Bulava SLBM eddigi botladozásaival, talán függetlenül attól, talán mindössze ködösítési célzattal, de az orosz haditengerészet vezetése felől olyan információ morzsák érkeztek, miszerint tengeralattjáró vonalon a jelenlegi stratégiai arzenál szinten tartása mellett esetleg a taktikai nukleáris fegyverzetre koncentrálnának jobban.">
|

Taktikai nukleáris fegyverekre koncentrálna az orosz haditengerészet?

Talán összefüggésben a Bulava SLBM eddigi botladozásaival, talán függetlenül attól, talán mindössze ködösítési célzattal, de az orosz haditengerészet vezetése felől olyan információ morzsák érkeztek, miszerint tengeralattjáró vonalon a jelenlegi stratégiai arzenál szinten tartása mellett esetleg a taktikai nukleáris fegyverzetre koncentrálnának jobban.

“Elképzelhető, hogy a tengeralattjárókon elhelyezett taktikai nukleáris fegyverek a jövőben kulcsfontosságú szerepet tölthetnek majd be” – nyilatkozta Oleg Burtsev altengernagy az orosz haditengerészet vezérkarának helyettes vezérkari főnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

“Hatótávolságuk és pontosságuk folyamatosan növekszik. Nincs már szükség arra, hogy nagy hatóerejű robbanófejekkel szereljünk fel rakétákat. Telepíthetünk kis hatóerejű robbanófejeket a meglévő robotrepülőkre.” – tette hozzá.

A napokban közzétett információk alapján az orosz haditengerészet jelenleg 60 nukleáris, illetve hagyományos meghajtású tengeralattjáróval rendelkezik. Ebből az új információk szerint 10 a nukleáris meghajtású, ballisztikus rakétahordozó, azaz a stratégiai atomerő haditengerészetre eső részének hordozója. A nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárók számát 30 felett nevezik meg. Nem szól a fáma azonban ezek állapotáról, ámde ne legyenek kétségeink. Ahogy a rakétahordozók sincsenek 100%-osan a toppon vélhetően a nukleáris meghajtású vadászok még annyira sem.

Természetesen ahogy a kiöregedett rakétahordozók leváltása az elkövetkező pár éven belül megkezdődhet az új Borej-osztály első egységeinek érkezésével, úgy a vadász/támadó tengeralattjárók vonalán is várhatóak új egységek.

Ilyen erősítés például a tavaly novemberében, tengeri tesztjén bekövetkezett, áldozatokat is követelő tűzesete miatt ismerté váló, Akula II-osztályú Nerpa. Melyet ugyan állítólag 10 évre lízingeltek volna Indiának, végül azonban a (véletlen?) baleset kapcsán inkább megtartották maguknak.

No de a hír apropóján nem a Nerpa érdekes most, annál inkább a hányattatott sorsú Project 855 Yasen-osztály (NATO megnevezése: Graney-osztály).

A Yasen-osztály alapvetően a három “alosztállyal” (Akula I, továbbfejlesztett Akula I és Akula II) rendelkező Akula-osztályra alapoz. Az anno 7 egységesre tervezett osztály első egysége, a Szeverodvinszk építése még 1993 decemberében vette kezdetét, de Oroszország akkoriban rettenetes anyagi helyzete hamarosan komoly hatással lett az építésre: az eredetileg 1998-as átadásból az lett, hogy 1996-ra teljesen leállt a hajó építése.

Az elkövetkező években egymásnak gyakran ellentmondó hírek reppentek fel a hajó állapotáról. Egyesek szerint vízre bocsátották még az építés leállítása előtt, mások szerint 1999-ben még mindössze 10%-a volt kész.

A Yasen-osztály modellje
A Yasen-osztály modellje.

2003-ban a Sevmash hajógyár anyagi támogatást kapott az építési folyamat újrakezdéséhez, 2004-ben pedig bejelentésre került, hogy bár a Yasen építése folytatódik a Borej-osztályú rakétahordozók magasabb prioritása miatt 2010 előtt várhatóan semmiképpen nem készülhet el. Egy 2006 nyarán érkező újabb nyilatkozat alapján 2015-ig 2 Yasen-osztályú tengeralattjáróval gazdagodik az orosz haditengerészet. Megjegyezzük, hogy addigra elvileg 8 Borejt is készen akarnak látni. Közismert, hogy az első Borej a Yury Dolgoruky készen van, tengeri tesztjeire vár, idén hadrendbe is állítják. Az osztály két további egységét is hegeszti közben a Sevmash: az Alexander Nevsky elkészülte idén, a Vlagyimir Monomakh átadása 2011-ben esedékes az aktuális menetrend alapján.

Yasen vázlatok
Valmi ilyesmire kell számítani

Visszatérve a Yasen-osztályra. Túl sok konkrétum nem ismert, azon felül, hogy vélhetően csendesebb lesz az amúgy is jól teljesítő továbbfejlesztett Akula I és Akula II-eseknél. Másik ismert vonatkozása, a tengeralattjárók, felszíni és szárazföldi célpontok támadására egyaránt alkalmas osztály robotrepülőgépek terén elég jól el lesz eresztve.

Fegyverzetének útra indításában 4 torpedócső illetve 8 vertikális indítótubus hivatott gondoskodni. Összehasonlításképpen a hasonló feladatkört ellátó és hovatovább hasonló méretű Los Angeles (a továbbfejleszett változat) illetve a jelenleg gőzerővel építés alatt álló Virginia-osztály 4 torpedócsővel és 12 indítótubussal rendelkezik.

A fegyverarzenál tervezett összetétele nem ismert, de számos elképzelés van, mik lesznek megtalálhatóak a fedélzeten. A feltételezett listába tartozik például a felszíni célok támadására alkalmas SS-NX-26 Oniks és SS-N-21 Granat, esetleg SS-N-16 Stallion, továbbá a vízfelszín alatti, vízfelszíni illetve szárazföldi célpontok támadását lehetővé tevő SS-N-27 (3M-54 Klub).

3M14E
A Klub rakétacsalád szárazföldi célpontok támadására alkalmas 3M14E jelű változata (Nagyítható)

Érdekességképpen a végére megemlítjük, hogy ha igazak a mintegy 50 fős legénységre vonatkozó adatok, akkor az relatíve magas fokú automatizáltságról tanúskodhat.

Végezetül visszatérve a vezérkarra és elképzelésikre.

Az altengernagy a taktikai nukleáris csapásmérő fegyverek lehetséges hordozójaként utalt a Yasen-osztályra, megemlítve, hogy a Szeverodvinszk 2010-11 magasságában állhat hadrendbe.

Mint fentebb látható volt a Yasen-osztály robotrepülőgépek széles skáláját hordozhatja, mellyel hatékonyan képes támadni sokféle célpontot. Ezen fegyverek mindegyik szerelhető nukleáris töltettel is, ha arról van szó. Az SS-N-21 Granat hatótávolsága ezen felül a többiek 120-300 km-es hatótávolságával szemben elég tisztességes, 3 000 kilométer körül alakul. Ezzel már alulról súrolja a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták hatótávolságát.

Megjegyezzük, hogy nukleáris töltettel pont emiatt nem került rendszeresítésre anno. Washington és Moszkva között 1987-ben megköttetett ugyanis egy, a kis és közepes hatótávolságú szárazföldi indítású, nukleáris töltettel szerelt ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek korlátozásáról szóló egyezmény. (Az SS-N-21-nek van szárazföldi telepítésű változata is)

A Bush-kormányzat európai rakétavédelmi elképzelései miatt Moszkva 2007-ben bejelentette, hogy ezen szerződés már nem szolgálja érdekeit, így semmisnek veszi. Ennélfogva, ha akarják kerülhet nukleáris töltet ezen robotrepülőgépekre.

Ezen nyilatkozat alapján persze nem lehet semmit biztosra mondani, inkább ködösítésnek tűnik a dolog. Annyi azonban bizonyos, hogy a stratégiai vonal továbbra is kiemelt figyelmet élvez majd.

“Ezen vonatkozásban legalább 6 Borej-osztályú rakétahordozót építünk majd, melyek az Északi illetve a Csendes-óceáni Flottát erősítik majd” – mondta Burtsev.

Igen, akkor most felmerülhet, hogy akkor most 8 Borej vagy csak 6? Az épülő 2 mellett további 6, vagy összesen 6? No jól van, ezt egyelőre ne ragozzuk… :)

One Response to “Taktikai nukleáris fegyverekre koncentrálna az orosz haditengerészet?”

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.