|

Beerősít délen az orosz medve

Az orosz védelmi minisztérium a napokban jelentette be, hogy növelni szándékozik a déli országrészben állomásozó csapatai védelmi képességeit, beleértve a Fekete-tengeri Flottát is. Magyarul modernizálás, jobb felszereltség várható az ígéret szerint.

Vlagyimir Popovkin tábornok, az egyik helyettes védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy ezt a dél-oszétiai események kimenetelének alapos vizsgálata után döntötték el. Popovkin nyilatkozata szerint a szárazföldi haderők mellett a változások a légierőt és a haditengerészetet is érinteni fogják.

A szárazföldi erők új eszközök vonatkozásában elsősorban rakéta-sorozatvetőket és felderítéshez szükséges eszközöket kapnak. Hogy milyen rakéta-sorozatvetőkről van szó, azt nem említette, de vélhetően a szovjet/orosz rakétás-tüzérség jelenleg leg”új”abb típusáról, a BM-30 Smerch-ről (Tornadó) van szó. Ezt készülnek még megfejelni tisztességesebb ellátmánnyal ami a fegyvereket és felszerelést illeti.

A sajtóban mostanában relatíve gyakran szereplő Fekete-tengeri Flotta sem maradhat ki a szórásból. A Fekete-tenger vizeire a Lada-osztályt (Project 677) szánja a katonai vezetés. A jelenleg Szent Pétervárott építés alatt álló Ladák egyike a Szevasztopol nevet viseli. Pont ideális :)

A part menti védelmet az időnként Harpoonskinak is nevezett Kh-35U (NATO kód: AS-20 Kayak) robotrepülőgéppel gondolnák fokozni. Pontosabban a Kh-35U-t „köpködő” 3M24M Bal mobil partvédelmi platformmal. A vízfelszín közelében érkező és támadó Kh-35 hatótávolsága 130 kilométer.

Végül a merev és forgószárnyasok! Az ígéretek szerint kipofozásra kerülnek MiG-29 vadászok és Szu-25 csatagépek és Mi-28H kávédarálók. Továbbá új gépek leszállítását is tervezik. Merevszárnyas vonalon Szu-27SM (Azaz az első, anno nagy sorozatban gyártott változat, az S modernizált változata), Szu-30MK2 (A kínai exportváltozat hajók elleni csapásmérésre felkészített változata). A listát harci helikopterek – Ka-52, Mi-28N, Mi-24M és Mi-8MTB5 – egészítenék ki.

Kamov Ka-52
Egy zsír új Ka-52 (Nagyítható)

A légtérben kavaró ellenség semlegesítésére hivatott légvédelmi erők a modern Pantsir-S1 (SA-22B) rendszerből kapnának. Ez egy kis hatótávolságú, modern légvédelmi rendszer, mely rakétákkal és csöves rendszerrel is el van látva. Általános területvédelmi szerepe mellett kiemelt feladatköre az olyan nehézsúlyú légvédelmi ütegek, mint az S-300 és az S-400 védelmébe.

A Pantsir-S1-ről érdemes tudni, hogy az egyik olyan orosz rendszer, melyet úgymond külföldi megrendelésre fejeztek be. Az eredeti fejlesztés még a 90-es évek elején indult be, a Tunguska (SA-19) leváltása érdekében. 1995-ben a prototípus sikeresen be is mutatkozott az 1995-ös MAKS-on, ám anyagi okokból lefulladt a program. A 90-es évek második felében ugyan elkezdtek vele újból foglalkozni, ám a jelenlegi, az eredetitől sok mindenben különböző változat megvalósulását az biztosította be, mikor is az Egyesült Arab Emirátusok 2000-ben megrendelte, úgymond megfinanszírozta a továbbfejlesztést: az 50 rendszerre szóló 734 millió Dolláros rendelésben mintegy 100 millió Dollár szolgált a fejlesztés befejezésére.

2005-re 50 új változatú egységet kellett volna leszállítania a fejlesztő cégnek (KBP), ám ez részben technikai részben szervezési nehézségek miatt nem jött össze. Ettől függetlenül a fejlesztés jó ütemben haladt. Az eredeti rakéta alapján kifejlesztették a jelenleg rendszeresített, kétfokozatú 57E6-E változatot. Az eredeti prototípuson használt 2A72 csöves védelmet 2 csövű, gyorstüzelő 30 mm-esre megoldásra, a 2A38M-ra módosították. A rakéták nem tartalmaznak keresőfejet a költségek csökkentése érdekében, így azokat teljes mértékben az indító platform vezérli célra.

A Pantsir-S1 közelről
Közelebbről szemügyre véve (Nagyítható)

Komolyabb csúszást az eredeti radar cseréje okozta. A Pantsirhoz 1995-ben eredetileg a Fazotron által kifejlesztett többcélú radart választották, majd a cég 10 évvel később elkészítette a módosított változatot is, amivel azonban a KBP nem volt megelégedve ez további fejlesztést igényelt. Az Emirátusok belegyezett a fejlesztési szakasz kitolásába. A célpontok felderítését egy másik radar végzi. A radar vonalat optikai rendszer egészíti ki. Az áttervezések során a platform mérete az eredeti mintegy harmadára, súlya felére csökkent.

A Rosobonexport által a publikum felé közölt adatok alapján a célpontok felderítését végző kereső radar hatótávolsága 32-36 km között alakul és egyszerre maximum 20, minimálisan 2 m2 radarkeresztmetszettel bíró célpontot képes követni. A célpontokat és a rakétákat követő radar 24-28 km távolságig lát el és 5 – 15 000 méter magasságtartományban effektív. A fejlesztő szerint a rendszer zavarással szembeni képességei meglehetősen jók. A rakéták 1,2 – 20 km tartományban vethetőek be., míg a gépágyúk effektív hatótávolsága 4 km. A rendszer összesen 12 rakétát (4×3-as kiépítésben) hordoz, a gépágyúk lőszerjavadalmazása 1 400 darabos.

Pantsir-S1 rakétaindítás
Nagyítható

A módosított rendszer első tesztje 2006 közepén zajlott le Kapusztyin Jar-ban és ma már sorozatgyártás alatt áll.

A rendszert előkészítették kerekes és láctalpas járműre történő telepítésre. A rendszert ennek ellenére egyelőre kizárólagosan kerekes platformon kínálják. Ezek a belorusz MZKT-7930 illetve a gyengébb off-road teljesítménnyel bíró KAMAZ 6560. Az Egyesült Arab Emirátusok egyébként a MAN SX 45 alvázat választotta. Az eredeti 50-es beszerzést vélhetően újabb 28 járművel fejelik majd meg. Algéria és Szíria is rendelt 38 illetve 50 egységet 2006-ban. Bár az oroszok tagadják, a szíriai rendelésből állítólag legalább 10 Iránban köt majd ki.

MAN SX 45 menetközben
MAN SX 45. Ha a Patriot rendszer alá jó, jó lesz a Pantsirhoz is…

Az első egységek 2007 augusztusában érkeztek Szíriába. Ezt azért említjük meg, mert az Szíriát ért 2007 szeptemberi légicsapás után izraeli források igen hamar kürtölni kezdték, hogy tessék, ennyit ér az új orosz légvédelmi rendszerük. Ugyanakkor nem árt figyelembe venni, hogy a leszállítás messze nem egyenlő a teljes hadrafoghatósággal, harckészültséggel! A kettő között általában hónapok telnek el. Ráadásul más források szerint a támadás helyszínén ott sem voltak a Pantsirok.

De hogy visszakanyarodjunk kicsit az hír eredeti témájául szolgáló Oroszországhoz: Moszkva elvileg 2008 végén kezdte meg a Pantsir-ok rendszeresítését.