Az orosz állami konszern az Egyesített Hajóépítő Vállalat égisze alá tartozó hajógyáraknak alapvetően nem lehet oka panaszra, jól el vannak látva a védelmi minisztérium által pénzelt beszerzésekkel (is), mondhatni rogyásig vannak hegeszteni valóval. Hírünk apropóját adó hadihajók osztályainak tagjait zömmel a szentpétervári Szevernaja Verf hajógyár munkásai hegesztgetik, és most is ide folyik némi pénzmag.
A Néva torkolatában fekvő kikötőváros hajógyárainak egyikét adó Szevernaja Verf területén a napokban jeles eseményre került sor: január 31-én a szovjet időket megszégyenítő módon egyazon napon két új hadihajó gerincfektetésére is sor került. Konkrétan a 6. Sztereguscsij-osztályú korvettére, illetve a Gorskov-osztályú fregattok közül a harmadikéra.
Az összességében a hatodik, szentpétervári építésűként pedig az ötödik Sztereguscsij a Gremjascsij nevet kapta, mellyel egyben a hatodik olyan orosz hadihajó is, mely ezen nevet viseli. A Gremjascsij a tavaly májusban megkezdett építésű Provornyi után a második Project 20835-osztályú korvettje lesz az Orosz Haditengerészetnek.
A Project 20385 a Project 20380 / Sztereguscsij vonal evolúciójának egy újabb jelentős állomása, melyet az Almaz Tervezőiroda a Sztereguscsijjal szerzett tapasztalatok figyelembe vételével alakított ki. A fizikai méreteit, illetve vízkiszorítását tekintve kisebb növekedésen átesett változatok elsősorban a fegyverzetükben térnek majd el elődjeiktől – elsősorban abban, hogy immáron a korvett kaliberhez képest továbbra is igen erős rakétafegyverzet teljes egésze VLS cellákban kap helyet.
A Project 20380, azaz az első korvett makettje. Az esztétikailag az összképet elrontó Kastan-M CIWS-el. A hajóosztály második tagjától kezdve a hajóágyú és a felépítmény között helyet foglaló Kastan leköszönt, helyét a Redut-K rendszer vette át 12 VLS cellával. A Furke radarral párosított rendszer az Sz-400 rakétaarzenáljának legkisebb, 40 kilométeres hatótávolságú változatát (9M96E1), vagy a 10 kilométer hatótávolságú 9M100-ast tudja majd rosszakarói felé útnak indítani. ,
A hajóosztály második tagjától kezdve a hajóágyú és a felépítmény között helyet foglaló Kastan CIWS leköszönt, helyét a Redut-K rendszer vette át 12 VLS cellával. A Furke radarral párosított rendszer az Sz-400 rakétaarzenáljának legkisebb, 40 kilométeres hatótávolságú változatát (9M96E1), vagy a 10 kilométer hatótávolságú 9M100-ast tudja majd rosszakarói felé útnak indítani. ,
A Project 20385 esetében a 16 cellásra növelt Redut átköltözött a tatra, míg helyére a 8 cellás UKSK VLS rendszer került. Az ezen osztály esetében 3M-54 Klub rakétákat fogadó UKSK cellák találhatóak a szintén érkezőben lévő Gorskov- és Krivak IV-osztályú fregattokon is. Azaz ilyen szempontból egységes lesz a flotta felállása. ,
A Szevernaja Verf területére kilátogató illetékesek azonban nem csak egy korvett gerincfektetése végett érkeztek, hiszen mint fentebb írtuk is egy füst alatt sor került a Project 22350 / Gorskov-osztály harmadik fregattjának gerincfektetésére is. A majdan az Északi Flottához kerülő hadihajót az Északi Flottát a 2. világháború alatt irányító Arszenyij Golovko admirálisról nevezték el. Őróla egyébként már neveztek el hadihajót az oroszok még a szovjet időkben – konkrétan az első rakétás cirkáló osztályuk (Project 58 / Kynda-osztály) egyik tagját. Mely történetesen szintén a Szevernaja Verf épített – igaz akkor épp mint a Zsdanov Hajógyár.
Jó látni,hogy az orosz haditengerészet újra egyre erősebb.
Ha így haladnak,előbb-utóbb újra nemcsak potens,de modern haditengerészettel rendelkeznek majd.
Már csak egy használható repülőgép-hordozó hiányzik!
Azért nem „csak” a rep.hordozó hiányzik, nem véletlenül rendelték meg a 4 db Mistral helikopterhordozó/dokkhajót sem. A nagyvasak is kezdenek már kiöregedni, a Kirov és Slava cirkálóikat felújítják, a rombolók utódját pedig most kezdik tervezni:
http://rusnavy.com/news/navy/index.php?ELEMENT_ID=14201
Az első példány elméletileg 2016-ra várható. Darabszámot nem írnak, de mivel egyszerre kell pótolni a Sovremenny és Udaloy osztályokat, ezért legalább 20 egységre mindenképpen szükségük van, ha worldwide szinten fenn akarják tartani a haditengerészeti jelenlétüket…
„A hajóosztály második tagjától kezdve a hajóágyú és a felépítmény között helyet foglaló Kastan CIWS leköszönt, helyét a Redut-K rendszer vette át 12 VLS cellával.”
Tcat, a Kashtan CIWS rendszer gépágyúkat is tartalmazott, ez az új Redut-K system csak a VLS cellákból indítható rakétákból áll? Mert szerintem értelmetlen feladni a gépágyús opciót, nem biztos, hogy minden harchelyzetben a rakétaindítás az optimális, van, amit jobban lehet „kezelni” a gépágyúkkal…
„Almaz” tervező iroda hivatalos reklámja a típusról, bár oroszul:
http://www.youtube.com/watch?v=JBz4cnjhzi8
A kiállítási szereplése:
http://www.youtube.com/watch?v=Wyu4szjcrDw&feature=related
Dima, mondjon bárki bármit, pipec kis cuccok ezek. Büszke lehetsz….
Én is azon a véleményen vagyok, hogy kár elvetni a gépágyús kiegészítést. Egyébként lassan a korvettek lesznek a rakétás cirkálók a rombolók meg a csatahajók :) :) :)
Az oroszok sohasem akartak flottát bevetni a határoktól távol,ezért nem is annyira hajtották hogy legyen (több) rep.hordozójuk,inkább presztizskérdés ez!
Killer Clown
Megtartották a két darab AK-630-as CIWS-t a kémény mellett vannak.Mondjuk én keveslem a két darabot.
„Darabszámot nem írnak, de mivel egyszerre kell pótolni a Sovremenny és Udaloy osztályokat, ezért legalább 20 egységre mindenképpen szükségük van,”
2030-ig 14db 10 000 tonnás új rombolóval számolnak .
26 brahmos 2 rakétáival és az sz-500 légvédelemmel nagyon ott lesz .DD
Roni
Ebben a formában nem hiszem,hogy meg fog valósulni a fegyverzete.
Az Sz-500 az ABM fegyver lesz emiatt a hatékonysága repülők ellen kicsit karcsú az Sz-400-al összehasonlítva.Azt sem hiszem,hogy 2016-ig bevethető állapotba kerül a BrahMos-2.
„Megtartották a két darab AK-630-as CIWS-t a kémény mellett vannak.Mondjuk én keveslem a két darabot.”
Köszi. Írja valamilyen forrás, vagy a makett fotóját nagyítottad ki? Mert az utóbbi nem biztos, hogy releváns. Egyébként a semminél több a két gépágyú is, pláne hogy egy viszonylag kis méretű hadihajóról, egy korvettről van szó. Viszont az érdekelne engem, hogy a radaros tűzvezetését tekintve, a Kashtan-hoz hasonlóan integrált rendszert alkotnak a gépágyúk ezzel az új Redut-K-val, vagy pedig 2 teljesen különálló rendszert alkotnak?
„Az oroszok sohasem akartak flottát bevetni a határoktól távol,ezért nem is annyira hajtották hogy legyen (több) rep.hordozójuk,inkább presztizskérdés ez!”
Ezzel az a probléma, hogy nem mindig számít, hogy egy adott ország mit szeretne. ( Kedvenc grafitti-m szerint: Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidről! ) A dolgok mostani állása szerint a nagy flották közvetlen összecsapását el lehet felejteni, Jütland többé nem ismétlődik meg. Viszont a XVIII. század óta először, újra van kalózkodás, amit mostanáig a világ csak a romantikus Hollywood-i filmekből ismert. De néhány AK-t és RPG-t lóbáló feka miatt a világ nagyhatalmai kénytelenek dollármilliókért hadihajókat irányítani az Ádeni Öböl környékére, hogy a kereskedelmi hajózásukat biztosítani lehessen. Aztán ott van Irán, amely éppen a Hormuzi Szoros teljes lezárásával fenyegetőzik, és van egy sor másik ország, amely simán követheti a példáját egy őket érintő politikai válság esetén. Csak példaként gondoljunk Panamára és az ő csatornájára, vagy a Bosporus lezárására Törökország esetében. Tehát egy nagyhatalomtól elvárható, hogy _minden körülmények között_ biztosítani tudja a tengeri hajózás szabadságát, márpedig ehhez az egész világon bárhol bevethető flotta nélkülözhetetlen. Bár ezt a feladatot jelenleg a U.S. Navy látja el, Oroszországnak – és a többi nagyhatalomnak – azért kell békeidőben is potens haditengerészetet fenntartaniuk, mert simán elképzelhető olyan scenario is, amikor az USA-nak nem áll érdekében beavatkoznia valahol, és akkor bizony a „Rest of the World” magára van utalva…
„Dima, mondjon bárki bármit, pipec kis cuccok ezek. Büszke lehetsz….”
Köszönöm, próbálok is, csak néha nem megy….amikor pl „Ekaterinburg”ot megégették… Magyarországra is szeretnék aminél több alakalommal büszke lenni, szeretnék újra Malévvel repülni!, Kecskeméti repülőnapon 29-eseket látni!…., szeretnék forinttal fizetni Párizsban, és a London utcain azzal dicsekedni, hogy nálunk van a legnagyobb és a legszebb Parlament! Hát igen….szeretnék, szeretnék……..
Egy kis off, de a témába, mai hirek Zvezda tv ból,
Átvették első tejesen modernizált, glonass-os Tu-22:
http://tvzvezda.ru/news/forces/content/201202031841-n0xl.htm
Most behívott fiatal deszantosok lőtéren:
http://tvzvezda.ru/news/forces/content/201202041417-by6f.htm
Csecsenföldön gyakorolnak modernizált T-72-kel:
http://tvzvezda.ru/news/forces/content/201202030908-w0ap.htm
Tegnap Rogozin meglátogatott „Szevmas” hajógyárat, ahol, szavai szerint, évente 6 új tengót fognak építeni, az összes régit nem selejtezik tovább , hanem modernizálják és a következő 10 évig még szolgalatban lesznek:
http://tvzvezda.ru/news/forces/content/201202030926-cpmd.htm
Killer Clown
Én úgy tudom,hogy a CIWS rendszerek sehol nincsenek integrálva a hajók légvédelmi rendszerébe szóval ők autonóm módon lőnek mindenre ami a „felelősségi” körzetükbe tartozik.
„Tegnap Rogozin meglátogatott “Szevmas” hajógyárat, ahol, szavai szerint, évente 6 új tengót fognak építeni, az összes régit nem selejtezik tovább , hanem modernizálják és a következő 10 évig még szolgalatban lesznek:”
A vilagon nincs olyan tengogyar ahol evente 6 tengot tudnanak gyartani. Az evi 1 db is hatalmas teljesitmeny a mai viszonyok koztt. Nem is tudjak ezt az oroszok ( es senki mas sem ) elerni.
Mar megint az oroszos vetites !
Kénytelenek voltak megtartani a két AK-630-ast mert anélkül nem nagyon van körkörös CIWS védelem,emiatt került a Kastan-M-el párhuzamosan beépítésre.
@Kuruc71
Sajnos nem értek oroszul, így nem tudok biztosra menni, de el tudom képzelni, hogy az nem évente hat új tengeralattjáró, hanem hat tengeralattjárón dolgoznak egyszerre. De ez csak tipp.
KC.
Az első hajó óta a kalózkodás 1 percre sem szünetelt, csak nem volt internet. A Fülöp – Szigetek, és Indonézia „parti őrsége” napnyugta után kalózként fungált reggelig. + a rengeteg magánzó. A 80as évek elején pl az IPMben volt cikk róla.
Érdekes, hogy a Kódkönyvben a vészhelyzetek között nincs kalóztámadás. Nem értem miért.
GrGLy
Meg az is sok !!! Sem dokjuk, es plane szakembereik nincsenek hozza. A szokasos oroszos alkatresz beszalito hatter rugalmassagat meg mar nem is emlitem.
dudi
Nincsenek integrálva. Ezért is működnek.
Amikor viszont én említettem erős fenntartásaimat az integrált rendszerekről, minden voltam, csak okos nem. Pedig pont erre gondoltam.
Betettem tegnap a Rogozin ügyet a Jekatyerinburgos cikkhez. Azt mondja, félmiliárd rubelből kipofozzák. Nemrég 2x ennyit mondtak. Lehet hogy Zihermann forrásainak van igaza, és a hajó belsejében nem is volt tűz.
„Az első hajó óta a kalózkodás 1 percre sem szünetelt, csak nem volt internet.”
De pl. 10-15 évvel ezelőtt már volt, mégsem nagyon hallottunk, vagy olvastunk kalózkodásról. Valami dereng, hogy 2000 környékén 1 azaz EGY malajziai fickó egy pisztollyal fenyegetőzve megpróbált eltéríteni egy vietnami hajót, végül a vietnami parti őrség alkudozás közben lelőtte. Szóval, amíg a szomáliai fekák nem jöttek rá, hogy a halászatnál adott esetben jövedelmezőbb a kalózkodás, addig a világ nem sokat hallott a kalózokról, csak ha a tévében Fekete Szakáll történetén bambult… :-))
A Kashtan rendszerben a raketak ernek valamit. A 30 mm es gepagyukkal a problemak a kovetkezok :
A rendszer nem a „locsolocso” metodussal dolgozik hanem szimplan a kalkulalt eloretartassal. A Goalkeeper illetve a Phalanx rendszerek is kalkulalnak egy eloretartasi pontot de a tuzvezeto lokatoruk a lovedekfolyamot is figyeli es egyszeruen rairanyitja a celra. „Leslagolja” a celt.
Az orosz rendszernel mukodhetne a dolog de a loszereiben es magaban a fegyverben is akkora szzzzorasok vannak hogy a szort lovedekfolyam tul nagy es a lovedeksuruseg pedig kicsi.
Egy repulogep ellen a ket 30 mm es gatling tokeletes lenne mert az mar eleg nagy , de egy kozeledo hajo elleni raketanal ahola cel kissebb 1×1 meternel ott ez mar nagyon keves.
gacsat
A CIWS rendszereket nem lehet egybemosni a rakétás légvédelmi rendszerekkel ilyen téren.A rakétás légvédelmi rendszerek integrációja azért jó mert így elkerülhető az,hogy egy célra mindenki lő egy másikra meg senki vagy olyan célt támadsz ami rád tökéletesen veszélytelen.
A CIWS rendszereknél nincs értelme ezt megcsinálni mert ami 2km-nél közelebb van arra lőni kell mindennel különben rövid úton a tenger fenekén végzi a ladik.
„Betettem tegnap a Rogozin ügyet a Jekatyerinburgos cikkhez. Azt mondja, félmiliárd rubelből kipofozzák. Nemrég 2x ennyit mondtak. Lehet hogy Zihermann forrásainak van igaza, és a hajó belsejében nem is volt tűz.”
Hmmm… Maguk az oroszok is csak 2014 nyarára várják vissza a flottához a Jekatyerinburgot. Ha nem volt komoly a tűz, és csak ki kell odabent szellőztetni, hogy a matrózokat ne zavarja a füstszag, akkor mi a tök tart két és fél évig az újbóli szolgálatba állításán? :-))
Vannak T72esek az orosz hadseregben? Miért nem azokat selejtezték?
Kuruc71
„Az orosz rendszernel mukodhetne a dolog de a loszereiben es magaban a fegyverben is akkora szzzzorasok vannak hogy a szort lovedekfolyam tul nagy es a lovedeksuruseg pedig kicsi.”
Azért ez így nem igaz a Kastan-M-nek 12.000-es tűzgyorsasága van ellenben a Phalanx 4500 és a Goalkeeper 4200-as tűzgyorsaságával ez bárhogy is számolok majdnem 3x-os érték.Ezenkívül más a két rendszer filozófiája is.Az oroszok nem lövedék folyamot lőnek a cél elé hanem „elhőt” nagy tűzsűrűséggel míg a nyugatiak az általad leírt módon működnek.
gacsat
Mert T-62-eseket meg T-55-ösöket selejteztek és talán T-64-est is.
Én sem általában gondoltam, hogy az egész integráció marhaság, de szokás szerint részletesebben ki se tudtam fejteni, mert le lettem ugatva.
Az oroszoknak, különösen a minisztereknek azt se lehet elhinni, amit kérdeznek.
„A CIWS rendszereknél nincs értelme ezt megcsinálni mert ami 2km-nél közelebb van arra lőni kell mindennel különben rövid úton a tenger fenekén végzi a ladik.” Pont ilyesmikre gondoltam.
Kuruc.
Bocsi, rosszul fordítottam, az összes gyárban, nem csak ott, erre már megvan a forrás is, egyébként ezért rúgták ki tavaly pénzügyminisztert Kudrint, mert nem értett egyet ekkora kiadásokkal.
Azt írják, a tankok 90%a fölösleges. A maradék 10% sem volt legalább 80as?
Ha már orosz flotta:
http://englishrussia.com/2012/02/04/ships-for-the-russian-navy/
Nem. Azért rúgták ki a pénzügyminisztert, mert megmondta, hogy erre nincs pénz. Tuti, hogy nincs is.
Nacsak! Az orosz tengeralattjárókon nem szokott a szárnyacska a tornyon lenni!
Évente 6 tengó?
Nagy hatással volt Putyinra Kissinger az biztos .
Hitler is tengokkal támadta a jóval erősebb brit haditengerészetet .
gacsat
De van rá pénz bőven van és lesz is ha az EU érvényesíti nyáron az embargót!Kis túlzással te meg én veszünk az oroszoknak pár ladikot!!!
Lehet egy hülye kérdésem?:)
A régebbi építésű orosz hajókon a torony vagy árbóc tetején a nagy radarantennák miért voltak ferdén beépítve? Semmilyen más ország hadihajóján nem láttam ilyen elrendezést (kivéve Kína, de az orosz vétel)
http://warfare.ru/0702ey70/update/feb2005/3/mr184.jpg
OFF
Érdekes CIWS elképzelés.
http://img824.imageshack.us/img824/3190/dueta.jpg
ON
„Tuti, hogy nincs is.”
Miért ne lenne, még ötven-hetven évig van gaz, olaj….a többiről nem is beszélve ( arany, édes víz, fa, szén, stb) Kinek van még ennyi? Nálunk mindig csak egy dolgon szokott múlni, hogy a politikai elit éppen mire akar költeni, hát most erre….
Ez a Ak-630-m2 ,valaki tudja hogy mikor fogják felszerelni ilyennel a hajókat?
arbalest
Az egy 3D lokátor(MR-320M)gondolom azért ferde de itt van egy link róla.
A link lemaradt mert nem derül ki a ferde elrendezés oka :)
Valami egyhetes 26 katonai repülőtér felújításáról szóló topikhoz linkeltem egy videót 2011ben Groznij City pazar nyitásáról adófizetői pénzből,
http://www.youtube.com/watch?v=78P6rsspmCs&feature=related
hát ennyi pénzből még száz ilyen a legmodernebb repülőteret lehet építeni. Szándék kérdése…
Elnézést kérek, de érdekesnek találtam még egy kis infót:
Orosz vezetőség hazafi érzésekből újra akar átszállni Mercedesekből fekete handmade ZIL-ba, mint régen….most dolgozzák ki az új design-t
van ilyen elképzelés is….egy kicsit Phantom-os…
http://loveopium.ru/avto/zil-dlya-prezidenta.html
dudi
Köszönöm!:)
Ezek az új orosz ladikok mennyire potensek a többi nagyhoz képest?
Janaj
A más a koncepció.Az oroszok nem nagy flottakötelékekben gondolkodnak ahol van egy CVN aminek a repülői szinte bármit legyaláznak,emiatt a kísérőhajók csak arra vannak,hogy légvédelmi és ASW platformként szolgáljanak másodlagos hajó elleni kapacitással.Az orosz flottakötelékekben nem CVN van hanem egy bazi nagy cirkáló ami brutális hajó elleni és légvédelmi képességgel rendelkezik de nem egy CVN,emiatt a kisebb egységeknek is potensnek kell lenniük minden téren.+ Nincs nekik olyan sok hajójuk ezért minden elvesztett egység nagy veszteség amit azzal lehet kompenzálni,hogy a megmaradt hajók is komoly erőt képviselnek.
Az oroszok mit terveznek a jövőben ezekkel a „bazi nagy cirkáló”-kal?
Terveznek újabb hajóosztályt,vagy még a régiekben van pár évtized?
Killer Clown: „De pl. 10-15 évvel ezelőtt már volt, mégsem nagyon hallottunk, vagy olvastunk kalózkodásról.”
Emlekeim szerint gyerekkoromban moziban lattam szovjet filmet, amiben egy hadihajojuk mintha kalozok ellen ment volna. Mondjuk az 25 ev.
Egyebkent igaza lehet mindkettotoknek:
„Although piracy has never returned to the level it was in previous centuries, it has not completely disappeared and the world’s navies continue to try to prevent piracy.”
http://www.royalnavalmuseum.org/info_sheets_piracy.htm
A XX. százag kalózai. Kéred a linket?
A XX. százag kalózai.
http://www.youtube.com/watch?v=EuknuNfLpUc
1979, hát igen, minden idők legnagyobb kasszasikere volt, az én generációm nőtt föl ezen a filmen és a SzU-ban elindulták illegális katare iskolák…
gacsat
Van pénz! 2011-ben (és azt hiszem, 2010-ben is), szufficittel zárt az orosz költségvetés. Több a bevétel, mint a kiadás.
Tartom: se pénz, se kapacitás nincs 1 év alatt 6 tengeralattjáróra.
Na, majd meglátjuk.
gacsat
Tartod mert ezt diktálják a sztereotípiák vagy tartod mert van észérved is?
A szufficitaz hagyján de állítólag óriásiak a valutatartalékok is.
gacsat: linket? hogyne! :)
tolla_won kukac yahoo.co.uk
Youtube-on fent van az egsz, igaz oroszul. Volt egy masik, szinten szovjet film, abban valami hadihajo volt, tisztan el bennem a torpedo elfogo torpedos jelenet. :)
Gyerekkorom meghatarozo filmelmenye volt, valoszinuleg nem kis reszben azert vagyok most ezen az oldalon.
A szufficit, és a valutatartalék is érvényes Magyarországra is.
A linket már dima betette. Én is csak oroszul tudom.
Szlucsaj v Kvadratye 36-80
http://www.google.com/search?client=ubuntu&channel=fs&q=A+XX.+sz%C3%A1zag+kal%C3%B3zai.&ie=utf-8&oe=utf-8
Van 1 3. ilyen film is, de nem emléxem a címére. A rendezőre, vagy a főszer fószerre keress rá, mindet ő rendezte. Valami Mihalisvili? Valami grúz.
http://www.imdb.com/name/nm0876488/
Ha ezeket végigzongorázod, közte lessz a másik is. Azt keresed, aminek a végén a B52es szétbombázza a szigetet?
Bár régen egyszer már kitettem, de ha valaki nem látta, akkor itt van egy modern kalóz téma, Ardeni öbölből…
http://www.youtube.com/watch?v=NgtnRW8YowM
Dima! Segíts már Stalkernek! Én nehezen keresek oroszul. Melyik a torpedós film?
http://www.google.com/search?client=ubuntu&channel=fs&q=%D0%9E%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D1%87%D0%BD%D0%BE%D0%B5+%D0%9F%D0%BB%D0%B0%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%B5&ie=utf-8&oe=utf-8
http://www.google.com/search?client=ubuntu&channel=fs&q=%D0%9E%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D1%87%D0%BD%D0%BE%D0%B5+%D0%9F%D0%BB%D0%B0%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%B5&ie=utf-8&oe=utf-8
Úgy szoktam olyan filmet nézni, aminek nem értem (jól) a nyelvét, hogy közben mondjuk a wikipédián olvasom, hogy mi történik.
Az a baj, hogy nekem most nem ugrik be, sovjet időkben évente több száz filmet gyártották és a fele háborús…
Közben megtaláltam. Szerintem ez lessz az.
Ha neked ez egy ilyen hobbi, akkor tudok ajánlani szovjet időkből tényleg egy-két remek klasszikus háborús filmet:
http://www.youtube.com/watch?v=TKpjUZIwJ7Q
http://www.youtube.com/watch?v=-Y1qjl3X0M4&feature=watch-now-button&wide=1
Modernekből talán ez…olyan hollywoodi szintén afgán haború:
http://softiknet.3dn.ru/publ/nashe_kino/9_rota_2005g_smotret_film_onlajn/13-1-0-287
csecsen haború….hosszú és véres:
http://www.youtube.com/watch?v=H520s6jpVLE
utolsó link folytatása….ide a nyelvtudás se kell…olyan csecsen Hamburger Hill…
http://www.youtube.com/watch?v=3vHVH69JiDs&feature=related
Köszi, Kedves Dima!
Nem csak az orosz filmeket szeretem, hanem minden Halivúdon kívülit. Azokkal sincs semmi bajom, csak azokat el se tudom kerülni, ezért azokat nem kell gyűjteni.
Szívesen. Ezek szerint van időd bőven:)
A B-52-es szigetbombázós film a „Veszélyes őrjárat”, legalábbis itthon ez volt a címe, YT-n fent van. Anno adták a magyar mozikban is, sőt, volt belőle képregény is valamelyik újságban.
Itt meg egy egész jó kis gyűjtemény van orosz (1991. utáni) filmekből:
http://www.kerozingozos.hu/2009/11/24/filmajanlo/
Én is emlékszem egy szovjet hadiflottás filmre gyerekkoromból, „Vitya, Mása, és a tengerészgyalogság”, vagy valami ilyesmi. ( Nem ér röhögni, tényleg nem fordítottak túl sok fantáziát a címadásra! )
Off:
Dudi, ha az EU embargó alatt az iráni olajvásárlási stoppra gondolsz, az előre tudhatóan tök hatástalan lesz. Irán röhögve eladja az EU-nak szánt mennyiséget a szó szerint kielégíthetetlen energiaigényű Kínának, Oroszország viszont nem nagyon tud profitálni a dolgon, mert hiába van óriási kőolaj és földgáz kincse, ha a szűk keresztmetszet a kitermelés, a szállítókapacitás, és a finomítás. Éppen mai hír volt, hogy a kemény télben vacogó Európának nemhogy többlet gázt nem tud szállítani a Gazprom, de még a szerződésben szereplő mennyiségnél is 10%-al kapunk kevesebbet! Úgyhogy ha több profitot akarnak kinyerni az oroszok, akkor az olaj- és gáziparban irdatlan pénzt kell előbb infrastrukturális célú beruházásokra költeniük. Adott esetben, akár a védelmi kiadások egy részének kárára is, ha mindkettőre nem futja egyszerre…
Volt egy olyan film is, amiben valami hadihajó szerepelt és egy medvebocs, ez nem ismerős valakinek?
Itt meg egy egész jó kis gyűjtemény van orosz (1991. utáni) filmekből:
http://www.kerozingozos.hu/2009/11/24/filmajanlo/
Nem gondoltam, hogy magyarok nézik ezeket a filmeket….
“Vitya, Mása, és a tengerészgyalogság” nagyon aranyos film volt gyerekeknek, pont az én gyerekkorom volt…..
Ha valaki bírja véres, félig dokumentum filmeket, nálunk ennek a csecsen háborús filmnek volt nagy visszhangja, egy ideig tiltva is volt..
http://my-hit.ru/film/6262/online
Na, a képregény nagyon érdekelne!
Akkoriban nagyon utáltam őket. A moziba be nem lehetett volna húzni rájuk.
Aztán a seregben ez volt a moziban (gyönyörű mozink volt), és ott láttam őket. Ki volt írva: szines,szinkronizált,szélesvásznú amerikai film, azt ha bementünk, jó esetben ezek mentek. Rosszabb esetben 2×1 méteres fekete-fehér szovjet film eredeti nyelven.
Most meg az amerikaiakat unom. Nem igaz, hogy csak az ő szemüvegükön át láthatom a világot. Így lettem filmkereső. Urungváji, botswanai, izraeli, koreai – mindent nézek.
A 6 tengeralattjáróhoz még: Ha pénz is akadna rá, akkor se hiszem, hogy lenne rá kapacitás. Ez a Szovjetunió legjobb éveit idézné. Még ha lenne is ennyi hajógyári dokk, ennyi szakember biztos nincs.
Wow… Én is köszönöm a linkeket gacsat és dima! A Veszélyes őrjárat volt az. :-)
A 9. századot és a Viharkaput azt én is láttam. Mind a kettő örök kedvenc! Szórakoztató még a K-19-is, meg a jó öreg Das Boat is (minden tengós filmek legnagyobbika máig). Ha már megemlítetted az izraeli filmeket, én kettőt (igazából hármat) tudok neked, meg úgy mindenkinek ajánlani:
– Lebanon – egy IDF-es Shot-Kal (centurion) belsejében játszódik az egész, egy harckocsi személyzet egy napját meséli el, pontosabban a ’82-es invázió első napját.
– Waltz with Bashir – Libanonni keringő. Egy animébe ölt dokumentumfilm, a film készítője tényleg harcolt ’82-őben, s nagyjából a saját élményeit adta vissza vele. Nem lett rossz.
– Beaufort – az abszolút mestermű. A film 2 órája alatt egyetlen egy ellenséges katonát sem látunk, de mégis szedi a halál az áldozatait. Egyébként egy középkori keresztes erőd környékén játszódik, amit ’82-ben foglalt el az IDF 6 ember élete árán. ( http://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_the_Beaufort_(1982) )
A film már 2000-ben játszódik, a kivonulás alatt, de még 3-4 évvel az Arafati ajánlat előtt. A szinészek tökéletesek, a hangulat pedig több, mint megfelelő, bár érdemes hozzátenni, hogy az egész egy a kivonulás alatt ott szolgált katona regénye, aki megírta az ottani szolgálatát, s a kivonulást (is).
gacsat
Én is a szakember, ill. kapacitás korlátai miatt látok akadályt a megvalósításban. 2015-re sok minden kiderül.
Még valami: O.ország az elmúlt néhány évben óriási mértékben növelte arany tartalékait is.
Hát, azt jól is tette.
gacsat: van emailcimed? Megvan a kepregeny. :)
Van bizony: gacsat kukuc frímél.hu
Szerintem nincs szakemberhiány a gyárakban,most fejeznek be jó pár külföldi megrendelést és ezekből szabadul fel kapacitás.
„Szerintem nincs szakemberhiány a gyárakban,most fejeznek be jó pár külföldi megrendelést és ezekből szabadul fel kapacitás.”
Oké, de az export sem fog leállni, az elkészültek helyére azonnal ugrik a következő építendő cucc. Pl. Venezuelának érvényes megrendelése van Kilo osztályú D/E tengókra, ezek iránt Indonézia is érdeklődik. Újabb Gepárd osztályú őrhajókat rendelt Vietnam, és tárgyalnak Malajziával is két új légpárnás dokkhajó szállításáról, stb…
dima: Azért Kudrin ha Oroszoról volt szó igencsak nem mondott/csinált hülyeségeket az elmúlt 11év pont arról szolt, hogy pénzügyileg Oroszo kilábalt 99ből majd pénzügyileg helyre rázodott majd 2008banse omlott össze. Persze ebben sok mindennnek kulcsszerepe van de neki is és van annak súlya amit mond, ilyen volnalon messze több mint Putyinnak.
Persze tök érthető a katonai vonal is új vasaknál pl 18év alatt rendszerbe állítottak ~10Su34et míg ennyi idő alatt amik csak Superhornetből 500+at.
Fade
Az nem is a kérdés, Kudrin a legjobb volt a szakmában, csak ő egy vérbeli és nagyon konzervatív pénzügyes volt, soha nem vállalta kockázatot, egy idő múlva ez már kezd lassítani a fejlődésen. Az egész modern üzleti világ arról szól, hogy bizonyos mértékben rizikózni kell, ebben az esetben meg kell próbálni felzárkózni USA hoz.