100 évvel ezelőtti hangulatot, ami a képekről és a korabeli filmekről mindannyian nagyon jól ismerünk. Ez a hangár a legújabban nyitott, az egyedüli ami a kaputól balra, már az egykori repülőtéren belül található, éppen ezért egy magas kerítés mellett kell végigmennünk aminek a másik oldalán a Prága-Kbely repülőtér Jurassic-Parkja található, számos érdekességgel.
Fényképezni nem nagyon lehet, miután tilos és a teremőrök ezt nagyon a szívükön viselik, valaki ugyanis mindig figyeli, hogy ki, mit csinál ezen a szakaszon és eléggé hisztissé válnak, ha nem azt látják amit szeretnének. Más kérdés, hogy a gépek placca külön is körbe van kerítve és le van hálózva éppen ezért ebből a perspektívából értelme sincs az erőlködésnek. Pedig a teljes Csehszlovák repülőarzenálon kívül is van bent egy-két érdekes dolog, pl. L-39 Albatrosz Orosz csillaggal, vagy például a 8-as hangár mögül erre a területre vontatott igencsak rossz állapotban lévő Szu-7-es, amiről azok a hírek járják, hogy egy hazánk egyik MiG-29-eséért cserébe készíthetik a helyét Szolnokon….

A II. világégést érintő technikákat már egy újabb hangárban találjuk, hellyel-közzel egy helyen van minden, bár a korszakot érintő helyi gyártású gépek másik hangárban lettek elhelyezve. A korszakot fémjelző típusok szinte mindegyike itt van, kezdve az IL-2-estől a Spitfire-ön át a La-7-ig, de megtalálhatjuk itt a S-92-est (a ME-262 helyi lincensze) éppúgy mint a ME-109-es alapján helyben gyártott CS-199 és S-199-eseket is, mindezt tető alatt, gyönyörűen rendben tartott állapotban! Minden gépre nem térhetek ki részletesen, de aki valaha is foglakozott makettezéssel, ezen belül a Cseh KP által gyártott gépekkel, azok itt meg fogják találni az eredeti példányán mindegyik általuk kiadott makettnak!

Szu-7-es a 60-as évek potens típusa volt

Szu-7-es a 60-as évek potens típusa volt

Ma már egy külön hangár van a háború utáni, de még a 40′-es években tervezett és szériában gyártott gépeknek, ezek egyike a már említett S-92-es, de van már egy szépen rendbe hozott Belga felségjelű Canberra valamint egy restaurált Gloster Meteor és egy sváci felségjelzésű FB6 Vampire gép is.

Kilépve a hangárból a szabad ég alatt egyből a nagyvasak közé kerülünk. Ez a terület az elmúlt években nagyon sokat változott. Korábban szinte csak vadászok voltak itt, ma már kiszorították őket a nagyok, ami 1-1 db L-410, An-24, IL-14 gépből és két IL-28-asból áll. A két gép egyike kétüléses, ismereteim szerint ilyet leghamarabb Kijevben láthat a nagyérdemű. Mellettük a szabad égy alatt békésen oszladozik az Angol Haditengerészet rikító kék színű MK I-es Phantomja, mögötte pedig egy tető alatt egy L-29-es található. Még ezen a részen pontosan a már említett hangár mellett egy tető alatt három korabeli MiG-et találhatunk. A MiG-17F és a MiG-15bisz semmiféle igazi különlegességet nem rejt, viszont a köztük álló UTI MiG-15-ös igen, ugyanis a gép orrában, az először a MiG-17PF-nél látott elrendezésben – fedélzeti lokátor látható! A tető ellenére a kabintető sajnos volt annyira koszos, hogy bepillantva semmi ne látszódjon a műszerfalból, így nem lehet tudni, hogy aerodinamikai tesztgéppel állunk szemben, v. valóban ütőképessé akarták tenni a MiG-15-ös típust. A táblából nem derült ki, hogy miről van szó, mindenesetre tény, hogy a gép a 60′-as években repült.

Ritka látvány Kelet-Európában - angol Phantom

Ritka látvány Kelet-Európában - angol Phantom

Innen már csak pár lépés és máris a főcsapáson találjuk magunkat, ahol jobbról kezdődnek a helikopterek sora. A MIL család katonás kronológiai sorrendben követik egymást, egyetlen példány mindegyikből. A legelöl álló Mi-1-est restaurálták, szép állapotával eltér a többi társától, akiket vélhetően csak az elkövetkező időkben fognak ilyen beavatkozásban részesíteni. A Mi-2-es elég érdekes színű festése mellett üdítő színfolt a PG-s terepszínű 0313-as Mi-8T, ami mellett már az új Cseh légierőben jelenleg alkalmazott szürke/szürke/keki színű Mi-24D álldogál. Azt nem tudni, hogy a 0220-as gép repült-e valamikor ezzel a festéssel, de tény, hogy 2007-ben elég nagy darabokban mállott le róla, 2010-ben pedig sajnos több festék hiányzott róla, mint amennyi rajta volt….

1992-ben itthon is láthattuk ezt a Szu-25-öst repülni

1992-ben itthon is láthattuk ezt a Szu-25-öst repülni

Közvetlenül mellettük kezdődnek az igazán érdekes dolgok! Az első mindjárt rögtön a Szu-25K. Az itt kiállított 9098-as repülőgép talán az egyetlen a típusból ami a szovjet éra után magyar földön járt, ugyanis ez a gép repülte a dinamikus bemutatót az 1992-es taszári repülőnapon.
Sajnos a festését még alakulati szinten javítgatták, az eltelt idő sem tette szebbé a megjelenését, de magyarként nosztalgikus érzéssel töltött el, hogy ez a gép lett a múzeumban kiállítva. Mellettük két felderítő konfigurációjú típus kapott helyet: az AJSF37 Viggen és a Draken.
Mellettük pedig a világ másik oldaláról érkezett gépek voltak 2007-ben láthatóak: az USAF T-33 kiképzőgépét, az ausztrál Légierő F-86-osát illetve egy Dél-Vietnámi F-5 gépet. Idén a T-33-asnak csak a szárnya volt a múzeumban, a többi részének a hollétét homály fedi.
Ezen gépek mellett található a gyűjtemény legnagyobb repülőgépe a CSA légitársaság Tu-104-es utasgépe. A több éves munkával gyönyörű állapotúra hozott OK-LDA lajstrom repülőgép méltán lehet a múzeum büszkesége, királyi megjelenésével messziről vonzza a tekinteteket és az sem mellékes, hogy bár Csehországban még van két társa, de utánuk leghamarabb már csak Oroszország belső területein találkozhatunk velük.

Tu-104-es sem mindennapi látvány

Tu-104-es sem mindennapi látvány

Ha valaki hajlamos a renitens viselkedésre itt nyílik a legjobb alkalma, hogy a múzeum kerítéséről fényképeket készítsen a repülőtér belső területén álló és restaurálásra váró gépekről ill. belülről a kerítés mellett leparkolt múzeumba szánt gépekről.

Tovább haladva az egyenes úton elérkezünk egy kisebb majdnem teljesen körbezárt részhez, ahol kizárólag a hangsebesség feletti repülésre képes, egykori csehszlovák típusok vannak felsorakoztatva. Szemben a MiG-19S és egy ritka P verzió látható. Utóbbi átmenet az S és a PM verzió között, fedélzeti lokátora van a gépnek, de ezt leszámítva minden másban az elődjére hasonlít. Mellettük négy különböző alváltozatú MiG-21-es gép látható, a legelsőként látható MF magán hordozza a Csehszlovák ipari javítás után kapott standard terepszínt. A mellettük álló PF, PFM és UM változatok lemezszínűek, és teljes egészében standardnak tekinthetőek. A tér elválasztásaként itt látható még egy MiG-15bisz gép is, majd szemben folytatódik a sor, ahol három MiG-23-as gép található. A 7905-ös UB standard és aránylag egészen jó állapotú festésnek örvend, ugyanakkor a másik két gép díszfestésű. A 3646-os MF gép a pokolból előlépő ördögöt ábrázoló festése miatt a gép a Hellfighter elnevezést kapta. Ezzel a díszítéssel csak egy pár órát repült, majd hidraulika problémák miatta gép földre kényszerült, majd utána nem sokkal selejtezték. A 9825-ös társa jubileumi festést kapott, ez jóval szerényebbre sikeredett a Hellfigternél, a gépen alkalmazott fekete színek viszont mára igencsak elhasználódtak, sokkal jobban láthatóak már az eredeti színek, mint az új ruha. Ennek a gépnek külön érdekessége az, hogy a németországi Speyerben van egy klónja. A gép a cseh feliratok kivételével teljesen azonos az itt láthatóval, egyedül az oldalszám alakja az ami kismértékben eltér az itt láthatótól.

MiG-23-ast ritkán láthattunk díszfestéssel - ez a példány sem repült sokat

MiG-23-ast ritkán láthattunk díszfestéssel - ez a példány sem repült sokat

Ugye nem kell magyarázni miért hívták Hellfighternek...?

Ugye nem kell magyarázni miért hívták Hellfighternek...?

MiG-23 egyszerű cápafoggal

MiG-23 egyszerű cápafoggal

Mellettük a 4006-os oldalszámú “világjáró” Szu-22M4-es gépet láthatjuk. A kabin alatt hatalmas matricák emlékeztetnek az 1994 és 1995-ös angliai szereplésére a gépnek, ami akkoriban átütő siker volt Angliában. A gépre SPPU-22 ágyúkonténert és UB-32 rakétablokkokat is felszereltek, valamint a hatzáras bombatartó sem hiányzik. A sort végül a 6513-as Szu-7BKL zárja, ami az igen kopott zöld/barna tónusa ellenére is igencsak harcias látványt nyújt, köszönhetően a 6 db UB-16-os konténernek.

A korábbi években a múzeumban látható volt a 9332-es oldalszámú MiG-21UM gép is, ez egy modernizált tagjai volt a típusnak ami egészen a 2005-ös kivonásuk utolsó napjáig repült. A gép alacsony láthatóságú kéttónusú NATO szürkére volt festve, számos digitális berendezéssel rendelkezett, aminek jól látható külső jelei is voltak a szériagépekhez képest. Szintén hiányzik a gyűjteményből az egykor itt látható 2406-os MiG-23ML is. Sajnálatos módon az illetékesek semmit nem akarnak tudni a hollétéről…

A cseh múzeumok kötelező tartozéka a felfegyverzett Szu-22-es

A cseh múzeumok kötelező tartozéka a felfegyverzett Szu-22-es

A külső kiállítás végeztével már csak egyetlen (a legnagyobb) hangár maradt hátra, amiben igazi típus kavalkád látható. Bizony sehol a világban nem találkoztam még ilyen megoldással, de még csak nem is hallottam olyanról, hogy alig 600 m2-en majdnem 100 db repülőgépet tartanának, annak az összes kiegészítőjével együtt! Azt, hogy a feladatot milyen kiválóan megoldották, arra csak kevés betekintést adnak a fotók, talán mert a zsúfoltság miatt ebben az épületben normálisan fényképezni nem lehet.

Ennek a hangárnak igazi monumentalitást és szakértelmet sugárzó hangulata van. Itt főleg a Csehszlovák repülőipar által gyártott gépeket találhatunk a Aero C-3-tól kezdve, a B-33-ig (Az IL-10-es Cseh licensze) a már említett CS-199-ig, katonai repülőgépet éppúgy, mint polgárit ill. vitorlázógépet. A legnagyobb helyet ebben a hangárban is a kommunizmus repülőeszközei foglalják el, a külső kiállítási részeken már látott repülőgépek ebben a hangárban is itt vannak, de természetesen lényegesen jobb állapotban. Ezt a sort a 3905-ös L-39Albatrosz indítja ami valaha a típus 5. prototípus gépe volt, majd néhány lövészeti eszköz megtekintése után az 5616-os, teljesen makulátlan Szu-7BKL folytatja, a mellette kiállított katapultüléssel. Itt kezdenek igazán igazán sűrűsödni a kiállított repülőeszközök! A Szuhoj oldalán lévő 3 méter magas állványon kiállított L-29-es főfutója már a szárnyhoz ér. Egy kis levegő után egy gyári állapotú MiG-21F-13-as következik, majd szintén 3 méteren egy hasonló állapotú MiG-17PF. Ezen gép alatt látható a gyűjtemény egyetlen MiG-21R változatú gépe, már amennyi látszik a fölötte lévő géptől, ugyanis a kabinteteje a MiG-17-es futómű aknájától kb. 20cm-re van. Kár érte, mert a Trencsényben ipari javított gép magán hordozza a Csehszlovák standard kamót, gyakorlatilag eredeti állapotában megőrizve ezt.

A hangárban hatalmas a zsúfoltság

A hangárban hatalmas a zsúfoltság

Hasonlóan “cipőkanalas” a mellettük kiállított MiG-15-ös és MiG-19PM típusú gépek, majd a 3922-es MiG-23MF következett. A korábbi években a sor folytatódott és itt volt megtekinthető a Jak-17 és Jak-23-as típusú gépek, melyek érdekessége volt, hogy az előbbi szovjet típusú színnel és számmal látható, addig az utóbbi katonai lajstromban, de civil fedélzeti számmal repül, ami a gép kísérleti voltára utal.
Kettejük között volt még látható az S-92 ME-262 kópia. Utóbbi 3 gép mára másik hangárokba került és a helyüket átvette a e Cseh repipar legutóbbi nagy durranása az L-159 ALCA. A gépet nézve az volt az érzésem, hogy az 3 különböző gépből lett összeállítva. Többféle tónusú festés látható rajta, bár próbálták az eredeti NATO színeket tartani, a terepminta nem igazán sikerült, valamint az orron lévő leginkább a szovjet stílust idéző oldalszám is teljesen idegen a megszokott helyétől, színétől és alakjától.

Nagy hangsúlyt kapott a kiállításon a kabinok bemutatása. Ebben a hangárban három gép metszete van. Az L-39-es orrésze sajnos eredeti életnagyságban az orrfutóján áll, ezért nagyon nehéz csak egy pillantást is vetni a kabinra, viszont a mellette lévő MiG-21F-13-ad kabinrész a földön áll egy állványon nagyon jó betekintést adva. Ennek érdekessége a zöld szín. Minden cseh gép ilyen kabinnal repült, de arról nincs információ, hogy eredendően is, v. csak az ipari javítást követően. A harmadik metszet egy igazi remekmű. A 9863-as MiG-23BN repülőgépet a szívócsatornánál kettévágták, majd az orr-részt teljes egészében kiállították. Az orrfutó nincs nyitva a kabin elé pedig egy lépcsőt tettek, így az könnyen megszemlélhető, de nagyon jól tanulmányozható a MiG-23 ezen változatának minden különbsége a többi géphez képest, lévén minden egyes alkatrész meghagytak rajta, még az RSZBN antenna és a lézeres távolságmérő is benne van az orrban. Makettezőknek igazi segítség lehet.
Korábban ezen a részen volt egy képekből álló bemutató a CSA légitársaságról, ez mára eltűnt innen. A mennyezetről szinte mindenhol különböző típusú vitorlázógépek lógnak. Sok hajtómű és motormetszetet láthatunk még, segédrakétáktól kezdve a légiharc rakétákig, de itt van a Náci Birodalom csodafegyverének kikiáltott szárnyasbomba egyik tagja is.

Il-28 kiképző változata - igazi 50-es évek feeling

Il-28 kiképző változata - igazi 50-es évek feeling

Kiérve az épületből egyből a büfé és emléktárgy árusító épület elé érünk, ami fehér-piros kockás festésével igencsak feltűnő. Mögötte hangulatos padok és toalett lehetővé teszi a kikapcsolódást a családoknak is. A múzeum anyaga kb. 4-5 óra alatt tekinthető meg teljes egészében, de egy hosszú napot igazán megér laikusnak, szakértőnek és családoknak egyaránt. A repülést szerető ember csehországi látogatásának kötelező eleme legyen a Kbely városrészben lévő repülőmúzeum látogatása!

Prágától mintegy 85km-re nyugatra van egy mindenkinek ismerős város: Plzen. A söréről méltán világhírű város érintése nem szükségszerű a túra utolsó állomásának meglátogatásához, de ottjártamkor a felé vezető autópálya kijárat zárva volt, így a városon keresztülhajtva értem el a közvetlenül felette fekvő faluba: Zruč-Senec-be.

Zruč-Senec

Pontos címe: Zruc, DRUZTOVÁ č. 15 330 07
Honlap: http://www.airpark.wz.cz/
Érdemes ide egy pillantástra benézni: http://www.virtualtravel.cz/zruc-senec/air-park-zruc-u-plzne.html
Nyitva: Minden nap: 9-18 óráig télen 17 óráig
Belépőjegy ára: Felnőtt: 100 KCS, gyerek: 50KCS
GPS: É:49°48’32.04″ K:13°24’54”

A teljes megosztott fotóanyag itt érhető el: Zruc

Felfegyverzett MiG-23BN alatt egy lezuhant MiG-23UB roncsa - múzeumba való...?

Felfegyverzett MiG-23BN alatt egy lezuhant MiG-23UB roncsa - múzeumba való...?

A köznyelvben csak “airpak”-nak emlegetett gyűjtemény Karel Tarantik és fiai tulajdonában van. A gyűjtemény alapvetően két részre osztható: a látogatható részre és egy kerítéssel elzárt részre. A területen látható közel 50 repülőgép és mintegy 20 földi és páncélozott jármű, de megtalálható közöttük Sztálin elvtárs közel 5 méter magas bronzszobra is.
A kiállítás területére lépve az ember első érzése a rendezettség és a sajátos alpesi hangulat. Ezt némileg árnyalja az a sajátos kialakítás, jó néhány gép kifejezetten magasan, betonbakokon áll, így leginkább csak alulról szemrevételezhetőek, valamint az, hogy a terület közepén egy kerítéssel ketté van osztva. Ezen a kerítésen belül jó néhány repülőgép és repülőalkatrész található, de sajnos teljes összevisszaságban és közöttük mindent elborítanak az oda nem való lomok, amit ráadásul az embermagasságú gaz benőtt.

MiG-23BN egy gyönyörű festésű MiG-15 társaságában

MiG-23BN egy gyönyörű festésű MiG-15 társaságában

Ezen a területen egyébként 4-4 db MiG-15 és MiG-21F-13-as, 2 db MiG-19-es 1-1 db L-29, L-39, L-410, Morava és Szu-7-es található, valamint halomba rakva 5 db vadonatúj még elkészítés alatt álló Ibis Aerospace Ae-270 géptörzs, ami alatt van a 6502-es Szu-7BKL…. A kassza a rozsdás kertkapun közelíthető meg, egy bokor mellett bakon álló OK-YXB lajstromú (valamikor 1032-es oldalszámú), PG-s festésű Mi-8-as alatt. Itt már messziről látható a kiállítás legújabb példánya, a piros/fehér/kék csíkos AN-30-as. Ahogyan az összes másik társa, így ez a gép is csak kívülről tekinthető meg, külső állapota megfelelő, éppúgy mint az azonos festésű An-26-osnak. A területen ma három IL-14-es látható, ezek egyike Avia Av-14FG típusú speciálisan átalakított orr-résszel rendelkezik. A gyűjtemény legnagyobb tagja a CSA légitársaság IL-18-as gépe. A közelében álló IL-14-es gép szintén a korabeli CSA festését viseli, így két korosztály gépén keresztül nyomon követhető miképp változott a légitársaság jelzései az évek folytán.
Érdekesség, hogy az eddigiektől eltérően találhatunk itt a NATO kötelékében repült gépeket, francia Mirage III-as, német Fiat G-91-es, belga és kanadai F-104-es, illetve szintén francia Super Etendard-ot. Sajnálatos módon a kanadai CF-104D magas emelvényen áll és rettenetes állapotban van. Egyik kabintetejét vaslemezzel pótolták, a hajtómű sincs benne és az általános külalakja is nagyon leharcolt. Ugyanez igaz a szinte alatta álló MiG-21-esre, ami sajnos annyira viharvert, hogy még a pontos típusát sem lehet elsőre megmondani.
A szakirodalom MA típusként hivatkozik az itt látható 1207-es gépre, szerintem semmi köze hozzá… A szívócsatorna félig elkopott állapotban mutatkozik (valószínűleg egy orrfutó nélküli leszállás következményeként), az oldalából négyzetméteres darabok hiányoznak, a lemezelés a világ minden tájáról házilagosan van pótolva (már ahol van) a fegyverzet felfüggesztőkön lévő tartályokat dróttal rögzítették a helyére, úgy hogy a szél mozgathatja őket. Gépágyú nincs a gépen. Ez az egyetlen gép a vadászok közül ami látogatható, vagyis bele lehet ülni, de sok köszönet nincs benne, mert bár a katapultülés fejtámlája megvan, de ezen kívül a kabinban összesen 6 műszer és kapcsoló található, a többi a műszerfal lemezekkel együtt hiányzik. Mindig ellenzem a repülőgépek megsemmisítését, de ez a gép valóban olyan állapotban van, hogy megváltást jelentene neki a lángvágó…

CF-104 roncsa a magasban

CF-104 roncsa a magasban

Mellette néhány német harckocsi társaságában egy MiG-19PM látható ez valóban jobban néz ki, hiszen mindene megvan, csak a kabin van teljesen kirabolva. A gép másik oldalán, bakon állva láthatjuk az egykori 1142-es oldalszámú cseh gyártású MiG-15biszt, amit helyileg átfestettek zöld/szürke csíkosra, majd a hatás kedvéért kínai felségjelzést kapott a gép. Emellett egy még magasabb bakon áll a 9814-es MiG-23BN, teljesen felfegyverezve, letakart kabintetővel. Bár színek fakultak, messze jobb állapotban van mint az országban máshol látott társai. A kabint le van takarva, a gép állig fel van fegyverezve UB-16 és UB-32-es rakétablokkokkal. A gép mellett a földre rakva egy igen komor mementó látható: a 8327-es MiG-23UB farokrésze, amely 1996.11.19-én délután lezuhant, két pilótája halálát okozva.
Egy szintén baleset következtében javíthatatlanná vált Tu-134-es gép kabinrésze is megtalálható egy szemétdomb aljában: az OK-DFI lajtromú gépet állítólag egy vihar miatt lett selejtezve, később még próbálták helyreállítani, de az nem jött létre. Tovább sétálva újabb szovjet technikák közé érünk: itt található a néhány lemez hiányától eltekintve nagyon szép külsejű 1014-es oldalszámú, lemezszínű Szu-7U valamint a 0312-es és egy kicsit távolabb a 1009-es MiG-21F-13-as és egy MiG-15-ös ami az egyszerűség kedvéért a törzsén az 5237-es lajstromot az orrán pedig ML-23 jelzést visel. A gép kabintetejét egy valamikori üzemanyag tartály bordázott lemeze helyettesíti, a szárnyon pedig 2×2 megerősített fegyverzet felfüggesztési pont látható, köztük pedig a póttartály helye van. Errefelé találhatjuk meg a 6509-es Szu-7-est is.

Megtalálhatjuk a teljes Csehországi MiL helikopterflottát a MI-1, Mi-2, Mi-4, Mi-8 és Mi-24-es helikopterek szétszórva a nagyjából egymás közelében találhatóak meg, érdekes elrendezésben. A 0815-ös Mi-8-as bal oldalán törésnyomok láthatóak, ez magyarázatot adhat arra is, hogy a gép miért viseli még az eredeti szovjet zöld színt magán. A gép teljesen le van rabolva, helyreállítása nincs tervezve. A mellette álló, hasonló állapotú 0216-os Mi-24-es még a PG-s festést viseli. Remény van a helyzet javítására, hiszen nemrég érkezett meg a párja, a 0221-es oldalszámú Mi-24-es, ami viszont már a Cseh Légierő festését viseli, ami selejtezése ellenére teljesen újszerű, a gép kívül belül rendezett, sehol egy kosz, egy kopás! Csak reménykedni lehet, hogy itt, az “airparkban” sem fordul rosszabbra a sorsa. Szót kell ejteni a gyűjtemény egy érdekes darabjáról, ami a 7 méteres magasságával akár egy igazi szenzáció is lehetne: egy KC-97-es farokrész látható az egyik sarokban. A B-29-es légiutántöltő változatának ezen alkatrészét pár éve szerezték be az USA-ból, ahol előzőleg 43 évig a porban feküdt a jelenlegi állapotában. Nem tudni miért, de eladósorban van: 50.000KCS ellenében viheti aki akarja.

KC-97 farokrésze eladó...

KC-97 farokrésze eladó...

Mindent egybe vetve jó kezdeményezés a Csehország nyugati részén fekvő airpark, de igazán nem tekinthető sem múzeumnak, sem pedig igazán komoly gyűjteménynek, inkább egy a repülést szerető gazdag ember pusztulóban lévő műszaki Disneyland-jének. A terület meglátogatása kizárólag megszállottaknak ajánlom, játszótér akad közelebb is. A kiállított technika műszaki színvonala illetve a területet kettészelő, lezárt és nagyon rendezetlen terület, ami egyébként mindenhol jelen van a kiállításon belül, komolytalanná teszi a dolgot. Csak remélni tudom, hogy pár év múlva a ma még jó állapotban lévő gépek nem kerülnek a többséghez hasonló állapotba. Külön reménykedek abban, hogy az AN-30-as sorsa nem pecsételődik meg itt. Véleményem szerint a gépnek sokkal jobb helye lett volna Kbely-ben, már csak azért is, mert a Cseh Légierőben ez az egy darab létezett belőle.

7 hozzászólás “Repülőmúzeumok Csehországban”

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.