1900. május 11.: a szentpétervári Admiralitás hajógyárban vízre bocsátják a 17 évvel későbbi események nyitásában játszott szerepe miatt azóta talán legismertebb orosz hadihajót, az Auróra nagycirkálót.
A Pallada-osztály harmadik tagjaként az Auróra építését 1897-ben kezdték meg, 1900-ban került sor a vízre bocsátásra, míg az Orosz Haditengerészet 1903 nyarán állította hadrendbe. Testvérhajóihoz, a hajóosztály névadójához, az 1902-ben hadrendbe állított Pallada-hoz és az 1901-ben hadrendbe álló Diana-hoz hasonlóan az Auróra is a Csendes-óceáni Flotta kötelékében kezdte meg pályafutását.
Mindhárom hajó részt vett az 1904-1905 között zajló orosz – japán háborúban, mely az akkor alig 2 éve hadrendben álló Pallada orosz zászló alatti pályafutásának végét, az Aurórának meg komoly ütlegeléseket jelentett.
A Pallada-t 1904. február 8-án csiklandozta meg egy japán torpedó, ám az orosz cirkáló kisebb károkkal megúszta, nem úgy, mint a Port Arthur-ban 1904 decemberében rázúduló tüzérségi tüzet, mely már a kikötő fenekére küldte. A japánok később kiemelték és Tsugaru név alatt, mint második vonalbeli cirkálót kiképzési feladatokra egészen 1922-ig használták.
Az Aurórának az orosz Csendes-óceáni Flotta szinte egészének a végítéletét jelentő Csuzimai ütközetben jutott ki a jóból, ahonnan igen sok más társával ellentétben sikerült megmenekülnie és két másik cirkálóval együtt komolyabb sérülésekkel befutnia Manila semleges kikötőjébe.
1906-ban tért vissza Oroszországba, konkrétan a Balti Flotta kötelékébe, ahol alapvetően már csak kiképzőhajónak használták.
Az I. Világháború első éveiben a Balti-tengeren őrjáratozott, 1915-ben az eredetileg 8 db 152-es hajóágyút 14 darabra növelték a 75 mm-es lövegek kárára, 1916 vége pedig ismét Szentpétervárott találta módosítások végrehajtása végett.
Az Auróra legénysége részt vett az 1917-es forradalmakban, az októberi bolsevik forradalomban a Téli Palota elleni támadás nyitányát az Auróráról leadott lövés jelezte és a palotát megostromlók között is megtalálhatóak voltak az Auróra legénységének tagjai. Ezen szerepe miatt az Auróra képe később az Októberi Forradalom érdemrendről is visszaköszön, azaz arról a kitüntetésről, melyet egyébként maga a hajó is megkapott 1968-ban.
1922-től ismét a kiképzőhajó szerepkörben szolgált, majd a II. Világháború ideje alatt Lomonoszov kikötőjében horgonyoz, ahol egy német bombatalálat a kikötő fenekére küldi az addigra mintegy 1 300 lövedéket begyűjtött cirkálót. A leszerelt hajóágyúit egyébként Leningrád védelmére használták fel.
A háború végeztével a hajót kiemelték és 1945 – 47 között végrehajtott intenzív javítási munkálatok után, formálisan hadrendben maradva, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékműveként végleges helyére került Szentpétervárott, a Néva folyón. 1957-től egy kisebb legénységgel rendelkező múzeumhajóként szolgál és a mai napig mintegy 28 millió látogató volt rá kíváncsi.
Az 1945 – 47 közötti javításokat legközelebb 1984 – 87 között követte egy újabb igen jelentős javítási ciklus: az Admiralitás hajógyárban az eredeti alkotóelemek mintegy felét cserélték, többek között egy az egyben levágták a hajótörzs víz alatti részét, melyet az eredeti tervek alapján elkészített pótlással cseréltek le, az eredetit pedig partközelben a Finn-öböl fenekére küldtek.
Érdességképpen megemlítendő, hogy ezen javítások kapcsán derült fény arra, hogy a korábban fenntartott látszattal ellentétben a hajó esetleg mégsem teljes mértékben az orosz mérnöki és ipari szektor szülötte, lévén több alkotóelem, például a páncéllemezek Angliában készültek.
Mindenesetre jelenleg egyértelműen az Auróra az Orosz Haditengerészet legrégebben hadrendben álló hadihajója.
Ajánló: egy nagyobb adag korabeli fotó a Diana-ról és az Auróráról
Azt ugye tudjátok, hogy az Aurora csak a kommunista mesékben vett részt a „nagy” forradalomban? De ez már a konteók (copyright molni) témakörébe tartozik :)
Nem kívánom Molni érdemeit csökkenteni, de konteó kifejezés tiboru érdeme:
http://konteo.blog.hu/ :)
Remek cikk!
Vivát a Szerkesztőnek!
szerintem meg
a november 7-én történt „Októberi Forradalom érdemérem” járna ezért :)
Az Auróra a magyar wiki állításával ellentétben nem volt páncéloscirkáló. Ha megnézzük az angol wikit ott védett cirkálóként szerepel (ami szerintem szintén hibás, hiszen a magyar terminológia szerint a pl az SMS Zentát nevezik védett, vagy kis cirkálónak), ugyan akkor az 1913-as Jane’s könnyűcirkálónak nevezi, ha az orosz wikit nézzük (már miért ne azt akié volt, hiszen ők sorolták osztályba) ott 1.rangú (magyarul osztályúí) cirkálóként szerepel. A Csonkaréti féle típuskönyv az Aurórát nagycirkálóként sorolja be. Szerintem vagy az utóbbi, vagy az eredeti orosz 1. osztályú cirkáló megnevezés a helyes, vagy a legegyszerűbb egyszerűen simán cirkálónak nevezni, de páncélos cirkálónak semmi kép azok jóval erősebb fegyverzetűek és/vagy páncélzatuak voltak.
TG
@ambasa: köszi az észrevételt, jogos, hiszen az Auróra nem volt túlpáncélozva, az igaz. Átírtam nagycirkálóra.
Nem kívánom Molni érdemeit csökkenteni, de konteó kifejezés tiboru érdeme:
Anno megírtam, hogy nem az ő érdeme. Az ő érdemes „csak” az, hogy ma már ismertebb kifejezés. Én nagyon nagyon régen ismerem már ezt a szót. :)
A viccet ismeritek? A történelem tragédiája az, hogy a Titacin süllyedt el az Aurora helyett. :)
Eszméletlen, hogy a pre-dreadnought korból fennmaradt több páncélos is és ebből kettő ugyanazon háborúban részt is vett. Mikasza és az Aurora. Az egyetlen dreadnought korabeli páncélos – ráadásul csatahajó – ami fenmaradt asszem a USS Texas.
Ha így van, akkor bocsánatot kérek.
Én legjobban a HMS Warspite-ot sajnálom :( Legalább ő mint a legdicsőbb sorsú és az egyik legtöbb ütközetet látott csatahajó megmenekülhetett volna a lángvágóktól.