|

HTT – magyar F-35

Az online sajtóban napi hírek vagy érdekességek címén a tech rovatokban számtalanszor jelennek meg haditechnikai témájú írások, akár a hidegháborús idők érdekességeiről, vagy éppen futó haditechnikai programokról és tervekről.

A haditechnikával kapcsolatos ismeretterjesztés dicséretes dolog, azonban alapvető probléma, hogy a megjelenő írások számottevő hányada jellemzően igen pontatlan, sőt, akár teljességgel értelmezhetetlen kijelentéseket is tartalmaznak, annak köszönhetően, hogy a szerzők láthatóan nincsenek tisztában az alapvető tényekkel és összefüggésekkel, és nincsenek különösebb ismereteik a modern haditechnikáról sem.

Saját, erősen tematikus oldalunk több mint egy évtizeddel ezelőtti létrehozásakor a célkitűzések egyike volt a haditechnikai alapismeretek és érdekességek minél szélesebb körhöz történő eljuttatása, kapcsolódó mítoszok és tévedések oszlatása, a mindenkori lehetőségeinkhez mérten legpontosabb információk közzététele. Erre nézve kontraproduktívnak tartjuk más hazai online sajtóban és blogokon megjelent haditechnikai írások pontatlanságokat tartalmazó szeletét.

Ez a cikk egy állandónak szánt rovat / cikksorozat (HTT – Haditechnikai Tévedések) második tagja, amely más hazai, ismertebb és olvasottabb online sajtóban, adott esetben blogokban megjelent haditechnikai írásokra fókuszál, javítva azok tévedéseit, és adott esetben további magyarázatokat fűz azokhoz, hogy a hír és/vagy cikk jelentéstartalma értelmezhető legyen. A cikkekben csak rövidített és egyszerűbb magyarázatok kapnak helyet, a bővebb és mélyebb háttér információk és a téma kifejtése a már korábban megjelent írásokra hivatkozással történik meg.

A rovat nem titkolt célkitűzése afféle kérés, kezdeményezés más online felületeken haditechnikai témákban is publikáló, a téma iránt így nyilvánvalóan érdeklődő újságírók és bloggerek felé, hogy törekedjünk a közös cél elérésére, azaz a haditechnikai témákban is minél pontosabb tartalmak előállítására.

A cikksorozat negyedik témája ismét az F-35, a vele kapcsolatos fél- vagy pontatlan információk.

https://index.hu/belfold/2019/06/06/f-35_vadaszgep_gripen_csere_honvedseg/

Időközben frissítették? Jelezd nekünk, hogy mi is jelezhessük itt.

A problémás részek idézve az eredeti blog bejegyzésből:

„Vagyis a Magyar Nemzet közel egy hónappal a Direkt36 cikke után egy áttéten keresztül meglebegtette, hogy a világ legdrágább vadászrepülőire cserélheti le a kormány a Gripeneket, amelyeknek 2026-ban lejár a lízingszerződésük, és akkor saját tulajdonba kerülhetnének.”

Az hogy mi a világ legdrágább vadászrepülője elég nehéz megítélni, a cikk erre konkrétan semmiféle forrást nem ad, csak egyszerűen kijelenti.

Nem mindenki azonos módon számolja a költségeket. A repülőgépre vetített beszerezési (és üzemeltetési) költség az az adott ország számára kialkudott vételi ár, műszaki tartalombeli eltérések és a gépekkel vásárolt műszaki támogatás mennyisége és mélysége miatt jelentős szórást mutat. A másik, ami nehezíti evolúciós szempontból a gépek árának megállapítását az infláció, illetve export esetén az éppen akkor érvényes USD árfolyam a vásárló ország valutája között, ha pl. az USA-tól szerezték be a gépeket, vagy pl. az EUR árfolyam ha európai országtól.

Első lépésként ismerkedjünk meg az alapvető fogalmakkal. A harci repülőgépek kifejlesztése, technológiai demonstrátorok, prototípusok legyártása, illetve a berepülési program végrehajtása nagyon komoly összegeket emészt fel. A technológiai demonstrátor és/vagy prototípus gépek gyakran csak egy koncepciót testesítenek meg, a sorozatgyártás megkezdése előtt minden gépen kisebb-nagyobb változtatásokat szoktak végrehajtani. Lássuk ezt konkrét példán keresztül, legyen az F-22-es, ez alapján érteni, hogy mi az, amikor egy gép áráról beszél bárki.

Az F-22 típus esetén ezek a „kisebb-nagyobb” változtatások kb. 70%-át érintette a gépnek az YF-22 és az első F-22A Raptor között. Mire az első szériagépek gyártásáig eljutottak 2010 körüli USD értéken számolva nagyjából 40 milliárd dollárt költöttek el a programra, a gépek legyártásával együtt a program kb. 65 milliárd dollárban került. A két összeg közti kb. 25 milliárd dollárból gyártották le a 187 db szériagépet. Ez azt jelenti, hogy attól függően, hogy csak a szériagépekért kifizetett beszerzési összeget (flyaway cost), a további termékfejlesztést és támogatást (procurment cost) vagy a teljes programköltséget (program cost) számoljuk ki, a gépek ára igen eltérő lehet. Az F-22 esetében a programköltséget nézve egy F-22 ára kb. 350 millió dollár volt, ha beszerzési értéket, akkor kb. 135 millió dollár. Nem kis különbség.

Ráadásul az is látható, hogy ha a fejlesztés viszi el a költségek döntő részét, akkor a gépek programköltségre vetített fajlagos ára a gyártási darabszámmal csökken. Ha 187 db helyett mondjuk 270 db Raptor készült volna – tegyük fel, hogy a gyártási költség azonos egy darab gépre, ami szintén nem igaz, mert pusztán a gyártás költsége is csökken nagyobb darabszám esetén – akkor a programköltség kb. 280 millió dollárra csökkent volna.

A fentiek alapján látható, hogy a gépek ára részben virtuális, hiszen az éppen már legyártott gépek számától is függ és ki milyen összegekkel számolva osztja le azt. A fejlesztés során a gyártó egy adott darabszámú eladás és fejlesztési költségekkel számol, ennek függvényében van mozgástere az árképzésnél, illetve a profit bizonyos részének bukására. Az F-16 gyártásának megkezdésekor senki nem számított arra, hogy a különféle változataiból 4000-nél is többet fognak legyártani az idők során. Természetesen az újabb változatokat is ki kellett fejleszteni, de a platform maga egy idő után stabil alapot jelentett, aminek megtartásával sokat lehet spórolni.

Az F-35 és más gépek beszerzése azonban már nem a fejlesztő országnál történik, de ahogy a gépeket eladják, hasonló hatások továbbra is számítanak. Ennek oka az, hogy az USA saját belső piacra szánt vadászgépeinek költségét máshogy számolja és tünteti fel, mint exportnál, ahol komoly egyéb tételek is szerepelnek az eladáskor. Ilyen maga a hadrendbe állítás költsége, az infrastruktúra kiépítése, a kiképzés, fegyverzet és egyéb szolgáltatások, amik idejét és tartalmát a nyilvánosság számára nem mindig fejtik ki. Lássunk erre is egy példát.

Lengyelország 2003-ban 3,5 milliárd dollár értékben 48 db F-16 Block 52 változatú Sólymot szerzett be, tartalék hajtóművekkel, fegyverzettel, no meg a kiszolgáláshoz szükséges háttérrel, illetve kiképzéssel. Ez mai áron kb. 4,8 milliárd dollár, ami 100 milliós dolláros fajlagos költséget jelentene egy darab vadászgépre fajlagosítva. Csak a fenti lista alapján ez nem beszerzési költség (flyaway cost), hanem procurment cost jellegű kiadás, de még annál is több bizonyos hosszabb távú szolgáltatások és fegyverzet beszerzése miatt.

Az újonnan rendszerbe állított gépek esetén nem csak magát a repülőgépeket kell megvenni, hanem a hozzá tartozó kiszolgáló infrastruktúrát is meg kell teremteni, ami lehetővé teszi a gép üzemeltetését. Ez jelenti mind a berendezéseket, mind a személyzeti állomány kiképzését is. Nagyon nem mindegy, hogy 14 db (Magyarország és Gripen flotta), vagy például 48 db vadászgéphez kell kiépíteni a hátteret, egészen más fajlagos költségek jönnek ki ebből is.

A fentiek alapján az látható, hogy a vadászgépek árára tűpontos értéket nem lehet mondani, hiszen lényegében a vásárló soha nem csak magukat a gépeket vásárolja meg egy új típus hadrendbe állításakor, hanem számtalan további járulékos költséget fizeti ki, ami ráadásul vásárlóként eltérő. Ezek miatt csak nagyjából lehet becsülni azt, hogy mit mennyire áraznak be.

Az új vadászgépek beszerzését kővető kezdeti betanulási időszakot követően a támogatás és szolgáltatásokért fizetett összeg egyre kevesebb, mert a gépeket megvásárló ország jellemzően saját erőből képes már üzemeltetni a típust. A gépek ipari szintű nagyjavítása esetén viszont a kisebb üzemeltetők jellemzően más országtól függenek, mert kevés repülőeszköz esetén ezt a képességet gazdaságosan fenntartani nem lehet. (A svéd tulajdonban levő, Magyarország által lízingelt gépeket is Svédországban vetik alá a komolyabb műszaki hátteret igénylő időszakos, tervezett karbantartási munkáknak.)

Egy másik extrém példa pl. francia Rafale repülőgép exportja. Egyiptomba 24 gépet adtak el 5,9 milliárd dollárért, ami egy gépre nézve kb. 250 millió dolláros költséget jelent. Persze ebből nem derül ki, hogy mennyi fegyverzettel és egyéb szolgáltatással adták el, de példátlanul magas az ár. Katar számára szintén 24 db vadászgépet adtak el, de immáron 7 milliárd dollárért (290 millió USD/gép), de itt is lehet tudni, hogy számottevő fegyverzettel, kiképzéssel és egyéb szolgáltatással. A wiki1 szerint – hogy ez saját francia belső használatra vagy sem – a Rafale repülőgépek flyaway cost, tehát tisztán darab ára változattól függően 70-80 millió EUR, ami kb. 78-90 millió USD. A másik európai vadászgépet hasonló megközelítéssel Kuvaitba2 9 milliárd dollárért adták el, mindösszesen 28 darabot (321 millió USD/gép.)

Az F-35A esetén (szárazföldről üzemelő változat) nyilvános információ, hogy a Lot11 szériától követően a darabára az USAF számára 90 millió dollár alatt van3. Ez alapján, pusztán ezt az árat nézve a többi gép csomag és minimális egyéb flyaway jellegű árához képest nincs jelentős eltérés. A különbség az, hogy az F-35A műszaki tartalma és képességei alapvetően magasabban vannak.

A gép integrált része a infravörös kamera és lézeres célzó berendezés, amit más gép konténer formában hordoz (pl. Sniper targeting pod), és integrálva vannak olyan rendszerek is, ami más gépeket egyáltalán nincs, pl. vontatott csali és a körkörösen figyelő infravörös kamera rendszer a DAS4. A legfontosabb különbség az, hogy az F-35A mindezt alacsony észlelhetőséggel (stealth) kombinálja és AESA elven működő radarral rendelkezik, ami az exportált európai vadászgépekről nem mondható el.

A becslések szerint egy F-35-ös 100 millió dollárba, vagyis 28-29 milliárd forintba kerül. Ha a 12 svéd Gripen helyett ugyanennyi F-35-öst vennék, az közel 350 milliárd forintba kerülne. A National Interest egyébként korábban arról írt, hogy az elképesztően drága, ár-érték arányban csapnivaló F-35 minden idők öt legrosszabb vadászgépének egyike. A vadászgép fejlesztésének körülményeiről itt írtunk részletesebben. 

A fentiek miatt az a kijelentés, hogy az ár/érték aránya nem megfelelő az F-35A típusnak a cikk egyik legsúlyosabb tévedése. Az F-35A, amennyiben nem kíván az alacsony észlelhetőség előnyeivel élni, akkor azonos, vagy akár nagyobb mennyiségű fegyverzet hordozására képes, mint a fenti két európai vadászgép. Ezzel szemben egyetlen 4. generációs vadászgép sem lesz stealth és nem lesz soha belső fegyvertere, aminek viszont nagyon komoly következményei vannak.

A mellékelt cikk a világ legrosszabb vadászgépeiről semmiféle műszaki érvet nem hoz fel, amolyan igazi bulvár írás. Az első három említett típus közül az első (P-59) lényegében technológiai demonstrátor volt, olyan kis mennyiségben készült. A következő két típus (Vought F7U Cutlass és Grumman F-11 Tiger) az 50-es évek igen feszített tempójú fejlesztése miatt sosem válhatott kiforrottá; epizód szereplők voltak, a fejlődés evolúciós lépcsőfokai. Egyiket sem vetették be élesben. Az F-102 Delta Dagger sem látott éles bevetést, mert honi légvédelmi vadászgép volt, tehát legfeljebb szovjet nukleáris fegyverzetű bombázók, vagyis atomháború esetén láthatott volna harcot. Viszont annak fejlesztésekor sikerült lényegében a területszabályra5 fényt deríteni, ami fontos szempont az aerodinamikai tervezésnél. A gépet eredetileg is átmeneti típusnak szánték az F-106 Delta Dart érkezése előtt.6

Az F-35-nél a linkelt írás is nem a gép műszaki paramétereivel, hanem inkább a projekt menedzselésével és annak kihatásairól ír, de csak rendívül röviden. Ezen a téren valóban érheti komoly kritika az F-35 programot, de ennek kifejtése túlmutat ezen cikk terjedelmén.

A lap azt nem fejtette ki, hogy mekkora megrázkódtatás lenne a svédek büdzséjének, ha a magyar kormány végül nem venne meg tőlük 12 darab húszéves, negyedik generációs vadászgépet, mint ahogy az sem tették hozzá a Direk36 vonatkozó cikkéből, hogy egy magyar védelempolitikai szakértő szerint “az adófizetők szempontjából tragikus döntés lenne”. A forrás hozzátette: “ez tipikusan a lepukkant panelház előtt álló 6-os BMW esete” – utalt arra, hogy az F-35A gépek túlságosan fejlettek a Honvédség igényeihez.

Magyarország nem 12, hanem 12 db együléses és 2 db kétüléses gépet lízingel, amik végül a magyar fél tulajdonába kerülnek a lízing végét követően, tehát nem kell fizetni azokért a lízing költségen felül.

Az, hogy egy vadászgép rendszeresítése után 20-30 évvel mekkora fejlődés lesz nehéz megjósolni, ezért az hogy „túlságosan fejlett” az igényekhez képest az csak egy pillanatnyi állapot, de a nehézfegyverzet beszerzésénél az országok évtizedes léptékben döntenek a képességek felől. A Gripen vadászgépek magyarországi szolgálata is 20 évet meghaladó időtartamú.

Az adófizetők szempontjából tragikus döntés az erősen függne attól, hogy mikor és milyen konstrukcióban, illetve a Gripen vadászgépek mellé, vagy azok leváltására érkezne a típus, amiről jelenleg nem tudni semmit. A realitás véleményem szerint az, hogy a Gripenek miután magyar tulajdonba kerülnek, akkor azok még bőven szolgálhatnak a 2030-as évekig, nagyjából akkor lesz racionalitása a leváltásuknak feltételezve, hogy a mai védelmi-politikai környezet hasonló marad.

  1. 1.
    Dassault Rafale – Wikipedia. Dassault Rafale. https://en.wikipedia.org/wiki/Dassault_Rafale. Accessed June 28, 2019.
  2. 2.
    Eurofighter Typhoon – Wikipedia. Eurofighter Typhoon. https://en.wikipedia.org/wiki/Eurofighter_Typhoon#Kuwait_Air_Force. Accessed June 28, 2019.
  3. 3.
    Pentagon and Lockheed Martin Agree to Reduced F-35 Price in New Production Contract: F-35A Aircraft Now Below $90 Million. Defense-Aerospace.com. http://www.defense-aerospace.com/articles-view/release/3/196385/lockheed-says-wins-%2411.5bn-contract-for-f_35-initial-lot-11-production.html. Accessed June 28, 2019.
  4. 4.
    F-35 JSF Distributed Aperture System (DAS) Sensors Demonstrate Hostile Fire Detection Capability. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=fHZO0T5mDYU. Published February 11, 2013. Accessed June 28, 2019.
  5. 5.
    Területszabály. Wikipédia. https://hu.wikipedia.org/wiki/Ter%C3%BCletszab%C3%A1ly. Accessed June 28, 2019.
  6. 6.
    Haditechnikai összefoglaló – 2017-es kiadás. HTKA – Haditechnikai Kerekasztal. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/. Published December 20, 2017. Accessed June 28, 2019.

Fórum hozzászólások

  • amugy, minek svajcnak f35?

    nekik a szukseges melot (nehany repulocske kergetese evente) elvegezne a FA-50 is...

    sokal, sokal kevesebb penzert...
  • altx
    amugy, minek svajcnak f35?

    nekik a szukseges melot (nehany repulocske kergetese evente) elvegezne a FA-50 is...

    sokal, sokal kevesebb penzert...
    Mert Svájc szerint a semlegesség záloga a valódi honvédelmi erő. Nem air policy ra kell.
  • altx
    amugy, minek svajcnak f35?

    nekik a szukseges melot (nehany repulocske kergetese evente) elvegezne a FA-50 is...

    sokal, sokal kevesebb penzert...
    Ahogy Molni is emlitette Svajc egy nagyon komoly hadsereget tart fenn. Ez gondolkodás beli kulonbseg, pl Ausztria es Svajc kozt. Ausztria leszerel, mert semleges, Svajc fegyverkezik, mert semleges, de o az is akar maradni
  • SilvioD
    Legyen meg itt is. Dinamikusan bővül a jelentkezők névsora. Aki kimarad, lemarad.
    Erdemes lenne megfontolni, hogy ha tenyleg mi is rendelunk F35-ot, akkor felvessuk katarnak a Magyarorszag Katar perszonaluniot. Aztan johetnenek a kozos beszerzesek, ugy olcsobb lenne. ;):D:D
  • Flexus
    Erdemes lenne megfontolni, hogy ha tenyleg mi is rendelunk F35-ot, akkor felvessuk katarnak a Magyarorszag Katar perszonaluniot. Aztan johetnenek a kozos beszerzesek, ugy olcsobb lenne. ;):D:D
    Előbb utóbb kell, mert nincs más. Ár/értékben meg verhetetlen. Mo.nak AA/AG képes gép kell főleg, ami a piacon igazából csak ez van nyugaton olyan, amiért érdemes egy új típust bevezetni bárkinek is. Mind az NGAD, mind az EU tervezet AA orientált gép akárhogy is nézem (ami logikus, mert AG van), másodlagos AG képességgel. A többi meg a nyomába sem ér, mert nincs akkora háttérbázisa.
    A kérdés csak az időzítés. Anyagi, gyártáskapacitási, kiképzési, ütemezési szempontok alapján majd eldöntik.

    Amúgy jó ezt a topikot látni, hogy alig pörög mostanában. Tekintve manapság csak a negatív hír a hír, azt jelzi a rendszeresítés jól halad és nincsenek gondok.
    Szar a "repülős sajtónak" na :D
  • Az F-35-ösök hajtóművének továbbfejlesztése közben három szálon fut párhuzamosan.
    Az első verzió egy moderált fogyasztás csökkentés, vagy opcionálisan 5% tolóerő növekedés minimális technológia váltás mellett. Ez úgy néz ki, 2024-től gyártásba is kerülhet, tehát már akár a lengyel gépekbe is ez kerülhet.

    A második verzió alapja viszont a prognosztizált új avionikai rendszerek és leendő fegyverzet miatti tömegnövekedés kompenzálása, mintegy 15% tolóerő növeléssel. Ehhez párosulna a 20%-os fajlagos fogyasztás csökkenés.
    Ezek nyilván “autóskártyás” fő számok, szóval nem tudni, hogy mely üzemmódokon jelentkezne a fogyasztás csökkenés és mely rezsimeken a tolóerő növekedése, hogyan alakul a kettő szorzata és miképp a hajtómű karakterisztikája a levegőben.
    Ide kapcsolódó hír, hogy ez a változás ugye magát az F135 core engine-t érinti, ami első körben az F-35A F135PW100 és F-35C F135PW400 hajtóművein realizálódhat. Az F-35B hajtómű rendszerén, tehát az F135PW600 és Rolls Royce LiftFan hajtóművön ugyanis egy külön teljesítménynövelő program fut. Itt a két másik alverzió teljesítménynövelő átalakításai mellett a LiftFan lapátozása, levegőátfutása, így a teljesítménye is módosulni fog, ahogy a hajtótengely és a tengelykapcsoló is.
    A kérdés, hogy mi ez a radikális teljesítményjavító technológia. Nos ez a P&W XA101 projekt, ami most már a teszt álláson üzemel. Egy változó ciklusú, azaz kétáramúsági fokú, háromáramú hajtómű.
    Ez már 2017 óta üzemel a tesztpadon.

    A harmadik szál az egyszer már kiebrudalt GE XA100 hajtóműve.
    Ez a hajtómű az ATF tendert elbukó YF120 változtatható kétáramúsági fokú hajtóművéből az F-35-ösök számára fejlesztett, de a programból kizárt fix kétáramúsági fokú F136-osából kifejlesztett, korábban ADVENT betűszóval illetett alternatív hajtóműve.
    A hagyománnyal ellentétesen, ezúttal a GE kapta a kisebbik számozást és a P&W a nagyobbikat (PW F100 vs GE F110, PW F119 vs GE F120, PW F135 vs GE F136).
    Nyílván azért, mert előbb kezdték a munkát.

    Az XA100 és/vagy XA101 leendő repülőgépe viszont már a hatodik generáció lesz és csak másodlagosan az F-35-ös, illetve szóba kerülhet még a B-21 Raider, ha nem is egyből, de egy későbbi szériától kezdve.

    Minden esetre a darabszámát tekintve a két szék közt a pad alá esett Raptor flotta után/mellé/helyett az USAF-nak szüksége lesz majd egy air dominance fighter-re is.
    Ahogy a külföldi F-35 vásárlóknak is.
    Azt sem tartom kizártnak, hogy idővel az F-35A bázisán meg fog jelenni egy “erősen felszteroidozott” F-35ADF is.
  • dudi
    Mi az a nagy doboz a futóaknában?
    Gondolom valamilyen nem nagyon érzékeny elektronikai, vagy elektromos berendezés doboza.
  • arbalest
    Gondolom valamilyen nem nagyon érzékeny elektronikai, vagy elektromos berendezés doboza.
    Vagy egy jó kis mélynyomó, vagy egy csempészrekesz! :D:D
  • Denmark’s first F-35 is headed to final assembly in Fort Worth, Texas F-35 production facility, where its control surfaces will be added, along with final systems and engine installation. Delivery of Forsvaret’s first F-35 is expected early 2021.

  • Terminator
    Szelektív matematikával rejtik el az F-35 folyamatosan növekvő költségeit?


    Selective Arithmetic to Hide the F-35’s True Costs...


    [​IMG]
    Köszönjük, a balfasz cikk most public figure és documented figure szavakkal hazudik.
    Mert public figure = flyaway cost.
    Majd van pofája kijelenteni, hogy elkendőzés az, hogy nem a procurment vagy program cost értéket adják meg.
    Ja, hogy akkor az F-22 így nézve 350 milla/gép?
    A Rafale és EF árát inkább meg sem kérdem...

    Ez a cikk úgy balfasz, ahogy van.
  • molnibalage
    Köszönjük, a balfasz cikk most public figure és documented figure szavakkal hazudik.
    Mert public figure = flyaway cost.
    Majd van pofája kijelenteni, hogy elkendőzés az, hogy nem a procurment vagy program cost értéket adják meg.
    Ja, hogy akkor az F-22 így nézve 350 milla/gép?
    A Rafale és EF árát inkább meg sem kérdem...

    Ez a cikk úgy balfasz, ahogy van.

    Össz kölcségben 376 millára jönne ki a az f35 is , igaz 2070-ig és ammo/fuelal együtt amit ha elosztunk azzal 50 évvel , akkor az f35 ára 7.5 millió , hmmmm
  • Koleszkaja
    Össz kölcségben 376 millára jönne ki a az f35 is , igaz 2070-ig és ammo/fuelal együtt amit ha elosztunk azzal 50 évvel , akkor az f35 ára 7.5 millió , hmmmm
    Azt még az F-22-nél se számoltam bele. Az F-22 fejlesztése volt kb. 42 mrd USD és még 23 mrd a gyártás.
    Ebből van kb. 122 M USD/gép flyway és kb. 347 M USD/gép program cost.

    A cikk ezen dolgokkal hazudik és címkézte át azt.
    Szívlapátot érdemelne.
  • molnibalage
    Köszönjük, a balfasz cikk most public figure és documented figure szavakkal hazudik.
    Mert public figure = flyaway cost.
    Majd van pofája kijelenteni, hogy elkendőzés az, hogy nem a procurment vagy program cost értéket adják meg.
    Ja, hogy akkor az F-22 így nézve 350 milla/gép?
    A Rafale és EF árát inkább meg sem kérdem...

    Ez a cikk úgy balfasz, ahogy van.
    https://www.pogo.org/about/people/dan-grazier/

    Az a kérdés hogy ez a POGO nevű szervezet ez micsoda és mit akar...
  • Terminator
    Lehet hogy csak a választások miatt érezték úgy hogy most írni kell egy ilyet is...
    Politikai megrendelés lehet, de azért vicces, mert terminusa elején Trump azzal hencegett, hogy az ő sikere az olcsóbb F-35...

Ugrás a fórum topichoz