|

Immáron 2 Sz-400 rakétaezred védi Moszkvát

Az orosz védelmi minisztérium bejelentése szerint az idén februárban átvett Sz-400-asokból összeállt, és május 15-től készültséget ad a Moszkva körüli második Sz-400-as rakétaezred.

Az Sz-400 rakétarendszer

Az Sz-400-as rakétarendszer telepítését 2007 nyarán kezdték meg. A Moszvától mintegy 60 kilométernyire keletre fekvő Elektrosztal körzetében felállított első rakétaezredet 2009 tavaszán követte a második. Most további kettő lesz felállítva – ez elvileg kétszer 8 db indítóállást (szállító-indító jármű) és így 32 rakétaindító csövet jelent. Forrás ,

Az Sz-400-as rakétarendszer telepítését 2007 nyarán kezdték meg. A Moszvától mintegy 60 kilométernyire keletre fekvő Elektrosztal körzetében került felállításra az első ezred. A moszkvai légteret védő második ezred állítólag a Moszkvától északra elterülő Dubrovki térségében ténykedik majd. (Bár az elvileg a Seremetyjevói nemzetközi repülőtér közvetlen szomszédsága, szóval fixme, ha van valakinek biztosabb információja, hogy melyik Dubrovki az…!)

35 hozzászólás “Immáron 2 Sz-400 rakétaezred védi Moszkvát”

  1. ez az?
    In February 2011 a second unit of S-400 missile systems was deployed at Dubrovki, north of Moscow. The 210th Air Defence Regiment consists of two battalions, each consisting of eight launch points, each with four missiles.

  2. Ha elfogadod,hogy nem csak hülyeségeket tud beszélni a szerző akkor szerintem ennél részletesebb nem nagyon van.

    Az Ausairpower rengtegeg jó anyaggal szolgál, csak az értlemezése nagyob elbaszott sokszor. Túl sok orosz programot úgy kezel, hogy határidőn belül, 200%-os műszaki tartalommal készül el, költségtúllépés nélkül és problémamentesen. A valóságot meg ismerjük ezen a téren…

    Dudi, egy S-400 komplexum milyen szintet képvisel mondjuk egy Patriot Pac-3 üteghez képest?

    Szeritem azonosnak vehető több téren. Mondjuk a 8 indító jármű az kicsit meglep. Mi ellen kell ilyen tűerő koncentráció? Egy négy indítós PAC-3 üteg elvben lehetne 4×16 rakétáts is, de valójában a 4 indító esetén egy cellába tesznek 4db vagy max egy indítóba raknak 16 db PAC-3-at, a többi rakéta a régi nagy változat.

    Egyébként a PAC-3 bizonyos téren – kinamatikai hatótáv – visszalépés az eredeti Patriothoz képest tudtommal. Viszont mivel a PAC-3 elsősorban ABM alkalmazás ott az indítási távot alapvetően jól definiálja a berékező cél hatalmas sebessége. Gyak. csak „elé kell rakni” valamit a bejövő célnak.

    Egyébként az Sz-400 az milyen tűzvezettésel bír? Gondolom, hogy TVM. Egy központi tűzvezető radar van még most is? Vagy olyan, mint az Sz-300V, hogy félaktív (?) és minden TELAR-on saját radar. (Lásd Buk.)

  3. Killer Clown

    A Patriot PAC-3-al nem érdemes összehasonlítani mert az ballisztikus rakéták ellen lett kihegyezve(még harci része sincs)az S-400 meg inkább repülőkre.Okosék a Patriotot PAC-2 kései változatait S-300 PMU-2-vel emlegetik egy szinten vagy fordítva ízlés kérdése.

  4. Az S-500 ballisztikus rakéták ellen lesz fejlesztve.Az S-500 nem az S-400 leváltására készül.

    Az S-400 rakétáira visszatérve van hasonló rakéta a komplexumhoz mint a Patriot PAC-3 rakétái és használhatja az S-300 rakétáit is szóval kicsit bonyolult az,hogy melyik rakétának milyen az irányítása.

  5. SA-12 üteg/zászlóalj/dandár struktúrák:
    http://www.globalsecurity.org/military/library/policy/army/fm/100-60/index.html
    375. oldaltól 378. oldalig (bár inkább a szárazföldi haderőre van kihegyezve az iromány)
    Elméletileg az említett „ezred” a dandárnak felel meg, de elképzelhető az, hogy 1 osztálynyi erő alkotja, csak a fix telepítési hely miatt 1 üteg köré távolfelderítő radarokkal, őrzéssel, miegymással együtt zászlóalj szerveződik, hasonlóan a fade által belinkelt struktúrához. Én az utóbbit tartom valószínűbbnek.

  6. „annyira feljavított változat,hogy fejlesztettek hozzá új rakétát és szinte minden mást is.”

    Csak egy kis hibája van, hogy még nem készult el hozzá az új 400 km hatótávolságú rakéta( még fejlesztés alatt) , addig az S-300 -as rakétákat használják.

  7. gacsat

    A HARM hatótávolsága jó ha van 20-30km…Ezen kívül a komplexum képes magát megvédeni de pocséklás erre használni itt jönnek a képbe a csapatlégvédelmi eszközök.1999-ben 1000 HARM-ot indítottak a nagy része nem talált vagy fals célra ment.Nem csodafegyverről beszélünk csak egy sima rakétáról.

  8. Mr Kopp egy iszanyat ismeretanyaggal es valos tudassal rendelkezik. A temaban a legnagyobbal akit ismerek. Raadasul ez a tudas nem csak szakkonyvekbol van meritve hanem az ipar e katonai reszrol mint szemelyes tapasztalat.

    Ami viszont szinten megemlitendo hogy az ur a vedelmi ipar szocsove embere. A feladata hogy a politikusokat kozvelemenyt olyan anyaggal bobazza ami a megrendeleseket segiti.

    Ha viszont leulsz vele face to face beszelgetni egy temarol akkor mar a story mas hogy fog hangzani.

  9. A HARM hatótávolsága jó ha van 20-30km…

    Milyen magasságon. Mekkora sebességet vársz el végfázisban?

    1999-ben 1000 HARM-ot indítottak a nagy része nem talált vagy fals célra ment.

    A rakéták tetemes része preventíven volt indítva, ez baromira leorontotta az találatot. Viszont hány gépet is lőttel le a szerbek? Hát nem túl sokat…

    Nem csodafegyverről beszélünk csak egy sima rakétáról.

    Senki nem modta, hogy az. Viszont az újgenerációs HARM már fényévekre van attól, amivel 1999-ben lövöldöztek. Milliméteres radar az orrban + GPS támogatás.

    Lényegében csak a „közelkörzetig” kell követni a sugárforrás irányát, olyan, mint egyfajta passzív MCG a légiharc rakétáknál, csak nem az indító adja a jelet hozzá. Utána már a radar is képes érzékelni sőt, kellő „intelligenciával” és adatbázissal akár mér felismertni azt, hogy melyik a radar és melyik az indító jármű. Ha már az elején lekapcsolták a radart az végfázis közeléba a GPS-szer szépen elmegy, és ha a radar látószögén és a rakéta kinematikai hatótávolságán belül van, akkor megint lehet aggódni odalent.

  10. Ha ennek az SZ-400 nak valoban 400 kilometer a hatosugara ahonnan eszlelni tudja az ellenseges gepeket akkor azt nem fogja egy gep sem megkozeliteni olyan tavolsagra hogy raketat inditson ra.
    Az pedig hogy eszleli a lopakodokat abbol mennyi lehet az igazsag??

  11. molni

    A GPS-es HARM-ot(AGM-88E) még csak most tesztelik.

    „Milyen magasságon. Mekkora sebességet vársz el végfázisban?”

    Miért fontos a sebesség?Ez a fegyver repülős viszonylatban csiga lassúságú vagy álló célokat támad és nem kinetikai energiával pusztít.

    erdifefoka

    Észlelni nagyobb távolságból képes mint 400km(repülési magasságtól függően).A 400km az a legnagyobb hatótávolságú rakétára vonatkozik,hogy elvben képes ilyen távollévő célokat is leküzdeni.De ilyen kategóriájú eszközökre inkább Tomahawkkal lövöldöznek nem HARM-mal.

  12. Fade

    Az a 106km ugyan olyan utópisztikus mint az AMRAAM 120km-es vagy az S-400 400km indítási távolsága.Előfordulhat ilyen eset mind az AMRAAM-nál mind az S-400-nál de mondjuk kb 10000000-ból egyszer.

    A 20-30km-et gyakorlatinak írtam,hogy kb ilyen távolságokból lövöldözik mint ahogyan az AMRAAM-os légi győzelmek jelentős része is 50-60km es távolságból történt(vagy még kevesebb lásd Galebek vagy a megint csak jugó 29-es).

  13. Ha ennek az SZ-400 nak valoban 400 kilometer a hatosugara ahonnan eszlelni tudja az ellenseges gepeket

    400 km távolságból talán még egy vadászgépet sem képes észlelni a radar. A rakéták indítási távolságát elég jól taglalja a HT összefoglalóm. 400 km indítási távolság kb. ballszitikus rakéták ellen reális. Ez közepes magasságon (~4 km) repülő cél ellen jó, ha 80-100 km az indítási távolság, ha folyamatosan köteledik a célhoz. Ha mellette repül el, akkor még ennyi sem.

    Alacsonyan közeledve, meg a nincs a horizont alatt, akkor is földháttérben van, nehezíti az észlelést.

    Az pedig hogy eszleli a lopakodokat abbol mennyi lehet az igazsag??

    Kellően kis távolságól tetszőleges radar képes érzékelni. 50-80 km felett sejthetően nem látja a csökkentett észlelhetőségű gépeket minden marketing duma ellenére.

    Miért fontos a sebesség?Ez a fegyver repülős viszonylatban csiga lassúságú vagy álló célokat támad és nem kinetikai energiával pusztít.

    Azért, mert a „nehéz légvédelem” mellé rendelt Tor vagy Tunguzka elvben bizony leszedheti a közeledő HARM-ot. Már az ősrégi rendszereken is kiszúrta a gyakorlott szem magát az ARM indítást, a megváltozott céljel karakterisztikából. Ha 10-12 távolságból kiszúrja a két fenti rendszer, akkor kedvező pozíció esetén megpróbálkozhatnaka megsemmisítéssel. Ha hangebeség táján vagy alatt érkezik a HARM egészen más célpont, mintha gyosabban jönne. Meg úgy a reakcióidő is alapból függ az indítás távolságától, ami ugyebár visszafele gondolkozva (logikailag hibásan) a végfázis sebességével függ össze.

  14. Az a 106km ugyan olyan utópisztikus mint az AMRAAM 120km-es vagy az S-400 400km indítási távolsága.

    10-12 km magasan indítva lehetséges. A SAM viszont nem fog elmozdulni és elrohanni. Ez is hipotetkus, de korántsem annyire, mint akármelyik AMRAAM 120 km-es indítási távolsága.

    ahogyan az AMRAAM-os légi győzelmek jelentős része is 50-60km es távolságból történt(vagy még kevesebb lásd Galebek vagy a megint csak jugó 29-es).

    Jó lesz az 20 km-nek is.

  15. @dudi

    Használt a kersőt. Én sem emlékszem minden indítási távolságra nem végtelen a memóriám. Ettől fügettlenül harmincas indításra nem emlékszem.

    Asszem 6 légigyőzelem volt az AF alatt. Volt még AMRAAM indítás legalább kettő iraki gépekre és még a Galebekre. Ott aszem volt 10 km-en belüli is. Ezekkel szeritnem igen hamar meg lehet találni az esetek felét.