Az Orosz Föderáció fegyveres erőinél az 1990-es évek elejének eseménysorozata még mindig erősen érezteti hatásait, ám szerencsére mára sikerült elindítani egy modernizációs folyamatot, mely minden fegyvernemre vonatkozik, és sok apróbb lépésben valósul meg az elkövetkezendő évtizedek során. Írásunknak most két olyan hír ad apropót, melyek Oroszország haderejéhez kapcsolódnak.
Kezdjük az alapoktól: egy hadsereg fennmaradásának legalapvetőbb feltétele a folyamatos újoncállomány és a kiképzés. A világ számos országában (hazánkban is) jelentkező tendencia a kétpólusú világrend felbomlása óta, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot eltörlik, és helyette szerződéses és hivatásos katonák alkotják a védelmi szervezetet. Sok helyütt azonban a mai napig működik a sorkatonaság intézménye, és a 18. életévüket betöltött fiatalok bizonyos – országonként változó – időre kénytelenek feladni szabadságukat, hogy megtanulják, miként kellene megvédeniük hazájukat egy esetleges külső támadás esetén.
Oroszországban is maradt a régi rendszer: a vonatkozó jogszabály alapján a 18 és 27 év közötti, egészségileg megfelelő férfiaknak kötelező egy évig „angyalbőrben” lenniük. Itt pedig egyből van egy kis bökkenő, ugyanis az utóbbi időben egyre többen vannak, akik orvosi igazolással kimaradnak a sorozás alól. Ők is két részre oszlanak: egyesek hamis indokkal, némi megvesztegetés után kapnak papírt róla, hogy nem lehetnek katonák, mások pedig ténylegesen alkalmatlannak minősülnek. Sajnos a tendencia azt mutatja, hogy rohamosan nő az utóbbiak száma, ami a rossz egészségügyi rendszernek és a fiatalok körében elterjedt egészségtelen életmódnak köszönhető. Ha ehhez hozzáadjuk még a ’90-es években kialakult demográfiai „lyukat” is (kevesebb a fiatal), a kapott helyzet korántsem lesz rózsás.
Erre természetesen az Orosz Védelmi Minisztérium szakértői is rájöttek, és a tények alapján arra a megállapításra jutottak, hogy bármennyire is tűnik szépnek azon elképzelés, miszerint Oroszország a nemzetközi trendnek megfelelően professzionális haderőt tartson fent, jelen körülmények között nem megvalósítható. Így tehát a közeli jövőben (és valószínűleg a távoliban sem) várható, hogy beszüntetik a sorkatonaságot.
„A fegyveres erők megreformálása közben nem engedhetjük meg magunknak, hogy eltöröljük a hadkötelezettséget, így továbbra is a sorozásra fogunk támaszkodni. A gazdasági helyzet és a korlátozott anyagi források miatt nem tudjuk átalakítani az ország haderejét professzionálissá.” – mondta Jurij Dashkin, a Védelmi Minisztérium katonai morálért felelős részlegének vezetője.
Az említett reformokkal egyetemben egyébként a haderő létszámát fokozatosan egymillió főre csökkentik 2016-ig, mikor is a tervek szerint nagyjából 150 000 tiszt és 745 000 tiszthelyettes és közlegény teljesít majd egy időben katonai szolgálatot.
Korábban már írtunk róla, hogy az Orosz Légierő több száz új harci gép beszerzését tervezi az elkövetkező években. Ezzel párhuzamosan pedig az orosz repülőgépgyárak külföldre is szeretnének minél több gépet eladni, így növelve bevételeiket. Egy nemrég megjelent becslés szerint a következő három év során körülbelül 232 új gyártású katonai repülőgépet exportálnak majd több mint 10 milliárd dollár értékben.
A világpiaci elemző állítása szerint a 2011 és 2013 közötti időszakban világszinten 821 harci gép talál majd gazdára 53,3 milliárd dollárért, és ebből a mennyiségből egyre növekvő szeletet szakítanak majd ki az orosz cégek: a bevételek 19%-át, valamint az eladott mennyiség 28,2%-át. Arról is szól a fáma, hogy mely vállalatok járulnak majd hozzá ehhez: a Szuhoj 175, a MiG pedig 57 gépet gyárt majd külföldi megrendelésre, előbbi 7,7, utóbbi 2,4 milliárd dollárért.
A harci gépek eladása jelentős részt birtokol az orosz hadiexportból, melynek fő célpontjai India, Algéria, Kína, Venezuela, Malajzia és Szíria.