Iraki és afganisztáni bevetéseik során az Egyesült Államok Tengerészgyalogságának helikopterei napi szinten alkalmazzák az AGM-114 rakéta különféle változatait. Azonban sokszor előfordul, hogy kevesebb hatóerő is elég lenne.
Életkép Afganisztánból: egy „bőrnyakú” AH-1W SuperCobra géppár járőrözik a dimbes-dombos határvidék felett. Egyszer csak egy kisteherautó bukkan fel, tele a táliboknak szállított lőszer-utánpótlással. A vezérgépben ülő operátornak több se kell, célba veszi egy AGM-114K Hellfire II rakétával, és egyetlen lövéssel megsemmisíti.
Ha az éppen tűzharcot vívó tengerészgyalogos szemszögéből nézzük az esetet, akkor a helikopterek azokat a fegyvereket pusztították el, melyek később rájuk szegeződtek volna, esetleg velük vagy bajtársaikkal végeztek volna a belőlük leadott lövések.
AH-1W helikopterek Afganisztánban ,
Ez azonban csak az egyik féle megközelítés, ugyanis a washingtoni irodájában ücsörgő, és kávéját szürcsölgető hivatalnok számára, aki épp a Távol-keleti misszió költségeit szemléli, bizony-bizony 65 000 ropogós amerikai dollár ellövöldözését jelenti. Ha pedig belekalkuláljuk azt, hogy csak egy nap alatt hány ilyen eset történhet, bizony szép kerek lesz az összeg.
Az utóbbi években azonban katonáéknál is egyre jobban előtérbe került a költséghatékonyság és a járulékos károkozás („collateral damage”) fogalma. Az említett példánál nem jött elő, de egy városi csatározás során fokozott jelentőséggel bír az, hogy az indított fegyver csak azt az egy házat dönti romba, amiben az ellenséges fegyveresek tartózkodnak, vagy a mellette jobbra-balra lévőket is, melyekben ártatlan civilek, nők és gyerekek laknak. Az ő megölésük vagy megsebesítésük pedig nem mutat jól a jelentésekben, nem utolsó sorban pedig a NATO-csapatok ellen hangolja az egyébként sem nyugat-párti afgán lakosságot.
AGM-114 és Hydra 70: jól látható a különbség ,
De mivel lenne helyettesíthető a Hellfire? A fedélzeti gépágyúk hatóereje és pontossága nem elég épületek és nagyobb járművek ellen, tehát mindenképpen rakétafegyverre van szükség. A megoldást a BAE Systems nyújthatja, pontosabban az általa készített Advanced Precision Kill Weapon System.
Az APKWS gyakorlatilag a JDAM bombák módszerének lemásolásával született. Alapját a nem irányított, 70 milliméteres (2,75 inches) Hydra-rakéta képezi, melyre felszerelnek egy precíziós irányító szerkezetet. Ezáltal tulajdon képen egy mini-Hellfire jön létre, mely harckocsik ellen ugyan nem, de fegyverszállító teherautók, géppuskafészkek, kisebb épületek ellen tökéletesen alkalmazható, ára pedig meg sem közelíti a nagytesóét.
Hydra 70 rakéták az indító konténerben ,
„A rakéták a többi helikopter-fedélzeti társukhoz képest jóval kisebb tömegű harci résszel rendelkeznek. A szép az, hogy még ennek ellenére is tökéletesen megfelelnek, és sokkal kevesebb járulékos kárt okoznak.” – mondta Harry Hewson ezredes, a program vezetője.
A lézeres keresőfejjel ellátott fegyver tesztjei jelenleg is folynak a China Lake-i lőtéren. Legutóbb például egy AH-1W semmisített meg egy 30 km/h-val haladó Ford Ranger terepjárót. A rendszerbe állításig még rengeteg próba vár az APKWS-re, várhatóan 2011-ben állhat csatasorba.
Az integrálás az AH-1W SuperCobra helikoptereken fog kezdődni, mivel jelenleg ezek adják a tengerészgyalogság csatahelikoptereinek zömét. Őket az AH-1Z és UH-1Y követi majd. A bőrnyakúak körülbelül 10 000 egységet szeretnének vásárolni a forgószárnyasok számára.
Hydra 70 és Hellfire II rakéták egy AH-64-esen ,
Később a merevszárnyú típusokon is végrehajtják majd az integrációt, ugyanis az AV-8B és F/A-18-századok is sok esetben nyújtanak légi támogatást a földi csapatoknak. Hosszabb távon pedig nagyon valószínű, hogy a légierő F-16C és F-15E vadászbombázóin, valamint a hadsereg AH-64 Apache csatahelikopterein is megjelenik a kicsi, pontos és mégis olcsó fegyver.
Hiszen válság van! :)
Akárhány éve fejlesztik, két független konzorcium indult a saját változatával, az egyik teljesen zsidó technológiára alapozva és mégse megy a dolog. A Hydra-nak ugyanis a szárnyaiban kellene részletekben elhelyezni a keresőfejet, mert az orrában a harci fej van és ez nagyon sci-fi technológia.
Inkább megvehetnék a britektől a Hellfire Light-ot, mert amit megspórolnak az ősrégi 70mm-es kisrakéták újrafelhasználásán, azt el fogják bukni 3x a vezérlésen. Olyan ez, mint a BKV 16-22 éves buszait felújítani újak vásárlása helyett.
Az elgondolás szép, de vajon úgy fog e működni a terepen is mint a gyakorló lőtéren? Meglátjuk, de már tényleg nagyon nagy spórolás, feltéve ha nem számítjuk a fejlesztés költségeit, vagy netán azt hogy néhány okoska majd újnak számlázza el a már meglévő, raktárban pihenő 70 mm-seket….
A következő lépés az lesz, hogy a 20 és 30mm lövedékek fognak irányító fejet kapni!
Amúgy egy bőrnyakú operátor nem hiszem, hogy mérlegel:
„-Ú de nehéz a döntés! Egy 65 rongyos rakéta vagy e cimbi élete?”
Szinte látom a kis akata kukacok szívózását! Lőszer pazarlásért hadbíróság el állítom…..
Akkor lesz gebasz ha a cucc tüzelés után szépen megy majd a magautján a világba, az irányításnak meg kampec!
Úgy tudnának tisztességesen spórolni, ha szépen befejeznék mind a két kalandjukat Ázsiában, aztán otthon tennének rendet, de ha meg az lenne mint Vietnamban, akkor meg a közvélemény előtt búknának nagyot! Fölösleges ember és anyagi áldozatok, amik semmire nem voltak jók…
Ez arról szól, hogy a közvéleménnyel el kell hitetni, hogy törődnek ám még a polgárok pénzével is, miközben az olajáért elfoglalnak egy országot. Nehogy sokba kerüljön ám az a sok olaj…
Mindzonáltal olyan egyszerűnek állítják be a dolgot, mintha csak rászerelünk valami ingyom-bingyomot egy vascsőre, aztán máris intelligens lesz a rendszer, mint a mosóporom. Jah, és a kormányfelületek, azok mozgatása, azok hatékonysága? A vezérlés majdani költségei, integrálása, egyáltalán elhelyezése egy rakétatestben… Mind-mind sok költség, és a hatékonyság kérdőjeles.
Ráadásul milyen vezérlés lesz? Infra? TV? Lézer? GPS?
A forró sziklák és kövek nagyon szeretik a primitív hőkereső rakétafejeket. Néha egy szikla forróbb, mint egy célbavett UAZ motortere.
Ez vicces.
Nem akarnak koporsókat látni de a tűzerőn is akarnak sporolni.
Akkor mondják ki az helyi élete nekik nem ér semmit és használjanak nem irányítót cuccokat.
Azokkal is lehet úgy célozgatni hogy szórásuk saját egységet ne érje
Most olvastam míg a jenkik háborúznak oroszok olajvezetéket építettek és mostantól Ázsiai országokat képes ellátni olajjal.
EU meg most már vissza foghatja magát orosz kritika terén.
Ha elragadtatja magát az EU attól stop földgáz stop kőolaj.
Japánok meg megveszik.
szerinem nekik a cirit tetszett meg csak nem akarnak importálni:
http://en.wikipedia.org/wiki/Roketsan_Cirit
Nem értem, kivették belőle a 40 mm-es gránátvetőt, oszt most sírnak, hogy nincs „kis” fegyver…
Jelenleg ezzel a tömeg/méret adattal akár 80 mm-es gránátvetőt is feltehetnének. Az első cobrák hordozhattak egy 40 mm-es gv-t _és_ egy 7,62-es géppuskát (vagy kettőt valamelyikből)
Ezt a tornyot könnyedén lehetne modernizálni egy 80 mm + az új ,50 cal géppuskára. Az kb. minden páncélozatlan vagy gyengén páncélozott cél ellen jó. Nagyobbak ellen ott a Hellfire, bunker ellen meg a sima hidra…
Egyébként meglepődnék azon, hogyha egy hellfire akár csak egy házat is tisztességesen össze tudna dönteni (lévén kumulativ, tandem charge a feje).
Mondjuk a modernizált hidra mellett a több hordozófelületű alkalmazás szól, ellene meg az ára (már a gránáthoz, 0,50-es lőszerhez képest…).
Gránátvetővel 2000m-en belül lehet pontosan lőni(legalábbis az M129 el 2200m-ig lehetett), míg az új hydra-val ez 8000m lesz.
> Az első cobrák hordozhattak egy 40 mm-es gv-t _és_ egy 7,62-es géppuskát (vagy kettőt valamelyikből)
A gránátvető lőtávolsága és átütő ereje rendkívül alacsony, lévén hogy kb. egy parittyakő sebességével repül. A 60mm-es aknavető gyakran nem viszi át a tetőcserepet. Afgánoknál olyan lőtávok vannak, hogy a Tomahawk is megáll tankolni félúton, gyakorlatilag egy jobb hegygerincről 50-100km-re ellátni. A hang is jól terjed azon a kopár vidéken, tehát távolról, kilométerekről bevethető cucc kell, akár helikopter, akár UAV a platform.
Nem mondanám, hogy a helyiek élete nem számít semmit, hiszen pont az lenne a cél, hogy a feleslegesen nagy robbanást, ami őket veszélyezteti csökkentsék. A gondolat mindenesetre nagyon pozitív, kisebb, olcsóbb robbanás, ráadásul többet is lehet belőle szállítani. Inkább a megvalósíthatóság kérdéses.
És kísérleti lőtérnek is megfelelő az afgán/iraki légtér!
Semmi ellentevékenység, kényelmesen behelyezkedni kell és már lehet is küldözgetni a kísérleti lőszereket! :)
Ivánék ezt S-8L néven valósították meg.
Az S-8L -rol nem talaltam anyagot sehol. Kuldenel ide egy linket? Az L verzio iranyitott lenne?
Helyzet azért is érdekes.
Mivel a NATO háborúzgat ami viszi a pénz közben oroszok légi erejük atom modernizálásánál is komolyabb adu ászt tettek az asztalra.
Megépítették az Ázsiai kőolaj vezetéküket amellyel Japánt, Kínát és az egész Ázsiai térséget eltudják látni olajukkal. Ezzel a olajnyom vonalán mellé elkezdték építeni a gáz vezetéket is.
Ha az EU-nak nem tetszik az orosz gáz és olaj ára akkor nem kap, több jut Ázsiának a fekete aranyból.
Ukrajna is innentől az Eu gondja.
Ha nem jön a gáz az Iván pénztárcájának nem fáj.
Ez közép távon átrendezi az erő vonalakat.
Gránátvető:
egy 60mm-es gránátban már kényelmesen elfér:
1. rakéta-póthajtás (bár szerintem fölösleges)
2. kumulatív vagy repeszromboló fej (a váltás meg egy gombnyomás kérdése)
Márk
XM307 25-mmes!!! automata gránátverő a M129-el ellentétben már 3600 m-re hord el.
Ezt a projektet törölték, és most jönnek rá, hogy kéne valami hasonló.
Erre céloztam, mint modern GV-re.
Valami modern GV-t én is hasznosnak látok a Géppityu mellé, de attól függetlenül a lézervezérelt Hydra fejlesztést is szükségesnek tartom.
Márk:
igazából nem tudok olyan célt, amire indokolt lenne.
Végül is mire lő főleg egy Cobra?
1: gyalogosra (jelenleg-j 20 mm gatling, szerintem-szvsz elég lenne az 0,50 cal browning)
2: páncélozatlan harcjárműre (j: 20 mm, szvsz: 0,50 cal vagy GV)
3: lövészpáncélos (j: 20 mm, hellfire, szvsz: 0,50 cal vagy GV)
4: harckocsi – hellfire (most és mindörökké, ámen :-D)
5: lövészárok, bunker, épület (j: hidra, szvsz: hidra vagy GV – úgysem ugrál félre)
8km
pontos
és robban
egyéb spec töltekről már nem beszélve
és bárhogy nézem végsősoron a Hydra sem más mint egy 70mm-es „póthajtásos” gránát.
80mm fölött meg ott az aknavető.
Aknavetősöket kiválóan oltalmazhatják Buratinoval, vagy pld. irányítatlan Hydra MLRSekkel. CAS-ra pedig imhol az olcsó új rakéta.
És tüzérséget is kéne hogy legyen valahol – szerintem értelmetlen a fegyvernemeket egymással szembeállítani , minden jó valamire. Csak tudni kéne mi a doktrína.
RRopy:
Ne keverd össze a gránátvetőt az aknavetővel
Gránátvető: 45 fok alatti szögben alkalmazzák
Aknavető: 45 fok feletti szögnél alkalmazzák
A hydra elméleti lőtávolságát nagyon ritkán használják ki, az alapvető harcérintkezés 3-5 km-en zajlik (kézifegyverek esetén 50-300 m).
Erre találták ki a nagy sebességű automata gránátvetőt. Néhol már alkalmazzák is.
Egy 40 mm-es gránát már alkalmassá tehető többfajta fej hordozására, nagyobb űrméret könnyebben.
A hydra valóban jó messzire elhord, de minek?
Azaz nem látom értelmét fejleszteni egy olyan fegyvert, aminek épületcélokon kívül nincs igazi alkalmazása (vagy túl nagy, vagy túl kicsi).
5 km fölött már nem közvetlen tűztámogatásról van szó, hiszen nincs közvetlen tűzharc. Itt a cél az lenne, hogy korlátozzák a rombolóerőt. Arra pedig az 60-80 mm-es gránátok ideálisak. Elég nagyok ahhoz, hogy többféle robbanófejet lehessen gyártani, és elég könnyűek (mostmár), hogy érdemes legyen ráaggatni a fegyvert egy helikopterre.
Isten őrizzen attól hogy összekeverjem (tacskO emlegette a 60mm-st) a kettőt, mindenesetre életembe nem hallottam még 120mm-es gránátvetőről.
„A hydra valóban jó messzire elhord, de minek?”
Örülök neki hogy el mered dönteni ezentúl milyen távolságon belül kezdődnek majd a gyalogsági tűzharcok (én szcenárióm inkább már 6-8-10km) . És a hydra nem gyalogsági kategória. A gránátvető nálam csak második hullámba fér bele, közvetlen tűzharc – oda ideális önvédelmi fegyver. Ha pedig helikopterre pakolják föl akkor valahogy eddig a Hellfire-en sem érte meg spórolni (ugyancsak távolságtartás miatt) . Úgytünik helikopterekkel nem spórolnál, pedig sztem úgy kell rájuk vigyázni manapság mint a hímestojásokra (ld. kályha és tankcsővéből indítató légvédelmi rakéták és trsi) a tankot csak távolság miatt hozom szóba, annak persze min.hellfire kéne.
A Hydrát és a hozzá hasonlókat területtűzre és lefogásra használják nem?
Ropy
OFF
„Örülök neki hogy el mered dönteni ezentúl milyen távolságon belül kezdődnek majd a gyalogsági tűzharcok”
Én pedig örülök, hogy vita és érvek _helyett_ lekezelően reagálsz.
Nem minősítem.
ON
_Én_ biztos nem emlegettem 120 mm-es gránátvetőt, bár az USA m-28 120 mm, az m-29 155 mm. Már ha jól emlékszem…
Szu: a B-11 107 mm (néhol már ágyúnak mondják, de igazából határeset a gránátvető és a hátrasiklás nélküli löveg között – mint az rpg)
A tűzharc távolságát nem a fegyverek hatótávolsága határozza meg, hanem a látótávolság. Hogyha lehetősége van elkerülni, akkor az átlag katona nem megy ki a nyílt terepre. Azaz messzebbre ellő, mint ameddig ellát.
Helikopter:
még mindig arról beszélek, hogy egy kis rombolóerejű, pontos fegyvernek jobb lenne a _helikopterre_ egy gránátvető, mint buherálni a hidrát. Mármint szerintem univerzálisabb.
Tyutyu
pontosan. Arra való, csak most próbálnak vele valamit kezdeni, hogy a könnyen páncélozott célok ellen jó legyen.
Wolfrick ,
bocs ha olyat írtam amit kikérsz magadnak, csak a „vita hevében” próbáltam valahogy szóbahozni hogy talán mégsem olyan egzaktak azok az értékek.
Amúgy aknavető és gránátvető dologgal kicsit én is úgy éreztem hülyére veszel, de nem panaszkodom. Én azért hoztam fel mert momentán jóval elterjedtebb, mint pld.az M-28/29-esek de hatótávjuk közel megegyező.
Amúgy kemény cucc ez a GL/GV kavarás csak nem értem akkor miért nem mentek eddig mások is 40mm fölé. Pedig automatákkal is kísérletezgettek eleget. 1-3km-es távra egyáltalán nem rossz amire gondolsz, csak én bevédtem a Hydrát hogy gondolom dzsipek, esetleg 10 tonna körüli harcjárművek leamortizálására bőven jó.
ropy
ami félreérthető volt (legalábbis nekem) hogy elkezdesz beszélni a gv-ről, majd áttérsz az av-re, tehát nekem úgy tünt, összemosod a kettőt.
A hidra harci feje 4 és 5 kg között mozog (típustól függően), ami páncélozatlan célok ellen sok, páncélozottak ellen kevés. Igazából statikus erődtett célok ellen találták ki, meg hogy a tüzérséget pótolhassa (területtűz).
A 40 mm-es „ócska” gránát 40! g robbanóanyagot tartalmaz (HE) és kiválóan elég páncélozatlan célok, teherautók, gépkocsik ellen (Vietnám alapján).
Egy 60 mm-es gránát körülbelül egy kg robbanóanyagot hordozhat, ami az ideális tartományban van. Egy ekkora páncéltörő (kumulatív) fej átüti a legtöbb lövészpáncélost, repesz romboló fej kb 50-100 m-en belül okoz komoly sérülést.
Magyarul szvsz a cobrára inkább a régi tornyot kéne visszatenni, modernizálva. Szerintem hiba volt a 25-mmes nagy sebességű gránátvető projektet törölni (bár az kicsi lenne erre a célra, de fel lehet hízlalni :-D).
A nagy lőtáv nem elsődleges ilyen célpontoknál, mivel a terep úgyis korlátoz. Még sík területen is gond van, mivel szabad szemmel egy embert 300-500 m-re tudsz eredményesen megcélozni (egy harckocsit kb. 1200-ra), az optika meg erősen leszűkíti a látómeződet, azzal meg nehéz megtalálni, főleg ha mozog (legalábbis baromi sokat kell gyakorolni). A sisakba épített célzórendszer ezen lendített baromi sokat.
Mondjuk kíváncsi volnék arra, hogy hogyan működik azokon a „zoom”. Tudtommal ugyanis egy plexi-lapra vetítik az adatokat. Az irányzó keresztül néz a plexin. Azaz hova teszik a nagyított képet? Vagy van egy másik „sisaklemez” is?
Valaki tud erről nyilatkozni?
> mindenesetre életembe nem hallottam még 120mm-es gránátvetőről
Pedig az oroszoknál gyakoribb volt, mint az usánka. Amcsik, franciák is használják. Általában kétkerekű taligára van építve.
> lövészárok, bunker, épület (j: hidra, szvsz: hidra vagy GV – úgysem ugrál félre)
Valaki erősen el van tévedve a gránátvetők erejét illetően! Ez nem Hollywood, egy épületről az max. az ajtót viszi le. A mostari öreg hidat fél napig lőtték T-55-ből mire leszakadt, pedig csak kőből és ólomból volt. Egy háznak összedőlni 155mm kell vagy egy láda trotil. Bunker ellen légibomba, lángszóró, harminc és feles K.u.K. mozsárágyú.
A civilek hajlamosak túlbecsülni a kicsi és alulbecsülni a nagy fegyverek hatóerejét!
Lövészárokba GV-vel belőni érdekes képességeket kíván, hacsak nem pont vonalban vagy, de épp ez ellen ássák cikk-cakkosra az árkot.
Helikopterre nagy fegyvert nem tudsz építeni, a kis Eurocopter Tigert így is rázza a hosszúcsövű 30mm-es ágyú, nem lehet vele célzott sorozatot leadni. Az Apache ágyúja inkább gránátvető, kicsi a kezdősebessége, ezért nem jó páncéltörő, de nem is rúg akkorát. Akkora batár meg mégsem lehet egy modern csatahelikopter, mint a Mi-24P.
Szóval bizonyos határ felett csak rakétafegyverrel növelhető a tűzerő, mert az nem rúg hátra. Érdekesen nézne ki a heli, ha a 70mm-es kisrakéta helyett a Párduc lövegét kellene cipelnie.
Fehér Tamás
Légyszíves nevesítsd már azt a szovjet/orosz gránátvetőt, ami 107 mm-nél nagyobb.
Nem emlékszem ilyenre, de persze ez nem jelent semmit :-D
Miért itélitek el előre az kis okos rakétát?
Biztos valaki nagyon nyomja a lobit, hogy ő tőle és ilyet vegyenek, de ettől még nem biztos, hogy rossz.
Honnan a fenéből értetek hozzá ennyire? Úgy értem, hogy mi max a fellelhető adatok alapján tudunk véleményezni, erről még semmi sincs.
FT:
folytatom, jó :-D
Először is: a gránátvető lövedéke és az azonos űrméretű rakéta között csak és kizárólag a sebesség/lőtávolság különbözik.
Ha tévednék,kérlek cáfolj meg, de tényekkel.
Egyébként a 30mm-es gépágyú torkolati kezdősebessége átlagosan 1000 m/s, a gránátvetőé ritkán éri el a 300-at.
Azaz ugyanakkora lövedéktömeg mellett 30%-a fegyvert terhelő erőhatás.
Valamint:
A gépágyú lövedékének felépítése alapvetően eltér egy auto-gránáttól (nézz utána nyugodtan, javaslom a wikit, szép robbantott rajzok vannak).
Éppen ezért egy 40 mm-es gépágyú lövedék ~900 g, míg egy 40 mm-es auto-gránát ~330 g.
Azaz egy gránátvető azonos tűzgyorsaság mellett körülbelül 9-10-ede terhelést ró a platformra.
Páncéltörő:
a páncéltörő képesség nem mindig függ a sebességtől, az az alkalmazott technológiától függ. Jelenleg a két leggyakoribb: kumulativ (mint pl a RKG-3 _kézigránát!_), vagy űrméret alatti lövedék (kizárólag ez rombol pusztán kinetikus energiával).
JanaJ
Egyetértek veled, szerintem is a lobbi nyomja.
Csak a véleményemet fejtegetem, hogy a meghatározott célra nem a legjobb (hogy miért nem, azt leírtam). Persze, egy 20 $-os gránáton nehéz akkora hasznot hozni, mint egy néhány 1000 $-os cuccon :-D
Ja, és nem ítélem el, csak nem a legjobb megoldásnak tartom. Ha a Hellfire irányító rendszerét kapja, akkor helyre kis cucc lesz :-D
Bár fenntartom, hogy túl nagy vagy túl kicsi az alkalmazáshoz képest :-D
pici kiegészítés:
„Wolfrick ezt írta:
FT:
folytatom, jó :-D
Először is: a gránátvető lövedéke és az azonos űrméretű rakéta között csak és kizárólag a sebesség/lőtávolság különbözik.”
Mármint harci részben
AMP-69 FOREVER !!!
Kiváncsi vagyok az USA mihez kezdene ha ujra dzsungelbe kellene menni harcolni,kitörölhetik a seggüket a lőtávjukkal
Új fejlemény:
http://www.physorg.com/news/2011-11-rockets-fast-moving-boat.html