|

Offenzív képességű műhold tervével állt elő az Enyergija

Az orosz űrszektor domináns játékosa, a jelentősebb részben állami tulajdonú Enyergija egy offenzív képességekkel is rendelkező katonai műhold tervével rukkolt elő.

A 20 tonnásra tervezett műholddal kapcsolatosan mindössze annyit lehet tudni, hogy egy 150 – 500 kW teljesítményű atomreaktor kapna benne helyet, mellyel 10-15 évig lenne működőképes szerepköreiben. És, hogy mik lennének ezen szerepkörök?

Nos, természetesen alapvetően az „akié az információ, azé a hatalom” elvet követve adott szárazföldi terület és légtér szemmel tartása és így ezáltal a fegyveres konfliktusok esetén (is) a helyzeti előny megteremtése. Ez persze így önmagában finoman szólva sem számít bravúrnak, pláne nem egy olyan múlttal rendelkező országtól, mint Oroszország.

Azért az Enyergija tarsolyában a bejelentés szerint szerepel még 1-2 adu, melyeket sajnálatos módon igen szűkszavúan írtak le, így vagy elhisszük, vagy nem. Lévén Vitalij Lopota, a vállalat feje az ITAR-TASS hírügynökségnek nyilatkozva ezt a részt letudta azzal, hogy megemlítette, miszerint a tervezett műhold rendelkezne offenzív képességekkel is, ám hogy ez konkrétan, vagy legalább nagy vonalakban miből állna, – más űrobjektumok és/vagy szárazföldi, légköri célpontok támadásának képessége – arról már nem szólt a fáma. Azaz nem lépett ki a „nesze semmi, fogd meg jól vonal mögül”.

A felvetés mindenesetre érdekes, hiszen az Egyesült Államok fegyveres erőinek világűr vonali tevékenységét bírálva, Oroszország korábban folyamatosan az űr fegyvermentessége mellett érvelt. (Most tekintsünk el attól, hogy milyen megfontolásokból.)

Ugyanakkor tekintve a riválisok ilyen irányú burkolt ambícióit, vagy az Egyesült Államok napokbeli nyilatkozatát a világűr fegyvermentességét szabályozó egyezmény várhatóan közeljövőbeni nem megvalósulásáról az Enyergija terve akár még támogatást is nyerhet magának.

18 hozzászólás “Offenzív képességű műhold tervével állt elő az Enyergija”

  1. radarjuk már volt az űrben ebben nem látom az újat

    lézerkutatás náluk még nagyon gyerekcipőben jár lézeren és kívül mással nem nagyon lehet pusztítani olyan célokat amik a légkör innenső oldalán vannak (vagy valaki tud olyat ami ráfér egy műholdra???atomtölteten kívül)ha meg a célok az űrben vannak akkor oda elég egy irányított rakéta (igaz így csak azokat a célpontokat tudná támadni amik közel érnek hozzá)

  2. Üdv Dudi!

    Apró tévedésed vagyon. Szári Szagan és Tyuratam – mindkét bázison már az 1970-es évek óta lézerkísérletek folytak/folynak, a „gyerekcipőben járnak” szimplán kifejezés tudatlanság.
    Az 1980-as években ún. Maser (nagy erejű mikrohullámú sugár, hasonló a lézerhez) eszközöket fejlesztgettek és kísérleteztek is velük, több kevesebb sikerrel.
    Ezekről a 90-es évek elején az amerikai szaksajtó számolt be, de igen kevés részlet ismert vagy publikus.
    Az amerikai részecskefegyverek első prototípusát orosz rádiótechnikai újítások (Polgári vonatkozású!) nyomán dolgozták ki az amerikai kollégák – ezt is amerikai forrás hozta le anno.

    Üdv: M

  3. Montezuma

    köszönöm az kiigazítást

    az lenne a kérdésem h ezek a kutatások eredményeztek katonai használatra alkalmas lézert vagy csak a lézert mint „jelenséget” vizsgálták és próbálták hasznosítani valamilyen céllal??

  4. Kb. 10 éve volt szerencsém beszélni egy volt szovjet(litván) katonával aki nálunk telepedett le (SVK) aki a kínai határnál szolgált, ahol a hatvanas években elég gyakoriak voltak a fegyveres osszetuzések a kínaiak és oroszok kozott, komoly áldozatokkal. O mesélte, hogy akkoriban lézerrel kísérleteztek és eltuntettek a fold színérol egy egész kínai falut. Olvastatok ilyen jellegu hírekrol?

  5. A szovjetek élenjártak a lézerkutatásban dudi. Az amerikaik csak most, az elmúlt években érték utol a húsz évvel ezelőtti szovjet színvonalt e téren:

    – repülőgépre szerelt létezerek légvédelmi feladatkörben
    – mobil légelhárító lézerütegek
    – lézerek felhasználása az űrhadviselésben (műholdak lelövése)

  6. Sziasztok

    Nem tudom, ki olvasta már azt a kifejezést, hogy űrvadász?

    Nos linkelek valamit erről az orosz tanálmányról vlamit.

    http://www.buran-energia.com/bor/bor-desc.php

    Kicsi, felülről, és akkora sebességgel hatol át a légkörön, hogy nem igazán van a leküzdésére a lézeren kívül sok minden. DE ezt nem a földről indítják, és nincs idő a kilövés észlelésére után az emelkedő szakasz alatt kiszámolni a pálya adatokat. Nos a link időszakában ezek még talán még pilótás
    Lehetőségek voltak, de már az irányítás bárhol lehet. Nos például AWACS –ot nem védi meg a kísérete. TALÁN… Csak találgatok. Ez az ízé tényleg repült, a galériában van film a tengerből való kiemelésről és ez nyugati felvétel, elkapta Őket egy Orion. Jó dolog a lézer de vannak egyszerűbbek is

  7. Anno volt egy Frei műsor is ezekről a fegyverekről, az oroszok kísérleteztek hajón is a fegyverrel .. egy amerikai tiszt mesélte hogy amikor egy orosz hadihajót fotóztak egyszercsak elment minden elektromos műszer, később a fotókon találtak egy gyanús objektumot a hajón ami absz nem volt nagy.. még helyet se foglalt szinte.. később ugye kiderítették hogy lézerfegyver volt..

  8. csak azt nem értem minek eröltetnek ezercsilliárddolgot, ha egy chalangert is lelöhetek volna. US ből indított ICBMek lepotyannak, tengokról indított ICBMek szintén…. ha akkora ászok, hogy egy chalangert (meg van itt minden mit akartok) le tudtak volna lőni csak nem akarták mert csak demonstrálnak.
    és akkor a megsemmistett Kínaiakról még egy árva szót nem szóltam.

    A nagy fejletségükhöz képest úgy pörögtek le a Hindek Afganisztánban… stingertől, hogy na. Ehez képest az „elmaradott” ami heliken ha van 212 kvázi lelőhetetlenek. És hol vannak amik attól, hogy orosz raktákon jelezzék, hogy meg tudnák őket semmisíteni. Őrülnek hogy a yal… programokban 20-30év alatt öszeszedett fejlesztéssel 300kmre lelőnek egy ICBMet.

    tacsk0 jut eszembe meg a rendszerben lévő 140 Tu160, meg a lopakodó farakéta.

  9. @merzo:

    A BOR széria nem űrvadász volt, hanem méretarányos tesztgép, amelyekkel a nagysebességű légkörbe való visszatérést vizsgálták.

    Az orosz ‘űrvadász’ a MiG-105 / Spiral 50-22 program volt, az általad belinkelt oldalon megtalálható az is:

    http://www.buran-energia.com/spiral/orbital-plane-desc.php

    Anno írtam két rövid szösszenetet a világűrbéli hadviselés eddigi terveiről és eredményeiről, ezek itt olvashatóak:

    http://www.sg.hu/cikkek/37786/a_jovo_harctere_a_vilagur_i
    http://www.sg.hu/cikkek/38925/a_jovo_harctere_a_vilagur_ii

    Amúgy a reaktor említett teljesítménye tényleg szilárdtest lézert feltételez (a lézereknek több változatát különböztetjük meg attól függően, hogy miként állítjuk elő a lézernyalábot, jelenleg a nagy teljesítményű lézerek leginkább kémiai reakcióval generálhatóak, ilyet alkalmaz(tak) a YAL-1A fő lézerénél, ennek persze az a gondja, hogy rengeteg üzemanyag kell a reakcióhoz (a YAL-1A olyan 7 lövést tudott volna leadni abból a cirka 20 tonnányi reakcióanyagból a fedélzetén), ezért a szilárdtest lézerek jöhetnek inkább szóba egy ilyen műholdnál – itt a lézernyalábot gyakorlatilag erős elektromosan generált fényforrás segítségével hozzák létre). Persze kérdés, hogy az 500kW termikus vagy elektromos teljesítmény-e. Viszonyításképpen az ISS Alfa űrállomás napelemeinek az össz elektromos teljesítménye 120kW, amikor a Föld napos oldalán tartózkodik…