Hugo Chavez e heti oroszországi és kínai látogatása során bejelentett fegyverbeszerzési és energiaügyi szerződéseivel veszélyes vizek felé evez állítják amerikai politikai elemzők.
Egyes vélemények szerint ugyanis ezen útja nem csak azt jelzi, hogy kitör az amerikai érdekeltség/befolyás alól ami a fegyverbeszerzéseket illeti, de Amerika ellenes erőkkel köt jelentős szerződéseket.
Tegnap írtuk meg, hogy Oroszország 1 milliárd Dolláros hitelt nyújtott Venezuelának fegyverbeszerzésekre. Arról is többször írtunk már, hogy Moszkva hadihajókat küld a karibi térségbe, hogy játszadozzanak egy kicsit venezuelai barátaikkal az Egyesült Államok saját hátsó kertjének tekintett vizeken.
„Oroszországnak új tervei vannak, ahogy ez a Kaukázusban is látszott és Chavez teljesen felelőtlenül kinyitotta számukra a kapukat a karibi-térségre és Venezuelára.” – mondta egy amerikai világpolitikai elemző, Maruja Tarre. „Nem t udjuk miért tette ezt. Nem tudjuk mennyi orosz fog érkezni. Ez olyasvalami, amit nyitottan, publikusan kéne megtárgyalni, de nem ez az eset áll fent.”
„Oroszország játéka nem Venezueláé és országunk szükségtelen kockázatok elébe néz, hogy olyan ügybe keveredett amit nem kontrollál.” – hangoztatja egy másik.
Michael Mullen admirális, az amerikai erők vezérkari főnöke szeptember 26-i nyilatkozata alapján a katonai vezetés – legalábbis publikusan – nem fújja fel ennyire a dolot: „A szóban forgó két állam úgy dolgozik együtt ahogy jónak látják. Jelenleg nem minősíteném ezt igazán komoly veszélynek.”
Az elemzőket ugyanakkor egy energiaügyi vonzat is aggasztja: Oroszország felajánlotta segítségét Venezuela civil nukleáris programjának kiépítéséhez. Illetve erősen aggasztja őket, hogy Chavez Iránnal is jó kapcsolatokat tart fent.
„Milyen veszélyt jelenthet Venezuela kapcsolata Iránnal és Oroszországgal, amikor a világra a legnagyobb veszélyt az amerikai birodalom puszta létezése jelenti.” – nyilatkozott Chavez a közelmúltban. Biztos ez nem tetszett nekik…
Az elemzők azzal érveltek, hogy Dél-Amerika a nukleáris energia mellőzése mellett tette le a voksát és Venezuela most megszegi azon szerződéseket melyeket szomszédjaival kötött ez ügyben. Ez azért kisebb ferdítés, mert bár valóban egyáltalán nem jellemző a nukleáris energia hasznosítása a kontinensen, Urugay-ban például tiltva is van, de a nagy dél-amerikai országok közül több is játszik a gondolattal, vagy van is pár reaktora: Brazíliának és Argentínának van, Chile nem elkötelezett, de vannak viták ez ügyben. Brazíliának meg ráadásul eltökélt szándéka a nukleáris tengeralattjárókat üzemeltetni képes országok elit klubjába történő belépés.
Végül említsük meg, hogy Chavez hét elejei, három napos kínai látogatása során elvileg született egy fegyverbeszerzési üzlet, bár Peking nagyon szűkszavú a Venezuelával kapcsolatos viszonyáról. Elvileg 24 K-8 kiképzőgép szállításáról született megegyezés, de kínai részről ez nem megerősített.
Zárszónak pedig álljon itt egy elemző véleménye Venezueláról:
„Még ha Kína állítja is, hogy csak gazdasági kapcsolatokat ápol Venezuelával, Oroszországnak más tervei vannak. Nagy sakktáblájukon Venezuela csak egy gyalog, melyet el lehet dobni, ha úgy hozza a szükség.”