|

HTT – magyar F-35

Az online sajtóban napi hírek vagy érdekességek címén a tech rovatokban számtalanszor jelennek meg haditechnikai témájú írások, akár a hidegháborús idők érdekességeiről, vagy éppen futó haditechnikai programokról és tervekről.

A haditechnikával kapcsolatos ismeretterjesztés dicséretes dolog, azonban alapvető probléma, hogy a megjelenő írások számottevő hányada jellemzően igen pontatlan, sőt, akár teljességgel értelmezhetetlen kijelentéseket is tartalmaznak, annak köszönhetően, hogy a szerzők láthatóan nincsenek tisztában az alapvető tényekkel és összefüggésekkel, és nincsenek különösebb ismereteik a modern haditechnikáról sem.

Saját, erősen tematikus oldalunk több mint egy évtizeddel ezelőtti létrehozásakor a célkitűzések egyike volt a haditechnikai alapismeretek és érdekességek minél szélesebb körhöz történő eljuttatása, kapcsolódó mítoszok és tévedések oszlatása, a mindenkori lehetőségeinkhez mérten legpontosabb információk közzététele. Erre nézve kontraproduktívnak tartjuk más hazai online sajtóban és blogokon megjelent haditechnikai írások pontatlanságokat tartalmazó szeletét.

Ez a cikk egy állandónak szánt rovat / cikksorozat (HTT – Haditechnikai Tévedések) második tagja, amely más hazai, ismertebb és olvasottabb online sajtóban, adott esetben blogokban megjelent haditechnikai írásokra fókuszál, javítva azok tévedéseit, és adott esetben további magyarázatokat fűz azokhoz, hogy a hír és/vagy cikk jelentéstartalma értelmezhető legyen. A cikkekben csak rövidített és egyszerűbb magyarázatok kapnak helyet, a bővebb és mélyebb háttér információk és a téma kifejtése a már korábban megjelent írásokra hivatkozással történik meg.

A rovat nem titkolt célkitűzése afféle kérés, kezdeményezés más online felületeken haditechnikai témákban is publikáló, a téma iránt így nyilvánvalóan érdeklődő újságírók és bloggerek felé, hogy törekedjünk a közös cél elérésére, azaz a haditechnikai témákban is minél pontosabb tartalmak előállítására.

A cikksorozat negyedik témája ismét az F-35, a vele kapcsolatos fél- vagy pontatlan információk.

https://index.hu/belfold/2019/06/06/f-35_vadaszgep_gripen_csere_honvedseg/

Időközben frissítették? Jelezd nekünk, hogy mi is jelezhessük itt.

A problémás részek idézve az eredeti blog bejegyzésből:

„Vagyis a Magyar Nemzet közel egy hónappal a Direkt36 cikke után egy áttéten keresztül meglebegtette, hogy a világ legdrágább vadászrepülőire cserélheti le a kormány a Gripeneket, amelyeknek 2026-ban lejár a lízingszerződésük, és akkor saját tulajdonba kerülhetnének.”

Az hogy mi a világ legdrágább vadászrepülője elég nehéz megítélni, a cikk erre konkrétan semmiféle forrást nem ad, csak egyszerűen kijelenti.

Nem mindenki azonos módon számolja a költségeket. A repülőgépre vetített beszerezési (és üzemeltetési) költség az az adott ország számára kialkudott vételi ár, műszaki tartalombeli eltérések és a gépekkel vásárolt műszaki támogatás mennyisége és mélysége miatt jelentős szórást mutat. A másik, ami nehezíti evolúciós szempontból a gépek árának megállapítását az infláció, illetve export esetén az éppen akkor érvényes USD árfolyam a vásárló ország valutája között, ha pl. az USA-tól szerezték be a gépeket, vagy pl. az EUR árfolyam ha európai országtól.

Első lépésként ismerkedjünk meg az alapvető fogalmakkal. A harci repülőgépek kifejlesztése, technológiai demonstrátorok, prototípusok legyártása, illetve a berepülési program végrehajtása nagyon komoly összegeket emészt fel. A technológiai demonstrátor és/vagy prototípus gépek gyakran csak egy koncepciót testesítenek meg, a sorozatgyártás megkezdése előtt minden gépen kisebb-nagyobb változtatásokat szoktak végrehajtani. Lássuk ezt konkrét példán keresztül, legyen az F-22-es, ez alapján érteni, hogy mi az, amikor egy gép áráról beszél bárki.

Az F-22 típus esetén ezek a „kisebb-nagyobb” változtatások kb. 70%-át érintette a gépnek az YF-22 és az első F-22A Raptor között. Mire az első szériagépek gyártásáig eljutottak 2010 körüli USD értéken számolva nagyjából 40 milliárd dollárt költöttek el a programra, a gépek legyártásával együtt a program kb. 65 milliárd dollárban került. A két összeg közti kb. 25 milliárd dollárból gyártották le a 187 db szériagépet. Ez azt jelenti, hogy attól függően, hogy csak a szériagépekért kifizetett beszerzési összeget (flyaway cost), a további termékfejlesztést és támogatást (procurment cost) vagy a teljes programköltséget (program cost) számoljuk ki, a gépek ára igen eltérő lehet. Az F-22 esetében a programköltséget nézve egy F-22 ára kb. 350 millió dollár volt, ha beszerzési értéket, akkor kb. 135 millió dollár. Nem kis különbség.

Ráadásul az is látható, hogy ha a fejlesztés viszi el a költségek döntő részét, akkor a gépek programköltségre vetített fajlagos ára a gyártási darabszámmal csökken. Ha 187 db helyett mondjuk 270 db Raptor készült volna – tegyük fel, hogy a gyártási költség azonos egy darab gépre, ami szintén nem igaz, mert pusztán a gyártás költsége is csökken nagyobb darabszám esetén – akkor a programköltség kb. 280 millió dollárra csökkent volna.

A fentiek alapján látható, hogy a gépek ára részben virtuális, hiszen az éppen már legyártott gépek számától is függ és ki milyen összegekkel számolva osztja le azt. A fejlesztés során a gyártó egy adott darabszámú eladás és fejlesztési költségekkel számol, ennek függvényében van mozgástere az árképzésnél, illetve a profit bizonyos részének bukására. Az F-16 gyártásának megkezdésekor senki nem számított arra, hogy a különféle változataiból 4000-nél is többet fognak legyártani az idők során. Természetesen az újabb változatokat is ki kellett fejleszteni, de a platform maga egy idő után stabil alapot jelentett, aminek megtartásával sokat lehet spórolni.

Az F-35 és más gépek beszerzése azonban már nem a fejlesztő országnál történik, de ahogy a gépeket eladják, hasonló hatások továbbra is számítanak. Ennek oka az, hogy az USA saját belső piacra szánt vadászgépeinek költségét máshogy számolja és tünteti fel, mint exportnál, ahol komoly egyéb tételek is szerepelnek az eladáskor. Ilyen maga a hadrendbe állítás költsége, az infrastruktúra kiépítése, a kiképzés, fegyverzet és egyéb szolgáltatások, amik idejét és tartalmát a nyilvánosság számára nem mindig fejtik ki. Lássunk erre is egy példát.

Lengyelország 2003-ban 3,5 milliárd dollár értékben 48 db F-16 Block 52 változatú Sólymot szerzett be, tartalék hajtóművekkel, fegyverzettel, no meg a kiszolgáláshoz szükséges háttérrel, illetve kiképzéssel. Ez mai áron kb. 4,8 milliárd dollár, ami 100 milliós dolláros fajlagos költséget jelentene egy darab vadászgépre fajlagosítva. Csak a fenti lista alapján ez nem beszerzési költség (flyaway cost), hanem procurment cost jellegű kiadás, de még annál is több bizonyos hosszabb távú szolgáltatások és fegyverzet beszerzése miatt.

Az újonnan rendszerbe állított gépek esetén nem csak magát a repülőgépeket kell megvenni, hanem a hozzá tartozó kiszolgáló infrastruktúrát is meg kell teremteni, ami lehetővé teszi a gép üzemeltetését. Ez jelenti mind a berendezéseket, mind a személyzeti állomány kiképzését is. Nagyon nem mindegy, hogy 14 db (Magyarország és Gripen flotta), vagy például 48 db vadászgéphez kell kiépíteni a hátteret, egészen más fajlagos költségek jönnek ki ebből is.

A fentiek alapján az látható, hogy a vadászgépek árára tűpontos értéket nem lehet mondani, hiszen lényegében a vásárló soha nem csak magukat a gépeket vásárolja meg egy új típus hadrendbe állításakor, hanem számtalan további járulékos költséget fizeti ki, ami ráadásul vásárlóként eltérő. Ezek miatt csak nagyjából lehet becsülni azt, hogy mit mennyire áraznak be.

Az új vadászgépek beszerzését kővető kezdeti betanulási időszakot követően a támogatás és szolgáltatásokért fizetett összeg egyre kevesebb, mert a gépeket megvásárló ország jellemzően saját erőből képes már üzemeltetni a típust. A gépek ipari szintű nagyjavítása esetén viszont a kisebb üzemeltetők jellemzően más országtól függenek, mert kevés repülőeszköz esetén ezt a képességet gazdaságosan fenntartani nem lehet. (A svéd tulajdonban levő, Magyarország által lízingelt gépeket is Svédországban vetik alá a komolyabb műszaki hátteret igénylő időszakos, tervezett karbantartási munkáknak.)

Egy másik extrém példa pl. francia Rafale repülőgép exportja. Egyiptomba 24 gépet adtak el 5,9 milliárd dollárért, ami egy gépre nézve kb. 250 millió dolláros költséget jelent. Persze ebből nem derül ki, hogy mennyi fegyverzettel és egyéb szolgáltatással adták el, de példátlanul magas az ár. Katar számára szintén 24 db vadászgépet adtak el, de immáron 7 milliárd dollárért (290 millió USD/gép), de itt is lehet tudni, hogy számottevő fegyverzettel, kiképzéssel és egyéb szolgáltatással. A wiki1 szerint – hogy ez saját francia belső használatra vagy sem – a Rafale repülőgépek flyaway cost, tehát tisztán darab ára változattól függően 70-80 millió EUR, ami kb. 78-90 millió USD. A másik európai vadászgépet hasonló megközelítéssel Kuvaitba2 9 milliárd dollárért adták el, mindösszesen 28 darabot (321 millió USD/gép.)

Az F-35A esetén (szárazföldről üzemelő változat) nyilvános információ, hogy a Lot11 szériától követően a darabára az USAF számára 90 millió dollár alatt van3. Ez alapján, pusztán ezt az árat nézve a többi gép csomag és minimális egyéb flyaway jellegű árához képest nincs jelentős eltérés. A különbség az, hogy az F-35A műszaki tartalma és képességei alapvetően magasabban vannak.

A gép integrált része a infravörös kamera és lézeres célzó berendezés, amit más gép konténer formában hordoz (pl. Sniper targeting pod), és integrálva vannak olyan rendszerek is, ami más gépeket egyáltalán nincs, pl. vontatott csali és a körkörösen figyelő infravörös kamera rendszer a DAS4. A legfontosabb különbség az, hogy az F-35A mindezt alacsony észlelhetőséggel (stealth) kombinálja és AESA elven működő radarral rendelkezik, ami az exportált európai vadászgépekről nem mondható el.

A becslések szerint egy F-35-ös 100 millió dollárba, vagyis 28-29 milliárd forintba kerül. Ha a 12 svéd Gripen helyett ugyanennyi F-35-öst vennék, az közel 350 milliárd forintba kerülne. A National Interest egyébként korábban arról írt, hogy az elképesztően drága, ár-érték arányban csapnivaló F-35 minden idők öt legrosszabb vadászgépének egyike. A vadászgép fejlesztésének körülményeiről itt írtunk részletesebben. 

A fentiek miatt az a kijelentés, hogy az ár/érték aránya nem megfelelő az F-35A típusnak a cikk egyik legsúlyosabb tévedése. Az F-35A, amennyiben nem kíván az alacsony észlelhetőség előnyeivel élni, akkor azonos, vagy akár nagyobb mennyiségű fegyverzet hordozására képes, mint a fenti két európai vadászgép. Ezzel szemben egyetlen 4. generációs vadászgép sem lesz stealth és nem lesz soha belső fegyvertere, aminek viszont nagyon komoly következményei vannak.

A mellékelt cikk a világ legrosszabb vadászgépeiről semmiféle műszaki érvet nem hoz fel, amolyan igazi bulvár írás. Az első három említett típus közül az első (P-59) lényegében technológiai demonstrátor volt, olyan kis mennyiségben készült. A következő két típus (Vought F7U Cutlass és Grumman F-11 Tiger) az 50-es évek igen feszített tempójú fejlesztése miatt sosem válhatott kiforrottá; epizód szereplők voltak, a fejlődés evolúciós lépcsőfokai. Egyiket sem vetették be élesben. Az F-102 Delta Dagger sem látott éles bevetést, mert honi légvédelmi vadászgép volt, tehát legfeljebb szovjet nukleáris fegyverzetű bombázók, vagyis atomháború esetén láthatott volna harcot. Viszont annak fejlesztésekor sikerült lényegében a területszabályra5 fényt deríteni, ami fontos szempont az aerodinamikai tervezésnél. A gépet eredetileg is átmeneti típusnak szánték az F-106 Delta Dart érkezése előtt.6

Az F-35-nél a linkelt írás is nem a gép műszaki paramétereivel, hanem inkább a projekt menedzselésével és annak kihatásairól ír, de csak rendívül röviden. Ezen a téren valóban érheti komoly kritika az F-35 programot, de ennek kifejtése túlmutat ezen cikk terjedelmén.

A lap azt nem fejtette ki, hogy mekkora megrázkódtatás lenne a svédek büdzséjének, ha a magyar kormány végül nem venne meg tőlük 12 darab húszéves, negyedik generációs vadászgépet, mint ahogy az sem tették hozzá a Direk36 vonatkozó cikkéből, hogy egy magyar védelempolitikai szakértő szerint “az adófizetők szempontjából tragikus döntés lenne”. A forrás hozzátette: “ez tipikusan a lepukkant panelház előtt álló 6-os BMW esete” – utalt arra, hogy az F-35A gépek túlságosan fejlettek a Honvédség igényeihez.

Magyarország nem 12, hanem 12 db együléses és 2 db kétüléses gépet lízingel, amik végül a magyar fél tulajdonába kerülnek a lízing végét követően, tehát nem kell fizetni azokért a lízing költségen felül.

Az, hogy egy vadászgép rendszeresítése után 20-30 évvel mekkora fejlődés lesz nehéz megjósolni, ezért az hogy „túlságosan fejlett” az igényekhez képest az csak egy pillanatnyi állapot, de a nehézfegyverzet beszerzésénél az országok évtizedes léptékben döntenek a képességek felől. A Gripen vadászgépek magyarországi szolgálata is 20 évet meghaladó időtartamú.

Az adófizetők szempontjából tragikus döntés az erősen függne attól, hogy mikor és milyen konstrukcióban, illetve a Gripen vadászgépek mellé, vagy azok leváltására érkezne a típus, amiről jelenleg nem tudni semmit. A realitás véleményem szerint az, hogy a Gripenek miután magyar tulajdonba kerülnek, akkor azok még bőven szolgálhatnak a 2030-as évekig, nagyjából akkor lesz racionalitása a leváltásuknak feltételezve, hogy a mai védelmi-politikai környezet hasonló marad.

  1. 1.
    Dassault Rafale – Wikipedia. Dassault Rafale. https://en.wikipedia.org/wiki/Dassault_Rafale. Accessed June 28, 2019.
  2. 2.
    Eurofighter Typhoon – Wikipedia. Eurofighter Typhoon. https://en.wikipedia.org/wiki/Eurofighter_Typhoon#Kuwait_Air_Force. Accessed June 28, 2019.
  3. 3.
    Pentagon and Lockheed Martin Agree to Reduced F-35 Price in New Production Contract: F-35A Aircraft Now Below $90 Million. Defense-Aerospace.com. http://www.defense-aerospace.com/articles-view/release/3/196385/lockheed-says-wins-%2411.5bn-contract-for-f_35-initial-lot-11-production.html. Accessed June 28, 2019.
  4. 4.
    F-35 JSF Distributed Aperture System (DAS) Sensors Demonstrate Hostile Fire Detection Capability. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=fHZO0T5mDYU. Published February 11, 2013. Accessed June 28, 2019.
  5. 5.
    Területszabály. Wikipédia. https://hu.wikipedia.org/wiki/Ter%C3%BCletszab%C3%A1ly. Accessed June 28, 2019.
  6. 6.
    Haditechnikai összefoglaló – 2017-es kiadás. HTKA – Haditechnikai Kerekasztal. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/. Published December 20, 2017. Accessed June 28, 2019.

Fórum hozzászólások

  • Egy gépre jutó átlagos beszerzési költség:

    Szingapúr: 2,75 milliárd / 12 = 229 millió USD/gép
    Lengyelország: 6,53 milliárd / 32 = 204 millió USD/gép
    Belgium:6,53 milliárd / 34 = 192 millió USD/gép
    Korea: 10,8 milliárd / 60 = 180 millió USD/gép
    Japán: 10 milliárd / 42 = 238 millió USD/gép
  • Terminator
    Egy gépre jutó átlagos beszerzési költség:

    Szingapúr: 2,75 milliárd / 12 = 229 millió USD/gép
    Lengyelország: 6,53 milliárd / 32 = 204 millió USD/gép
    Belgium:6,53 milliárd / 34 = 192 millió USD/gép
    Korea: 10,8 milliárd / 60 = 180 millió USD/gép
    Japán: 10 milliárd / 42 = 238 millió USD/gép
    Itt tényleg azt lenne jó tudni, hogy mit vettek még? Mennyibe fáj egy teljes dokumentáció az oktatáshoz és üzemeltetéshez, szerszámok, mennyi pótalkatrész jön (jött) első körben a gépekhez (mindig a hajtóművet szokták kiemelni, mint legdrágább alkatrészt, de ebben a radar cserélhető elemeitől az utolsó darab csavarig minden benne van).
    Japánnak lehet esetleg azért ennyivel drágább, mert ők összeszerelősort is létesítettek? Annak a költségei (vagy akár egy részük, pl esetleg drágább a japán melós bére) dobott ennyit?
  • Greece plans to acquire F-35A Lightning II

    On 9 January 2020, following the official visit of Prime Minister Kyriakos Mitsotakis to the White House, the Greek Defence Minister, Nikos Panagiotopoulos, revealed Greece’s armament plans.

    As part of the armament plans, Greece wants to acquire 24 Lockheed F-35A Lightning II aircraft, including all needed infra structure, at a price of USD 3 billion.
    Furthermore, the country intends to proceed with the upgrade of over 80 F-16C/D Fighting Falcons, as well as the purchase of war ships and other war material.

    Speaking to Skai TV on 9 January, Nikos Panagiotopoulos said that the F-35A plans are Greece's effort to achieve "air superiority over Turkey" in the coming years. Referring to negotiations being a time consuming procedure, he estimated that the acquisition of the F-35A Lightning II would start after 2024. The upgrade of the current F-16C/D models to the V (Viper) version is to start on short notice. The work is expected to be finished in seven to eight years. At the same time, the Elliniki Polemiki Aeroporia's (EPA, Hellenic Air Force) fleet of Mirage 2000s will receive a Follow-on Support (FoS) contract.

    (source:Scramble).
  • Ez már inkább biztpol, de a török középhatalmi törekvések és a NATO-ról való leválása után és a töretlenül "remek" török-görög(-ciprusi) viszony mellett annyira nem meglepő.
    Főleg úgy, hogy a görögök a (nem/majdnem/esetleg/teljes/részleges (nem kívánt rész törlendő)) államcsőd alatt is inkább késtek a nyugdíjakkal, de az Abramseket megrendelték, kifizették.
  • .
    Terminator
    Greece plans to acquire F-35A Lightning II

    On 9 January 2020, following the official visit of Prime Minister Kyriakos Mitsotakis to the White House, the Greek Defence Minister, Nikos Panagiotopoulos, revealed Greece’s armament plans.

    As part of the armament plans, Greece wants to acquire 24 Lockheed F-35A Lightning II aircraft, including all needed infra structure, at a price of USD 3 billion.
    Furthermore, the country intends to proceed with the upgrade of over 80 F-16C/D Fighting Falcons, as well as the purchase of war ships and other war material.

    Speaking to Skai TV on 9 January, Nikos Panagiotopoulos said that the F-35A plans are Greece's effort to achieve "air superiority over Turkey" in the coming years. Referring to negotiations being a time consuming procedure, he estimated that the acquisition of the F-35A Lightning II would start after 2024. The upgrade of the current F-16C/D models to the V (Viper) version is to start on short notice. The work is expected to be finished in seven to eight years. At the same time, the Elliniki Polemiki Aeroporia's (EPA, Hellenic Air Force) fleet of Mirage 2000s will receive a Follow-on Support (FoS) contract.

    (source:Scramble).
    Az államadósságot meg majd a KisJézus kifizeti. Értem, hogy miért kell, nade van a pofátlanságban is egy hatar!
    Remélem a németek legközelebb csak 2 szigetért rendezik a hiteleiket
  • ruhakupac
    Ez már inkább biztpol, de a török középhatalmi törekvések és a NATO-ról való leválása után és a töretlenül "remek" török-görög(-ciprusi) viszony mellett annyira nem meglepő.
    Főleg úgy, hogy a görögök a (nem/majdnem/esetleg/teljes/részleges (nem kívánt rész törlendő)) államcsőd alatt is inkább késtek a nyugdíjakkal, de az Abramseket megrendelték, kifizették.
    E mellet lehet, hogy elmentem. Abramsot rendeltek a görögök? Mikó? ....Melyiket?.....
  • mindenen kívül
    E mellet lehet, hogy elmentem. Abramsot rendeltek a görögök? Mikó? ....Melyiket?.....
    Nem rendeltek. 2011 környékén került szóba valami 400 darab letárolt A1 Abrams és 700 M113 megvétele. Most így nem találom a cikket az összeggel, de valami nevetségesen alacsony árom juthattak volna az Abramshoz. A nagytestvér valószínűleg az elhúzó törököket próbálta volna ellensúlyozni az üzlettel...

    Ofc a németek szívbajt kaptak, hogy az ő pénzükön vennének amerikai fegyvert.
  • rudi
    Az USA (és nyilvánvalóan az alkalmazó országok is) lecserélik az F-35 problémás ALIS karbantartó rendszerét egy teljesen új fejlesztésű rendszerre.
    Az új rendszer neve: Operational Data Integrated Network (ODIN)
    A rendszert a Lockheed Martin fejleszti.
    A LM nem kap új forrásokat az ODIN fejlesztésére, azt az eredetileg az ALIS-ra előirányzott $16,7 milliárdból kell megoldania.
    Ennek a hírnek olvasta kettős.
    1. Az ALIS tényleg olyan komplex, hogy bonyultságával a munkát lassítja. Értsd a gép ne akarjon még az embernél okosabb lenni.
    2. Az ALIS elhagyása egyben a lazább gyeplőt is jelenti a partnerek felé...?
  • rudi
    Az USA (és nyilvánvalóan az alkalmazó országok is) lecserélik az F-35 problémás ALIS karbantartó rendszerét egy teljesen új fejlesztésű rendszerre.
    Az új rendszer neve: Operational Data Integrated Network (ODIN)
    A rendszert a Lockheed Martin fejleszti.
    A LM nem kap új forrásokat az ODIN fejlesztésére, azt az eredetileg az ALIS-ra előirányzott $16,7 milliárdból kell megoldania.
    Vagyis kétszintessé teszik többek között a negatív kritika miatt.
    Az ALIS megmarad USA sajátnak - egy nagy hálózatos AMOS jellegű cuccnak. Ott aztán minden adat mehet, élvezhetik a tényleg óriási maintenance megtakarítás előnyeit.
    Az ODIN meg mindenki másnak, oldják meg saját maguk a maintenance dolgokat a saját szerverekkel - ők majd kiszámlázzák a megrednelt cuccokat és slussz.

    BTW ezután epedve várom mi lesz a távkapcsoló elmélet újabb szintje :D

    molnibalage
    Ennek a hírnek olvasta kettős.
    1. Az ALIS tényleg olyan komplex, hogy bonyultságával a munkát lassítja. Értsd a gép ne akarjon még az embernél okosabb lenni.
    2. Az ALIS elhagyása egyben a lazább gyeplőt is jelenti a partnerek felé...?
    Ma már egy karbantartást nem kezelsz le számítógépes rendszer nélkül. Amúgy szar mind, az AMOS vagy a SAP évtizedek óta tartó foltozás után is állati ingatag. Viszont nélkülük 2 csarnok papír / gép a karbantartás....

    Amúgy ja, valszeg a nemzetbiztonsági aggályokat figyelembe vették a szövetségesektől (micsoda diktatúra...), szóval csinálnak egy külső hálózatot. Abban nyilván nem lesz ipari mély karbantartási infó, csak olyanok, mint hajtóműhömérsékletek meg ilyesmik.
    Cserébe igyák meg a levét, hogy nem lesz up-to-date statisztika, paraméterezés, direkt gyári javítási utasítás, etc... ami az USA saját gépeinek meglesz - nő az üzemeltetési költség, az alkatrészek bezerzési ideje, stb... ha így dönt a vevő és megfizeti ennek árát, tegye meg. Szíve joga.
  • angelsoul
    .
    Az ODIN meg mindenki másnak, oldják meg saját maguk a maintenance dolgokat a saját szerverekkel - ők majd kiszámlázzák a megrednelt cuccokat és slussz.

    BTW ezután epedve várom mi lesz a távkapcsoló elmélet újabb szintje :D
    Én kérdésként tettem fel, de nálad már ez állítás lett. Azért erről több infó kéne.
  • molnibalage
    Ennek a hírnek olvasta kettős.
    1. Az ALIS tényleg olyan komplex, hogy bonyultságával a munkát lassítja. Értsd a gép ne akarjon még az embernél okosabb lenni.
    2. Az ALIS elhagyása egyben a lazább gyeplőt is jelenti a partnerek felé...?
    Szerintem az ALIS nem (volt) több mint egy sima karbantartó rendszer.
    Nyilvántartotta hogy melyik gép mennyit repült, gyűjtötte a rendszerektől érkező adatokat (pl. hajtómű rezgés) hogy kiszűrje az esetleges meghibásodásokat, ütemezte az esedékes karbantartásokat, stb...
    A Norvég F-35 pilcsi szerint mindig is szűrhető volt hogy az alkalmazók mikor milyen adatokat osztottak meg a rendszeren keresztül az USA-val.
    Az USA elsősorban nem az ALIS-on keresztül ellenőrzi a F-35-ök neki tetsző használatát, bár tény hogy karbantartás nélkül az F-35-ök sem maradnak sokáig bevethetőek.
  • molnibalage
    Én kérdésként tettem fel, de nálad már ez állítás lett. Azért erről több infó kéne.
    Eddigi tapasztalatok alapján gondolom - soha nem az van, amit lekommunikálnak, csak az alapinfót érdemes elemezni a tapasztalatok alapján a leglogikusabb irányba.

    Nekem ez jön le, mivel innentől már a gépek továbbfejlesztése jön, a saját spec. USA igények szerint. Nyilván az LM adja a flottafejlesztéseket - de ma már nincs az a légkör, mint a JSF program indulásakor. Az USAF/NAVY a saját gépeire plusz pénzért már olyan továbbfejlesztéseket fog rendelni, ami másoknak nem megy ki, ahhoz pedig másik rendszer kell. A többiek pedig lassan úgyis belenyúkálhatnak, hiszen igen hamar nem ez lesz a top és meg kell engedni nekik (Japán és a többiek).
    Végül is vagy 50 éves szolgálat várható...
  • "Today Royal Air Force five Lockheed Martin F-35B's lifted off from RAF Marham as they make their way to Nellis Air Force Base, Nevada to take part in Exercise RED FLAG 20/1. The aircraft will be joined by other RAF aircraft including an Airbus Voyager AirTanker which lifted off from RAF Brize Norton and The Boeing Company Sentry E-3D out of RAF Waddington, seen below."
  • Terminator
    Egy gépre jutó átlagos beszerzési költség:

    Szingapúr: 2,75 milliárd / 12 = 229 millió USD/gép
    Lengyelország: 6,53 milliárd / 32 = 204 millió USD/gép
    Belgium:6,53 milliárd / 34 = 192 millió USD/gép
    Korea: 10,8 milliárd / 60 = 180 millió USD/gép
    Japán: 10 milliárd / 42 = 238 millió USD/gép
    Új hírek a Lengyel F35 beszerzés és árazás körül...

    - az első gépet várhatóan 2024-ben kapják meg;
    - a darabszám: 32 db F35A;
    - a vételár: na ez jó kérdés...
    Eredetileg arról volt szó hogy $6.5 milliárd. (= $203.15 millió / db)
    Majd jött a hír hogy ha lemondanak az ellentételezésről akkor $1 milliárddal kevesebbet kell fizetni (= $5.5 milliárd = $171.8 millió / db)
    - a mostani hír szerint a Lockheed Martin-nal a várhatóan jövő héten aláírandó szerződés $4 milliárdról fog szólni ($125 millió / db), de ez csak pusztán a 32 gép vételára lesz, mindenféle kiegészítő szolgáltatás, infrastruktúra, fegyverzet, reprogramming office, stb… nélkül. Ha azokat is hozzávesszük, akkor szerintem várhatóan meglesz az eredetileg előre jelzett ellentételezés nélküli $5,5 milliárdos ár.

    Magánvélemény: Lengyel barátainknak nagyot akarnak domborítani ezzel az F35-tel, de végeredményben lesz egy olyan gépük aminek a beszerzésére az ingük - gatyájuk rámegy ( ~$170 millió / db), eszméletlen drágán üzemeltethető (~$30-40 ezer / óra), az iparuk semmit nem fog profitálni a beszerzésből, végül pedig nem is ők döntik el hogy mikor, ki ellen vethetik be.
    Mit mondhatnék...bravó!
  • Azt nem tudom, hogy a lengyel "HTKA-as közösség" által valójában favorizált (ez végül is nem jelent semmit) F-15EX lengyel verziója mennyivel lett volna jobb atekintetben, hogy szabadon használható akárki ellen, akármikor.
    Ma már minden valamire való légi komplexum (talán már így érdemes hívni egy modern harcászati repülőgépet) ki van téve így, vagy úgy a gyártó ország kívánalmainak.

Ugrás a fórum topichoz