Tegnapi napon Robert Gates amerikai védelmi miniszter miután Brüsszelben találkozott a NATO államok védelmi minisztereivel, elmondta, hogy a titkosszolgálat becslése alapján Irán 1-3 éven belül rendelkezni fog a nukleáris fegyverek előállításához szükséges összes alapanyaggal, ugyanakkor kiemelte, hogy a fenti időintervallumba nem számítandó bele a fegyverek és azok célba juttatásához szükséges hordozóplatformok elkészítésének időtartama.
Gates kiemelte, elszomorítónak találja Törökország ENSZ Biztonsági Tanácsában hozott döntését, miszerint nem támogat további szankciók érvényesítését Irán ellen, ugyanakkor sietett kiemelni, hogy Törökország és hazája kapcsolatára semmilyen hatással nem lesz eme döntés.
A törökök ellenszavazata ellenére a Biztonsági Tanács szerdán további szankciók érvényesítését hagyta jóvá Irán ellen, annak nukleáris programja miatt. Kína képviselője kiemelte, az újabb szankciókkal nem a párbeszéd megszakítása céljuk, hanem Teheránt kívánják ismételten tárgyalóasztalhoz ültetni.
A Kínában, a világkiállításon tartózkodó iráni elnök, Mahmoud Ahmadinejad az ENSZ döntésére reagálva értéktelen papírnak nevezte a döntést tartalmazó dokumentumot. Beszédében erősen kritizálta az Egyesült Államokat, az újabb szankciók kikényszerítése miatt, melyhez eszközként használta a Biztonsági Tanácsot.
Francia tisztségviselők megerősítették, hogy Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök elmondta Nicolas Sarkozy francia elnöknek, hogy az újabb szankciók értelmében Oroszország nem fogja leszállítani a megígért S-300 típusú rakétákat Iránnak.
Oroszország még 2007-ben állapodott meg Iránnal S-300 típusú levegő-föld rakéták szállításában a perzsa ország légvédelmének megerősítése érdekében, ugyanakkor Oroszország eddig folyamatosan halogatta a szállítást.
S bár az Irán ellen bevezetett szankciók nem vonatkoznak az említett rakétarendszerre, az amerikaiak csütörtökön hangsúlyozták, nagyra értékelik Oroszország döntését.
