|

Moszkva: a flotta az Arktisz záloga

A Dimitrij Medvegyev vezette diplomáciai delegáció norvégiai látogatása során az Állami Duma védelmi bizottságának tagja, a Haditengerészet érdekeiért lobbizó mozgalom elnöke, Mihail Nenashev (akit nemrég említettünk az Ukrajna cirkáló kapcsán) úgy nyilatkozott, hogy Oroszország arktiszi érdekeinek domináns záloga nem lehet más, mint a Haditengerészet.

Éppen ezért legfőbb ideje lenne a haderőreform kapcsán megállítani a flotta és a régió légi és szárazföldi erejének csökkentését:

“Az arktiszi fejlesztések egyik domináns záloga, hogy a haderőreformban meg kéne állítanunk a védelmi erőforrásaink csökkentését, értem ezalatt az Északi és Csendes-óceáni Flottát, a légi és szárazföldi erőket. Oroszország és a világ biztonsága érdekében kulcsfontosságú a katonai, haditengerészeti és légi jelenlét kiépítése a régióban” – nyilatkozta az orosz politikus, hozzáfűzve, hogy ezen felül természetesen a szállítási infrastruktúra kiépítése is elengedhetetlen, mely új jégtörők építését, illetve a régebbiek felújítását, modernizálását jelenti: “ez egy sürgető feladat, holnap már késő lesz.”

httpv://www.youtube.com/watch?v=Q6OHHGrVM3g

Az NS 50 Let Pobedy rekordidejű útja az Északi Sarkra. Az NS 50 Let Pobedy, avagy a “Győzelem évfordulójának 50. éve” az Arktika-osztály legújabb, továbbfejlesztett tagja. A 2007-ben átadott, természetesen nukleáris meghajtású hajó a világ jelenlegi legerősebb jégtörője

A kérdés mielőbbi törvényi szabályozását és az Oroszországgal szomszédos érintett államokkal közös interparlamentáris együttműködést szorgalmazó Nenashev véleménye szerint ez azonban csak társadalmi részvétellel történhet meg:

“Ezen titáni feladat csak a média, kulturális szereplők és egyéb kreatív elemek alapos támogatásával valósulhat meg.”

Arktisz 2007

Az arktiszi jégsapka kiterjedése 2007-ben rekord ‘kis’ területű volt | Forrás ,

Nos igen, az nem kérdéses, hogy a hatalmi érdekek egymásnak feszülésének egyik legújabb színtere a globális felmelegedés következtében zsugorodó jégsapkájú és a relatíve könnyen kitermelhető kőolaj és földgázlelőhelyek csökkenése és kimerülése végett egyre fontosabbá váló Arktisz lesz. Vélhetően hatalmas fosszilis energiahordozók lelőhelye a térség, mely a jégpáncél zsugorodása végett egyre könnyebben elérhető. Ráadásul az Arktiszt az Antarktisszal ellentétben nem védi nemzetközi egyezmény.

Arktiszi területkövetelések

Arktiszi területkövetelések. Oroszország 2001-ben folyamodott a kontinentélis talapzatának kiterjesztéséért a Lomonoszov-hátsággal kapcsolatos kutatásaikra alapozva. Az indoklás abból áll, hogy összetételét tekintve a terület igen hasonló a világ selfjeinek összetételéhez. Az ENSZ bár visszadobta további vizsgálatra, nem utasította el a kérést. | Forrás ,

A terület felosztása az érintett országok között nem új keletű kérdés, mindenki szeretne nagyot szakítani, nincs ez másképp a 21. századi fosszilis energiahordozó készletét az arktiszi területekben látó Oroszország esetében sem. Ennek érdekében többek között évek óta folynak vizsgálatok (részükről is) a kontinentális talapzat kiterjedése kapcsán, melyet a többiekhez hasonlóan az UNCLOS csűrés-csavarásával területi igényeik igazolásához szeretnének felhasználni.

Heiss-sziget, Ferenc József-föld

A kanadai Ellesmere-sziget és Grönland után egy osztrák-magyar expedíció által felfedezett szigetcsoport, az Oroszországhoz tartozó Ferenc József-föld található legközelebb az Északi-sarkhoz. A képen a Heiss-sziget látható | Forrás ,

10 hozzászólás “Moszkva: a flotta az Arktisz záloga”

  1. Az Arktisz meg az Antarktisz is egy igen érdekes terület lesz majd.Nem is olyan sokára. Energiahordozók halászati jogok. Édesvíz. Az Antarktisz meg ráadásúl szárazföld és csodálkoznák ha nem derülne ki valami eszméletlen ásványkincs mennyiség azon a területen.

    Ráadásúl ahoz a területhez kevés országnak van jogilag hozzáférése. Argentína Chile, Ausztrália, Új Zéland .

    Természetesen aki elég erős azt ezek a jogok nem érdeklik mert valami helyi kissebbség érdekében biztos fellépne mint védelmező.

  2. Kihagytad Nagy Britanniát, Dél-Afrikát, Franciaországot vagy éppen Indiát. Az Antarktisz nem egy hatalmak közé zárt medence, hanem egy a Déli Óceán kellős közepén fekvő kontinens, amihez az fér hozzá, akinek flottája van és tengeri kijárata a Déli Óceánra vagy éppen külbirtoka a közelben.

  3. Nem értem, hogy miért annyira fontos. Mindkét helyen olyan horribilis nehézségekkel jár bármit kitermelni, hogy teljességgel lényegtelenek ma. Se távvezetéket nem tudsz építeni, de még az alapvető technológiákat sem tudod üzemeltetni és telepíteni sem. Pl. minek bányásznál ott olajat. Szénből már 120-130 dolláros olajár mellett is inkább megérni szintetikus kőolajtermékeket előállítani….

  4. molni: “hogy teljességgel lényegtelenek ma.” A ma szócskában a lényeg/válasz. Szerintem alapvetően olyan motivációja van ennek, hogy ugyan nem tudni konkrétan miket lehetne kinyerni onnét, szóval jó, ha minél nagyobb terület a tiéd, jelen vagy, stb., mert nagyon megtérülhet később.

  5. Nem hagytam ki a nagyhatalmakat csak éppen azok közzé soroltam őket akiknek valami indok kell hogy ott legyenek. A korábban felsorolt országok a jelenleg érvényes nemzetközi törvények alapján jogosultak a terület valamely részéhez. Persze ez szükséghelyzetben semmit nem fog jelenteni. z erősebb kutyuli mutyuli fog nemi életet élni.

    molni

    Az adott terület akkor lesz igazán értékes ha a felmelegedés tovább folytatódik. Akkor sok mindenhez könnyebben hozzá is lehet férni majd. Amúgy már most hatalmas értékekkel bír mert a terület még gazdag halálományban . A Japánok nem véletlen járnak ide halászgatni, pedig nem éppen a szomszédban vannak.

  6. Az a nagyon talán erőforrások már jó ideje és alaposan kutatva vannak. A terület távolisága és a feltünés elkerülése végett ez nem egy extra intenzív dolog de amit eddig is tudni sejteni vélnek az önmagában nem semmi.

    Ha a nagy “melt down” bekövetkezik akkor meg önmagában az elérhető élhető szárazföldi terület is sokat jelentmajd.

  7. sztem mindenki csak “pénzt akar keresni” egy 100$os olajárnál már sok helyen érdemes lehet fúrni ahol 50$nem. Sött 100$os olajnál már erre fele is rentábilisek az etanol félék. Ez mondjuk nem idevág….

    El kéne vhova költözni ahol van szél. meg víz. őőőőcsapongok kicsit.

  8. Az a nagyon talán erőforrások már jó ideje és alaposan kutatva vannak.

    Attól, hogy valami kutatva van nem azt jelenti, hogy gazdaságosan kitermelhető és van értelme. A Holdon is van valami anyag, ami a fúziós erőművekhez jó lenne. Két apró gond van.

    1. Gazdaságosan nem szállítható.
    2. Nincs is fúziós erőmű…

    A Mount Everest és egyéb hegycsúcsok magassága is régóta ismert. Mégis csak 1953-ban jutottak fel rá elsőnek, mert addig nem volt meg hozzá a felszerelés. Attól, hogy temérdek dolgot kimértek, hogy itt és itt van az rohadtul nem jelenti azt, hogy ki is lehet termelni és el is lehet szállítani.