“Helyes okokból meghozott helyes döntésnek” minősítette Gordon Brown brit kormányfő pénteken az iraki katonai beavatkozást. Brown az iraki háború hátterét feltárni hivatott, általa kezdeményezett vizsgálat bizottsága előtt megemlékezett az Irakban meghalt 179 brit katonáról.

Kijelentette ugyanakkor: Szaddám Huszein néhai iraki elnököt a nemzetközi közösség “hosszú évekig kérlelte” a nemzetközi jog, az általa is vállalt kötelezettségek betartására, de végül “lehetetlennek bizonyult”, hogy erre rávegyék. Hozzátette: a nemzetközi közösség működésképtelenné válik, ha engedi, hogy terroristák, vagy Irak esetében agresszor államok, folyamatosan megsértsék az előírásokat.

A kormányfő elismerte a háború utáni tervezés hiányosságait, mondván: a háborút “szinte hét nap alatt megnyertük, a béke megnyeréséhez azonban hét év kellett”. Brown azonban igyekezett Washingtonra hárítani a felelősséget. Szavai szerint egészen a háború előtti időszakig a brit kormány sem fordított kiemelt figyelmet az újjáépítésre, mivel az utolsó pillanatig bízott a diplomáciai megoldásban. Hozzátette ugyanakkor: London “nem tudta meggyőzni az amerikaiakat” arról, hogy a háború utáni újjáépítést a tervezés egyik fő elemévé tegyék.

Brown – aki a háború idején pénzügyminiszter volt – a várakozásoknak megfelelően szembesült azzal a kérdéssel, hogy a kormány biztosított-e megfelelő költségvetési forrásokat a hadsereg számára. A jelenlegi kormányfőt, aki 2007-ben vette át a tisztséget Tony Blairtől, sokan vádolják azzal, hogy pénzügyminiszterként szűkösen mérte a hadsereg ellátására szánt pénzt, és a katonákat emiatt hiányos felszereléssel küldték az iraki hadszíntérre. A miniszterelnök azonban ezt határozottan cáfolta, kijelentve: már 2002 nyarán biztosította Blairt arról, hogy a pénzügyminisztérium a költségek miatt nem emelne akadályt semmilyen katonai fellépés elé. “Még csak olyan érzetnek sem szabad keletkeznie”, hogy a hadsereg pénzügyi korlátok miatt nem részesül a lehető legjobb ellátásban – közölte főnökével.

Gordon Brown

Brownnak azonban rendre felróják – különösen az elesett brit katonák hozzátartozói -, hogy a brit hadsereg járőröző egységeit takarékossági okokból csak könnyű páncélzatú, észak-írországi utcai járőrszolgálatra tervezett Land Rover terepjárókkal látták el, amelyek szinte semmilyen védelmet nem nyújtottak az iraki lázadók által telepített pokolgépek ellen. Ugyanez a vád az afganisztáni brit kontingens felszerelésével kapcsolatban is rendre felmerül. A Land Roverek lecserélését már megkezdték, de ezekben a járművekben eddig már 36 brit katona halt meg az iraki és az afganisztáni hadszíntéren, pokolgépes támadásokban.

A bizottság előtt korábban megjelent több egykori kormánytisztviselő – köztük Geoff Hoon volt védelmi miniszter – is kijelentette: a hadsereg hiányosnak bizonyult felszerelése egyenes következménye volt a pénzügyminisztérium szűkmarkúságának.

Forrás: honvedelem.hu