Tegnap Londonnal fejeztem be, ha jól emlékezem, akkor maradjunk is itt egy pöttyet! Nyilvánosságra kerültek a július 7-i londoni bombamerényletről szóló vizsgálati jegyzőkönyvek. Talán a legnagyobb megdöbbenést az okozza, hogy az öngyilkos merénylők teljesen átlagos, második generációs bevándorlók. Az apja által vásárolt piros Mercedessel járó Shehzad Tawneer, vagy a 30 esztendős, iskolai közösségi munkájáról ismert és elismert, a csoport vezetőjének tartott Mohammad Sidique Khan nem igazán sorolható be a hagyományos „elnyomott arab”-szerepkörbe. A londoni merénylők bizony a nagy-britamnniai társadalom saját szülöttjei, neveltjei. _Ez_ a megdöbbentő, sokak számára.
Az pedig csak tovább színesíti a képet, hogy a jelentés szerint a két, fentebb említett tömeggyilkos ráadásul ismertté vált már a merénylet előtt a hatóságok számára. Csak éppen nem volt pénz a megfigyelésükre.
A jelentés szerint felelős nincs, egyik szakszolgálat sem vonható felelősségre az esetlegesen elkövetett hibák miatt. Nem érintett az Al-Kaida sem, illetve nincs összefüggés a július 7-i és a két héttel későbbi, sikertelen támadássorozat között sem.
A leírtak szerint nem csak a nagy-britanniai polgárokat, hanem a szakszolgálatokat, a rendőrséget is meglepetésként érte, hogy nem „külsős”, távolról érkezett személyek, hanem rendes, jómunkásember brit állampolgárok lettek az elkövetők. Nahát…
Bombamerénylet? Akkor egy gyors átkukucs Madridba. A helyi bűnüldöző szervek összjátékának köszönhetően szabadon engedték a 2004-es, 191 halottal járó madridi bombatámadás egyik gyanúsítottját. A vizsgálóbíró ugyanis beteg volt és elfelejtették helyette meghosszabbíttatni a gyanúsított előzetes letartóztatását. A gyanúsítottakat Spanyolországban alapesetben 2 évig lehet benn tartami, melyet egyszer további két évre meg lehet hosszabbítani. Nos, ez utóbbi maradt el. Saed El Harrak mindenesetre naponta kétszer köteles jelentkezni a rendőrségen és útlevelét is bevonták. Kemény biztonsági intézkedések ezek, barátaim! Amúgy teljesen rendben van, hogy kiengedték, hiszen nem kellene az amúgy is sokat szenvedett jogot páros lábbal tiporni? Terrorizmus esetén sem. Csak a helyi szerveknek kéne egy hangyányit elgondolkodni a nyomozás eddigi állásán…
Egy ugrás Franciaország: a Clearstream-ügy hullámainak tetejére egyre érdekesebb hulladékdarabok kerülnek fel. Hát-hát, érdekes dolog ez a francia belpolitika. Még a végén Sarkozy lesz a főnök… :)
Egy örökzöld témára van szerencsém visszatérni: a Mohammed-karikatúrákra. Két hír miatt is aktuálissá váltak a rajzolmányok, lássuk csak.
A kissé késve ébredő Al-Kaida adott ki egy aranyos kis videoklipet, melyben Dánia, Norvégia és Franciaország elpusztítására hívják fel a mozlimokat. Az indok a szokásos, melyről azért azt hittük, lassan lecsengett: a Mohammedet ábrázoló karikatúrák megjelentetése. A klip főszereplője Abu Yahia al-Libi sejk (Mohammed Hassan néven is ismerjük), aki 2005. júliusában lépett le a bagrami amerikai börtönből.
Hát, nem mondom, hogy a fiúk nagyon gyorsan kapcsoltak…
Egy darabig úgy hírlett, elhagyja Dániát Ahmed Abu Laban, az okleveles kakikeverő imám. Mint ismeretes, nevéhez fűződik a „cartoon jihad” néven kialakult heveny gyújtogatásokkal, tömegtüntetésekkel, bojkottokkal, kevéske emberhalállal járó globális felhábrodás-hullám felszítása. A szorgalmas aknamunkát végző derék egyházfi először egy közleményben jelentette be, hogy a folyamatos támadások és üldöztetések elől Gázába távozik. Majd egy TV-interjúban, hogy mégsem, a nyilatkozat visszavonva.
Talán rájött, hogy a dán szociális juttatásokat nehéz lesz Gázában megkapni?
Maradjunk az EU-ban: Svédország után Norvégia is fogadja Atef Edwane palesztin menekültügyi minisztert. A Hamasz terrorszervezet kormányának tagja egyelőre nem jelentkezett be hivatalos találkozóra a norvég külügynél, de a külügy szóvivője szerint igény esetén nem miniszteri, hanem tisztviselői szinten megszervezhető a tárgyalás. A dologban a norvég álláspont szerint semmi különös nincs, hiszen csak az EU és az USA terroristalistáján szerepel a Hamasz, míg az ENSZ hasonló listáján nem. Derék skandináv barátaink pediglen ebből dolgoznak.
Járjunk akkor világot! Első állomásunk legyen Srí Lanka. A Tamil Tigrisek nevű terrorcsoport (lázadók/hazafiak/szakadárok/szeparatisták/hősök, nem kívánt rész törlendő) annak ellenére támadott meg rohamcsónakokkal és öngyilkos morosohajókkal egy csapatszállító hajót és annak kíséretét, hogy a hajón zászló jelezte: a jármúvön ENSZ-megfigyelő utazik! Skandallum!
A Belmont Club az eset kapcsán azon gondolkodott el, hogy mi van akkor, ha a harcoló felek egyike nem ismeri el a Genfi Egyezményt? Erre számos példa van, a blog által is felhozott bagdadi ENSZ-székház felrobbantása talán az egyik legjobb erre.
Bizony, Indiánföldön nem tisztelik az európai tárgyalótermekben, évtizedekkel ezelőtt összeácsolt egyezményeket. Lehet jajongani, de talán a helyzettel kellene valamit kezdeni, ahelyett, hogy tágra nyílt szemmel ismételgetjük: nahát, nem erről volt szó!
Szomália: érdekes helyi koalíció alakult ki a jelek szerint. A legenyhébb fogalmak szerint is véreskezű helyi hadurak összefogtak, hogy elkenjék a felfegyverzett iszlamista csoportok száját. A hírek, pletykák, értesülések szerint ezt az alkalmi összefogást az Egyesült Államok is támogatja. Az USA helyzete az ügyben kényelmetlen: az sem jó, ha az iszlamisták előretörnek és az sem az igazi, hogy támogatja azokat, akiket. Bezony, a világpolitika már csak ilyen dolog, ritka az egyszerű összecsapás a Jó és a Rossz között.
Johann Hari a pokolba kalauzolja el olvasóit: a Kongói Demokratikus Köztársaság jelenjébe. Rabszolgaság, kislányok megerőszakolása, milíciák, „gyerek-varázslók” kínzása, közömbösen szemlélt gyilkosságok. A háttérben a kínai és a nyugati világcégek vidáman és igen költséghatékonyan termelik ki az ország ásványkincseit. Hosszú olvasmány, minden egyes bekezdése a tömény reménytelenség és depresszió keveréke. Mégis olvassa el mindenki, aki teheti!
Várom a nyugat-európai emberjogi mozgalmak heves felháborodását és akcióterveit…
A tegnap már említett német túszügyön dolgozott még Jeffrey Gedmin a Die Welt hasábjain. Az angolra fordított cikkben sok érdekes dolog és adat húzódik meg: valóban érdemes váltságdíjasdit játszani az iraki terroristákkal? Különösen érdekes Gernot Erler német külügyminiszter-helyettes véleménye: csak bűnözők voltak, nem terroristák. Gyanítom, ezzel azt akarta jelezni: ha így volt, akkor nem gáz a váltságdíj kifizetése.
Sajátságos egy álláspont. Ennek alapján minden nyugati mérnök, újságíró, békeaktivista feje felett egy szé kövér szám lebeg: az, melyet kormányuk kész lesz kifizetni értük.
Kezdem érteni, miért fizetteti ki a japán kormány a tússzabadítás költségeit a kiszabadítottakkal.
A Counterterrorism Blog egy Al-Kaida-féle bagdadi helyzetjelentést elemez, melyet néhány, azóta már ismertté vált videofelvétellel együtt zsákmányoltak a koalíciós erők. A kirajzolódó kép valahogyan nem egyezik meg a TV-híradókban láthatóval: de ezen, ugye, a T. Olvasó nem lepődik meg olyan nagyon?
Érdekes kezdeményezés bukkant fel az izraeli börtönök mélyéről: a Fatah, a HAmasz, az Iszlám Jihad és a PFLP bebörtönzött vezetői állítólag egy olyan dokumentumot szövegeztek meg, mely áttételesen Izrael állam létét és annak határait ismerné el. A Mahmoud Abbasz elnök által „melegen üdvözölt” dologban vannak apróbb bibik: például Kelet-Jeruzsálem kérdése, melyet a kikiáltandó palesztin állam fővárosaként jelöl meg az irat. Nos, el nem tudom képzelni, hogy Izrael beleegyezzen Jeruzsálem felosztásába.
Ausztrália első, rendes hazai termelésű terroristája is felbukkant: John Howard Amudsen 40 esztendős középiskolai tanár otthonában, melyet idős édesanyjával osztott meg, 53 kilogramm bányászati robbanóanyagot találtak a nyomozók. A Powergel-ből, melyet hamis személyivel vásárolt a tanár úr, négy bombát készített, melyekből az egyiknek igen magas volt a borotvapenge és lánctartalma. A bombák mellett 10 távirányítású detonátort is találtak.
A gyanúsított szerint a bombákat egy TV-s produkcióhoz készítette. A bombákkal trükkfelvételeket akart végezni, illetve fák kidöntésére használta volna, saját nyilatkozata szerint. A bombákhoz a vásárolt robbanószer ötödét, azaz durván 10 kilogrammot használta fel. Érdekes egy TV-film lehet ahol, ha negyedelem a mennyiséget, 2,5 kilogrammnyi bányászati robbanóanyag a pirotechnika…
A dolgot kissé hiteltelenné teszi az is, hogy a rendőrség egy jihaddal fenyegetődző, névtelen e-mailt kapott – pont az Amudsen által is látogatott netkávézóból. További árnyalás: a helyi sajtó szerint a házból náci jelképeket vittek el a nyomozók.
Egyre több és több helyen feszegetik azt, hogy Ahmadinejad levele esetleg egyfajta hadüzenet vagy annak előjátéka volt. A Bush elnöknek címzett, az iszlámra való áttérést erőteljesen javasló felszólítás egyes szakértők szerint nem más, mint egy da’wa, melyet a mozlimoknak Mohammed tanítása szerint át kell nyújtani az ellenségnek, mielőtt támadásba kezd.
Ahmadinejad mindenesetre Indonéziában járva megerősítette: valóban az iszlám elfogadására szólította fel levelében az amerikai elnököt.
Van az iszlámban tudós ember a T. Olvasók között?
t. úr szíves ajánlásával:
[center][/center]
Trautmann Balázs , traucsacska.blogspot.com