Vlagyimir Putyin aláírta az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentéséről szóló szerződésnek (CFE) történő megfelelés felfüggesztéséről szóló törvényt. A törvény maga december 12-én lép hatályba. A bejelentésre péntek reggel, azaz a vasárnapi választásokat megelőző kampánycsend elötti utolsó nap került sor.

Putyin elnök még júniusban jelentette be, miszerint Oroszország felfüggeszteni készül részvételét a szerződésben. A duma november 7-én, a parlament felső háza pedig november 19-én fogadta el a tövényjavaslatot.

Az 1990-ben megkötött szerződés az Atlanti-óceán és az Urál közötti területen korlátozza a hagyományos nehézfegyverzeteket. A hidegháború utolsó éveiben megkötött szerződés első változata a meglepetésszerű masszív lerohanás kivédése érdekében született meg.

A Szovjetunió és így a Varsói-szerződés széthullása illetve az Európában így végbement változások a szerződés módosítását igényelték. Erre 1999-ben került sor. A módosított változatot Oroszország ratifikálta, ám a NATO tagállamok erre nem hajlandóak, míg Oroszország 100%-osan nem teljesíti azon feltételüket, hogy csapatait teljesen kivonja Örményország és Moldova területéről.

Moszkva a moratórium kapcsán egyrészt arra hivatkozik, hogy a CFE nem működik, hiszen a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó, módosított szerződést egy NATO tagállam sem ratifikálta. Másrészt hogy saját biztonságának biztosítása végett cselekszik.

Felmerül a kérdés, hogy most akkor Moszkva tényleg csapatokat akar áthelyezni az ország európai felébe? Nem valószínű. Ezt nyilatkozatokban ők maguk is kommunikálják, olyan formában, hogy egyelőre semmiképpen nem várhatóak csapatáthelyezések.

Az egész, karöltve az INF, azaz a közepes hatósugarú nukleáris töltettel szerelt ballisztikus rakétákat tiltó szerződés felmondásának kilátásba helyezésével eszköz az amerikaiak rakétapajzsának európai szegmense ellen és az orosz határok közelében történő felvonulásuk ellen. (Tervezett bázisok Románia és Bulgária területén.)

Mindemellett persze az 1999-es módosítás NATO általi ratifikálásának kikényszerítése is lényeges mozgatorugó, hiszen Moszkva nem kilépett a szerződésből, hanem csak befagyasztotta az annak történő megfelelést. Azaz a NATO általi ratifikálás esetén Moszkva minden további nélkül véget vethet a moratóriumnak.