Denis Manturov, az orosz Ipari és Kereskedelmi minisztérium helyettes vezetőjének keddi bejelentése szerint országa és Kína egy közös, várhatóan a kategóriában méltán elismert Mi-26-ra alapozó nehéz szállítóhelikopter közös fejlesztéséről egyeztet.
Az alapvetően a civil szektorba szánt helikopter fejlesztésének kérdése jelenleg még a korai szakaszban tart, lévén egyelőre még csak a műszaki paraméterekről folynak az egyeztetések, melyekben jelentős súlya van a kínai igényeknek. Ez nem is csoda, lévén az elsődleges célpiac nem más, mint Kína.
A kiindulási alap tehát várhatóan a példul Tu-134-eseket ‘reggeliző’ Mi-26 Halo, a világ legnagyobb és legerősebb sorozatban gyártott súlyemelője lesz.
A dolog alapvetően nem új keletű, hiszen a két fél még 2008-ban tett szándéknyilatkozatot a mindkét fél számára előnyösnek tekinthető fejlesztési program összehozásáról – Oroszországnak így nem kell tisztán önerőből továbbfejlesztenie a Mi-26-ost, Kína pedig testreszabottabb nehéz szállítóhelikopterhez jut, amikből amúgy is hiány van feléjük.
Manturov-nak egyébként volt egy részben kapcsolódó, azonban Kínának, mint az orosz repülőgépipar potenciális jövőbeni konkurensének közelmúltbeli megjelölése után egy kissé furcsán hangzó nyilatkozata is, miszerint Oroszország és Kína esetlegesen együttműködik majd repülőgép hajtóművek előállítása terén is.
Polgári célra szánt nehéz szállító helikopter kínában? Hát persze…:)
Na az is lehet hogy még pakfát is adnak majd nekik bár aszt nem hiszem mert lemásolnák ha tudnák. Közös hajtómű előállítása pedig jól jön a kinaiaknak azon a téren úgy is le vannak maradva.
A Szu T-50 esetén van annyi gubanc, hogy ott már lepaktáltak Indiával. Ugye ők FGFA néven a T-50 alapján fejlesztik a kétüléses verziót. Márpedig Kína és India stratégiai konkurensek, plusz területi vitájuk is van.
Ezen kívül pedig Kínának van saját 5. generációs vadászgép fejlesztési programja, miért vágna alá egy T-50 beszerzéssel?
Cifu
maguktól még egy 4.gen hajtóművet sem tudnak gyártani pedig próbálkoznak másolással is és ugyan ez a helyzet a repülővel is még 4.gent sem csináltak 100%-ig maguktól
szerinted majd pont egy 5.gen fog nekik sikerülni????
A J-10-et összehozták, és bár especiel a hajtóművek terén vannak gondjaik, de a repülőgépgyártó iparuk brutálisan fejlődik. Nem lehet már azzal lerázni őket, hogy reszelgetik a MiG-21 alapú gépeiket, és többre nem képesek. A fenét nem.
De közelítsük meg a másik oldalról. Arról az országról beszélünk, amelyik harmadikként tud ember felküldeni a világűrbe, amelyiknek a hadiipara a kézifegyverektől a harckocsikon és a rakétás rombolókon át a ballisztikus rakétákig mindennel foglalkozik (például Anglia vagy Németország nem gyárt ballisztikus rakétát). Le vannak maradva a „nagyoktól”? Le. De egyre kevésbé, és egyre látványosabb a fejlődés. Kész lesz a „J-XX” 2016-ra (a sorozatérett Szuhoj T-50 elvi rendszerbe állításának ideje)? Valószínűleg nem. De talán 2020-ra igen. Lássuk be, az sem kis teljesítmény, ugye az első 5. generációs gépnek nevezett F-22A 2005-ben állt rendszerbe. A T-50 tegyük fel 11 évet késik hozzá képest. Az FGFA még a közös platform ellenére sem valószínű 2018-2020 előtt. Ekkora várom én a J-XX-et. Nehogy azt mond, hogy ez akkora világmegváltás lenne figyelembe véve a kínaiak fejlődési ütemét. Továbbá 2020 előtt úgy sem várható, hogy a T-50 exportváltozatát megkaphassák, tehát még ha el is adják nekik az oroszok, semmivel sem várható, hogy korábban lenne 5. generációs gépük…
Tiszteletem, rég nem írtam.
De most muszály: Kedves Cifu
Rég nem hallottam(tunk) ilyen erős Kína orientáltságot, vagy legalábbis ilyen szintű „hitet” a Kínai haditechnikai fejlődésbe. Félre ne érts, semmi rossz szándék, vagy „oltás” nincs a mondandómban, csak szeretném, hogy tisztán lásd a dolgokat (ahogy már én is kezdem), jórészt eme remek oldalnak köszönhetően – szerintem ez az egyik célja is a site-nak egyébként.
A nélkül, hogy bármit mondanék, szeretném, ha elolvasnád ezt a cikksorozatot hidd el, egyrészt megéri, másrészt érdekes, olvasmányos:
http://katpol.blog.hu/tags/s:papírsárkány
A konklúzió, hogy Kína 20 év múlva fog valódi erőt képviselni haditechnikai téren, és addig a világ többi tagja sem fog megállni. Te 2020-ra várod az 5. gen kínai vadászgépet. Azontúl, hogy szerintem erre kicsi az esély (vagy papíron az lesz, aztán…), szerintem nem ártana kínának másra költeni a pénzét – pl flotta – ha már világpolitikai tényező akar lenni. De ez csak az én véleményem. Tényleg, olvasd el a cikkeket, látom érdekel a téma, a cikkek is tetszeni fognak (függetlenül attól, hogy egyetértesz e majd velük vagy sem).
A másik apróság, hogy a kínai fejlődést azért nem szabad túlértékelni. Igen, ma messze az az ország fejlődik a legdinamikusabban, de nem szabad elfelejteni, hogy honnan, és nem szabad elfelejteni, hogy ez a fejlődés csak az ország nyugati partvidékének cirka 1000 (500) km-es sávjára vonatkozik. Belső kínában szerintem nincs annyi felhőkarcoló. Arról nem beszélve, hogy meddig tart ez még? Ki tudja mit hoz a jövő. Kína 20 év múlva sem lesz egy kategóriában se az USA-val, se az Oroszokkal – főleg az Atomfegyverek száma miatt.
Ami pedig az „GBR és D nem fejleszt balisztikus rakétát” dolgot illeti: mert nem kell. Minek? Támadni (elvileg) nem akarnak, ha pedig igen, szerinted mennyiből állna megcsinálni? Ez olyan, hogy D-nek nincs atombombája – szerintem 1 hónap és van neki 20. De nem kell. Drága, és minek? Költik másra, pl polgári célra. Védelemnek pedig ott az USA. Azok ellen meg sokat nem lehet tenni.
De lehet, hogy rosszul gondolom, kérlek javítsatok ki ha tévedek.
Legjobbakat mindenkinek, Cifunak jó olvasást (ha igen, ha nem, persze nem kötelező – de tényleg ajánlott).
Bon soir,
Dr Strangelove
Cifu
J-10 ezt nagyon nem egyedül csinálták!!
izrael átadta a lavi teljes tervdokumentációját és abból csináltak egy j-10-et ami azért nem ugyan az mint tök egyedül kifejleszteni egy gépet
szóval ott tartunk h kínának önmagában még a 4.gen is óriási fejfájást okozott(nem is ment nekik egyedül)
h a hajtóműről ne is beszéljek de még korszerű radarjuk sincs saját az export gépekbe és a hazaiakba is vagy elta, salex vagy orosz radar kerül
fejlődik a kínai repülőipar gyorsan de lássuk be onnan ahonnan elindultak ez nem nehéz olyan ez mint az orosz hadsereg helyzete fejlődik rengeteget de onnan ahonnan elindult 2000-ben nem is nehéz látványos eredményeket elérni(pl új típusokat rendszeresítenek ha nem is nagy számban de mennek a fejlesztések újra vannak orosz hajók a tengereken stb)
Alapvetően egyet kell értenem Cifu írásával.
Annyit tennék még hozzá, hogy Kína saját műholdprogramokkal is rendelkezik, jó eséllyel a GPS és Glonass után a Beidou lesz a következő rendszer, amely már Dél-Kelet- és Közép-Ázsia felett működik. A hivatalos kínai álláspont szerint 2009-ig 2-3 műhold volt fent, az USA ellenben már 5-ről tud. A kínai tervek szerint 2015-re 35 műhold lesz fent.
A másik dolog, amiről sokan elfelejtkeznek, azok a fejlesztés előrehaladott fázisában lévő műholdmegsemmisítő fegyverek, melyek kinetikus energiával (ütközéssel) pusztítják el a célpontokat. Csak jelzem, hogy az USA és Oroszo.-n kívül eddig egyedül Kína próbált ki ilyen fegyvert, amely nem csekély számítástechnikai háttér meglétéről tanúskodik.
Egyszóval mosolyogni valók azok a vélemények, amelyek még ezidő szerint is azzal nyugtatják magukat, hogy Kína nem lesz gond. Már most az, uraim. :)
j-10 tökélestes vadászgép kínának de azt izrael segitségével hozták létre ha jól tudom . a németek bisztos hogy tudnának ballisztikus rakétát gyártani de nincs rá igény ők nekik nem kell nuki tudnak ők a nélkül is kemények lenni ha akarnak csak sajnos lazulnak pedig pénz taknika megvan hozzá . ha az űrbe akarnak menni ott vannak nekik az oroszok vagy az usa
Montezuma
a tény még tény marad nincs rendes kínai radar hajtómű sőt egyedül még 4.gen gép sem akkor valami mégsem oké vagy szerinted az??
műholdakat az 50-es évek óta lövöldöznek fel(ezt ma már ne nézzük modern dolognak helymeghatározó műholdak meg az oroszoknak is van vagy 20 éve és bőven az amik után csinálták szóval ez sem nagy dolog)…
az meg h kínának sikerült lelőnie egy műholdat(úgy tudom robbanással semmisítette meg a célt nem pedig ütközéssel) szerintem nem igényel nagyobb számtech kapacitást mint pályára állítani
A Lavi tervrajzai alapján, annak bázisán hozták hozták létre. De attól azért bizony eltér (beömlőnyílás, nagyobb félszárnyak, pilótafülke, J-11B esetén IRST, stb.). Ezzel az erővel akkor a Svédország sem egymaga fejlesztette ki a JAS-39-est (aminek amúgy a hajtóműve szintén nem saját, hanem licenc ugye).
Nem akartam ebbe nagyon belemenni, mert nézőpontok ütköztetése, de erre akkor ott van az a hasonlóság a MiG-25 és az F-15 között, amit meg az oroszok emlegetnek fel gyakran.
Radar: A J-10 úgy tudom első szériában NRIET KLJ-3, később KLJ-10 radarokkal bír (a szóbeszédek szerint a kínaiak a fejlesztésnél igénybe vették a Fazotron szaktudását is). A J-11B szintén új típusú , kínai gyártmányú radarral lett ellátva.
Hajtómű: a WS-10A problémái ismertek, dolgoznak rajta, a közös hajtóműfejlesztés szerint viszont a jövőjében annyira nem bíznak – ám lesz így is egy új hajtóművük.
Repülőgépipar: Le lehet szólni őket (miért van olyan érzésem, hogy megint az amerikai repülőgép-gyártáshoz akarod mérni? :)), de az eredményeik elvitathatatlanok.
Visszakéz: A háttérben lévő információcsere alapján akkor ugye egyetértünk, hogy az F-35-öt sem csak az amerikaiak csinálják? Lévén például a STOVL változat elforgatható fúvócsövéhez az orosz Jakoljev iroda segített nekik a Jak-41/-141-el összegyűjtött tapasztalatokkal (ie.: ugyanolyan megoldás van mindkét gépen a fúvócső terén)…
Monti
Rég nem komenikáltunk. És igazából eddigi „találkáinkon” nem volt közöttünk nagy nagy nézeteltérés. De valahogy most van.
Az amit MA kína szenzációként mutat, az USA megtette 40 éve. És azóta ők azért fejlődtek. Egyszerűen túl sok ott az ember, túl merev a rendszer. Persze ez a merevség nem feltétlenül származik a papíron kommunista rendszertől – én mindig mondtam, hogy kína nem kommunista, hanem állam-kapitalista rendszer. De a vér nem válik vízzé. Kínának nem tudom mik a céljai (tajvanon kívül persze). De bármi, amit ezen kívül van, vagy távolabb, igencsak komoly ellenállásba fog ütközni. És én bizony nem vagyok se USA, se Orosz-Indiai, se Israeli, se Eu, se Kínai párti. Ismered az én hozzáállásom: mind hamuvá leszünk, és páholyból fogjuk nézni. Ha nálunk nem robban semmi, akkor is: menekültek, más államok HS-ei, járvány… Heh. De kínánál maradva: az, hogy ilyen propaganda eseményeket mutogatnak, molesztálják az USA kormányhivatalokat a hackereik – ezáltal kiváltva az USA-ban az erőteljesebb „áldozást” az informatikai hadviselésre… Ez csak amolyan jelzés. Az egyetlen tényleges jelenség szerintem, ami valóban kína erejét mutatja, az az USA hitelállományának felvásárlása. Azonban kérdéses, hogy meddig tart mindez, mert ami fentvan, az egyszer leesik, semmi sem tart örökké, ezt a történelem nem egyszer bizonyította már.
Elnézést a kissé fatalista hozzáállásomért, és Monti: no offense of course, nem bántásnak szántam, amit írtam.
Üdvözlet,
Dr Strlv
Dudi, szerintem egy kicsit eltértünk a témától. Én annyit állítottam, hogy Kína úgy 2020 magasságában már előállhat a saját 5. generációs gépével. Mint kifejtettem, ettől még jóóóóllll le vannak maradva, például ugye az F-22A-hoz képest alapból 15 évvel. De 10 év azért nem kis idő, és képesek [i]lesznek[/i] rá, szerintem. Továbbá ismét rámutatnék, hogy 2020 előtt más opció sem várható, hogy 5. generációs géphez jussanak.
Lehet vitatkozni, hogy mennyire saját a J-10, de egy saját gyártású 4+ (4++?) generációs gép. Pont.
Üdv Doki! :)
Örülök, hogy hallok Rólad. Nem gondolom, hogy ebben a kérdésben felmerült véleménykülönbség problémát jelentene, emiatt ne aggódj.
Kína nagyon ősi civilizáció és rendkívül fejlett az ún. kaptár-társadalom modellje náluk, majdhogynem az anyatejjel szívják magukba. Ennek rengeteg előnye és hátránya is van, de mindenképpen figyelembe kell venni, mivel adott közösségi célért európai szemmel nézve hihetetlen humán potenciált tudnak mozgósítani. (Elég, ha az évtizedek alatt a világ valamennyi kontinensére széttelepült de ugyanakkor rendkívül zárt kolóniákra gondolsz.)
Belső Kína jóval elmaradottabb a tengerparti Kínánál, de a fejlődés ott is elindult – egy kollégám rendszeresen jár ki oda, mivel egyre nagyobb ütemben terjeszkednek „befelé” is a külföldi cégek – ők konkrétan új gyárakat telepítenek a know-how-val együtt. A helyzet az, hogy az európai emberek nagyon keveset, szinte semmit sem tudnak a mai Kínáról, leszámítva néhány anakronisztikus sztereotípiát. A helyzet az, hogy azok, akik viszonylag sűrűbben megfordulnak mostanában arrafelé, mind hasonló véleményt fogalmaz meg utána – még akkor is, ha korábban negatív volt véleménye / előítélete.
Kínában is vannak komoly gondok, de hatalmas potenciállal rendelkeznek a nyersanyagokon kívül szinte minden egyéb területen. A Nyugat (ide sorolva ebben az értelemben az oroszokat is) szintén hasonló gondokkal küzdenek, de távolról sem rendelkeznek annyi tartalékkal sok területen, mint Kína.
Amit nem szabad elfelejteni, az még annyi, hogy Kína a több ezer éves történelme során döntően mindig élenjárt az innovatív dolgokban (iránytű, selyem, papír, puskapor, porcelán, stb.), a technológiai lemaradásuk gyakorlatilag a Nyugat ipari forradalmától kezdődik – ez viszont csak az elmúlt 200 – 250 év, ami kivetítve a majdnem 4000 éves írott történelmükre, hát nem túl hosszú periódus.
A mai világ információ technológiai szintjét figyelembe véve távolról sem kell akkora fejlődési utat bejárniuk, mint az őket megelőző „úttörőknek” :). Az igazi továbblépés valójában az lesz, amikor már nem csak másolni fognak, hanem új saját fejlesztésekkel fognak előrukkolni – márpedig ez nincs távol, figyelembe véve azokat az anyagi és humán erőforrásokat, melyeket évek óta az innovációs fejlődés érdekében nagyon szisztematikusan befektetnek.
A lényeg a lényeg: Kína nemcsak az ókor, de a jelenkor egyik legnagyobb hatalma is. Ha úgy tetszik, akkor az egyetlen a történelemeben, aki ezt elmondhatja magáról.
Üdv: M
No, kicsit túlfutottam egy hsz.-en, szóval.
@Dr Strangelove:
A ‘hit’ ami a kínai erő felé nyilvánul, egyszerű alapokon nyugszik: én sose azt állítottam, hogy Kína maholnap F-22A osztályú vadászgépekkel, meg Nimitz osztályú hordozókkal fog kiállni. Nem. Én azt mondom, hogy Kína szép öles léptekkel fejlődik. Kína megcsinál mindent, mert akarja. Embert akartak a világűrbe juttatni – hát megcsinálták. Lassan, kicsit másolva (ugye egy ‘felfújt’ Szojuzról van szó, de sok téren fejlettebb annál), de elérték. Ellenpélda az, hogy Európa mikor küld embert fel. Technikailag valószínűleg képes lenne rá… de az akarat. Hát az sajnos bajos, úgy két milliárdot eltapsikoltak a Hermes űrrepülőgép előkészületeire, aztán semmi, utána más, részben orosz elképzelések, végül saját kútfőből akarják ugye megoldani, az ATV alapú kapszulás rendszerrel. Talán 2020 körül már ember is mehet fel velük.
Na Kínát én ezért becsülöm. Igen, sok szakértő kuncog a J-10-esen, a J-11B-n, de közben elfelejtik szerintem, hogy ezzel együtt is fejlődnek. MAW (Missile Aproach Warning) rendszer a J-11B-n 2008-ban, új radarok (KLJ-7/KLJ-10), és így tovább. Mosolyognak a Varjag-on, és a Varjag-szimulátor épületen, de mit bizonyítanak ezek? Hogy valóban akarnak komoly hordozót építeni, és igyekeznek a házifeladat elvégzésével.
Minden téren azt látni, hogy Kína igencsak igyekszik – no ezért „hiszek” bennük.
A linket köszönöm, szoktam olvasgatni, de követem elég jól a kínai hadsereg/flotta/légierő dolgait a Sinodefence.org és a hasonló oldalakon.
Úgy tűnik, hogy kína valahogy megoldotta a WS-10 problémát. Egyre sokasodnak a J-11B képek ezzel a hajtóművel. Ma meg láttam egy egész gyártósórt J-11B gépekkel.
@DrStrangelove kína hadereje messze elmarad attól, amit a DoD ránk akar sújkolni, de végül is ez érthető, valamivel meg kell győzzék a kongresszüst valamivel, hogy jőddön a pénz, de és itt egy hatalmas DE. Ne essünk át a ló túlsó oldalára. Amit az elmúlt pár évben megfigyeltem kína hadereje tekintetében az az iszonyú fejlesztés, és a kis szériák, valamint a bevált tjpúsokból szinte ezzonali tömeggyártása. Van egy rakás elavlt típus amit toldoznak foldoznak. Aztán van egy pár mondernnek mondható, de abból sincs túl sok rendszerben J-10 kb 80 db, J-11 kb 100 db. Type 99 hk-ból 200~400 ami egy ekkora hadseregnek nagyon kevés. És vanna azok a típúsok, amik úgy tűnnek, hogy beváltak Type 054A Jiangkai II fregatt vagy a Type 022 Houbei osztály ezekből szinte néhány év alatt gyártott le nagyobb mennyiséget.
Néhány érdekesség:
Type 071 LPD 1 db
http://www.sinodefence.com/navy/amphibious/type071.asp
A hozzá való légpárnásból úgy szintén 1 db.
http://china-defense.blogspot.com/2010/07/first-official-announcement-of-plans.html
Most ezekkel játszanak. Ha valami nem válik be nem veszítenek sokat, ha pedíg megfelel, akkor abból nagyon rövid idő alatt nagyon sokat képesek legyártani.
„A lényeg a lényeg: Kína nemcsak az ókor, de a jelenkor egyik legnagyobb hatalma is. Ha úgy tetszik, akkor az egyetlen a történelemeben, aki ezt elmondhatja magáról.”
Ennyi erővel az EU is elmondhatja ezt magáról, vagy éppen Mexikó vagy Irán! Legalább annyi köze van az EU-nak a Német-Római Birodalomhoz, mint annak a Római Birodalomhoz, mint e formációk összefüggéseinek az egymást követő kínai dinasztiák összefüggéseihez. Kínának nincs monolit történelme, a kínai történelem lényegében az európai történelem tükörképe, Birodalmak és nemzetállamok, feudalizmus és urbánus társadalmak, szecesszió és centralizáció és kismillió különféle népcsoport politikai és kulturális entitásai váltakoznak a ma Kínának nevezett terület történelmében. Nincs olyan kínai történelem, ami lineárisan visszavezethető lenne évezredekre, mint egy nemzet történelme.
Ha „kína” fogalmát használjuk történelmi léptékben, akkor egy olyan foglomra kell asszociálnunk, mint „európa” és nem olyanra, mint a „németek” vagy „franciák”, mégha a kínai kurzus nacionalista vonulata szuggerálja is a „kínai nemzet” fogalmának etnikai tartalmát.
Aloha és üdvözlet
Öröm látni a reakciókat, tényleg ezért jó ide járni, és értelmes BESZÉLGETÉST – nem vitát folytatni.
Monti:
Kétségtelen, hogy Kína történelme – már csak a hossza miatt is – egyedülálló. Kína létezett, létezik, és létezni fog (Lenin zsity, zsisz, budjet zsity – azt hiszem).
A kínai társadalom kaptár létét nem cáfolom, hisz ebben egyetértünk. Picit az orosz/keleti népekhez hasonló: kell a tömegeknek az erős/szimbólikus vezetés (Kínában ez a párt, a ruszkiknál ez ma Putyin cár, Niponban pedig a mai napig ugye van császár, még ha olyan is amilyen). A társadalmi tartalékuk óriási, de persze kérdés, hogy ezt hogy hasznosítják. Tény, hogy a „jenki” cowboy mentalitás ma már közel sem olyan eredményes mint anno, és hogy a brain drain egyre kevésbé működik, míg Kínában ugye ez egyfajta kötelesség (mint Japánban). Viszont: kína rengeteg innovatív dolgot hozott létre. De nem az ipari forradalomnál kezdődik a lemaradás. A lemaradás (szerintem) a mongol uralomnál kezdődik, ami azért korábbi. Ha belegondolunk, amikor az európaiak partraszálltak, azért megdöbbentő volt, milyen régi társadalom, és állam fogadta őket (mint japán esetében ugye). Megjegyzem figyelemre méltónak tartom eme jelenséget: gyakorlatilag az 1500-as évekig kelet előnyben volt a nyugattal szemben. Aztán hirtelen megálltak. Mindenki, csak EU nem. Érdekelnének a vélemények: bár ennek a helye nem itt van. Visszatérve kínára: valóban óriási a fejlődés (persze nem is mondtam, hogy nem az – jópofa, ahogy mindenki igyekszik mosni magát velem az élen), de a hátralévő „tennivalók” is eszméletlen nagy mennyiségben állnak. Dudi említette azt hiszem: fejlődnek, de Honnan. Emlékezzünk: arról az országról beszélünk, ahol 40 éve még a „kulturális forradalom” zajlott a maga végtelen bölcsességével és sikerességével ugye… Szóval én maradok a kétkedő. Kételkedek az USA jövőjében (belproblémák), az EU jövőjében (detto). Mi lesz a közelkeleten? Israel? Afganisthan? Egyedül az oroszokban nem, érdekes módon: valahogy, a ruszkik mindig mindent túlélnek, teljesen mind1, mit hoz a történelem. megjegyzem ez igaz Kínára is.
Cifu:
Köszönöm a linkeket, igyekszem olvasgatni. Ami eddig elkerülte a figyelmem, és amit így köszönök neked, az az „akarat” szó. Mert míg az USA-ban a muszály visz, Israelben a túlélés, az oroszoknál a becsvágy, addig az EUban nemes egyszerűséggel: nincs akarat. Kínában viszont Minden ok fennáll, és tényleg: ha úgy vesszük, teljesen mindegy hol tartanak, mert fejlődnek, és nem AKARNAK megállni itt is most, hanem tovább akarják csinálni. Akarnak: űrprogramot, anyahajókat, 5 gen gépet, felhőkarcolós városokat mindenhova.
Ebből az aspektusból még nem néztem a problémát. Viszont e tekintetben ha megnézzük, India nem áll messze Kínától. Az akarat bizony ott is megvan. Csak míg kína igyekszik saját kútfőből megoldani, addig India az oroszkra támaszkodik: és persze minden másra amire csak tud. Azonban míg Kínát a jóisten se tudja mi(minden) hajtja, Indiát a félelem (pakisztán/kína). Kérdés, melyik vezet majd előnyre?
Ha ködös, bocsánat, szégyellem, de az alkoholizmus nálam nem egy fiktív jelenség…
Legjobbakat mindenkinek, egy idézet (nem tudom ki mondta): „bocsássák meg a gyermekeink”
Dr. Merkwürdigliebe
Dr Strangelove:
Indiát és Kínát sűrűn teszik mostanában egymás mellé, és tényleg jól összevethetőek. A világ két legnépesebb országáról van szó, amelyek nagyon küzdenek azért, hogy ne lesajnált félkegyelműnek tekintsék őket, hanem felnézzenek rájuk. Az is tény, hogy alapvetően különböző a jelenlegi fejlődési metódusuk. India és Kína is elindult azon az úton, hogy mindent saját kútfőből fejleszt ki – a vadászgépeknél maradva ott van a Tejas és az MCA indiai program, és a Kínai J-9, majd J-10 és J-11B (az FC-1-ről és hasonlókról nem is szólva). India és Kína is igénybe vette a licencgyártást (Szu-30MKI és J-11). De mostanában elválnak az irányok. India hosszú ideig fejlesztette az Arjun harckocsit, végül dobták az olcsóbb és jobb T-90-esért, volt saját atommeghajtású tengeralattjáró programjuk, de végül licenceltek két Akula II.-est az oroszoktól. Végül pedig dobták az MCA programot, és inkább a Szuhoj T-50 alapú FGFA program felé fordultak.
Ha pedig már szóba hoztam az emberes űrrepülést, India is kacérkodik a gondolattal, és 2015-2016 körülre tervezik egy kis méretű kétszemélyes kapszula indítását. Lehet még ők is megelőzik európát…
Kína ebből a szempontból innovatívabb. Igyekszik saját kútfőből megoldani a problémát, legfeljebb innen-onnan kér egy kis segítséget. Én például még most is mosolygok a J-15-el kapcsolatban. Arról volt szó, hogy az oroszok a Szu-33-asokat azért nem adják el, mert félnek a másolástól. Erre tessék, repül az első J-15, alias Szu-33 másolat. Ott vannak a Song tengók, ott van a Type 93 SSN és Type 94 SSBN és így tovább. Amik nem egyszerű másolatok azért. Ezzel együtt is jelenleg a két Ország közül inkább Kína az, amely előrébb jár – még ha papíron talán az Indiaiak fejlettebb gépekkel is bírnak…
A mongol uralom Kína történelmének egyik legfejlettebb korszaka, mármint a nem kínai világhoz képest, a song civilizáció kulturális és technológiai tetőpontja már a mongol uralom idejére esik, a mongoloknak egy túlérett dekadens és gazdag dél-kínai térség hullott az ölükbe. Ugyan kiszipolyozták ezt a térséget, ámde megteremtették azokat a politikai és kulturális kereteket is, amelyek a mai kínai civilizációt is jellemzik, hiszen a ming kor nem felszámolta, hanem továbbfejlesztette a mongol politikai és részben a kulturális berendezkedést is és ez a mongol hagyományra felépült Ming birodalom meglepőten gyorsan talpraállította Kínát, hogy innentől kezdve még a mandzsu hódítás is csak epizodikus jellegű esemény legyen egy általános fellendülés történetében amit nem csekély mértékben az euroamerikai innovációk tápláltak, hiszen azok Kínába is eljutottak az ezüsttel együtt, és amely fellendülés csak a XIX. század legelején ért véget, de akkor is belső problémák, az általános jólét miatti XVIII. századi túlnépesedés miatt, ami olyan méretű népességrobbanást eredményezett, hogy a XVIII. századi kínai gazdasági struktúra keretei közt a XIX. század eleji kínai népesség tömegei számára az elszegényedés következett be, mivel a gazdasági fejlődés nem tudta követni a népességnövekedést.
Kérdés, hogy korunk a nyugati civilizáció technológiai és gazdasági fejlődéséből profitáló Kínájában megismétlődik e történet, vagy valami megoldást találnak a népességnövekedésük kordában tartására, hiszen a belső piacuk a jelentékeny exporttal együtt már a mandzsu progresszió idején se volt képes lépést tartani a népességük növekedésével, hogy fogják ezt a problémát kezelni, hiszen a világ jövője szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy egy két vagy hárommilliárdos Kínai Birodalom hogy próbálja majd megoldani a népessége megélhetéshez jutását, ehhez a piacok és a nyersanyagok biztosítását.
Apropó, linkek terén Mackensen már a két fő forrást említette ( http://china-defense.blogspot.com és http://www.sinodefence.com (nem tudom miért .org-ot írtam, az a globalsecurity.org), illetve még sok érdekes dolgot találni a http://www.militaryphotos.net/forums/ mélyén.
@Blogen: A CIA fact book szerint a lakosság növekedése mindössze 0,494%, ami finoman szólva sem kiemelkedő, viszonyításképpen India 1.38%-os… Szóval a túlnépesedés inkább őket zavarhatja.
Persze ugye Kinánál ott a nemek aránya miatt kialakulóban lévő demográfiai probléma. Durva az, hogy 17%-al több fiú gyermek van a 14 évesig terjedő korban, mint leány…
Azért van még pár jó oldal:
http://www.ausairpower.net/
http://china-pla.blogspot.com/
http://www.strategicstudiesinstitute.army.mil/
http://blog.sina.com.cn/u/1492061434
http://military.china.com/ ez kínai, azoknak akik képesek goglival szarakodni, vagy tudnak kínaiul
http://theasiandefence.blogspot.com/
Ha úgy nézzük akkor törzsgyökeresen csak az amerikai, amit az indiánok találtak ki:) A többi európai és japán észből van:)
amerika nem fogja megvárni hogy kína olyan erős legyen mint ő le fogja egyszer rohanni bár elég hülyén hangzik de amerika az aki senkit sem néz jó szemmel ha az erősseb tőle amerika ha most nem is de a közel jövőben bisztos ki fogja provokálni a háborút kínával .Vagy növelik a költségvetést . ha jól tudom az aim- 120c rakéta a az európai meteorra a válasz. olvastam az aranysasba csak szólok ne hogy az legyen hogy én találtam ki.
pont ma olvastam valahol, hogy 2025-re, aszthiszen, India megelőzi Kínát a népességben!
Kemény, mi?
azt hiszem
már írni sem tudok :):)
Kína biztosan fontos tényező lessz a világpolitikában,és a világgazdaságban.Ehez pedig erős hadsereg is kell,és elnézve mennyit haladtak onnan,ahonnan elindultak,nem kell sookat várni ahoz,hogy fontosabb katonai tényező legyen a világban.És ha ez meg lessz,valószínű,hogy belecsap a lecsóba és elkezdi a nagyok játékát.Itt-ott bele-bele szólünk a dolgokba,Itt-ott avatkozok be,befolyási övezeteket alakít ki.Fura,hogy az EU politikailag szinte nem nyom semmit.Pedig ez is egy célja lenne enek az egésznek,hogy nagyobb beleszólása legyen a dolgokba Európának.India,Kína már sok dologban lekörözte Brüsszelt.Európában egyetlen jelentős erő van és azok az oroszok.
Az EU jelenleg a belső szerkezeti átalakulások mellett a gazdasági válság miatt előidézett problémákkal van elfoglalva (monetáris unió v. politikai unió), jelenleg olyan szerkezeti – politikai változások vannak kilátásban, amik komoly hatással lehetnek a jövőbeli politikára.
Mindössze 18 éve EUzhatunk, addig csak maximum Európai Gazdasági Közösség volt, ami világpolitikai célokkal nem bírt – vagy legalábbis nem elsődlegesen. Az EUt összehasonlítani pl. egy Kínával, vagy USAval olyan, mint egy PAKFA-t az F22vel. Az utóbbi régóta repül, kiforrott, modern stb., az előbbinek pedig csak a prototípusai repkednek, kooperációban készül, és nagy lehetőségeket rejt magában – egészen lesarkítva.
Y
Csak nehogy az legyen,hogy sokáig tart majd az a sok belső probléma,mert így nem lessz más,csak egy helyben toporgás.
Üdvözlet
Röviden:
Cifu: maradjunk annyiban, hogy Kína még tud meglepetést okozni, szerinted nagy lesz, szerintem kicsi, vagy meg se érjük, mert előbb elégünk mind. Heh.
Blogin: köszönöm a kiigazítást, igazából fogalmam sincs, hogy írhattam le azt a baromságot Kína mongol korszakáról… merci beaucoup.
Ha pedig jósolgatni kell az EU-val kapcs (legyen csak EU, mondjuk 50-től, az, hogy máshogy hívták… persze sarkítás, de kül és hadpolitikailag európában sokminden nem változott nicht wahr? Ez pedig ilyen témájú blog). Szóval, az EUnak a bevándorlás, és a kompromisszumm képtelenség lesz a végzete: lehetetlen áthidalni az évszázados nemzeti/kulturális ellentéteket, a hatékonysághoz pedig növelni kellene az úniós, nemzetállamok feletti szervek hatalmát, az államok önállóságát pedig csökkenteni (mégjobban). Ez szerintem nem fog megtörténni, marad ez a vegetáció, amíg valami más, nagyobb, kontrollálhatatlan változásra nem kényszeríti.
De ez csak az én ostoba paranoiás nézetem.
Szép maradék hetet, és estét mindenkinek,
Dr Mrkwdglb
Hát ez a fránya bevándorlás.Ne értsen félre senki,nem vagyok egy nagy rasszista vadállat,de ha Párizsban,Londonban,Rómában…lassan minden 2.ember nem „őslakos” az már kicsit gond.Hoába próbálkoznak egy európai haderő felállításáról,az se tud hatékony lenni.Szerintem.
Üdv mindenkinek!
Megint kedvencem KÍNA! :D
Igaza van azoknak akik azt mondják figyelembe kell venni honnan fejlődtek a kínaiak nagyot, de azt is észre kell venni hol tartanak most és milyen a fejlődési tendenciájuk! Amíg a nyugat évtizedekig elhúz egy egy fejlesztést! (elméletben tesz egy lépést, addig kína tesz 3 kissebb lépést amivel kicsit csökkenti a lemaradását)
Több nemzetközi elemzés szerint is ezt a hátrányát 2035 és 2050 között közel 0ra fogja redukálni. Ismétlem feltételezve azt hogy a nyugat továbbra is fejleszt!
Amint szó esett az AKARAT-ról. Hát ez az amivel több a kínai bárkinél. Hihetetlen akaratuk van! Rengeteget számít. lehet hogy csinál 50 rossz konstrukciót de nem adja fel és az 51. lehet jobb lesz mint a nyugati. Kihangsúlyozom lehet és nem törvényszerű.
Egyébként az amik és a ruszkik is a németek tudásából építették fel a hadiiparuk jelentős részét. És nekik is kellett hozzá idő és rengeteg balul sikerült kisérlet, hogy eljussanak a mai szintjükre. Kína most jár ezen a rögös úton.
Szó esett az ürkutatásról. Kína a 3. olyan nemzet aki ürhajóst küldött a világürbe segítség nélkül. Kína a 2. olyan nemzet akinek saját ürálomás terve van. (2020-25re tervezik) Az közös ürbázist nem számolom mert nem egy önálló államé. Kína 2025-30 között holdraszállást tervez és 5 évre rá mars expedíciót!
a fejlődésük meddig tartható fent? Ez egy jó kérdés. A gazdaság és a rendelkezésre álló nyersanyagok határozzák meg mindíg!
Egy két érdekesség:
1971ben volt az amerikai olajkitermelés csúcsa azóta csökken a kitermelés az usában és egyre több behozatalra szorúlnak. kb 10 éve elkezdtek az etanollal kisérletezni és ma már hatalmas mannyiséget állítanak elő belőle. De ez is csak szükségmegoldás mivel ezzel az élelmiszer termelés elöl veszik el a területet. amíg a 90es években az USa az éves gabonatermelésének 2/3át exportálta más országokba manapság behozatalra szorul. 2000 ben elérte a szénkitermelés csúcsát az usa. Ezt az energiahordozóját is helyettesítenie kell.
Az amaerikai gazdaság vagy nagyon hamar talál megoldást az energiahordozók pótlására vagy nagyon leépül.
az oroszok most nagyon belendültek. 2008 ban megelőzték szaud arábiát olajkitermelésben, de az ő készleteik is kimerülőben vannak. Náluk az olaj és földgázkitermelés csúcsa 2020ra várható!
Kínának jelen pillanatban hatalmas készletei vannak de borzasztó ütemben fogyasztja őket. A legnagyobb energiahordozó importáló! kielégíthetetlen igényekkel!
2009 es adat szerint a kínaiak a szénkészletük 47%át bányászták már ki. köoljból és földgázból behozatalra szorulnak.
a jövőben a még meglévő foszilis energiahordozóban gazdak területek megszerzése lessz a célja az összes nagyhatalomnak.
India a népességnövekedésbe fog belerokkani. Évről évre nővekszik a népesség és folyamatosan csökken a gabonatermése. Egyes tartományokban ezrével halnak éhen az emberek. India a nyugat segítsége nélkül alul maradna kínával szemben és ez felborítaná a jelenlegi hatalmi rendszert a térségben.
Egyébként még egy dolgot meg kell említeni ami még befolyásolhatja a fejlődését az összes országnak. Az pedig a víz!
Ez lesz a jövő háborúinak célja! A vízkészletek birtoklása.
Erre készülnek azok az államok ahol már napjainkban is problémát jelent az ivóvíz! Pl. mexiko, peru, venezuelle, szaudarábai, pakisztán, india, kína, izrael, egyiptom, irán és még sorolhatná. Egész afrikát is ide lehet venni.
Hála a földanyának, magyarország nagyon jól áll vízügyileg, de iszonyatosan pazarló a magyar ember!
Bocsánat ha kicsit csapongva és minden témába csak kicsit mentem bele, de egy elég megeröltető műszak után erre futotta. A hétvégén ha még téma lessz a dolog jobban felkészülök esetleg a fórumon írok egy hosszabb lélegzetü hozzászólást a témában!
Kellemes hetet mindenkinek és vigyázzatok a hőségben!
Hideg sört mindenkinek! :D
Igen,nekük sok vizünk van.Csak nehogy nekünk essen már megint valaki:(
Kína gazdasága jelenleg a 3. legnagyobb az USA és Japán után. 2040-re az elorejelzések szerint 1. lesz. Ezzel egyenes arányban fog noni katanai ereje és világpolitikai befolyása. Az USA nem Oroszországot tatja legnagyobb veszélyforrásnak, hanem Kínát. Kína noveli befolyását Kozép Ázsiában, rengeteget invesztál Afrikában , Dél Amerikában egyes országok nyersanyag lelohelyeinek kiaknázásában, kolcsonoket ad országoknak és még lehetne sorolni.. Ez mind a kínai poltika része a politikai – gazdasági befolyás erosítésére . Kína okoz még meglepetéseket.
Cifu
„Ezzel az erővel akkor a Svédország sem egymaga fejlesztette ki a JAS-39-est (aminek amúgy a hajtóműve szintén nem saját, hanem licenc ugye).”
és ebben tökéletesen igazad is van!!nem egyedül fejlesztették ki hanem angol és ami segítséggel
„Repülőgépipar: Le lehet szólni őket (miért van olyan érzésem, hogy megint az amerikai repülőgép-gyártáshoz akarod mérni? :)), de az eredményeik elvitathatatlanok.”
ez nem igaz biztos feltűnt h én nem vagyok belebuzulva az amikna
(senkire nem célzok ezzel!)
a kínaiak nagy mennyiségben tudnak gyártani amihez elsősorban pénz kell
jó példa erre az európai repülőipar kis ütemben gyártanak rafele-t és eurofightert de nem azért mert nem lennének képesek arra h növeljék a sorozatgyártás ütemét hanem azért mert nincs igény arra h a megrendelt mennyiséget 5 év alatt legyártsák
hisz ahhoz h valamit gyorsan legyártsanak csak gyártósorok nyersanyag és emberek kellenek és ezekhez a dologhoz nem kell más csak pénz
„Nem akartam ebbe nagyon belemenni, mert nézőpontok ütköztetése, de erre akkor ott van az a hasonlóság a MiG-25 és az F-15 között, amit meg az oroszok emlegetnek fel gyakran.”
ja de annak aki veszi a fáradságot és utánanéz az tudja h a két gépnek azon kívül h hasonlítanak egymásra elrendezésben semmi közük egymáshoz
de olvastam már olyan vad dolgot is h miután balenko átszökött japánbaba fejlesztették ki az f-15-öt a mig tanulmányozása alapján…
snakeye:
„az oroszok most nagyon belendültek. 2008 ban megelőzték szaud arábiát olajkitermelésben, de az ő készleteik is kimerülőben vannak”
Az oroszok 2010 júniusában érték a torténelmi maximumot napi 10,13 millió barell kitermelt olaj. Szaúd Arábiát csak 2009 végén eloztek meg amikor napi tobb mint 10 millió barell olajat termeltek ki. SZA 10 alatt van az OPEC miatt. Az oroszoknál idén a 11 m/bar. /nap a cél. Ezt el is érik mivel a Kelet-szibériai lelohelyekrol beindult az olaj exportja ˇAzsiába és az USA-ba.
/
snakeye:
„az oroszok most nagyon belendültek. 2008 ban megelőzték szaud arábiát olajkitermelésben, de az ő készleteik is kimerülőben vannak”
Az oroszok 2010 júniusában érték a torténelmi maximumot napi 10,13 millió barell kitermelt olaj. Szaúd Arábiát csak 2009 végén eloztek meg amikor napi tobb mint 10 millió barell olajat termeltek ki. SZA 10 alatt van az OPEC miatt. Az oroszoknál idén a 11 m/bar. /nap a cél. Ezt el is érik mivel a Kelet-szibériai lelohelyekrol beindult az olaj exportja ˇAzsiába és az USA-ba.
/
DrStrangelove :
Na igen, picit off a dolog, de az EU az egyik témám, szóval nem állom meg, hogy ne reflektáljak érdemben a felvetésre :P
„legyen csak EU, mondjuk 50-től, az, hogy máshogy hívták… persze sarkítás, de kül és hadpolitikailag európában sokminden nem változott nicht wahr? Ez pedig ilyen témájú blog”
Nyílván mivel ez egy alapvetően haditechnikai / hadpolitikai témájú oldal, egy alapvetően gazdasági nemzetközi szervezet változó elnevezése nem tekinthető igazán fontosnak, DE.
Annyit azért meg kell jegyezni, hogy jelenségként az európai integráció 1951 óta létezik, de akkor még csak a szén és acél felhasználására irányuló szerződés keretében. 1957től beszélhetünk általános gazdasági közösségről (EGK), míg a mai formához hasonlító EU csak 1992től létezik (akkor lett hivatalosan is EU a megnevezés), a maastricti szerződés teremtette meg az alapjait a pillérrendszeren keresztül a mélyebb gazdasági, majd politikai integrációnak, míg a 3. pillér keretében a kül – és biztonság politikának. Tehát 1992 óta létezik EU szinten kül – és biztonság politika, viszont hozzá kell tenni, hogy egészen 2009ig – Lisszaboni Szerződés – ez a terület nem közösségi alapon működött, hanem szokványos nemzetközi együttműködés keretében (közösségi szint – többségi döntéshozatal, nemzetközi együttműködés – egyhangú döntéshozatal), tehát a fejlődés itt elég lassacskán indult be, viszont a tavaly decemberében elfogadott és hatálybalépett lisszaboni szerződés megszűnteti a pillérrendszert, és – többek között – a kül – és biztonság politikát is közösségi döntéshozatal alá helyezi, mindemellett felállítja a Külügyi Szolgálatot, aminek a feladata az EU külpolitikájának egységes képviselete, érvényesítése.
Lényeg ami lényeg, az EU egy történelmi fejlődés eredménye, tehát mindig folyamatában kell vizsgálni, a szerződések gyakran gyökeres szerkezeti fejlődést eredményeztek, új területeket vontak az integráció alá stb., ebből a szempontból lényeges lehet az elnevezés.
„de kül és hadpolitikailag európában sokminden nem változott nicht wahr?”
Ez így azért nem egészen helytálló (ld. a fenti monológomat). Mindemellett nem egészen értem, hogy miért akar mindenki közös európai hadsereget ? Kinek érdeke az ? Mire lenne jó ? A jelenlegi helyzet miért nem jó ?(egy NATO, ill. egy sor katonai érdekszervezet mellett, pl. EBESZ)
„Szóval, az EUnak a bevándorlás, és a kompromisszumm képtelenség lesz a végzete: lehetetlen áthidalni az évszázados nemzeti/kulturális ellentéteket, a hatékonysághoz pedig növelni kellene az úniós, nemzetállamok feletti szervek hatalmát, az államok önállóságát pedig csökkenteni (mégjobban)”
A bevándorlás olyan dolog, ami mindenhol van, ennyi erővel az USA már rég kihalt volna, mivel ott 99%ban bevándorlók élnek. A bevándorlás, ha jól kezeli az állam, nem hátrány, amellett, hogy a vérfrissítés többségében pozitív hatásokkal jár, érvényesülhet a brainstorming is (nyílván többségében nem a professzorok fognak fekete Afrikából Németo.-ba menni, de az USA is azért lett nagyhatalom, mert elszívta a VH-k idején a szürkeállományt a világ más részeiről).
A kompromisszumképtelenség szerintem egészen alaptalan. A folyamat kezdőpontját, és mai állását hasonlítsd össze : 2. VH, Európa államai egymást pusztították, 50 millió halott stb. Ma : a lisszaboni szerződés révén az eddigi legmélyebb integrációs szint, a szuverenitás leghangsúlyosabb elemeinek átadása, pl. monetáris unió Franciao. – Németo. között, mi ez, ha nem kompromisszum ? És ez még csak a kezdet.
Az a baj az EU szkepticizmussal, hogy mindenki azt várja tőle, hogy márol holnapra hozza el a boldogságot, a gazdagságot gondalanságot, minden működjön tökéletesen stb., amikor egyszerűen nem erről van szó. Arról van szó – magamat ismételve -, hogy van egy nemzeközi szervezet, mely 50 év alatt olyan együttműködést – integrációt teremtett Európa olyan államai közt, akik 2500 évig folyamatosan egymást pusztították. Ma pedig közös pénzzel fizetnek, közös haditechnikai fejlesztések mennek stb.
Offnak vége :P
Y
ha az eu nem növeli katonai szintjét akkor még az oroszok is 10 évmúlva szétvernek ha lenne rá gondjuk. a németek is 180 tájfun helyett vesznek 140 most azzal jobban fognak élni nem hinném az a baj hogy az agymosott európaiak leépítik a haderejüket bár igaz a jövőben nem lessz háború itt európába de a németektől mint európai hatalom nem eszt várnák el .
a magyar hadsereg meg tök felesleges a honvédelem évi 160mmiliárdot vagy valami hasonlót de mire nemtudom a gripenek sose repűlnek fegyverük sincs de még ezek eltartását se tudják normálisan eltartani
lehet itt száz honvédelmi miniszter a pénzt csak a saját zsebükbe rakják még a szlovákok is szétrugnák a seggünket erről ennyit
ha nem tőrténik európába valami változás akkor csak a cigók fognak a fejünkre nőni ennyit európáról .ha nincs igazam várom a hozzászólást
Kedves Yeti
Te nem szegedre jársz véletlenül jogra? Ha alaptalan a kérdés, sry.
Menjünk szépen sorjában. Ne haragudj, nem tudom megállni, hogy ne válaszoljak.
IGEN. Az EU alapvetően gazdasági közösség. És ne haragudj, de attól, mert az EU amit ma ismerünk, egy hosszú folyamat eredménye, ha megnézem, mi történ az MVH óta… Szóval nem láttam nagy különbséget az Eu-s (MAI) tagállamok között – már ami a külpolitikát illeti:
Fr próbál arcolni, GBR próbálja bizonyítani, hogy még mindig nagyhatalom, pedig nem, NSZK próbál kompenzálni, csendben lenni. A többiek pedig a körítés. A 2 kivétel Portugalia, és Spanyolország, de mivel ezek nem tettek semmi radikálisat – sőt végül ugye integrálódtak, így nincs miről beszélni. Felesleges vitába bocsátkoznom az EU gazdasági vonatkozásaival, de a külpol és katpol (hehe) ügyekkel kapcs szerintem nem tapasztalható lényeges eltérés. Soha nem léptek fel egységként – mióta létezik a ZUNIÓ azóta sem. Innentől kezdve, marad gazdasági közösség, ami E téren hasznos, de katonailag semmi + t nem ad. Más kérdés: nem kell, hisz ott a NATO ami régebbi, központosított (finoman szólva: USA túlsúly), így nem kell ez a hülyeség az EURÓPAI hadseregről, mert felesleges, ld Eurofighter 2000 (pff). Ebben ergo egyetértünk. Az általad említett szerződések, és létrehozott szervezetek: mind szép és jó, gondolok itt erre a külügyi szolgálatra pl. DE: az EU egyszer nem lépett fel egységesen pl az orosz gázzal kapcs (sőt ugye, D külön megállapodást akar – balti/északi áramlat), nincs egységes álláspont pl kosovo-val kapcs, pedig az itt van a pincében: http://en.wikipedia.org/wiki/File:CountriesRecognizingKosovo.svg És EZ egy jelentős külpol prob, amit igenis egy európai uniónak (márcsak a nevéből fakadóan is) meg kellene oldania, vagy legalábbis fellépni. Ehhez képest ugye…
ÉS ez csak egy dolog.
A bevándorlásról. Ehm. A brain drain, amit te szürkeállomány elszívásként aposztrofálsz különbözik a mai szituációtól. Ha ma bevándorlásról beszélünk, akkor az szinte mindig a „szegény országból gazdagba emigrálás a jobb élet reményében” koncepciót takarja. Ha szegény egy ország, akkor A: megtartja a tudósait, hisz szüksége van rá, B: nincs olyan társadalmi rétege, amely miatt aggódna, hogy külföldre menekül, ergo nincs „tudós”. Triviális példa: csád – mondj egy csád-i nobel díjjas fizikust. Rasszistának hangzik, pedig (és szerintem ez ma az egyik baj, hogy nem fogadják el): mondj egy afrikai származású nobel díjjast, ami nem béke, és nem irodalmi. Én nem tudok – no nem mintha otthon lennék az ilyesmiben. A lényeg: az EU-ba főleg afrikából, és a közel keletről érkeznek bevándorlók: csak 1 pozitívumot mondj. Ami valós. És ne a kulturális sokszínűsítést. Mert az bizony: BS.
A bevándorlással kapcs az USA teljesen más. Egyrészt, a fő problémák most kezdenek alakulni. Egyik első hozzászólásomban pont ezzel kapcs kerültem vitába Fade-del azt hiszem (vagy dudival – ne har, nem emlékszem), ahol is végül kiszámoltuk, hogy az USA lakosságának 1/4-e nem is beszél angolul. Ma, az US-ban nem a feketék elleni rasszizmus az igazi, hanem a spanyolajkúak elleni. Egész egyszerűen: ma 1/3- fehér, 1/3 fekete, 1/3 spanyol. és a spanyolok nőnek, főleg az utóbbi időben. Az USA-ban a bevándorlás nem újkeletű, de eddig bőven volt úgymond „hely”, és a bevándorlók célja az asszimiláció volt, hisz nem egy országból, egy nyelvterületről érkeztek: ázsia, eu, közelkelet. De azáltal, hogy az utóbbi időben megnövekedett a spanyolajkú bevándorlók száma, melyek így nem szorultak rá a nyelvtanulásra, elkezdett problémát jelenteni. Pl: a US armyban így szól, a felvételi: a spanyol tudás nem alapköv, de nem hátrány. + 1 érdekesség: van e hivatalos nyelve az USA-nak? Nincs. Szerintem (ez egy nagyon vad gondolat) 10 év múlva spanyol anyanyelvű Elnöke lesz a nagy Egyesült Államoknak, mert a szavazótábor akkora lesz. Ezek tények – tudtommal, ha nem, javíts ki. Thx.
Az Eu-tól persze mindenki azonnali jólétet vár(t). Pl szerintem Mo elég gyorsan felébredt, és ma (tudtommal) a közv kutatások szerint mi az ún. euro-szkeptikus országok közé tartozunk. Az EU szerintem rövid távon hasznos (mint a hadi kommunizmus), hosszútávon azonban lassan az alapító tagországok is belátják, hogy nem feltétlenül működik – zökkenő mentesen. Pl legutóbb a görög válságnál a németek ugye kifejtették, hogy (ha már egyébként is gyak mindent ők fizetnek) ezt NEM fogják finanszírozni. csakhát jött a nemzetközi töke, és a beintés. heheh. Ez persze nem összeesküvés elmélet, szerintem mindenki belátja, hogy valami hasonló történt.
Az, hogy közös pénz van: hány helyről hallottuk, hogy be fog dőlni az euró (kezdve persze a mi nagybecsű „honfitársunk” Soros Gyuritól). Más kérdés, hogy szerintem nem fog, az fog történni amit fent már leírtam: vegetáció (hasonló formában) amíg hirtelen nem jön egy olyan válság, ami valódi elhatározásra nem kényszeríti az Európai országokat.
Persze mi nem vagyunk tényezők, max (torgyán dr után szabadon) szállíthatnánk gabonát Indiának/kínának /oroszországnak.
Yetikém, nem akartalak bántani, remélem nem úgy fogod fel, hogy neked rontottam, függetlenül attól, mekkora baromságokat hordtam itt össze fél L Jack Daniels után…
Szép éjszakát mindenkinek,
Dr. Strlv
DrStrangelove :
A szegedi jog talált :P
EU külpolitika : Jjjó, attól függ mit vár az ember. Ha tegnap feketét, ma fehéret, akkor valóban, „nem változott semmi”. Ha folyamatot, akkor viszont _tapasztalható_ változás, csak itt az a probléma, hogy még EUs szinten sem világos, mit szeretnének ebben az irányban lépni.
Mert mi lenne a cél ? Hogy az EU külföldön USA módjára lépjen fel ? Tehát hogy ha van valami probléma, akkor maholnap megy az EUs hadsereg, aztán ennyi ? Vagy a problémákkal kapcsolatos _egységes_ külpolitikát, külpolitikai állásfoglalást ? Nyílvánvalóan az utóbbi lehet a cél. Ezesetben valóban nincs igazán nagy előrelépés (legalábbis eddig), dehát szükséges azt is megnézni, miből építkezünk : Egy GB, ami most kezd elgondolkodni azon, hogy a fényes elszigeteltségéből az USA helyett a kontinentális Európa útját kellene követni, egy Fro., ami úgy általában elvan – nem tudok semmi extrát kiemelni, meg egy Németo., ahol lemondott az államfő azért, mert valahol elszólta magát, hogy a Bundeswehr erősítésére szükség van, hogy Németo. gazdasági érdekeit külföldön is megfelelően meg tudják védeni. Másrészt pedig nincs igazán olyan komolyabb konfliktus, ami olyan EU érdekeket érintene, hogy szükséges lenne a közös fellépés (Koszovót nem sorolnám ide, a Szerb háború idején pedig nem volt meg a z EUs külpolitika intézményi alapja a Külügyi Szolgálat formájában).
Mindemellett a külpolitika (főleg katonai értelemben) egy ország legfontosabb szuverén jogosítványa, könnyebb kiperkálni X millió Eurót úgy, hogy később visszakapod, mint pl. egy Fro. – nak megmondani, hogy küldjön ide meg ide csapatokat EU érdekből.
Összegezve, jelenleg és az eddigiek során valóban nem volt közös EU külpolitika, viszont a lisszaboni szerződés újításai intézményi lehetőséget adnak arra (ld. az Európai Tanács elnöke, a – még most formálódó Külügyi Szolgálat), hogy az EU érdemben részt vegyen a világpolitikában. Másrészt a _közös_ külpolitika az integráció olyan magas fokát feltételezi, amit jelenleg az érdekek eltérése nem tesz teljes terjedelmében lehetővé, ehhez is az kell, hogy a vezető államok eldöntsék végre, mit szeretnének.
Nem vagyok népesség kutató, tehát úgy igazán a bevándorlás valós problémáit sem ismerem, de úgy gondolom ez önmagában nem egy rossz dolog. Csak példálózva, egyrészt a bevándorlók munkaerőt jelentenek az elöregedett társadalomnak, másrészt a bevándorlók általában motiváltabbak, mint a „helyiek” (nem az USA néger gettóira gondolok), pl. van pár ismerősöm külföldről, akik a 0ról kezdték Magyaro. – n, most pedig a legtöbben igen tehetősek, és nem azért, mert drogot árultak az utcán meg striheltek, hanem mert napi 12 órát dolgoznak, és eljutottak arra az egzisztenciális szintre, ami ma felső 10000nek nevezünk. Had ne mondjam, ez mennyi adót és egyéb bevételt jelent az államnak. Másrészt pl. most németben vagyok, és teli vannak az egyetemi könyvtárak „bevándorlókkal”, egy orosz kolléganővel vagyok itt gyakorlaton, és annak ellenére, hogy betelepült – nincs még állampolgársága -, nagyon durván szorgalmas és alapos stb. De megemlíthetném pl. az aktuális német foci válogatottat is.
Szóval szerintem a bevándorlás, ha megfelelően kezelik, előnyökkel is járhat.
„Az Eu-tól persze mindenki azonnali jólétet vár(t). Pl szerintem Mo elég gyorsan felébredt, és ma (tudtommal) a közv kutatások szerint mi az ún. euro-szkeptikus országok közé tartozunk. ”
No, az „elég gyorsan felébredt”et azért fenttartásokkal kezelném. Pl. azokon a híres közvélemény kutatásokon (mint ahogy Mo. – n elég sok dologgal kapcsolatban) megkérdezném a klienseket, hogy ugyan pár mondatban indokolják már meg az álláspontjukat, hogy miért tartják jónak vagy rossznak pl. az EU-t. Szerinted hány tudna rá érdemben válaszolni ? Ez kb. olyan, mint a Jobbik programjának EU-s része, hát azon csodálkoznék a legjobban, ha még komolyan is gondolnák a szerkesztők, amit ott összehordtak. De az emberek elhiszik, mert „a fizetésem nem duplázódott meg máról holnapra, tehát az EU szar, mer valszeg ez az oka”. Nagyon durva tudatlanság van az országban.
Sajnos ez a mentalitás elég sok mindennel így van.
„Az, hogy közös pénz van: hány helyről hallottuk, hogy be fog dőlni az euró”
Hát elég sok helyről. Mint ahogy azt is, hogy Mo. is be fog dőlni, most pedig a brüsszeli jelentések szerint minta ország vagyunk a válságkezelésben (http://www.bruxinfo.hu/index.php?lap=dokument/dokument&dok_id=26941). Az, hogy bedől – e az Euro vagy sem, egy kérdés (többek között annak köszönhető, hogy a monetáris unió nem társult politikai unióval, és nem lehetett összeegyeztetni egy Görögo. gazdaságát egy Németo. val koordinációs mechanizmusok nélkül, másrészt pedig egyes államok felelőtlen gazdaság politikájának – pl. Görögo. többször is meghamisította a statisztikai mutatóit), másik kérdés az, hogy mi lenne most euro nélkül ? Mert hogy az EUt is megrázta a válság, az tény, de az elemzők szerint az euro sokat tompított a válság hatásán.
Euro pedig lesz, maga az eurozóna bedőlésének veszélye elég komoly folyamatokat indított el az EUn belül is, akár még szerződés módosítás is várható a kérdésben.
Y
„Az EU szerintem rövid távon hasznos (mint a hadi kommunizmus), hosszútávon azonban lassan az alapító tagországok is belátják, hogy nem feltétlenül működik – zökkenő mentesen. Pl legutóbb a görög válságnál a németek ugye kifejtették, hogy (ha már egyébként is gyak mindent ők fizetnek) ezt NEM fogják finanszírozni. csakhát jött a nemzetközi töke, és a beintés. heheh. Ez persze nem összeesküvés elmélet, szerintem mindenki belátja, hogy valami hasonló történt.”
Én azért ~ 60 évet nem neveznék rövidtávnak :P A zökkenőmentességet nem értem. Mondj nekem olyan nagyobb volumenű dolgokat a világon, amik zökkenőmentesen működnek. Épp ezt hangsúlyozom, hogy semmi sem megy zökkenőmentesen, mindig vannak problémák, de ez nem azt jelenti, hogy akkor már eleve rossz az egész, ezeket a problémákat meg kell oldani.
A görög válság megint egy érdekes dolog. A nemzetközi mentőcsomag (EU & IMF) arányaiban nagyobbik részét valóban Németország állta, és a német közvélemény valóban ellenezte egy hazudozó, felelőtlen ország gazdasági „kifizetését” (Görögo. – ban egyébként valami elképesztő állapotok uralkodnak, hatalmas a korrupció, adócsalás, a nyugdíjak meg valami 2-3 szorosa, mint Németo. – ban), emiatt késlekedett Merkell az intézkedés megtételében, mert a legnagyobb tartományban akkor volt választás.
VISZONT mind Németo. mind Fro. kijelentette, hogy márpedig az eurót meg fogják védeni, ezért hoztak létre egy gigantikus (száz milliárd euro feletti, eredetileg Görögo.nak csak 10-30 milliárdot szántak) mentőcsomagot, melynek a célja, hogy bármely EUs állam bedőlését megakadályozza. (nem mellesleg Németo. saját érdekeit is védi a segítség nyújtással, mivel egyrészt elég sok terméket exportál Görögo.-ba, másrészt a német bankok rengeteget hiteleztek, ill. rengeteg görög államkötvényt vásároltak, így egy görög bedőlés rossz hatással lenne a német gazdaságra is)
Y
Üdvözlet
Kedves Yeti, lassan kisajátítjuk ezt a topicot.
De már a gépelés sem megy… A Jack D. megtette hatását, a literesnek megittam a másik felét. Mond neked valamit az, hogy szemüveg, és lézeres kezelés? Nevek nélkül (ha a következtetésem helyes) én ajánlottam. Ha van sejtésed kivagyok, jelezd, ha nem, úgy sry, mellé ment.
Heheh.
Kosovora reagálván: őszintén szólva a dátumok terén kicsit sem vagyok jó. De: kosovo elismerése a mai napig gond, a térkép amit mellékeltem a MAI állapotokat jelzi, én a MAI eus, egységes álláspontot hiányolom. Az EU-USA összehasonlításról pedig annyit, hogy kimondva, kimondatlanul, az EU egyfajta módon azért jött létre, hogy az USA-hoz mérhető erőt tudjon felmutatni – mint látjuk sikertelenül, mind gazd, mind haderő terén. Ez tény. Egyedül az emberi jogi oldalakon jutottak el oda, hogy magasabb szintű legyen a „freedome”, azonban, mivel, míg az USA-ban a picit korlátozottabb jogok érvényesülnek szintem minden államban, addig az EU-ban az államok szabad belátása szerint vezetik be az „EU-s ajánlásokat”. Ezt pedig bizony nem nevezném egységességnek.
Én nem értek az EU-s politikához, elismerem. ha az vagy akinek gondollak, akkor pedig pláne nem állok veled le vitázni (Róma, heheh). Azonban a Liszaboni szerződés lássuk be komoly ellenállásba ütközött. Függetlenül attól, hogy világpolitikai szinten valóban hatékonyabb lenne az egységes fellépés, ezt az átlagembernek nehezen magyarázod el, gondolok itt azokra az országokra, ahol NSZ-eket kellett kiírni, majd buktak meg. Hiába lenne logikus, egy átlag polgár ezt nem látja: egy rohadt belga rohadt belga marad, függetlenül attól, hogy papíron EU, meg tag, meg szövetséges, megy EU állampolgár stb. A baj az, hogy a világ, az államok (főleg ny-on), elfelejtették azt, amire létrejöttek: a legteljesebb népi demokráciát, mely egy hülyeség, de papíron erről van szó. Namost pedig ha papíron se tartják be, az képmutatás. Nekem pedig (ha visszaolvasod az összes eddigi commentemet – nyilván impossible, de ott vannak – nekem a legnagyobb bajom a képmutatással van. Ha egy ország papíron elkötelezi magát valami mellett, és nem tartja be, majd utána ezzel vág fel, az finoman szólva vérlázító. Iskola példa erre Israel, vagy Szlovákia, akik azt állították, hogy full eu konform a nyelvtörv, holott BS.
Mivel elismerted, hogy eddig közös EU külpol nem volt, én pedig rámutattam a társadalmi ellenállásra a Liszaboni szerződéssel kapcs, miből gondolod, hogy ezentúl lesz egyetértés? Itt most eszembe jutott amit 3 bekezdéssel korábban kellett volna írnom: más országban legalább NSZ volt, nálunk olvasatlanul aláírták. Nem akarok politizálni, de szerintem ez egy elég komoly szegénységi bizonyítvány volt. Per pill egyébként az Indexen 2 cikk is van a kínai befolyásról, érdekes lenne, ha megvalósulna. Mivel mi amúgy sem számítunk tényezőnek, mennyire furcsa lenne már, hogy az EUba, kína számára mi lennénk az ugródeszka? A történelem olyan fordulatokkal lepHET meg minket, amire álmunkban sem gondolhatunk: egyszer fent, másszor lent.
A bevándorlásos: ismerős bekezdésedhez pedig annyit, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Én is ismerek egy-két „kurd” származású egyént, aki befutott. De a nagytöbbség, azért te is belátod (főleg nyugaton) nem businessman-ként végzi, hanem buszvezetőként, vagy McDonaldsos felszolgálóként. Tudom most GER-ben vagy, de jártál már Fr-ben, vagy GBR-ben? ahol az utca embereinek 1/3-a ún. őslakos?
Az Eu szkepticizmussal kapcs: elismerem, hogy az EUnak rengeteg pozitív hatása van, sosem állítottam ellenkezőjét, de alátámasztani sem támasztottam alá. Szerintem az, hogy MO-n az EU nem hozta az ÁTLAG ember számára azt amit elvárt az a pol vezetés oka. Szeretném leszögezni, hogy nem akarok politizálni, és hogy a jelenlegi vezetés semmiben sem fog különbözni a leváltottól (elnézést, ha valakinek a lelkivilágába gázoltam, de szerintem ez csak egyszerűen így van).
Sokan a Bajnai kormánynak tulajdonítják a kiláballást. Holott BS: az IMF pontosan megmondta, mit kell tenni a kapott pénzzel, megtették, túléltük. Ennyi. Az IMFnek tartozunk köszönettel: illetve lettünk adósai. Az áron kell elgondolkodni, azzal, hogy máshogy képtelenség lett volna túlélni. Ezek fontos dolgok, amiken soka elsiklanak.
Az euro létjogosultsága azt hiszem, szerintem is bizonyított, csak kérdés, hogy a németek meddig hajlandóak finanszírozni: mert ez csak rajtuk múlik. Írtam már: a görög válság alatt mindenki a németekre várt, hogy na, na, na? És végül ugye… Megdöbbentő, hogy egy ország, mely mind2 VH-t elvesztette, a mai napig ilyen tényezővel bírjon (Niponnal egyetemben).
sry, ha összefüggéstelen, vagy érthetetlen, most már tényleg nem vagyok magamnál, ha valami nem smakkol, szóljatok, holnap igyekszem rendszerezni, magyarázoatot adni.
Best wishes, Mit freundlichen grüssen,
Dr. Merkwürdigliebe
Post Scriptum (Yetikém neked ez elvileg self explanatory):
egészen pontosan 500 MRD Euro-s alapot.
Egy idézet a jóléti társadalomról:
„Míg a kövér lefogy, a sovány éhen döglik.”
Dr. Strangelove
Kínára vizatérve egy csöppet.
Szerintem még nem született olyan ország ( politikai vezetés ) amelyiknek ha hatalom aztán nagyobb hatalom volt a kezében akkor ne akart volna még többet, és még többet. Ez egy folyamat vagy „gépszíj” ami idáig MINDENKIT elkapott a Rómaiakat, Szovjeteket Nácikat, USA-t és kínát is elkapja vagy el is kapta.
Ezzel azt akarom mondani hogy eszük ágában em lesz tartózkodónak lenni amikor gyakorlatilag most is elveszik azt amit cak tudnak ingyen és ha nagyobb hatalmuk é hozzáférésük lesz a dolgokhoz akkor meg még inkább.
Kínával kapcsolatban pedig ami ijesztő hogy annak ellenére hogy senki nem fenyegeti ennek ellenére építgeti nem kicsi Kék tengeri flottáját.
én tartok tőlük .
Jó reggelit!
Élvezem az ilyen hozzászólásokat és vitákat. Semmi személyeskedés, érvek, ellenérvek. Végre!
Asszem Snakeye írt a kínai társadalom nyersanyag-igényéről. Szerintem ez a gyenge pont. Viszonylagos elavultsága, valamint nagy mértékű fejlődése nagy energiaigénnyel jár. Ha az elkövetkező 20-30 évben meg tudja szerezni a szükségs mennyiséget, akkor komolyan számolni kell vele, mint katonai/gazdasági tényező. Most is erős, de agyaglábakon. Nem kell ellene háborúzni, ha elvágják pl. az olajforrásoktól, a gazdaság összeomlik. A társadalmi robbanásnak – a kaptár-jelleg ellenére is – nagy esélye van.
LJ
Kína nyersanyag és energiahordozó igénye mellé tedd oda hogy ÉLELMISZER TERMELŐ KAPACITÁS mert ezzel i már gondjai vannak de minden évben ez a gond nagyobb é nagyobb az éve szinten 1-1,5% al zsugorodó termőföld kapacitás miatt. Az ok az iparosodáshoz szükséges hely é a környezetszennyezés miatt kieső területek.
Már pedig egy 1,3 milliárdos nép „kezelése” komoly feladat de ha az 1,3 milliárdból csak akár 100 millió is éhezik az már hatalmas probléma.
Kína EEZ vizei is túlhalászottak és ráadásúl szomszédosok más államokkal. Nem is ritkán fordul elő hogy pl Vietnámi meg Japán őrhajóknak kell visszatessékelni az „eltévedt” kínai halászhajó flottákat.
Ezért is tartunk mi kínától mert itt nállunk mindent megtalálna és meg is talál. Csak jelenleg fizetnie kell érte ami hatalmas bevétel nekünk és kiadás a túloldalon. ha sikerülne valami módon a kezét erre rátenni akkor hatalmas forrásokhoz jutna ami meg eszméletlen lehetőségeket nyitna meg számára. Nem véletlen volt anno a II. VH idején is Japán stratégiai célja Ausztráli elfoglalása.
Véleményem az hogy kína kényszerhelyzetbe fog kerüli hogy vagy öszeomlik vagy pedig mától veszi el a forrásokat.
Kicsit fárdt vagyok a magasröptű gondolatokhoz. Inkább nézegessünk kínai katonai videókat.
http://v.ifeng.com/mil/201007/51a9d0d4-9900-4423-a159-1c389970a65e.shtml
„Tudom most GER-ben vagy, de jártál már Fr-ben, vagy GBR-ben? ahol az utca embereinek 1/3-a ún. őslakos?”
Ez a dolog az,amiatt az EU(szerintem)nem tud normális külpolitikát folytatni.Mármint nem maga a bevándorlás miatt,hanem azért,mert ennek megitélése belső problémákat okoz,mert ugye sok „őslakos” már nem nézi ezt jó szemmel,hogy bármerre néz csak bevándorló.Érezhető a redikális-szélsőjobboldali erők erősödése.Ha így megy lessznek itt még bajok,mert egyszer bizony a felek egymásnak fognak esni.A bevándorlás megoldása pedig EU-nak belső probléma lehet/lessz.1szóval túl sok belső baja van az EU-nak.2.az,hogy hiába megy ez a liszaboni szerződés,láthatóan nem kis ellenállásba ütközött.Ez is bebizonyítja,hogy azok az államok,akik már Isten tudja mióta önnálló országgal…-val rendelkeznek,nem akarják,nem képesek,elfogadni azt,hogy ők most már EU-s állampolgárok.Ill egy-egy rendelet,határozat is mennyi tökölébe kerül odafenn?
A külpolitikára kitérve,(amin itt csámcsogunk egy ideje:)) nincs egy meghatározó állam se,aki legalább most,(amikor nincs éppen nagy összetartozás)képviselné az EU-t.Azt sokan leírták,hogy a Franciák teszik-veszik magukat,de sok vizet nem zavarnak.Britek próbálkoznának bele szólni a dolgokba,meg igyekeznek mindenbe belekontálkodni ahogy egy nagynak kell,de az igazság ugy az,hogy 1szerűen nincs hatalmuk hozzá.Az egykori nagy britekből mára az USA csúnyán mondva segg%@&Łja lett.A németek meg már a tudattól,hogy keményen megmondják a világnak a maguklét rettegnek.Pedig nekik még gazdasági erejük is meglenne hozzá,ha az emberekbe elkezdenék súj/lykolni a gyermekvállalás „kötelességét” gyarapodó ország is lehetne a bevándorlás nélkül is.Minden lehetősége adott,de mégis egy nyuszi.
Elnézést a helyesírási hibákért.
amerika nem fogja megvárni hogy kína olyan erős legyen mint ő le fogja egyszer rohanni
Ez alatt mit értesz? Egy partaszállást Kínában? Az a sci-fi kaegória. Értelme semmi nem lenne..
ha jól tudom az aim- 120c rakéta a az európai meteorra a válasz. olvastam az aranysasba csak szólok ne hogy az legyen hogy én találtam ki.
Aranysasban ekkora tévedést kizárt, hogy olvashattál. Az AIM-120C-nek is több altípusa van. C-4, C-5, C-7. A C-4 szállítása már 1999-ben megkezdődött. A Meteor meg még mindig nincs szolgálatban sehol, a fejlesztés még tart. Ezek után gyártani és egyes típusoknál az integrációról még nem is esett szó…
@Roni
Nagyon vad dolgokat írsz le, folyamatosan…
ha az eu nem növeli katonai szintjét akkor még az oroszok is 10 évmúlva szétvernek ha lenne rá gondjuk.
Jelenleg a 3 legerősebb európai NATO tagállam abszolút katonai ereje – atomfegyver nem játszik – nagyobb számszerűleg, mint a hadra fogható orosz. A minőséget meg összevetni is felesleges. Az orosz harceszközök nagy része a ’70-as évek vége és a ’80-as évek vége között készült és gyakorlatilag alig modernizálták őket…
@dudi
műholdakat az 50-es évek óta lövöldöznek fel(ezt ma már ne nézzük modern dolognak helymeghatározó műholdak meg az oroszoknak is van vagy 20 éve és bőven az amik után csinálták szóval ez sem nagy dolog)…
Az, hogy fellőttek az oroszok valmennyis 20 éve az semmit nem jelent. 1 hold nem hold. A kéréds helyesen az, hogy van -e katonai célokra használható rendszer vagy nincs…
Szerinted nem nagy szám, de a világon nagyon kevés ország volt képes erre. Két kezeden meg lehet számolni. USA, SZU/Oroszo., Japán, India, Kína, Franciaország, Izrael kb. ennyi. (Anglia?)
Cifu meg nagyon tájékozott, javasolm figyeljetek jól rá. Nem szentírás amit mond, de fogalmazzunk úgy, hogy realtiásérzéke és technikai tudása is – külön külön! – fényévekre van nagyon sok kommentelőétől…
Anglia már nem. 71 ben lőtték fel az utolsó Black Arrowot. Mondjuk még Iránt is ide lehet sorolni és lassan a Brazilokat is.
Haboru eseten kina honnan venne uzemanyagot? A legmodernebb haditechnikai eszkoz sem mukodik uzemanyag nelkul. Errol meg lehetne kerdezni a nemet tabornokokat.
Gyalog meg… Nos az indiai oceant atuszni, vagy atkelni a himalajan, esetleg setalgatni a gobi sivatagban, majd sziberiaban.
En meg nyugodtan alszom a kinai hadero fenyegetese ellenere is. Majd ha kitalalnak valami mas energiahordozot mint a fosszilis uzemanyagok, akkor kezdek felni.
Szerintem térjünk vissza az eredeti témára. Kínánan szüksége van stratégiai szállítóhelikopterre. Ha nem más katasztrófaelhárításnál. Tele az ország eldúgott zugokkal, amit baj esetén nem lehet másképp megközelíteni.
http://www.youtube.com/watch?v=rKBW17Qx4g4
MuldR
mint minden más országnak így kínának is vannak stratégiai olaj tartalékai amik elegek ahhoz h a hadsereget addig mozgásban tartsák amíg nem szereznek maguknak kőolajlelő helyeket és ha egy kína elkezd háborúzni mondjuk ausztráliával akkor szerintem az oroszok nagyon szívesen adnak el neki olajat…nem hülyék h ekkora bevételtől fosszák meg magukat ha meg az oroszokkal rúgják össze a port akkor meg más országok sem hagynák ki a lehetőséget egy kis +bevételre szóval nem maradna olaj nélkül
arról tudtok valamit h lehet e állandó ensz bt tag ellen határozatot hozni hisz senki nem szavaz igennel önmaga ellen (esetünkben kína)
@Mulder: Kína jelenleg főleg a közel-keletről (innen származik több, mint a fele az importnak), dél-afrikából és afrikából importál kőolajat.
Amúgy már rengeteg nem-fosszilis üzemanyagot kitaláltak, például hidrogén (csak víz és áram kell hozzá), urán (fissziós erőmű), és dolgoznak ugye a deutérium-tríciumon is (fúziós erőmű). A kérdés nem az, hogy van-e ilyen, hanem az, hogy melyik a leggazdaságosabb. Volt egy felmérés az US NAVY részéről, hogy milyen kőolajárak mellett éri meg áttérni a kisebb hajóegységeknél is a nukleáris energiára. Pontos számok most fejből nem mennek, de valahol 200 dolláros hordónkénti árnál már a fregatt méretű hajóknál is gazdaságosabb a nukleáris energia.
@Mackensen:
Ez rendben van, de ezzel együtt is furcsa, hogy ilyesminek a fejlesztésébe fognak, még ha együttműködési keretek között is. Mi-26-ból a netes források szerint mindössze kettő működik egy civil kínai légitársaságnál. Ráadásul az ilyen méretű helikopterek után viszonylag szerény a civil kereslet…
„Kína jelenleg főleg a közel-keletről (innen származik több, mint a fele az importnak), dél-afrikából és afrikából importál kőolajat.”
Helyesen dél-amerikából és afrikából…
Én úgy tudom, hogy vannak kőolajtartakékai a Dél Kínai tengerben és van is belőle veszekedés főleg Vietnámmal. Ez gondolom fedezni tudja a hadsereg igényeit, még ha a gazdaságét nem is.
kína olyan mint a szu volt(de szerintem egy nagyobb háborúban az oroszok sem lennének restek civil gépeket besorozni) csak elvben vannak civil dolgok ezzel sem lenne másként
ki kell javítsam magam
„szerintem egy nagyobb háborúban az oroszok sem lennének restek civil gépeket besorozni”
egy kisebb háborúban is mint pl a grúziai volt csak ott nem volt rá szükség
Hat ha kina nekiesne ausztralianak, akkor a tengeren, es kozel keleti csoveken erkezo olajnak bucsut mondhat. Tartaleka nem tudom mennyi lehet, biztos kitart ausztraliaig, ha nem huzodik el a haboru.
Nem tudom egy ilyen esetben az oroszok mennyire adnanak olajat kinanak.
Tudom, hogy van atomeromu, meg hidrogen hajtas, de kinanak nem lesz atommeghajtasu repuloje, meg hibrid tankja 30 even belul, az biztos.
MOLNIBALAGE
lehet hogy vad dolgokat írok de szerinted a nagy amerika meg tudná állni hogy ne csináljon valami jobbat a másiknál ott van a galileo gps rendszer jobb volt az amerikai gps -nél és az se tetszett nekik .
aim-120 c rakétáról nem tudom hogy hanyas de valamivel jobbat csináltak és azt rendszeresítik a raptornál
a galileo műholdal az volt a gond hogy ellenséges országok is
hozzá férhettek ha jól tudom
@Roni
Most vagy téveszméket írsz vagy a magyar nyelvvel állsz hadilábon.
de szerinted a nagy amerika meg tudná állni hogy ne csináljon valami jobbat a másiknál ott van a galileo gps rendszer jobb volt az amerikai gps -nél és az se tetszett nekik.
A jenki műholdrendszer előbb épült ki. Tehát hogyan lehet múlt idő itt? A Galileo tudtommal messze van a készenléttől. Akkor honnan is lehet tudni, hogy egyáltalán jobb vagy jobb lesz?
aim-120 c rakétáról nem tudom hogy hanyas de valamivel jobbat csináltak és azt rendszeresítik a raptornálí
AIM-120D és nem csak Raptorhoz. Más gépen is láttak már D-t függesztve.
Továbbra is összevissza írsz.
MuldR
szerintem ha kínának nem lenne olaja a fő importőröktől akkor fizetnének dupla árat az oroszoknak az olajért az meg nem kis mézes madzag csak abban az esetben nem szállítana oroszország ha a nyugat jobb ajánlattal állna elő bármilyen téren nem csak az energia hordozók árával kapcsolatban
attól meg nem kell félnie az oroszoknak h kétfrontos háborúba kezd kína egyik fronton az ausztrálokkal másik fronton az oroszokkal ha nem szállítanak kínának olajat mert ahhoz nem elég erősek
az aim-120d-t úgy fejlesztik h minden átalakítás nélkül használható legyen olyan gépeken amin integrálva van a c változat
persze egy szoftverfrissítés és egy integrációs lövészet után(ha sietnek vele akkor max 1 hónap)
hát sajnos én nem tudtam hogy nem áll rendszerben csak olvastam róla régebben és hát ilyeneket írtak. bocs
„arról tudtok valamit h lehet e állandó ensz bt tag ellen határozatot hozni hisz senki nem szavaz igennel önmaga ellen (esetünkben kína) ”
A szabályzat szerint bármely ország benyújthat határozatot, de mivel az állandó tagok vétóval rendelkezik így nincs értelme. Ilyen példa az orosz-grúz háború. (elakartak fogadni egy OO bíráló hat., de OO megvétózta)
Nem nagyon értem miért írkáltok mindenféle háboúkról amikben Kína részt venne, Ausztráliával, Indiáva, Oroszországgal stb. Amit Kína igazán akar azt megszerzi kereskedve. Ha Ausztráliábtól van is valami ami érdekli Kínát, az a nyersanyaga, főleg a szén. Erről meg nem rég írtk alá valami bányászati megállapodást. Indiával és Vietnámmal is próbálja rendezni a határviszonyát. Az Oroszokkal meg sikerült is.
Az eggyetlen állam, amely jelen esetben tarthat Kína haderejétől az Tajván, de ez is határeset és inkább akkor érvényes, ha Amerika kihátrálna mögülük.
Ajánlom mindenkinek Bede Marton, Indexen megjelent cikkét. A szerző nem akar minden áron túl okos lenni és nem is kíván minden kérdésre válaszolni. Inkább benyomásokat ír le amit egy utázás alatt szerzett. De azt hiszem elég reális a kép amit elénk tár.
http://index.hu/velemeny/jegyzet/0801kinabede/
Mackensen
most nincs időm elolvasni a cikket ezért engedj meg egy kérdést
a szerző járt kína azon részein ahol még mindig szinte középkori szinten élnek az emberek(gondolok itt a falusi kínára a belső területeken)vagy csak a csillogó part menti 300km-es sávot látta???
Meg lehet tekineni a blogját. Majd megkeresem. Ha jól emlékszem Urumcsiban kezdte és valahol a Keleti parton fejezte bekezdte az utat és ami a lényeg, hogy nem szervezett kirándulóként utazott.
Kína miért támadná meg Ausztráliát, nem célja. Ahogy már régebben is írtam a legvaloszinubb Szibéria elfoglalása kb 30-40 év múlva. A lakosság novekedése és a gazdaság rohamos fejlodése miatt új teruletekre és rengeteg nyersanyagra lesz szuksége. Mindez Szibériában meg van.
bczozo
erről pont az ausztrálok vélekednek másként
főleg azt figyelembe véve h ausztrália nem rendelkezik atom fegyverekkel az oroszoknak meg van egy pár darab…
dudi: Ausztrália messze van….( ami fontos a szén és az urán AUS)
Szibéria kozel van és ott még olaj is van.
Igen az oroszoknak van atomfegyveruk, ez rendben, de ha bevetik, mivel hagyományos fegyverekkel nem tudnák megállítani a kínai hadsereget, akkor a kína is beveti az atomfegyvert.
Mit gondolsz miért változott az orosz katonai doktrína ? (Ha Oroszország fuggetlenségét vagy teruleti épségét veszély fenyegeti és ezt nem lehet megállíatni hagyományos fegyverekkel, akkor OO fentartja magának a jogot az atomfegyver elsoként való bevetésére). Ez figyelmeztetés egyes országoknak. Az oroszok tudják hogy hadsereguk gyenge, demoralizált, elavult….- jelen pillanatban.
Ezért fontos kiépíteni OO-nak az integrált lég és rakétavédelmet, aminek az alapja a SZ-500-as lesz 2020-ban .
Auban nem csak szén meg urán van hanem réz alu ( Geelongban van a világ legnagyobb bauxit feldolgozója ) vasérc arany gyémánt ezüst magnézium és olaj, valamint van olyan ami nincs szibériában. Hatalmas vizek halázatra, területek mezőgazdasági célokra. És ami fontos hogy nincs Au nak nuki fegyvere és viszonylag kicsi a hadereje a szövetségesei messze vannak.
Mihez képest kicsi? Ahhoz képest, hogy ki bír oda menni és mivel, ahhoz képest elég combos és ez még csak fejlődni fog.
Ezért fontos kiépíteni OO-nak az integrált lég és rakétavédelmet, aminek az alapja a SZ-500-as lesz 2020-ban .
Már megint ez a fene nagy jósolgatás… :)
Kuruc71:
A nyersanyag „gondokat” megoldja gyárak, bányák felvásárlásával. A szenet és az uránt emeltem ki mivel ezek a legfontosabbak a villamos energia eloállításához (ho,atomeromu). AUS -t megvédené az USA és GBR, ezt Kína is tudja.
sztem se valószínű semmilyen AUS elfoglalás.
Sokkal valószínübb a már folyamatban lévő megveszik AUS… bányavállalatokat, befolyást szereznek az Aus… belpolitikában (élnek AUS…ban kínaiak akik aus állampogárok már?)
Nem katonasággal hódítja meg AUSt.
Volt itt MOon egy politikus aki arról beszélt, hogy nem hadseregekkel szállnak meg országokat, hanem gazdaságilag. Így ezt kéne okosan keretek közé szorítani… sztem nagyon jól rámutatott veszélyekre… Hihetetlen volt amúgy egyes „Magyarok” reakciója az egészre.
Cifu:
„India hosszú ideig fejlesztette az Arjun harckocsit, végül dobták az olcsóbb és jobb T-90-esért, volt saját atommeghajtású tengeralattjáró programjuk, de végül licenceltek két Akula II.-est az oroszoktól.”
Én azt látom párhuzamban vannak… még Akulat lizingelik 10évre de már vzen az első saját nuki subjuk. http://en.wikipedia.org/wiki/INS_Arihant
T-90 mellett rendeltek egy 250db Arjunt. Ha Arjun beválik nem lesz több T90 rendelés.
Megvették a Gorshkovot (aminek ugye 2007től Indiai szinekben kéne rohangálnia) de 2015ben már vízbe dobják az új 40.000tonnás hordozojukat (ezt már bőszen építik) majd 2012től építik 2018(19) ben vízbe potyan egy 55.000tonnás hordozójuk is.
nem én látom veszélyben ausztráliát hanem az ausztrál elemzők biztos nem véletlen
„Ahogy már régebben is írtam a legvaloszinubb Szibéria elfoglalása kb 30-40 év múlva”
Kína belemenne egy ilyen háborúba?Szerintem addigra a ruszkik is felszedik magukat,habár 150millió ember Kínának semmi,míg az oroszok ekkora veszteség mellett eltűnnének a Föld színéről.Valahol olvastam,hogy fennáll az esélye majd később Kína nekiesik orosz barátainknak,és a muszkák max az Ural-nál tudnák leállítani a „sárga özönt”.Ha lenne egy ilyen háború szaladnék a ruszkikhoz önkéntesnek.(nem nagyon szívlelem Kínát)
30-40 év azaz 2040-2050 addig az oroszok sem ülnek a babérjaikon most fejlettebb az orosz hadiipar legalább 10-15 évvel mint a kínai(ha kiemelek bizonyos szegmenseket akkor van ez 30 év is pl hajtómű) és szerintem ezt a hátrányt kína egyedül nem nagyon fogja ledolgozni
Az oroszok „megtámadhatatlanok”.Legalábbis addig ameddig ilyen hatalmas nukleáris arzenál felett üldögélnek.Ez ellen nincs gyógyszer bármekkora is Kína.Gondolom ezért is kacsingatnak más irányba.
A ruszkik amúgy is mindent túlélnek:)és az orosz haderő most kezd ébredni csipkejózsika álmából.
@dudi
Itt a blog. Ha másért nem is, a képekért érdemes megnézni.
http://kk.blog.hu/
Még egyszer belinkelem az indexes cikket, azoknak akik mocs kapcsolódnak be.
http://index.hu/velemeny/jegyzet/0801kinabede
DrStrangeLove
Ööö csak nem a Károlyira jársz most ? :P
A BT nem tud Kína ellen határozatot hozni, mert a világ békéjét és biztonságát érintő BT határozatokhoz az állandó tagok egyhangú szavazata szükséges (+ legalább 4 nem állandó tag, összesen 9 igenlő a 15ből). Minden állam egyenlő, de vannak akik egyenlőbbek.
Y
Mackensen
jó a cikk
Szu-35BM KAB-1500-össel repdes:
http://russianplanes.net/ID23935
http://www.ausairpower.net/Su-35-KNAAPO-Brochure-Loadouts-2008.png
e szerint a kép szerint szinte mindent integrálnak ami ráfér
Kína nem tudja gazdaságilag felvásárolni az AUS bányákat cégeket. Ez irányú próbálkozásai már hosszú évek óta tartanak és egy két kivételtől eltekintve az adott AUS kormány mindíg megvétózta az üzletet mint nemzetbiztonsági kockázat. Az adott törvények miatt erre szíve joga meg is van ahogy a legtöbb országban.
Volt szó arról hogy kína kibérel 100 évre egy lakatlan ( de ásványkincsekben baromi gazdag ) területet a Northern – Territory-n amit az ígéret szerint a száz év alatt ( a’la Hong Kong ) úgy de úgy felfejlesztettek volna hogy csak na és azt majd AUS ingyen kapta volna meg.
Nem mentek bele a dologba az AUS kormányzat részéről és igen igen határozott az elenállás továbbra is és nem csak a kormányzat de a közvélemény részéről is.
Az ázsiai kissebbség cca 15-20 % ot tesz ki amelyik megoszlik a kínai viet, thai, indonéz stb stb között. Ezek azért egymást sem szívelik így még nagy egység nincsen. Egyszerre tapasztalható a kínai kolóniák létrejötte és szeparáltság ( fújjjj ) és az asszimiláció egyaránt.
Kínai párt vagy csoportosulás a politikában nincs.
Szóval törvényileg védve vannak az Aus bányák és ha kína valami mahinációba kezdene hát nagyon könnyen fel lehetne ébreszteni velük szemben az ellenszenvet.
Magyarán nem tudnak sem gazdaságilag sem pedig bevándorlásilag rátelepedni az országra.
Más !
GB-t el lehet felejteni mint védelmező ország. Ez már a MULT és csak a köznyelvben él. A két ország között nem sok kapcsolat van. Söt a lakosság cca 20 % még a zászlót is meg akarja változtatni mert az a brit örökségre utal. Ráadásúl GB nem kis ütemben építi le haderejét ami miatt lassan saját territóriumait sem tudja majd megvédeni. Mondjuk Falklandnál jó esély van hogy a fagyi fog visszanyalni és az AUS haditengerészeti erők fognak megjelenni a Britek oldalán.
Üdvözlet
Yetikém: Kalapács Józsi + Csocsó + falmászás?
Bon week end pour tous
Strlv
(egyébként az Károli – de végülis nem fontos hihi)
Kina Ausztraliai nyomulasa kapcsan erről az egyről tudok, de ez önmagába hatalmas:)
http://www.abc.net.au/am/content/2009/s2660091.htm
Igen !
Annyira engedik csak be a sárkányt ameddig kontrolálni tudják,és meg is kérik az árat érte.
Kínának az Au gáz vas, szén nagyon kényelmes mert hajóval viszonylag közel van és gen jó minőségű ( a japán autók is mind Au vasércből és szénből készülnek ) ráadásúl eddig az elmúlt évtizedekben kiszámítható partnerei voltunk kínának. A nagy hátrányunk kettős. Egyrészt a nyugati világhoz tartozunk, más részt meg sajna ezekért a cuccokért fizetni kellett kell.
Ez nem probléma kínának addig amíg van miből de ha nem léesz mert elfogy vagy elértéktelenedik a pénze akkor is kell valamivel fűteni dogozni termelni közlekedni stb.
Kína jelenleg indonéziával sustorog arról hogy milyen jó volna összeborulni hogy egymást erősítve stabilizálják a térséget. Kína szivesen építene bázisokat amikért bérleti díjat fizetne plusz egyébb infrastruktúrális beruházásokat is végezne mint erőművek utak stb.
Mind ezt merő szeretetből.
Persze közel a Malakkai szoroshoz és egyben pont félúton Au felé.
Kelet Timor elvesztése óta vágnak az indonézek valami visszavágásra így nem biztos messze hogy nem lesz az üzletből semmi. Ami némi optimizmusra ad okot az a vallási társadalmi politikai berendezkedés különbsége , és az hogy a nyomulós kínaiakat az egész ázsiai térségben ferde szemmel nézik.
Ps : A Malájok első Scorpone tengója „bevetésre kész” minősítést kapott.
„Ráadásúl GB nem kis ütemben építi le haderejét ami miatt lassan saját territóriumait sem tudja majd megvédeni”
És tudja valaki itt,vagy van-e véleménye róla,hogy miért ennyire hülyék a britek?Miért építik le a haderőt?Az kell egy nagyhatalom(nak látszódni akaró) országnak.
Laci
gazdasági válság túl sokba kerül afganisztán
e szerint a kép szerint szinte mindent integrálnak ami ráfér
A kép erősen reklám szagú. Részben az indiai és kínai gépeken levő integrációt mutatja. Viszont a négy sornyi „new…” rész erősen sejteti, hogy még koncepció sincs arra, hogy mik azok. Pusztán ígéret.
Bocs, hogy ezt mondom, de marketing terén jók az oroszok aztán páran már jól pofáraesetek velük.
dudi
Csak utána meg betyár sokba fog kerülni visszaépíteni az egészet.Ha 1átalán megteszik.
molni
a kép inkább azt mutatja mik férnek fel rá azaz miket lehet integrálni h ebből mi valósul meg az csak pénz és szándék kérdése kérdése
Laci
tök igazad van csak az a baj h most nincs pénzük fenntartani egy akkora haderőt mint 7-8 évvel ezelőtt
vagy fenntartanak egy nagy haderőt és csökkentik az lakosság életszínvonalát gondolom nem árulok el titkot azzal h ezt senki nem vállalja be az angoloknál