A következő generációs orosz harckocsiról már több mint egy évtizede csak annyit lehet tudni, mint amennyit az idei év elejéig a PAK-FA-ról lehetett: fut a fejlesztése, és majd ettől és ettől az évtől kezdve megkezdődik a rendszeresítése. Ugyanakkor egy morzsányi hivatalos információ sem került napvilágra, fotóról már nem is szólva.
Azonban ha hinni lehet a fejlesztést végző Uralvagonzavod (T-72, T-90) tervezőiroda igazgatójának, akkor elképzelhető, hogy az idén nyáron megmutatkozhat az orosz harckocsi erők leendő „csodafegyvere”:
„A munka sok éve folyik a projecten. Ha a kormány megadja nekünk a ‘zöld lámpát’, akkor idén nyáron kiállítjuk a harckocsit a Nizsny Tagil-ban megtartandó Russian Expo Arms 2010 fegyverbörzén.” – nyilatkozta Oleg Siyenko a RIA Novosztyi hírügynökségnek. Gondolom azon senki nem akad fent, hogy ezután kifejtette, hogy bár a harckocsi az orosz fegyveres erők minden követelményét teljesíti, nem árulhat el részleteket.
És mik is lennének ezek a követelmények? No igen, ez egy jó kérdés, nyilvánvalóan egy, a jelenlegi változatoknál potensebb típus – ki gondolta volna, ugye?
Nos, a talán leginkább vélt / várt és (az üzemeltetők szempontjából mindenképpen) legfontosabb tulajdonság a T-95-nek elkeresztelt típus kapcsán a korábbi szovjet / orosz harckocsikkal szemben az, hogy várhatóan minden eddiginél jobban fog vigyázni a személyzetére. Ennek érdekében várhatóan távirányítású toronnyal rendelkezik majd, a teljes személyzet a harckocsi törzsében egy alaposan megerősített, páncélozott „kapszulában” kap majd helyet, mellyel hatékonyan lehet biztosítani a túlélést találat esetén. Ezen passzív védelmi rendszer mellett a T-95 minden bizonnyal megörökli elődein már debütált aktív védelmi rendszerek továbbfejlesztett változatait is.
Ez alapvetően az eddigi koncepció gyökeres megváltozását jelenti. Ugyanakkor nem szakítanak a löveg automata töltésével – a vélt, a teljes lőszer/töltés történettől elkülönített küzdőtér kialakítás miatt ez mondjuk nehezen is menne persze… A várhatóan kisméretű, csak a löveget és az automata töltőt tartalmazó toronyból egyes, például a Jane’s-től származó tippek szerint az eddig tradicionálisan használt 125 mm-es löveggel szemben immáron egy 152 mm-es simacsövő, páncéltörő rakéták indítására is alkalmas löveg fog kikandikálni és jobb belátásra a löveg rossz végére kerülőket.
És hogy az útnak indított szeretetcsomagok lehetőleg minél magasabb százalékban telibe trafálják célpontjukat várhatóan több „csatornás” tűzvezető rendszer lesz telepítve, ami alatt szimplán azt kell érteni, hogy hogy optikai, infravörös, lézer és talán radar rendszerek kombinációját használja majd a tűzvezetéshez.
Nos, de ha már egy rövidke kis mesét fűztünk ehhez a „nyáron esetleg megmutatjuk”, „nesze semmi, fogd meg jól” kaliberű bejelentéshez, akkor a teljesség kedvéért álljon itt pár lényegesebb évszám a T-95 eddigi története kapcsán:
- A 90-es évek eleje: az Uralvagonzavod vélhetően ekkortájt kezdte meg a tervezési folyamatot
- 2000: az orosz védelmi minisztérium bejelenti a prototípus létezését
- 2008 nyara: 2010-et követően ígérik az új, a T-90-nél potensebb harckocsi érkezését, ezzel párhuzamosan vázolják, miszerint a T-90 2025-ig az orosz harckocsizó erők gerincét adja majd, az új jövevény pedig addig meg lökdösi kifelé a modernizálásra nem számítható T-72 és T-80-as változatokat.