Fórum hozzászólások

• 

  És, hogy meddig szolgálták országukat ezek a repülőgépek a tízes években:
  
  Srí Lanka a polgárháború után, 2014-ben állította le a MiG-27M flottáját, melynek tagjai a nyolcvanas években még Kelet-Németországban szolgáltak.
  
  
  
  
  India 2019-ben vonta ki MiG-27-es típusát, és vele a kétüléses MiG-23UB változatott is. A kivonási ceremónián repült az egyik, Lvovban nagyjavított ex. szovjet MiG-23UB is.
  
  
  
  
  A Kazah Légierőből, a Szu-30SzM beérkezése óta folyamatos a MiG-27M/MiG-23UB típus kivonása. Év elején nyilatkozták, hogy üzemidő hosszabbító karbantartásokat már nem hajtanak végre azokon.
  
  
  
  
  
  A hat Harkovban nagyjavított líbiai MiG-23MF vadászgép közül, négy repülőgépet a Francia Légierő bombázott szét 2011-ben Miszurata repülőterén, ahol a légierő akadémiáján szolgáltak. A bombázás után, a maradék két korábban meghibásodott és javításra váró líbiai MiG-23MF sem emelkedett már a levegőbe.
  
  
  
  
  
  
  
  Pénzügyek:
  Valamint nézzünk néhány adatott, a fentiek anyagi oldaláról. Azaz mibe is került egy-egy MiG-23/27-es ipari élettartam növelő nagyjavítása a kétezres években. A Sri-Lankai MiG-27-eseinek javítási tendereiről érdekes adatokat publikált az illetékes szerv.
  
  

  • 2005-ben az Indiai HAL, 1,9 millió amerikai dollárért vállalta volna el, egy-egy MiG-27M élettartamát 8-8 évvel megnövelő nagyjavítást.

  • Ugyanezen a tenderen, egy szingapúri pénzügyi cégen keresztül, hasonló ukrán nagyjavítás ára átlagosan 1,3 millió dollár volt a MiG-27M és MiG-23UB típusra, gépenként. (Gépek állapotának függvényében, kisebb nagyobb eltérések voltak az árban.)

  
  
  
  Következik: Odessza, Kubinka és Krasznodár
  Remélem keveset gépeltem félre. Amennyiben van valakinek hozzáfűzni való, plusz információja, ossza meg velünk.
• 

  És mivel három, korábban működő link letiltódott, a Líbia-i rész mégegyszer:
  
  
  A hat Harkovban nagyjavított líbiai MiG-23MF vadászgép közül, négy repülőgépet a Francia Légierő bombázott szét 2011-ben Miszurata repülőterén, ahol a légierő akadémiáján szolgáltak. A bombázás után, a maradék két korábban meghibásodott és javításra váró líbiai MiG-23MF sem emelkedett már a levegőbe.
  
  
  
• 

  Egy javaslat: ha már ennyire alapos MiG-23 bemutatás áll itt össze, nem lehetne kiegésziteni egy cockpit bemutatóval? A főbb alváltozatok cockpitja, hol mi van, mik a főbb különbségek az egyes alváltozatok pilótafülkéje között? Pl kabinfotók, beszámozva a műszerek, alá jelmagyarázat, meg magyarázó szövegek.
• 

  Capslock27

  Egy javaslat: ha már ennyire alapos MiG-23 bemutatás áll itt össze, nem lehetne kiegésziteni egy cockpit bemutatóval? A főbb alváltozatok cockpitja, hol mi van, mik a főbb különbségek az egyes alváltozatok pilótafülkéje között? Pl kabinfotók, beszámozva a műszerek, alá jelmagyarázat, meg magyarázó szövegek.

  Vagy egy afganisztánival!
• 

  Capslock27

  Egy javaslat: ha már ennyire alapos MiG-23 bemutatás áll itt össze, nem lehetne kiegésziteni egy cockpit bemutatóval? A főbb alváltozatok cockpitja, hol mi van, mik a főbb különbségek az egyes alváltozatok pilótafülkéje között? Pl kabinfotók, beszámozva a műszerek, alá jelmagyarázat, meg magyarázó szövegek.

  Jelentősebben csak a Szapfír-21 (MiG-23Sz, MSz) illetve a Szpafír-23 (MiG-23M, MF, ML, MLD) lokátorral szerelt változatok kezelőpultja különbözött.
  
  A Szpafír-21-el szerelt gépek pultjának közepén a lokátor, MiG-21-esekhez hasonló árnyékolt indikátora volt.
  
  
  
  
  A panel legfontosabb jellemzője (szerintem) az hogy a nukleáris fegyverek kezelőpultja már eleve beépítésre került (kivéve a 3. világba került export változatok), ellentétben a MiG-21-es család gépeivel, ahol ezek bevetéséhez, extra kezelőpanelt kellett beépíteni.
  
  A Szapfír-23 lokátorcsaláddal épített MiG-23 változatok paneljén a lokátor jelei már csak a pilóta előtti reflexüvegen kerülnek megjelenítésre, így a régimódi árnyékolt indikátor helyén egy visszajelző tabló jelent meg, illetve az állásszög és túlterhelés műszerek felülre, a pilóta látómezejébe kerültek.
  
  
  A műszerek funkciója szerintem önmagáért beszél.
  
  
  
• 

  Hpasp

  Jelentősebben csak a Szapfír-21 (MiG-23Sz, MSz) illetve a Szpafír-23 (MiG-23M, MF, ML, MLD) lokátorral szerelt változatok kezelőpultja különbözött.
  
  A Szpafír-21-el szerelt gépek pultjának közepén a lokátor, MiG-21-esekhez hasonló árnyékolt indikátora volt.
  
  
  
  
  A panel legfontosabb jellemzője (szerintem) az hogy a nukleáris fegyverek kezelőpultja már eleve beépítésre került (kivéve a 3. világba került export változatok), ellentétben a MiG-21-es család gépeivel, ahol ezek bevetéséhez, extra kezelőpanelt kellett beépíteni.
  
  A Szapfír-23 lokátorcsaláddal épített MiG-23 változatok paneljén a lokátor jelei már csak a pilóta előtti reflexüvegen kerülnek megjelenítésre, így a régimódi árnyékolt indikátor helyén egy visszajelző tabló jelent meg, illetve az állásszög és túlterhelés műszerek felülre, a pilóta látómezejébe kerültek.
  
  
  A műszerek funkciója szerintem önmagáért beszél.
  
  
  

  Ha a MIG-23-ason elég volt a HUD-ra kivetíteni a radar adatait akkor mi szükség volt a 29-esen a képernyőre?
• 

  A korábban írt MiG-29 tapasztalat - miszerint csak 4x drágább - az vajon a magyar gépekre is megállna? Nem sikerült kibogarásznom.Teljesen elvesztem az alváltozatok és ár tekintetében.
• 

  Hpasp

  Jelentősebben csak a Szapfír-21 (MiG-23Sz, MSz) illetve a Szpafír-23 (MiG-23M, MF, ML, MLD) lokátorral szerelt változatok kezelőpultja különbözött.
  
  A Szpafír-21-el szerelt gépek pultjának közepén a lokátor, MiG-21-esekhez hasonló árnyékolt indikátora volt.
  
  
  
  
  A panel legfontosabb jellemzője (szerintem) az hogy a nukleáris fegyverek kezelőpultja már eleve beépítésre került (kivéve a 3. világba került export változatok), ellentétben a MiG-21-es család gépeivel, ahol ezek bevetéséhez, extra kezelőpanelt kellett beépíteni.
  
  A Szapfír-23 lokátorcsaláddal épített MiG-23 változatok paneljén a lokátor jelei már csak a pilóta előtti reflexüvegen kerülnek megjelenítésre, így a régimódi árnyékolt indikátor helyén egy visszajelző tabló jelent meg, illetve az állásszög és túlterhelés műszerek felülre, a pilóta látómezejébe kerültek.
  
  
  A műszerek funkciója szerintem önmagáért beszél.
  
  
  

  
  https://cdn.jetphotos.com/full/1/25942_1200839007.jpg
  
  A késői változatokon teljesen más volt a HUD előlap
• 

  Janaj

  A korábban írt MiG-29 tapasztalat - miszerint csak 4x drágább - az vajon a magyar gépekre is megállna? Nem sikerült kibogarásznom.Teljesen elvesztem az alváltozatok és ár tekintetében.

  Ez erősen függött a fegyverzet mennyiségétől is, de jellemzően:
  MiG-21 2,5..5mR
  MiG-23 5..10mR
  MiG-29 20..40mR
  Fontos megjegyezni, hogy nem föltétlen voltak az árak arányban a képességekkel, pl a MiG-21MF darabja olcsóbb volt mint a MiG-21F13.
• 

  Capslock27

  https://cdn.jetphotos.com/full/1/25942_1200839007.jpg
  
  A késői változatokon teljesen más volt a HUD előlap

  Igen, a MiG-23ML változattól már az ASzP-17 célzóberendezést használták, a korábbi ASzP-23 helyett.
  Én nem merném sem ezt, sem a MiG-29-ét "HUD"-nak nevezni, mert alapvető képességeiben ez jelentősen elmarad az amerikaihoz képest.
  Ez inkább csak a lokátor/hőpellengátor képét vetíti a pilóta elé.
• 

  Hpasp

  Ez erősen függött a fegyverzet mennyiségétől is, de jellemzően:
  MiG-21 2,5..5mR
  MiG-23 5..10mR
  MiG-29 20..40mR
  Fontos megjegyezni, hogy nem föltétlen voltak az árak arányban a képességekkel, pl a MiG-21MF darabja olcsóbb volt mint a MiG-21F13.

  Köszönöm. Továbbra sem tiszta, hogy minek bárkinek is 23-as 21-es helyett. Vagy nem csak azt mondta meg a nagy testvér hogy akarunk, de azt is, hogy mit akarunk venni tőlük?
  A MF / F-13 dolog meg pláne fura.
• 

  Janaj

  Köszönöm. Továbbra sem tiszta, hogy minek bárkinek is 23-as 21-es helyett. Vagy nem csak azt mondta meg a nagy testvér hogy akarunk, de azt is, hogy mit akarunk venni tőlük?
  A MF / F-13 dolog meg pláne fura.

  Szembetámadás lehetősége jelentős előny, különösen az R-24-es rakétával.
  Kis magasságon repülő célt (Olasz Tornádó, Amcsi GLCM), szintén teljesen esélytelen 21-essel elkapni.
  A fedélzeten tárolt üzemanyag mennyiségről és a hatótávolságról nem is beszélve.
  AVR + Lazúr alkalmazásakor a hőpellengátor gyakorlatilag néma céllekűzdést tesz lehetővé.
  
  Szóval nem is említhető egy lapon a 21-es, és a 23-as harcászati képessége.
• 

  Hpasp

  Szembetámadás lehetősége jelentős előny, különösen az R-24-es rakétával.
  Kis magasságon repülő célt (Olasz Tornádó, Amcsi GLCM), szintén teljesen esélytelen 21-essel elkapni.
  A fedélzeten tárolt üzemanyag mennyiségről és a hatótávolságról nem is beszélve.
  AVR + Lazúr alkalmazásakor a hőpellengátor gyakorlatilag néma céllekűzdést tesz lehetővé.
  
  Szóval nem is említhető egy lapon a 21-es, és a 23-as harcászati képessége.

  Kiegészíteném azzal, hogy még nappal is. A földháttérben repülő F-111-eset elkapni még egy MiG-21bisz + R-60M-el sem evidens. Éjszaka még azzal is kb. a teljesen reménytelen kategória. MiG-23MLD-vel már egyáltalán nem az.
  
  

  Janaj

  Köszönöm. Továbbra sem tiszta, hogy minek bárkinek is 23-as 21-es helyett. Vagy nem csak azt mondta meg a nagy testvér hogy akarunk, de azt is, hogy mit akarunk venni tőlük?
  A MF / F-13 dolog meg pláne fura.

  A 21--> 23ML/MLD váltás teljesen logikus és érthető.
  Az, ahol már rezgett a léc egyes célok ellen a 23MLD ---> 29 9.12
  Főleg, hogy a 29-es hatósugara botrányos a gép tömege és ára ellenére.
• 

  Hpasp

  Szembetámadás lehetősége jelentős előny, különösen az R-24-es rakétával.
  Kis magasságon repülő célt (Olasz Tornádó, Amcsi GLCM), szintén teljesen esélytelen 21-essel elkapni.
  A fedélzeten tárolt üzemanyag mennyiségről és a hatótávolságról nem is beszélve.
  AVR + Lazúr alkalmazásakor a hőpellengátor gyakorlatilag néma céllekűzdést tesz lehetővé.
  
  Szóval nem is említhető egy lapon a 21-es, és a 23-as harcászati képessége.

  Jogos. Én valamiért csak azt néztem, hogy egy helyett két nukit tudnánk kizavarni ugyan annyi pénzből.
• 

  Janaj

  Jogos. Én valamiért csak azt néztem, hogy egy helyett két nukit tudnánk kizavarni ugyan annyi pénzből.

  Sokkal kisebb hatósugárral és repülési teljesítménnyel.
  Vannak olyan dolgok, amiket sok kisebb dolog nem tud pótolni.
  Ahogy 12 db C-27 sem volt elvinni egy M1-et, hiába bírná el tömegre, úgy egy kisebb gép abszolút teljesítménye sem tudja egy nagyobbét elérni több ponton.
  
  Ezért van az, hogy szép és jó a multirole F-16, de attól még voltak olyan dolgok, amire nem volt képes, amire egy F-15A vadászként vagy egy F-111 és később F-15E azonos fegyverzet mennyiséggel. A nagyobb gépek azonossal messzebbre mennek. A max mennyiségük meg ugyebár a méret miatt több.
  
  Hiába van az, hogy tiszta állapotban az airshow demon egyfomán fickándoznak, a nagyobb gép többet őriz meg a repülési teljesítményéből.
  
  Egy F-16-nak a 2xMk84 komoly tömeg. Egy F-111-en szinte azt sem érezték, hogy ott van...
  Ezt nem én mondom, aki repülte.
  A MiG-21 vs MiG-23 is ilyen.
  Az egyik gép üresen talán volt 5,5 tonna a másik meg 10,5.
  Emiatt az a nuki, amit vitt a nagyobb gép, annak sokkal kevésbé volt terhes.
• 

  molnibalage

  Sokkal kisebb hatósugárral és repülési teljesítménnyel.
  Vannak olyan dolgok, amiket sok kisebb dolog nem tud pótolni.
  Ahogy 12 db C-27 sem volt elvinni egy M1-et, hiába bírná el tömegre, úgy egy kisebb gép abszolút teljesítménye sem tudja egy nagyobbét elérni több ponton.
  
  Ezért van az, hogy szép és jó a multirole F-16, de attól még voltak olyan dolgok, amire nem volt képes, amire egy F-15A vadászként vagy egy F-111 és később F-15E azonos fegyverzet mennyiséggel. A nagyobb gépek azonossal messzebbre mennek. A max mennyiségük meg ugyebár a méret miatt több.
  
  Hiába van az, hogy tiszta állapotban az airshow demon egyfomán fickándoznak, a nagyobb gép többet őriz meg a repülési teljesítményéből.
  
  Egy F-16-nak a 2xMk84 komoly tömeg. Egy F-111-en szinte azt sem érezték, hogy ott van...
  Ezt nem én mondom, aki repülte.
  A MiG-21 vs MiG-23 is ilyen.
  Az egyik gép üresen talán volt 5,5 tonna a másik meg 10,5.
  Emiatt az a nuki, amit vitt a nagyobb gép, annak sokkal kevésbé volt terhes.

  Nyilván. De ugye itt nem csak mi és nem csak vadászokkal dolgoztunk volna.
• 

  Hpasp

  Igen, a MiG-23ML változattól már az ASzP-17 célzóberendezést használták, a korábbi ASzP-23 helyett.
  Én nem merném sem ezt, sem a MiG-29-ét "HUD"-nak nevezni, mert alapvető képességeiben ez jelentősen elmarad az amerikaihoz képest.
  Ez inkább csak a lokátor/hőpellengátor képét vetíti a pilóta elé.

  .
  .
  The ASP-17BC(Su-22UM3,Su-25K) gyro-gunsight is a complex optical, mechanical, electrical device, which comprises the gunsight head S-17VG(actually you see it in the cockpit), the ACVU an analog computer unit counting the neccessary targeting deflections and other electronic blocks cooperating with aircraft flight/nav/weapon systems. Those electronic blocks and the ACVU unit are hidden in the airframe.
  As you know the weapon system of the Su-22M4/UM3, Su-25K comprises also the laser designator KLEN-PS. Both targeting devices the KLEN-PS and the ASP-17BC(actually the S-17VG) have their own aiming angle limits in azimuth and elevation. When you take into account only maximal limits of both, you get the limits, +/-12deg in azimuth, up 6deg/down 30deg in elevation. The transparent S-17VG glass in mountend on kinematic assembly which moves up and down. The S-17VG glass is changing according to type of weapons you want to use and it has eleven fixed posiitons.
  The Su-22M4 is equiped with the S-17VG gunsight head only. The rest, mainly the ACVU computer was replaced by the CVM-20-22 digital computer (a part of the PRNK-54 nav/targeting system)
  
  The older gyro-gunsight ASP-17ML fitted in the Mig-23ML has to my knowledge only two glass positions, the upper and lower one. The upper one is used for cannon, unguided-guided missile firing, the lower one mostly for bombing.
  
  The ASP-23D gyro-gunsight used on the Mig-23MF is the predecessor of the ASP-17 familly gunsights.
  
  Compared to the ASP23D(Export) of MiG-23MF the ASP-17ML(Export) of the MiG-23ML was provided, amongst other things, with two very helpfull features for close air combat.
  
  1. With the introduction of the R-60 or R-60M a short ranged dogfight missile was available with a off-boresight angle of about +/- 12° respectively +/-20° (different to their predecessors R-3S or R-13).
  Normally the seeker head could be steered by either the radar, the IRST or it was used in boresight mode, which were not helpful in close dogfight. With the ASP-17ML an additional possibility was introduced: the pilot could steer the seeker head manually by using the knob normally used to control the X-23M missile (left on the stick) to shift the aiming circle onto the target (+/-20°). Useless to say that this provides some elbow-room while in turning fight. A very small step in the direction of HMS.
  
  2. The ASP-17ML was provided with a new gunsight besides the still implemented gyro-gunsight, which computed the aiming point. It was told to be fairly accurate.
• 

  A MiG-23-as típus ipari háttere a volt szovjet utódálamokban, az ezredforduló után
  (Második rész - Odessza Ukrajna, Kubinka és Krasznodar Oroszország)
  
  
  
  
  
  Odesszai 562-ik számú üzem, Ukrajna:
  
  A híres, „hírhedt” odesszai 562-ik számú üzem, a nyolcvanas években szovjet és harmadik világ béli MiG-21, MiG-23 repülőgépek nagyjavítását végezte. A Hidegháború után, belső megrendelések híján, külföldi MiG-21-esek és L-39-es javítására specializálta magát.
  
  Az ezredforduló után még egy MiG-23-as nagyjavítási üzletet sikerült megnyerniük. 2005-ben jelentették be, hogy az odesszai üzem fogja végezni, az angolai légierő 18 darab MiG-23-asának élettartamnövelő javítását. A munka a tízes évek elejéig tartott. A valós darabszám nem ismert, de a fotókon fellelhető oldalszámok szerint, az angolai légierőnek minimum:
  

  • Négy MiG-23ML export változata – még a nyolcvanas évek szállításból
  • Három MiG-23MLD repülőgép – a kilencvenes években használtan leszállított ex. szovjet MLD gépek közül

  
  

  Foto: A kilencvenes években orosz és belorusz készletből kapott Angola ex. szovjet MiG-23MLD típust. A C-471-es odesszai üzemben láható a képen 2010 körül.​

  • Valamint legalább három darab kétüléses MiG-23UB újult meg.

  
  

  Foto: Angolai MiG-23UB-k Odesszában elszállításra várva, majd egy IL-76-osból kigurulva megérkezésük után.​

  
  Ezeknek a régi gépeknek a javítása során gyakori, hogy nem csak egy-egy fedélzeti berendezés, hanem egész sárkányszerkezeti elemek is kicserélésre kerülnek. Így járt az egyik angolai MiG-23UB is, ami egy ukrán MiG-23UB törzshátsórészét kapta meg a javítás során.
  
  
  
  Ilyen, esetek után jelennek meg olyan cikkek a sajtóban, hogy pl. nem is ugyanaz a gép érkezett vissza megrendelőhöz, vagy hogy meghamisítja a gyár a gépek gyáriszámát, lásd a horváth MiG-21bis-ek esete. Pedig ezek a műveletek teljesen természetesek ilyen régi, vagy sérült gépek nagyjavítása során. Lásd a magyar 11-es oldalszámú MiG-23MF-et, ami szovjet MiG-23M törzshátsórésszel repült a kilencvenes években.
  
  
  
  
  
  Kubinkai 121-es számú üzem, Oroszország:
  
  A kubinkai 121-es üzem, klasszikus szovjet üzem volt, mely a MiG-21 és MiG-23 típus nagyjavítása mellett, hajtóművek javításával is foglalkozott a nyolcvanas években. 1991-től átálltak a MiG-29-es, majd a kilencvenes évek végétől a Szu-25, Szu-27-es típus nagyjavítására. Utóbbi években a Szu-25SzM, majd a Szu-25SzM3 korszerűsítését, valamint hajtóművek nagyjavítását végzik. Valamint porfóliójukba vették a Jak-130-as gyakorlógépet is.
  
  Utolsó kubinkai MiG-23-as nagyjavítási projektjüket 2005-ben kezdték meg. A ENSZ embargó alól felszabaduló Líbia, orosz források szerint 22 darab MiG-23MLAE-2* és négy MiG-23UB repülőgépének nagyjavítását rendelte meg tőlük. A javítási munkákat megosztva végezték a krasznodári 275-ik üzemmel. A valóban nagyjavításra kerülő MiG-23MLAE-2 repülőgépek pontos száma nem ismert, csak 12-ről került elő fotó bizonyíték. (Pedig az elmúlt kilenc évnyi polgárháború során, rengeteg mobilos fotó készült ezekről a repülőgépekről)
  
  

  (* MiG-23MLAE-2 változat: fedélzeti és fegyver rendszerek szintjén, a szovjet MiG-23MLD típus szintjére felhozott alváltozat, mely a külső aerodinamikai változásokat nem kapta meg. Bulgária és Líbia új gyártásúakat, míg Szíria meglévő MiG-23ML export változatból korszerűsített példányokat kapott a nyolcvanas években. (Utóbbiak fedélzeti berendezései még tisztázásra szorulnak.
  
  Gyakorlatilag egy MLD exportváltozat, aerodinamikai változtatások nélkül, exportváltozatú fedélzeti és fegyverrendszerekkel.)​

  
  
  
  
  

  Foto: Líbiai MiG-23MLAE-2 festés előtt, majd festés után Kubinkán​

  
  
  

  Foto: Irány Líbia! Orosz An-22-es és líbiai MiG-23MLAE-2 szállítmánya Kubinka repülőterén​

  
  
  
  
  
  
  Krasznodári 275-ik számú üzem, Oroszország:
  
  A krasznodári 275-ik üzem, a hetvenes-nyolcvanas években elsősorban a szovjet észak-kaukázusi katonai körzetben települő öt repülőtiszti főiskola repülőgépállományának nagyjavítására szakosodott. A hidegháború végével álltak át előbb a MiG-29-es, majd a Szu-27-es típusra.
  
  

  
  Táblázat: A kilencvenes éveke első felében, a krasznodári üzemben nagyjavított repülőgépek mennyisége​

  
  A szovjet és külföldi MiG-29-es, Szu-27-es típusok mellett, bevállaltak külföldi MiG-21-es és MiG-23-as munkákat is. Utolsóként Líbiai MiG-23MLAE-2, valamint Szíriai MiG-23MLAE-2 változatoka javítottak 2006-tól.
  
  Orosz adatok szerint 2006 és 2011 között három szír MiG-23UB-t és tizenhárom szintén szír MiG-23MLAE-2-t nagy javítottak Krasznodárban.
  
  
  

  Foto: Szíriai MiG-23MLAE-2 típus javítása, majd berepülése során Krasznodárban 2011-ben​

  
  
  

  Foto: Szíriai MiG-23MLAE-2 a krasznodári festőműhelyben a kétezres évek végén
  
  
  
  
  
  
  ​
• 

  Líbia:
  
  Az orosz nagyjavításon áteset, látványos festésű líbiai MiG-23MLAE-2 vadászgépek Mitiga nemzetközi repülőtérről biztosították Tripoli légvédelmét a kétezres évek második felében:
  
  
  
  Majd 2011-től, a líbiai polgárháborúban intenzíven használták az oroszországból visszaérkezett MiG-23MLAE-2 repülőgépeket. Napjainkra, kettő kivételével mindet leállították:
  
  
  2014 végén, ukrán szakemberek az Odesszai üzemből, két líbiai MiG-23MLAE-2 repülőgépet karbantartottak. Ennek során új, szürke festést kaptak:
  
  
  Érdekességképen, a tízes években, orosz és ukrán támogatással legalább négy, még a kilencvenes években leállított MiG-23BN bombázót is újra repülőképessé tettek a helyi erők:
  
  
  Nem is beszélve, az ex. szovjet MiG-23-as hátsórésszel javított líbiai UB-ről:
  
  
  
  
  Szíria:
  
  Az Oroszországban nagyjavított MiG-23MLAE-2 és UB repülőgépeken kívül, Szíria a saját alepo-i üzemében is végzett a MiG-23-asain élettartamnövelő beavatkozásokat. (Ez utóbbiról pár szó, majd a következő részben)
  
  Bal oldalon „mezei” szír MiG-23ML export változat, míg jobb oldalon szintén egy szír MLAE-2 szintre korszerűsített MiG-23-as változat a tízes években. Utóbbinak szárnytővein jól látható a SzPO-15LME besugárzásjelző L006-os antenna burkolata:
  
  
  Utolsó légierőként, a szírek még napjainkban is használják a korábbi MiG-23MF alváltozat néhány példányát, mint bombázót:
  
  
  
  
  
  
  Angola:
  
  Odesszában nagyjavított angolai - ex. szovjet - MiG-23MLD-k a tízes évek közepén, melyek helyi karbantartását továbbra is kelet-európai szakemberek végezték:
  
  
  Angolában 2018-tól kezdte leváltani ezeket az öreg MiG-23ML(export), MiG-23MLD(ex. szovjet) és kétüléses MiG-23UB repülőgépeket, az új - ex. Indiai - Szu-30K típus. A képen egy ex szovjet MiG-23MLD repülőgép Angolában:
  
• 

  Szíriában extra farkasfogas, 23-18-as MLD is van.
• 

  Allesmor Obranna

  Szíriában extra farkasfogas, 23-18-as MLD is van.

  Így van. A harmadik részben lesz is róla szó, ahol az egzotikusabb üzemeket nézzük át!
• 

  Capslock27

  .
  .
  The ASP-17BC(Su-22UM3,Su-25K) gyro-gunsight is a complex optical, mechanical, electrical device, which comprises the gunsight head S-17VG(actually you see it in the cockpit), the ACVU an analog computer unit counting the neccessary targeting deflections and other electronic blocks cooperating with aircraft flight/nav/weapon systems. Those electronic blocks and the ACVU unit are hidden in the airframe.
  As you know the weapon system of the Su-22M4/UM3, Su-25K comprises also the laser designator KLEN-PS. Both targeting devices the KLEN-PS and the ASP-17BC(actually the S-17VG) have their own aiming angle limits in azimuth and elevation. When you take into account only maximal limits of both, you get the limits, +/-12deg in azimuth, up 6deg/down 30deg in elevation. The transparent S-17VG glass in mountend on kinematic assembly which moves up and down. The S-17VG glass is changing according to type of weapons you want to use and it has eleven fixed posiitons.
  The Su-22M4 is equiped with the S-17VG gunsight head only. The rest, mainly the ACVU computer was replaced by the CVM-20-22 digital computer (a part of the PRNK-54 nav/targeting system)
  
  The older gyro-gunsight ASP-17ML fitted in the Mig-23ML has to my knowledge only two glass positions, the upper and lower one. The upper one is used for cannon, unguided-guided missile firing, the lower one mostly for bombing.
  
  The ASP-23D gyro-gunsight used on the Mig-23MF is the predecessor of the ASP-17 familly gunsights.
  
  Compared to the ASP23D(Export) of MiG-23MF the ASP-17ML(Export) of the MiG-23ML was provided, amongst other things, with two very helpfull features for close air combat.
  
  1. With the introduction of the R-60 or R-60M a short ranged dogfight missile was available with a off-boresight angle of about +/- 12° respectively +/-20° (different to their predecessors R-3S or R-13).
  Normally the seeker head could be steered by either the radar, the IRST or it was used in boresight mode, which were not helpful in close dogfight. With the ASP-17ML an additional possibility was introduced: the pilot could steer the seeker head manually by using the knob normally used to control the X-23M missile (left on the stick) to shift the aiming circle onto the target (+/-20°). Useless to say that this provides some elbow-room while in turning fight. A very small step in the direction of HMS.
  
  2. The ASP-17ML was provided with a new gunsight besides the still implemented gyro-gunsight, which computed the aiming point. It was told to be fairly accurate.

  
  Aha... ( )
  
  Kösz (...az összefoglalót magyarul. )
• 

  A MiG-23-as típus ipari háttere, az ezredforduló után
  (Harmadik rész – „Egzotikus” karbantartó üzemek)
  
  
  
  Dejen - Etiópia
  A nyolcvanas évek közepén szovjet segítséggel alapított, ma már Dejen néven üzemelő etiópiai üzem, MiG-21-es, MiG-23-as, L-39-es sugárhajtású repülőgépek és helikopterek ipari javításával kezdte. 1990 óta elsősorban orosz és ukrán támogatással működött, de több közép és kelet-európai üzem is besegített a MiG-ek, helikopterek és az időközben beszerzett Szuhojok javításába. Például magyarok a Mi-8-as, Mi-24-es karantartó üzem felszerelésében vettek rész, de a bolgárok is aktívak voltak Etiópiában. Található például komplett bolgár MiG-23BN törzs is az üzem területén.
  
  
  

  Foto: Kétüléses etióp MiG-23UB a Dejen karbantartó üzem nagyhangárjában​

  
  A tízes évek első felében MiG-23UB kétüléses gyakorló, MiG-23ML export változatú vadász és MiG-23BN bombázó repülőgéptípusok nagy javításával is foglalkoztak Etiópiában. A tízesévekben Etiópiában nagyjavított MIG-23-asok pontos száma nem ismert, de legalább négy etióp MiG-23UB volt közöttük, több MiG-23BN bombázó és legalább kettő darab MiG-23ML export vadász változat mellett.
  
  
  

  Foto: A dejen-i üzem nagyhangárja, benne az említett három MiG-23-as változat, valamint egy An-12-es.​

  
  A vadászváltozatú MiG-23ML javítása a tízes évek első felében érdekes kérdéseket vetett fel, mert a típusváltozatott az Etióp Légierő a kilencvenes évek végén kivonta és azóta sem állította újra hadrendbe. Találgatások szerint, a nagy javítás után „eltűnt” MiG-23ML-ek Szíriába, vagy vadabb elképzelések szerint Észak-Koreába kerültek. Az biztos, hogy Etiópiában már nincsenek, és 2019-ben már csak három országban repült ez a típusváltozat (Szíria, Észak-Korea és Kuba)
  
  
  

  Foto: MiG-23ML export változat a dejen-i nagyhangárban.​

  
  
  
  
  
  
  Aleppó-i karbantartó központ, Szíria:
  
  Szíria volt, az egyik legnagyobb üzemeltetője a MiG-23-as típusnak, közel 200 darab repült a Szír Légierő felségjelzésével az MSz, MF, BN, ML export, MLAE-2, MLD, UB változatokból. Ennek a rengeteg MiG-23-asnak ipari szintű karbantartására, szovjet/orosz üzemeken kívül, saját karbantartó kapacitást is létrehoztak, az észak szíriai Aleppó városa közelében. Sajnos kevés információ áll rendelkezésemre a karbantartó központ működéséről. Valószínűleg megszűnt a működése Aleppó ostroma óta.
  
  A polgárháború előtti utolsó jelentős hír, hogy 2009-ben Szíria 33 darab, korábban konzervált ex. szovjet MiG-23MLD és UB repülőgépet vásárolt Belorusziától, orosz és fehérorosz tárolt készletből. Ezek a repülőgépek akkor már 10-15 éve nem repültek, leszállítás után a szír aleppó-i karbantartó központ területén tárolták azokat. A központ néhány ex. szovjet MiG-23MLD-t nagyjavított (három oldalszám ismert), a leszállított repülőgépek nagyrészét alkatrészként hasznosította a Szír Légierő meglévő MiG-23-asi számára.
  
  
  

  Foto: Ex. szovjet MiG-23MLD és UB repülőgépek, az aleppó-i üzemben 2009-ben.​

  
  
  
  
  
  
  Safat Karbantartó Központ – Szudán
  
  A nyolcvanas évek végén Líbia egy századnyi MiG-23MSz és UB változatott adott át Szudánnak. A tízes évek elején jött az ötlet, hogy a korábban hangárban tárolt négy megmaradt MiG-23MSz és MiG-23UB repülőgépet újra üzemképessé teszik a szudáni Safat Karbantartó Központban. A munkában segítséget nyújtott, a korábban tárgyalt etióp Dejen üzem is, akiknek évtizedes tapasztalataik vannak MiG-23-as korszerűbb változataival és azok hajtóműveivel.
  
  
  

  Foto: Szudáni – ex. líbiai – MiG-23MSz új festésben.​

  
  
  

  Foto: Szudáni MiG-23-asok és hajtóművük a Safat Karbantartó Központban​

  
  A projectről annyit tudni, hogy a négy gép közül egy MiG-23UB lezuhant berepülés során, a többi valószínűleg nem repül.
  
  
  
  
  
  
  Észak-Korea, Kuba és India:
  
  Az etiópiai, szír és szudáni üzemeken felül, a tízes években működött Észak-Koreában, Kubában és Indiában is MiG-23-as nagyjavításával foglalkozó üzem. Előbbi kettőről kevés információm van, amennyiben van valakinek, ossza meg itt. Az indiai nagyjavításokkal kapcsolatban adatgyűjtési fázisban vagyok, amikor végzek közzéteszem a HTKA-n.
  
  Egy biztos, a MiG-23-as típus ipari karbantartása, a kelet európai szakemberek, üzemek és az Ukrajnában és Oroszországban felhalmozott alkatrészbázisként tárolt MiG-23-asok nélkül nem lenne lehetséges.
  
  
  
  
  
  
  Szíriai ex. szovjet MiG-23MLD repülőgépek:
  
  A szíriai polgárháború érdekes módon, részben csökkenti a repülőképes MiG-23-asok számát, hiszen a veszélyes bevetések és a megnövelt repülőidő csökkenti az üzemképes gépek számát. De pont a háború miatt, a már rég kivonásra ítélt öreg gépeket kénytelenek továbbra is üzemben tartani, még akkor is, ha élettartamát az adott gép többszörösen kirepülte, vagy a fegyverrendszere részlegesen üzemképtelen. Manapság, az amennyiben repülni képes, bombát is tud dobni elv érvényesül.
  
  
  

  Foto: A szíriai MiG-23MF néhány példánya még repül, de a MiG-23BN bombázót állítólag már kivonták.​

  
  Így nagy segítség volt, a kétezres évek végén leszállított jelentős számú ex. szovjet MiG-23MLD és UB repülőgép, melyek közül ismeretlen számban (három oldalszám ismert) nagy javítottak Aleppóban és hadrendbe állítottak a tízes évek elején a Szír Légierőben:
  
  
  
  
  
  
  
  
  Etiópiai MiG-23-asok napjainkban:
  
  
  Foto: az Etióp MiG-23BN bombázó és MiG-23UB kétüléses repülőgépek a mai napig (2020) üzemelnek, a Bahir Dar repülőterén észak Etiópiában. Itt megfelelő távolságra vannak, mind a függetlenné vált Eritreával vitatatott Badme körüli területektől, mind a dél-szudáni konfliktus zónától. Az etióp MiG-23-asok üzemeltetését továbbra is európai cégek segítik. A képen, Bahir Dar repülőterén látható a 1203-as MiG-23UB és egy MiG-23BN bombázó.
  
  
  Foto: A 1276-os etióp MiG-23BN bombázó a tízes években. Ez a repülőgép 1980 tavaszán gördült le a gyártósorról exportra gyártott bombázóként, már SzPSz elektronikai zavarórendszerrel felszerelve, majd ez Etióp Légierő kapta meg. A nyolcvanas évek végére érte el naptár szerinti repült idejének végét, ezért élettartamnövelő nagyjavításra vitték 1990-ben a Szovjetunióba, a Lvov-i 117-es számú üzembe. Itt érte a gépet, az Etiópiát elitélő ENSz határozat, így a 1276-os MiG-23BN az időközben már függetlené váló Ukrajnában maradt.
  A repülőgép a kilencvenes éveket lekonzerválva Ukrajnában töltötte, majd egy 1998-as ukrán minisztériumi rendelet engedélyezte annak ukrán tulajdonba kerülését, majd eladását. Ezután ködös a történet, Tom Cooper szerint már az 1998 – 2001 Etióp-Eritreai háború idején is újra Etiópiában repült a 1276-os, és ahogy a fenti képen látható még a tízes években is üzemelt.
  
  
  
  A karbantartó üzemek bemutatása, ezzel a harmadik résszel befejeződött, amennyiben újinformációt találok, megosztom veletek ezen a fórumon.
• 

  Galcom

  oto: Szudáni MiG-23-asok és hajtóművük a Safat Karbantartó Központban

  Ez egy RD-33-as, tehát valószínű, hogy MiG-29-eseket is nagyjavítanak.
• 

  Allesmor Obranna

  Ez egy RD-33-as, tehát valószínű, hogy MiG-29-eseket is nagyjavítanak.

  Köszönön, ez fontos infó a képről! Az a mondás, hogy a szudáni MiG-29-eseket és Szu-25-ösöket, beluruszok tartják karban egyanebben az üzemben.
  
  

Ugrás a fórum topichoz