Vjacseszlav Dzirkaln, Oroszország katonai és műszaki együttműködésért felelős szolgálatának igazgatójának szerdai nyilatkozata alapján a Pancir Sz-1 légvédelmi rendszer vevőinek tábora várhatóan gyarapodni fog. Az „új” érdeklődők Algéria és Líbia.
Dzirkaln kifejtette, hogy a magas hatékonyságot felmutatni képes rendszer iránt Algéria és Szíria is érdeklődést mutat, hovatovább további potenciális vevők jelentkezése is valószínűsített.
A kis hatótávolságú – 20 km – légvédelmi rendszernek, mely 2008 óta áll hadrendben Oroszországban nem az említett két afrikai állam lesz az első külföldi megrendelője, hiszen az nem más, mint a fejlesztés költségeit részben finanszírozó Egyesült Arab Emirátusok, ahonnét még 2000-ben futott be egy 50 darabos megrendelés, mely a 90-es évek első felében létrehozott légvédelmi komplexum alapos áttervezésébe torkollt. Így az eredetileg osztottan lánctalpas, illetve kerekes platformon szállítandó mennyiség szállítása csak 2007-ben kezdődhetett meg – végül teljes mértékben kerekes hordozóplatformon. A Kamaz-ból az arabok azonban nem kértek, így az Egyesült Arab Emirátusok Pancirjai a MAN SX 45 platformján mozgolódnak. Dzirkaln szerdai nyilatkozata alapján a megrendelés teljesítése az idei évben fejeződik be,
A megrendelők sorában a második hely Szíriát illeti egy maximálisan 50 darabosra taksált megrendeléssel. Persze az már más kérdés, hogy a rossz nyelvek, na meg a mérvadó Jane’s értesülései szerint a 2007-ben megkezdett szállítás tényleges megrendelője – legalábbis a Pancirok egy részét tekintve – Teherán volt, aki Szíriát közvetítő állomásként használta fel.
Az afrikai megrendelésekkel kapcsolatos friss információk nem túl bőbeszédűek, a vásárlásra készen állás ténye mellett semmi mást nem árulnak el, így természetesen a megrendelendő mennyiséget és árcédulát sem. Algériával kapcsolatban – melyhez már a korábbi nem kispályás fegyvercsomag kapcsán kötötték a Pancirt – az orosz sajtóban legutóbb idén márciusban reppentek fel olyan értesülések, miszerint vérhatóan 40 Pancir Sz-1 beszerzése fog megvalósulni 500 millió dollár körüli összeg megmozgatása árán.
httpv://www.youtube.com/watch?v=ex4ZL077U8E&feature=related
Nem értem mi a baj a KAMAZ-zal? A Dakart egyfolytában az ő gyári csapatuk nyeri. Ez talán csak jó ajánló levél!
Én az alkatrészellátásra tippelnék, valszínüleg több Man futkos arra, mint Kamaz, és gondolom hadrendben is nyugati teherautókat alkalmaznak.
KOC1
A Dakar Kamaz nagy része nyugati technika. Nem sok köze van az orosz gyárhoz.
Rába/Man platformra lehetne nálunk is valami hasonló :D
Nos részleteket nem tok. Egy biztos, h a motor kamaz fejlesztés, gondolom a kasztni nem sokat változott csak van rajta egy bukókkeret. Az alvázban nyilván nem nyúlnak nyugatihoz. Hogy a váltó, elektronika meg miegymás honnan van nem tom. Mindenesetre az összes dakaros gép tuningolt vmilyen szinten. Ugyanakkor katonai célra bőven elég egy egyszerű, robosztus, olcsó tehergép. Ebben azért a keleti blokk elég jó volt (ld. tatra, kamaz, ural, kraz…a csepel is jó volt csak nem gyárthattuk át kellett adni a független felfüggesztést a tátrának).
Nekem mindig is szimpatikus volt ez a rendszer, azonban az is erősítheti az értékesítés ütemét hogy a konkurencia kezd megjelenni mint árban, mint kivitelben. Egyébként a TOR m2 tesztje is parádésra sikerült, 4 rakéta jellegű cél egyszeri megsemmisítésével.
http://www.kupol.ru/en/ams/tor-m2e
http://www.tetraedr.com/en/
Az utolsó linken található T38 stilet rendszerrel IRÁN is szemezik. Ráadásul hatótávolsága is hasonló!
Off.
Egy kis okoskodó kiigazítás: Vjacseszlav Dzirkaln nevében a Vjacseszlav a keresztnév, ergo nem Vjacseszlav-ként kell rá a cikk többi részében hivatkozni, hanem Dzirkaln-ként. Mert a cikkíró gondolom ennyire nincs jóban az említett úriemberrel. Ez olyan, mintha Putyint valaki egyfolytában csak Vlagyimirként emlegetné. Orbán Viktor is csak Viktor a közemberek számára, de egy komoly témájú cikkbenn mégse így hivatkoznak rá.
On.
jacseszlav Dzirkaln nevében a Vjacseszlav a keresztnév
Na ja, nyilvánvaló, épp ezért ne is kérdezd miért használtam a keresztnevet következetesen, mert nem tudnék rá választ adni… :S Köszi az észrevételt!
K0C1:
A TATRA csőalvázas ( a kezdetek óta talán egyedül a világon ).
Mifelénk a D566 volt független felfüggesztésű.
Az viszont biztos, hogy fényévekkel megelőzte a korát.
( torziós rugózás, tárcsafék, ilyesmi )
sport Kamaz: A váltót mintha a ZF adná.
Szerintem nincs agyonelektronizálva :)))
Nos a tatra terepen jól boldogul, de karbantartás igényes. A lengőkarok és a hajtás gumicsuklói, főleg tolatáskor rossz terepen könnyedén megsérülhetnek, és a behatoló sár gondot okozhat. Ráadásul a csőváz előnyét kioltja a javíthatóság. Ha ott bedöglik valami az egészet szét kell rántani. A kamaz esetében egy idő múlva minden folyik amiben folyadék van. Legalább is amit és ismerek!(olaj)
Hát én azt mondom tábori körülmények közt inkább cserélnék féltengelyt egy Kamazon mint egy M.A.N.-en.