|

HTT – A világ legjobb vadászgépe

Az online sajtóban napi hírek vagy érdekességek címén a tech rovatokban számtalanszor jelennek meg haditechnikai témájú írások, akár a hidegháborús idők érdekességeiről, vagy éppen futó haditechnikai programokról és tervekről.

A haditechnikával kapcsolatos ismeretterjesztés dicséretes dolog, azonban alapvető probléma, hogy a megjelenő írások számottevő hányada jellemzően igen pontatlan, sőt, akár teljességgel értelmezhetetlen kijelentéseket is tartalmaznak annak köszönhetően, hogy az angol és magyar nyelvű (szak)kifejezésekkel nincsenek tisztában a szerzők.

Saját, erősen tematikus oldalunk – több mint egy évtizeddel ezelőtti létrehozásakor – a célkitűzések egyike volt a haditechnikai alapismeretek és érdekességek minél szélesebb körhöz történő eljuttatása, kapcsolódó mítoszok és tévedések oszlatása, a mindenkori lehetőségeinkhez mérten legpontosabb információk közzététele. Erre nézve kontraproduktívnak tartjuk más hazai, ismertebb és olvasottabb online sajtóban és blogokon megjelent haditechnikai írások pontatlanságokat tartalmazó szeletét.

Ez a cikk egy állandónak szánt rovat / cikksorozat (HTT – Haditechnikai Tévedések) második tagja, amely más hazai, ismertebb és olvasottabb online sajtóban, adott esetben blogokban megjelent haditechnikai írásokra fókuszál javítva azok tévedéseit, és adott esetben további magyarázatokat fűz azokhoz, hogy a hír és/vagy cikk jelentéstartalma értelmezhető legyen. A cikkekben csak rövidített és egyszerűbb magyarázatok kapnak helyet, a bővebb és mélyebb háttér információk és a téma kifejtése a már korábban megjelent írásokra hivatkozással történik meg.

A rovat nem titkolt célkitűzése, afféle kérés, kezdeményezés más online felületeken haditechnikai témákban is publikáló, a téma iránt így nyilvánvalóan érdeklődő újságírók és bloggerek felé, hogy törekedjünk a közös cél elérésére, azaz a haditechnikai témákban is minél pontosabb tartalmak előállítására.

A cikksorozat második témája az F-35 vadászgépről megjelent rövid, összehasonlító írás, az index blog.hu felületén
https://pervenimus.blog.hu/2018/09/30/a_vilag_legjobb_vadaszgepe

Frissítés: 2018.10.08.-án, javaslatok alapján több pontban frissítve lett a fenti, ezen cikk apropóját adó blog bejegyzés.


Időközben frissítették? Jelezd nekünk, hogy mi is jelezhessük itt.


A problémás részek idézve az eredeti blog bejegyzésből:

„Az élvonalban amerikai, orosz, francia és brit gyártmányú gépek is akadnak.”

Brit gyártású vadászgép a cikkben felsoroltak között nincs, az Eurofighter Typhoon vadászgép közös európai fejlesztésű. Az utolsó, teljesen angol fejlesztésű és gyártású vadászgép még bőven a hidegháború ’50-es éveire tehető English Electric Lightning típus volt. A későbbi szuperszonikus Jaguar és Tornado vadászbombázók már közös angol-francia, illetve angol-német-olasz programok voltak. Az utolsó tisztán angol tervezésű sugárhajtású és (nagyon elméleti szinten) harcba is bevethető gép az BEA Hawk iskolagép a ’70-es évekből.

„Aztán világszerte elismerésnek örvend a szintén ötödik generációs, 2005-ben hadrendbe állított F-22 (Raptor) amerikai vadászgép, mely végsebességével (1,5 mach, 2000 km/h, ami a hangsebesség több, mint másfélszerese) és komoly színvonalú fegyverzetével már 10 éve sorolódik a vadászgép-gyártás élvonalába. (Hozzátéve, hogy végsebesség terén ma már akadnak gyorsabbak is.)”

Az F-22 Raptor csúcssebessége nagyjából M2,0, de ennél többet nemigen tudni, bizalmas adat, csak becslések vannak, gyakorlati szempontból ennél nagyobb sebességnek nincs jelentősége, mert harcászati szempontból lényegében kihasználhatatlan, csak elméleti szinten kihasználható ekkora sebesség.

Az M1,5 csúcssebesség mellé állított 2000 km/h érték borzalmasan pontatlan. Az F-22 (és más vadászgépek is) csak közepes (~5 km), vagy még nagyobb magasságban képes elérni ezt a sebességet, reális hatósugár mellett. Az M1,5 kb. 1620 km/h sebességnek felel 10 km magasan1, amely igen messze (10 km+) esik a blogon közölt értéktől.

Az F-22 ráadásul utánégető nélkül képes szupercirkálásra 10 km vagy azt meghaladó magasságban, más szóval gyorsítás után tartja a kb. M1,7 sebességet a gép tömegétől és az adott légköri viszonyoktól függően. Értelmezhető mennyiségű fegyverzettel ekkora sebesség közelébe kerülni vagy azt tartani egyetlen más típus sem képes az igen különleges MiG-25 és MiG-31-et leszámítva, de azok nem klasszikus légifölény-vadászgépek.

Az Eurofighter Typhoon fegyverzet nélkül a legendák szerint képes M1,4-re, de erről semmiféle bizonyítékot nem mutattak még be a nyilvánosság számára. Jelentősége amúgy nincs, mert harcászati szempontból lényegtelen. A Raptor a fenti sebességre teljes légiharc-fegyverzettel és alacsony észlelhető (stealth) módon képes értelmezhető hatósugár mellett.2

F-15 és F-22 sebesség-magasság repülési teljesítmény görbe maximál utánégető teljesítményen.3 ,

„Harmadikként vetélkedhet a »legjobb vadászgép« címért az oroszok évek óta bevált vadászgép-típusa, a Szuhoj Szu-35. A NATO nevén: Flanker -ként emlegetett, 4. generációs típus sokak szerint a Raptorral azonos harcértékű, főleg a manőverező képessége és a “rádiózavaró rendszere” terén (bár tűzerőben elmarad tőle). Végül akad még három amerikai egy francia és egy kínai típus, melyek említést érdemelnek, ha az élvonalbeli gépeket vizsgáljuk; ezek az amerikai F-16, F-18, F/A-18 Hornet, a francia Dassault Rafale és a kínai J-20. A világ legnagyobb hadseregei ezekből a típusokból is rengeteget tartanak hadrendben.”

A Flanker néven hívás az nem „emlegetés”. Az USA és a NATO is fenntart egy (majdnem teljesen) logikus kódrendszert a szovjet-orosz fegyverrendszerek azonosítására. Ez az egységes jelzés-, illetve jelölésrendszer a rádiókommunikációt és az azonosítást segíti. Az USA csak típusmegjelölést használt, angol rövidítésből és sorszámozásból álló rendszert hozott létre. A NATO-kód minden egyes szovjet (és kínai) repülőgép-kategóriához vagy fegyverfajtához hozzárendelt egy kezdőbetűt, ez alapján adtak kódnevet mindennek. Ma már többnyire ismertek az szovjet-orosz megnevezések is4. A Flanker az eredeti Szu-27Sz megjelenésekor született, de mivel a Szuhoj vadászgépének számtalan alváltozata került sorozatgyártásba, ezért a Flanker megnevezés kiegészült, így a Szu-35-ös a Flanker-E jelölést kapta.

A 4. generációs – vagy legyen akár 4++ generációs5 – vadászgépek nem alacsony észlelhetőségűek (stealth kialakítás), ezért soha nem fognak azonos szintet képviselni az F-22 Raptorral, mert a külső függesztésű fegyverzet miatt azok radarkeresztmetszete6 és repülési teljesítmény a függesztmények légellenállása miatt messze elmarad az 5. generációs amerikai vadászgéptől. A Raptor belső fegyvertere és eltérő aerodinamikai alakítása miatt teljesen más szintet képvisel minden korábbi vadászgéppel szemben annak páratlan gyorsulási, csúcssebesség- és stealth képességének kombinációjával, amit világszínvonalú harcászati elektronikával párosít.

A rádiózavaró-rendszer alatt a szerző az elektronikai zavaró / elektronikai hadviselési rendszereket érti. Erről publikus információ nem nagyon van, az orosz nagyotmondásra pedig nem szerencsés alapozni, illetve a terminológia pontosabb használatára is ügyelnie kellene a szerzőnek.

A tűzerőben elmaradás tett észrevétel is nehezen értelmezhető. A Szu-35 nagyobb mennyiségű és jobban variálható csapásmérő fegyverzet alkalmazására lesz majd képes – ahogy a gép fejlesztése befejeződik –, de a légiharc-fegyverzet terén a két gép azonosnak tekinthető mennyiségileg. A Szu-35 akár 12-14 db légiharc-rakétát is képes hordozni, de ennek a repülési teljesítményre és hatósugárra gyakorolt hatása miatt nincs túl nagy jelentősége, a kiegyensúlyozott képességeket hatósugár és manőverező képesség terén a 8-10 db rakétás javadalmazás biztosítja.(Hozzáteszem a mostanában bemutatott 8 darabnál légiharc rakéta hordozására képes F-15 továbbfejlesztésnek sincs túl sok értelme.)

A függeszthető fegyverzet számát csökkenti, hogy a Szu-35 elektronikai zavarórendszereinek egy része a szárnyak törővégén kap helyet, ezért az arra a helyre függeszthető kis hatótávolságú 1-1 db R-73 infravörös vezérlésű légiarc-rakétával csökken a mennyiség, amennyiben ezen a téren az elérhető maximális képességet akarják biztosítani. Az F-22 légiharc-rakéta javadalmazása stealth konfigurációban 6 db AIM-120C + 2 db AIM-9M vagy X változat. A Szu-35 esetében a realitás 8-10 db R-77 (RVV-AE) + 2 db R-73.

Csapásmérő fegyverzet terén az F-22 Raptor csak a GPS vezérlésű JDAM bomba családot és az GBU-39 SDB (esetleg az GBU-53 SDB II) bombák használatára képes akár belső, akár külső függesztéssel számolunk, mert lézeres célmegjelölő konténerrel7 nem rendelkezik, és belső fegyvertérben az elektrooptikai (TV/IR) vezérlésű fegyverekkel indítás előtti célbefogás nem lehetséges. Az F-22 az USAF no.1. vadászgépe, ezért csapásmérő képességének minősége másodlagos tényező. (Ennek ellenére első éles bevetésekor csak csapásmérő fegyverzetet használt, légi célok hiányában.)8

A vadászgépeket nem „hadseregek” hanem légierők tartják rendszerben, mert a II. világháborút követő időszakban – de számtalan országban azt megelőzően is – a légierő már önálló haderőnem volt. Az USA-ban a „Hadsereg” a US Army, a „Légierő” az UASF, amely 1947-ben alakult meg, amikor az USAAF kivált szervezetileg a Hadseregből. További tévedés ennél a résznél, hogy a kínai J-20 nincs hadrendben jelenleg. csak kis mennyiségben gyártott, előszériás gépek repülnek tesztelési célzattal, harcászati századoknál nem repül ez a típus.

„Bár érte kritika is – például Pierre Sprey részéről (F-16 társtervezője), aki szerint az “egyszerre vadászgép, csatarepülő és bombázó F-35 valójában egyik műfajban sem tökéletes” – ez a típus jelenti ma a vadászgép-gyártás csúcsszínvonalát. Érdemes tehát az F-35 -tel közelebbről is megismerkedni.”

Pierre Sprey soha nem volt társterezője az F-16-nak, az LFW program során a műszaki specifikációkat és az alapvető elvárásokat fogalmazta meg, de egyetlen csavart sem tervezett a gépen. Az F-35-re vonatkozó kommentjei olyan nevetségesek, hogy még arra sem pazarlom az időt, hogy megcáfoljam azokat, mert számtalan helyen megtették már – nem újságírók, hanem mérnökök – a legalapvetőbb aerodinamikai törvényszerűségeknek és tényeknek is ellentmondanak kijelentései. Ennek bővebb kifejtése a cikk terjedelmét messze meghaladja. (A később linkelt videók cáfolják állításait az aerodinamikáról.) Sprey a vele készített interjúkban egyébként semmiféle forrást nem ad mondanivalójára, csak dobálja be a vadabbnál vadabb kijelentéseket a teljes laikus újságírók számára.

A Sprey által leginkább kedvelt F-16 könnyű vadászgépnek készült, ehhez képest karrierje nagy részét csapásmérőként élte le, és pontosan olyan többfunkciós svájci bicska lett belőle utólag faragva, mint az

F-35-öt alapból tervezték. Érdekes módon a fenti „ami egyszerre jó, semmire sem jó” megközelítést nem alkalmazza az F-16-ra, míg interjúiban folyamatos pocskondiázza az F-35-öst.

Az F-16 továbbfejlesztésének viszont ára volt: különféle konténerek használatával és a gép folyamatos tömegnövekedésével érték ezt el a célt. A gép tömegnövekedésével és a függesztmények légellenállásával a nagyobb teljesítményű hajtóművel rendelkező változatok nem érték el az F-16A Block 1 által képviselt repülési teljesítményt, attól kismértékben, de elmaradtak.

Az már csak hab a tortán, hogy maga a gép főkonstruktőre, Harry J. Hillaker9 jelentette ki mosolyogva az F-16 sikere után sok évvel, hogy ha tudta volna, mire használják majd az F-16-ost, máshogy tervezte volna meg. Az F-16-os típust a nagyobb tömegű csapásmérő fegyverzet nagyobb arányú miatti hordozása miatt élete során végigkísérték az utólagos szerkezeti megerősítések, amik a gép tömegnövekedésével jártak.

„Az F-35 a lopakodó és felderítő hadviselés jelenlegi legjobbja… az F-35 a hatékonyság, túlélés és alkalmazkodóképesség legjobb kombinációját hozta a vadászgép-gyártás történetébe.”

Ez a kijelentés nehezen értelmezhető és félreérthető. Az F-35 valóban páratlan lehetőségekkel bír az AESA radar, a DAS10 szenzorrendszer, az EOTS, illetve a digitális adatkapcsolat miatt a célfelderítés és légi helyzetképalkotás, illetve a vizuális célazonosítás terén , de nem felderítő repülőgép, a szóhasználat emiatt nem szerencsés. A „felderítő repülőgép” és felderítő képesség terminológia egészen más képességeket takar, lásd a forrásban/lábjegyzetben11.

„Hadrendbe állítás: 2016 augusztus 2.”

A blogon szereplő hadrendbe állítási dátum csak egyetlen változatára vonatozik (F-35A), annak értelmezése is amolyan marketing / PR módon történik, mert a gép teljes képességeit messze nem érte még el. A szenzorfúzió nem tökéletes, ahogy a fegyverzet integrációja sem – a szoftver nincs teljesen kész. A F-35-ös jelenleg csak néhány csapásmérő fegyvertípus használatára képes olyan környezetben, ahol a rá leselkedő veszélyek minimálisak. Tömören: Irak és Afganisztán feletti, alacsony intenzitású konfliktusban bevethetőek, de egy nagy és hagyományos konfliktusban még 2018-ban sem lehetne használni azokat, vagy csak alig néhány gépet.

Az USMC (Tengerészgyalogsága) csak azért erőltette a még korábbi (2015) papíron a hadrendbe állítást, mert az erősen korosodó AV-8 Harrier flotta kirepülhető élettartama a végéhez közeledett. A Harrier flotta hadrendben tartása annyira nehézkes, hogy 2011-ben a hadrendből kivont brit változatokat vásárolták meg, hogy a saját flottájukat kisegítsék.12

Sajnos mára a hadrendbe állítás fogalma (IOC, inital operational capability) teljesen elkoptatott lett. A ’70-es években ez a pillanat azt jelentette, amikor az első harcászati század korlátozás nélkül bevethető lett. Például az F-15A Eagle 1976. januári dátuma az 1. Harcászati Vadászezred (1st TFW, Langley AFV Virgina) 27. vadászszázadának (27th TFS) hadrafoghatóságát jelentette, korlátozás nélkül légiharc feladatkörben. A Rafale és Eurofighter is akkor kapták meg ezt a titulust, amikor lényegében csak kis hatótávolságú infravörös légiharc-rakéták és a gépágyú használatára voltak képesek.

(Valahol szomorú látni, hogy az USA is ide süllyedt mentalitásban: így igazolják a programra költött pénzeket, hogy papíron jobban nézzen ki a helyzet.)

„Típusok: A, B, C variánsok, melyek közül az “A” hagyományos fel és leszállással, az amerikai légierő számára készül, a “B” a brit és amerikai tengerészgyalogságnak van szánva, helyből felszálló képességgel, a “C” pedig repülőgép hordozókra van kifejlesztve (szintén hagyományos fel és leszállással).”

A „B” változat a USMC (Amerikai Tengerészgyalogság) igényei alapján született, de az F-35B-t a Royal Navy (vagyis a Királyi Haditengerészet) és a Royal Air Force (Királyi Légierő) állítja szolgálatba, a Royal Marines (Királyi Tengerészgyalogság) nem, annak soha nem is volt önálló légiereje. A RAF-nál a legendás „Gátrobbantó” 617. század13 már megkezdte a gépek átvételét, a Royal Navy állományából a 809 Naval Air Squadron fogja a gépeket elsőnek hadrendbe állítani.

„A gyártás helyszíne: Fort Worth, Texas, USA”

Az F-35 részegységeit számtalan helyen gyártják, összeszerelő üzem Amerikán kívül Európában is található, pl. Olaszországban, Cameriben, ahonnan kész repülőgép is gördült ki már14. (Final Assembly and Check Out facility).

„Legyártott mennyiség: a 2016 -os évben 41 db, 2017 -ben 66 db, 2018 -ban pedig (eddig) 193 db készült el, így összesen jelenleg (2018 őszén) 300 db F-35 -ös van szolgálatban. Az elkészültek közül 197 db “A” típusú, 75 db a “B” 28 db pedig a “C” variánsba tartozik. Az előállítás tempója növekedni fog, 2023 -tól az amerikaiak már évi 160 db -ot terveznek legyártani„

Az átadott F-35-ös gépekről a linken15 lehet naprakész adatokat találni. A kritika megírásának pillanatában 377 db gépet szállítottak le, de eddig hadrendben – a már fent említett módon – csak az USA-ban van, de az USA számára leszállított gépek mennyisége csak 287 darab. A leszállított gépek közül azonban kb. 200 db jelenlegi állapotában soha nem lesz hadrafogható, csak kiképzésre és gyakorlásra alkalmas16. Ezen példányokat azért gyártották le ebben a konfigurációban, mert a gyártás megkezdésére kötbéres szerződése volt a Lockheed Martin cégnek a vevővel szemben. A linkelt cikkben felvetett probléma az, hogy ha a későbbi normál üzemű sorozatgyártást nem kívánják lassítani, akkor a korábban gyártott gépek átépítésére nincs mód.

A fenti összefoglaló lényege, hogy hiába van „szolgálatban” és legyártva a fent említett mennyiség, a szolgálat nem jelent teljes képességű szolgálatot.

„Előállítási költség: az “A” típus 89 millió dolláros áron, a “C” típus 108 millió dolláros költséggel, a “B” pedig 116 millióért gördül le a gyártószalagról. Ugyanakkor a Pentagon a későbbiekre átlagosan 80 milliós darabonkénti bekerülési költséget céloz meg (az elkövetkező évtizedekben legyártandó, több mint 3 ezer F-35 esetében). Az F-35 projekt, a világ legnagyobb szabású és legdrágább haderő-fejlesztési programja, hiszen az elkövetkező években (a további Pentagon megrendelésekkel együtt) 391 milliárd dollárra kerekedik a Lightning II. budget.”

Fix gyártási költségek közlésének sok értelme nincs, mert az szériáról szériára változik (csökken), ahogy növekszik a gyártás üteme. Az F-35A esetén a Lot 11-et követő szériákra célozták meg a 80-85 millió közötti árat17. A program még mindig nem érte el a teljes tervezett gyártási kapacitást, emiatt további árcsökkenés várható a program felfutásával.

A „C” és „B” változatok ára esetén nemigen lehet az „A” változat árszínvonalát realizálni, mert azok lényegesen kisebb mennyiségben kerülnek majd legyártásra, ezen felül a típusazonosság a tervekkel ellentétben a várnál alacsonyabb lett, ami kisebb szériás egyedi elemek gyártását követeli meg.

„Egyéb műszaki adatok: hossz: 15,4 m, fesztáv: 10,6 m, magasság: 4,6 m, üres tömeg: 10 125 kg, hajtómű: Pratt & Whitney JSF-119-611 utánégetős, kétáramú, gázturbinás sugárhajtómű, hatósugár: 1080 km. Ha a fő rivális Szu-35 -tel vetjük össze, annak hossza: 22,2 m, fesztávja: 15,16 m, magassága: 6,36 m, üres tömege: 18 400 kg (vagyis az orosz gép sokkal nagyobb). Az F-35 méretében inkább a MIG-29 -es vadászgéphez hasonlit.”

Az F-35A üres tömege 29 300 font (13 290 kg) az F-35B tömege 32 300 font (14 650 kg), az F-35C tömege 34 800 font (15 785 kg).

Az F-35 három eltérő változatán az F135 hajtómű család három eltérő van beépítve, az F119-es hajtómű az F-22 Raptor erőforrása. A bejegyzésben említett F119-PW-611 hajtómű az X-35 technológiai demonstrátor erőforrása, de nem a széria F-35-ös gépeké.

Az F-35A-ban pont az a „mulatságos”, hogy a kb. 8,5 tonnás üres tömeggel rendelkező F-16C-t egy kvázi 13 tonnás gép váltja le, amely már alulról közelíti a kéthajtóműves F-15E Strike Eagle tömegét.

„Kritika: magas előállítási költség (egyelőre), lopakodó képesség tökéletlensége, közepes aerodinamikai mutatók”

A magas előállítási költség igen relatív fogalom, mihez képest és milyen műszaki tartalommal? Összevetve az európai gyártású vadászgépekkel, amelyek beszerzési csomagból visszaszámolt fajlagos ára egyes esetekben meghaladta a 100 milló dollárt, az F-35A nyers 80 milliós darabára még egész baráti.

Még igen jóindulatúan nézve, a beszerzési csomagok egyes tételeit becsülve és lehúzva azok teljes árából az derül ki, hogy nagyjából 80 millió USD áron kínálták az utóbbi 10 évben a Rafale és Eurofighter vadászgépeket. Ez utóbbi típusból ráadásul csak a T3A és T3B változatok tekinthetőek valóban többfeladatúnak, amik képesek precíziós csapásmérésre és SEAD18 feladatkör betöltésére.

Amíg az F-35 a világ talán legkorszerűbb AESA19 eleven működő radarjával rendelkezik, addig az Eurofigther ma már ódivatúnak tekinthető mechanikus legyezésű radarral bír. A DAS szenzorrendszer teljesen egyedi és a más gépeken számára több millió dollárost extra tételt jelentő lézeres célmegjelölő konténer is az F-35A-ba integrált elem.

A cikkben szereplő kritika, mely szerint az F-35 közepes aerodinamikai mutatókkal rendelkezik, nem állja meg a helyét, ennek több bizonyítéka is van. az F-35 olyan manőverekre is képes, amire csak a tolóerő-vektorált orosz típusok, lásd a lent linkelt videókon. A kis sebességű manővereknél a maximális állásszög20 korlátozása +/-70 fok volt a teszek során, amit az átlagos pilóták képességeihez igazítva és a biztonság felé elmozdulva 55 fokra korlátoztak le. Ezzel még mindig toronymagasan vezet minden más típus előtt. A hadrendben álló 4. generációs gépek esetén ez a limit jellemzően 26-28 fok táján van. Ez alól csak a Hornet és Super Hornet térnek el jelentősen felfelé, különösen az utóbbi, ahol ez 40-45 fok körüli érték. A 4. generációs gépeknél ezek függesztmény nélkül értékek, fegyverzetet hordozva módosulhatnak. Ezzel szemben az F-35 esetén, ameddig a fegyverzet hordozása csak belső térben történik, a korlát változatlan.

A gép manőverező képességének ismertetése is hiányos a cikkben, az aerodinamikai mutatók emlegetése erre a képességre próbál láthatólag utalni. A vadászgépek teljesítménye a következő fő tényezőktől függ, amelyek a manőverező képesség, tehát manőverező légiharc alapját képezik:

  • a repülőgép tömege és légellenállása,
  • repülési magasság,
  • repülési sebesség,
  • rendelkezésre álló tolóerő (magasság és sebességfüggő),
  • maximális engedélyezett/ lehetséges túlterhelés nagysága,
  • maximális állásszög,
  • az adott repülőgép sajátos aerodinamikai jellemzői.

Összefoglalva, a manőverező képesség, a repülőgép, sebesség-, magasság- és irányváltoztatásra való képessége, tetszőleges kombinációban. Ezen a téren sincs szégyenkezni valója az F-35A-nak. Bár a gépek még mindig bizonyos korlátozásokkal repülnek, és a maximálisan engedélyezhető túlterhelés csak 7,5G a tervezett 9G helyett, már így is olyan bemutatókat repül, amit az F-16C. Abszolút teljesítményben eléri annak képessége „demo”, vagyis fegyverzet nélküli és kis tüzelőanyag kapacitással.

A maximális forduló szögsebesség, vízszintes gyorsulás és emelkedő képességben F-16C szinten van – ezt várták el tőle, nem az F-22 teljesítményét –, nagy állásszögű manőverek végrehajtása közben egészen más dimenzióban van az F-16-hoz képest, de még a Super Hornetet is felülmúlja (ez utóbbi a US Navy fő típusa ma.)
Néhány videó az F-35 által előadott kis sebességű manőverekből és a leggyorsabb fordulót bemutató repülésről.

A harcászati kivetülése ezeknek az alap paramétereknek az, hogy míg az F-35 összes változata a fegyverzetet stealth konfigurációban, belső térben hordozza, és a gépek felülete és légellenállási tényezője változatlan marad, addig a 4. generációs gépek teljesítményét ezek erősen lerontják. Ráadásul azonos tömegű fegyverzet hordozása még azonos légellenállás mellett is jobban rontja az F-16C teljesítményét az F-35A-hoz képest, mert annak tömege kisebb, tehát a relatív tömegnövekedés sokkal nagyobb.

Röviden, ha egy nehezebb gép repülési teljesítménye azonos egy könnyebbével „demo” (fegyvertelen) állapotban, akkor a nagyobb gép többet őriz meg erejéből, ha fegyverzetet is hordoz.

(Tegyük fel, hogy van két azonos teljesítményű autó, csak az egyik 1 tonnás, a másik 2 tonnás. Ha mindkettőbe beleül 200 kg-nyi ember, akkor a nehezebb autó teljesítménye csökken kevésbé.)

Nagyjából ezek fent korrigált részek legfőbb hiányosságai és tévedési a blog bejegyzésnek. A kritika megírásának pillanatában 12 ezer feletti látogatásnál járt a blog, tehát számtalan ember olvasta és kaphatott igen pontatlan és félrevezető információkat a témával kapcsolatban.

Nem szégyen hibázni, senki sem tévedhetetlen, azonban a cikk megszületésének erőteljes lendületet adott az, ahogy a szerző reagált az írásával kapcsolatos kritikákra. A blog gazdájának többen is jelezték a HTKA közösségéből, hogy pontatlanságok vannak a megjelent tartalomban, az erre adott reakció azonban nem volt pozitív, a kommentek cenzúrázása történt meg. Ez pontosan az a hozzáállás, amit részünkről nem tartunk méltónak a blogolás műfajához, de semmilyen nyilvánosan megjelenő írással kapcsolatban sem, főleg úgy, hogy a blog semmiféle forrást nem ad meg egyetlen állítására sem.

Az bejegyzés végén található link gyűjtemények nagyrészt csak arra példák, hogy mit nem szabadna ajánlani senkinek. Régi, soha nem frissített oldalak még az Internet kőkorszakából, semmitmondó rövid tartalmak, amiket a blog gazdája nem megfelelően értelmezett.


Köszönet Mészáros Gabriellának a stilisztikai észrevételekért.


Források

  1. http://www.hochwarth.com/misc/AviationCalculator.html Itt számolható Mach szám és magasság megadásával, True Airspeed adja meg a keresett értéket. A különféle sebességek definiálása 736. oldalon. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/
  2. https://www.af.mil/About-Us/Fact-Sheets/Display/Article/104506/f-22-raptor/,
    https://fas.org/man/dod-101/sys/ac/docs/n19990721_991378.htm, http://www.weeklystandard.com/michael-goldfarb/f-22-supercruise-revealed
  3. http://www.f-16.net/forum/viewtopic.php?p=230032&sid=66b960bd9fb67e351d49824b1c546468#p230032
  4. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 10. oldaltól bővebben kifejtve a nevezéktan metódusa.
  5. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 693. oldaltól bővebben kifejtve a generációs besorolás.
  6. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 227. oldaltól részletesebben a radarkeresztmetszetről és a stealth képességről.
  7. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 643. oldaltól bővebben a konténerekről.
  8. https://foxtrotalpha.jalopnik.com/the-f-22-raptor-finally-bloodies-its-talons-in-attack-o-1637984159
  9. http://www.codeonemagazine.com/article.html?item_id=37
  10. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 179. oldaltól bővebben a rendszer képességeinek bemutatása.
  11. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 52. oldaltól bővebben a felderítő gépek képességei és típusai.
  12. https://www.bbc.com/news/uk-15876745
  13. http://www.thedambusters.org.uk/chastise_index.html
  14. https://theaviationist.com/2018/06/16/work-on-the-first-european-built-f-35-for-the-netherlands-starts-at-cameri-faco-in-italy/
  15. http://www.f-16.net/aircraft-database/F-35/
  16. https://www.popularmechanics.com/military/aviation/a28685/f-35s-unfit-for-combat/
  17. https://www.reuters.com/article/us-britain-airshow-f35/exclusive-lockheed-f-35-jet-price-falls-6-percent-to-below-90-million-sources-idUSKBN1K50D3
  18. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 86. oldaltól.
  19. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 97. oldal aljától.
  20. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 728. oldaltól.

Fórum hozzászólások

  • Schurrer
    Briteknek MBDA Spear lesz az F35B fegyverzete főleg hadihajók ellen.
    https://www.navalnews.com/naval-new...-for-meteor-spear-missiles-aboard-uks-f-35bs/
    Ez is érdekes megközelítésnek tűnik. Kisméretű ASM. Ennek HMZ-je elég muris lenne horizont alól sea skimmingbe, no de F-35 platformon...
    Éljen soká a stealth, amivel nagy magasságból elég biztonságos távolságban is indíthatóak ezek, legalábbis ez tűnik a koncepciónak.

    Anno már felvetettem, hogy mint álca/köpenyként milyen volt anno a kismagasságú behatolás, mi a stealth és mire lehet képes a kettő kombója és mennyivel több/kevesebb harcászati rugalmasságot ad.

    Mondjuk a repteljesítményes cikk egy kis beszúrt fejezete lehetne ez is...

    Meg ahogy az is, hogy a seak skimming subsonic és a 10-20 km magasságban M4-5-tel repkedő ASM milyen eltérő kihívásokat jelent és egyes esetekben mennyire nem számít a nagy sebesség és mennyivel többet ér a lassabb, de alacsonyan közeledő ASM. Ebből is lehetne egy kisebb írást fabrikálni...
  • molnibalage
    Ez is érdekes megközelítésnek tűnik. Kisméretű ASM. Ennek HMZ-je elég muris lenne horizont alól sea skimmingbe, no de F-35 platformon...
    Éljen soká a stealth, amivel nagy magasságból elég biztonságos távolságban is indíthatóak ezek, legalábbis ez tűnik a koncepciónak.

    Anno már felvetettem, hogy mint álca/köpenyként milyen volt anno a kismagasságú behatolás, mi a stealth és mire lehet képes a kettő kombója és mennyivel több/kevesebb harcászati rugalmasságot ad.

    Mondjuk a repteljesítményes cikk egy kis beszúrt fejezete lehetne ez is...

    Meg ahogy az is, hogy a seak skimming subsonic és a 10-20 km magasságban M4-5-tel repkedő ASM milyen eltérő kihívásokat jelent és egyes esetekben mennyire nem számít a nagy sebesség és mennyivel többet ér a lassabb, de alacsonyan közeledő ASM. Ebből is lehetne egy kisebb írást fabrikálni...
    Mire mész egy ilyen kicsi eszközzel?Oké,hogy nem páncélozottak a hajók de nő a méretük(ami ma fregatt az 30 éve romboló volt).
  • dudi
    Mire mész egy ilyen kicsi eszközzel?Oké,hogy nem páncélozottak a hajók de nő a méretük(ami ma fregatt az 30 éve romboló volt).
    És érzékenyebbek sokkal.... eltrafálod az elektromos hálózatot, kimegy a radarrendszer, a CIC, máris nem kommunikál és nem eregeti a cuccait.
    Elég csak annyi sérülést okozni, hogy ne tudjon időlegesen harcolni, ahhoz pedig nem nagy robbanófej, hanem pontos találat kell. Páncélozás ezeken nuku. Bevágódik a hídba vagy a felépítménybe és pont elég.
    Utána a csata végén el lehet süllyeszteni ha nagyon akarja az ellen. Lényeg, hogy nem szól bele érdemben.
  • angelsoul
    És érzékenyebbek sokkal.... eltrafálod az elektromos hálózatot, kimegy a radarrendszer, a CIC, máris nem kommunikál és nem eregeti a cuccait.
    Elég csak annyi sérülést okozni, hogy ne tudjon időlegesen harcolni, ahhoz pedig nem nagy robbanófej, hanem pontos találat kell. Páncélozás ezeken nuku. Bevágódik a hídba vagy a felépítménybe és pont elég.
    Utána a csata végén el lehet süllyeszteni ha nagyon akarja az ellen. Lényeg, hogy nem szól bele érdemben.
    Azért nem hülyék tervvezik a hajókat, a sokkal kisebb helikoptereken meg van oldva a duplikálás szóval a hajón is van bőven ilyen.Ma már ott tartunk,hogy ha egy hajón csak az adatkapcsolat működik meg a fegyverzet akkor köszöni szépen tud harcolni max mástól kap olyan infókat amik a harchoz kellenek.Figyelem,ez a fegyver a jövő szóval az ilyen hálózat alapú módszerek ott is meg fognak jelenni ahol ma még nincsenek.
  • dudi
    Mire mész egy ilyen kicsi eszközzel?Oké,hogy nem páncélozottak a hajók de nő a méretük(ami ma fregatt az 30 éve romboló volt).
    Lásd eggyel lentebbi komment.
    angelsoul
    És érzékenyebbek sokkal.... eltrafálod az elektromos hálózatot, kimegy a radarrendszer, a CIC, máris nem kommunikál és nem eregeti a cuccait.
    Elég csak annyi sérülést okozni, hogy ne tudjon időlegesen harcolni, ahhoz pedig nem nagy robbanófej, hanem pontos találat kell. Páncélozás ezeken nuku. Bevágódik a hídba vagy a felépítménybe és pont elég.
    Utána a csata végén el lehet süllyeszteni ha nagyon akarja az ellen. Lényeg, hogy nem szól bele érdemben.
    Szétkapod az ellenfél elektronikáját, ha 20 perce kiütik, az elég. Aztán jön két ősrégi Harpoon barimról és elsülyeszti a magatehetetlen hajót.

    Egyébként a mai fegyver intelligencia és képalkotás mellett nagyon kíváncsi lennék, hogy mire mozdulnak rá az ASM-ek. A Rafale topikban láttunk videót, hogy miket ismert fel a TGP képén a szoftver. Ha az ASM célzottan szétkapja a hidat és az antennákat, akkor ez alapján az végképp egyszerű feladatnak tűnik, hogy célozza meg a vízvonalat az ASM. Ha egy hajó oldalán ütsz 4-6 db kisebb lyukat minden vízzáró rész táján, akkor aztán lehet próbálkozni a rekeszeléssel, csak reménytelen. Lásd a norvég hajót, ami egy sima ütközéstől elsüllyedt...

    dudi
    Azért nem hülyék tervvezik a hajókat, a sokkal kisebb helikoptereken meg van oldva a duplikálás szóval a hajón is van bőven ilyen.Ma már ott tartunk,hogy ha egy hajón csak az adatkapcsolat működik meg a fegyverzet akkor köszöni szépen tud harcolni max mástól kap olyan infókat amik a harchoz kellenek.Figyelem,ez a fegyver a jövő szóval az ilyen hálózat alapú módszerek ott is meg fognak jelenni ahol ma még nincsenek.
    Szép dolog a duplikálás, de te komolyan azt hiszed, hogy egy mai helikopter bármit túlél MANPAD szint felett? Ha egy Tor/Osza vagy nagyobb rakéta betalál, akkor ott harangoztak jó eséllyel mindennek.

    Ha az majd elterjedt lesz a képalkotós alakfelismerős ASM, akkor a hajó összes kulcspontjára megy kettő és kb. vége a dalnak. Nincs végtelen redundanciára lehetőség. Pl. egyetlen antennából sincs tartalék. Ez eddig még nem tűnt fel...?
  • molnibalage
    Lásd eggyel lentebbi komment.

    Szétkapod az ellenfél elektronikáját, ha 20 perce kiütik, az elég. Aztán jön két ősrégi Harpoon barimról és elsülyeszti a magatehetetlen hajót.

    Egyébként a mai fegyver intelligencia és képalkotás mellett nagyon kíváncsi lennék, hogy mire mozdulnak rá az ASM-ek. A Rafale topikban láttunk videót, hogy miket ismert fel a TGP képén a szoftver. Ha az ASM célzottan szétkapja a hidat és az antennákat, akkor ez alapján az végképp egyszerű feladatnak tűnik, hogy célozza meg a vízvonalat az ASM. Ha egy hajó oldalán ütsz 4-6 db kisebb lyukat minden vízzáró rész táján, akkor aztán lehet próbálkozni a rekeszeléssel, csak reménytelen. Lásd a norvég hajót, ami egy sima ütközéstől elsüllyedt...
    Egy romboló ma 8000 tonna ez a fegyver meg mekkora is?Mint a meteor kb(fele olyan rövid de nagyobb az átmérője így feltételezhetjük a hasonló térfogatot).Szóval ha nagy hatótávot akarsz akkor mekkora lesz a harci rész?Érzékenyek a mai hajók ez nem vitás de nem béna kacsák.
  • Arról ne is beszéljünk,hogy a hajó érzékelői mindig előnyben lesznek a rakéta érzékelőivel szemben szóval ha ez egy nagy magasságból indított eszköz lesz ami lassú(szubszonikus) akkor a légvédelem le fogja darálni a nagy részüket mielőtt becsapódnának.Nincs új a világon,egy ilyen apró rakéta értelmes hatótáv mellett nem tud sea skimmer profillal támadni.
  • dudi
    Egy romboló ma 8000 tonna ez a fegyver meg mekkora is?Mint a meteor kb(fele olyan rövid de nagyobb az átmérője így feltételezhetjük a hasonló térfogatot).Szóval ha nagy hatótávot akarsz akkor mekkora lesz a harci rész?Érzékenyek a mai hajók ez nem vitás de nem béna kacsák.
    Gondolj bele, te mekkora vagy? Egy átlag felnőtt 80+kg - és egy gombostűfejnyi szilánk az agyába vágódik és elpatkol. Hajó ugyan ez, ráadásul nem megsemmisíteni kell, hanem csak megakadályozni, hogy a feladatát egy ideig csinálja.
    Kiüti a villamos hálózatot, ráver egyet a számítógépekre, tüzet/füstöt gerjeszt - egyik sem tesz jót a harctevékenység sikerességének.
    Néztem sok metszetet modern hajókról - rogyásig zsúfolva elektronikával. Ha pedig a raksi úgy van programozva, hogy tudja, hová csapódjon (és egy hajó alakja állandó, ismert az összes), akkor célzottan nekimehetsz az adott résznek.
  • Hány ilyen rakéta kellhet, hogy túlterheljék egy korszerű romboló, fregatt CIWS rendszerét? Mennyire lehetnek hatékonyak ellene az aktív/passzív zavaró rendszerek? Mert a hajót először el kell találni, hogy kiüthessék az elektronikát akár csak időlegesen is.
  • Bocs ez egy hosszú írás angolul, de sok kérdésre választ adhat, Steve Jones a Királyi Haditengerészet volt fegyvermérnöke írta(sajnos nem tudom linkelni) :
    SPEAR3, last I heard, isnt in full rate production yet. Actual unit cost would be speculative if available at all in that case.

    It is stated as having an antiship capability. That is insofar as it can hit a moving target. This is not a big missile though so any concept of huge impacts sending targeted cruisers to the bottom are not on the cards.

    My view is that SPEAR3 represents a fantastic antiship capability though. This despite its small size and limited destructive power. In fact very few antiship missiles will actually send a substantial warship to the bottom. It being a very hackneyed line that you sink ships by letting water in the bottom….not by letting air in at the top.

    What SPEAR3 will provide is an actual, practically useful, application of the ‘saturation’ approach many techno-hopefuls try to predict for small UAV swarms. SPEAR3 will be deployed 8 per F-35 with full internal carry. A fourship of F-35s will, then, be able to launch up to 32 individual weapons from 70km or so away.

    SPEAR3 will also be fully passive in terminal phase so there is nothing to cue the target ships ESM systems that an attack is in progress. The SPEAR round itself is also pretty small and compact. It wont have a huge RF cross section. Most importantly though it may force the opposition to be active with a high-datarate horizon scan radar to guard against it. That makes the opposition much easier to find and target in the first place.

    Bottom line though is that SPEAR may be slow and pack a modest warhead, but, it will be hard to spot, hard to counter with soft-kill and will be able to be launched in big enough numbers that hard-kill will have a challenge getting all of them in time. Even if the SPEAR effect is only analagous, perhaps, to a 5″ shell impact and if only a dozen weapons out of 32 launched survive the target ships hard-kill inner-layer defences thats still enough damage to put a sizeable modern warship out of action or open it up for a follow-on strike with Enhanced Paveway etc.

    Now we’re getting strike-length Mk41 in the T26 fleet I’d be very interested to see if a LORA-style TBM could be used as a boost stage for a clutch of 4 or so SPEAR3’s. Could be a fascinating approach to time critical strikes, shore and sea, at long range.
  • angelsoul
    Gondolj bele, te mekkora vagy? Egy átlag felnőtt 80+kg - és egy gombostűfejnyi szilánk az agyába vágódik és elpatkol. Hajó ugyan ez, ráadásul nem megsemmisíteni kell, hanem csak megakadályozni, hogy a feladatát egy ideig csinálja.
    Kiüti a villamos hálózatot, ráver egyet a számítógépekre, tüzet/füstöt gerjeszt - egyik sem tesz jót a harctevékenység sikerességének.
    Néztem sok metszetet modern hajókról - rogyásig zsúfolva elektronikával. Ha pedig a raksi úgy van programozva, hogy tudja, hová csapódjon (és egy hajó alakja állandó, ismert az összes), akkor célzottan nekimehetsz az adott résznek.
    Ezt a hajó persze türelmesen kivárja.Már ma is nehéz túlterhelni mennyiséggel egy hajó légvédelmét ha pedig meg fognak jelenni az aktív radaros rakéták akkor meg ez gyakorlatilag esélytelen lesz.Egy F-35 elvisz 8darab ilyet,egy fregatt (legyen egy kis méretű nem is légvédelemre kiatlált Gorskov)32db VLS cellával bír és ott van még a CIWS aminek egy szubszonikus célpont csemege.Tehát ha túl akarod terhelni akkor minimum 6db F-35 kell egy nyomorult fregatthoz,egy nyomorult fregatthoz.
  • Kicsit túlbecsültem ezt az eszközt ami a méreteit illeti.100 kg az egész a Meteor 190kg.180mm az átmérője a Meteornak 170mm.2m hosszú a Meteor 3,7m.Szubszonikus sebességű és csak optikai érzékelője van.130km a hatótávolsága szóval ez egy csiga lassú apró rakéta ami a képek alapján nem RCS csökkentett(egy fém henger az egész az elején egy optikai érzékelővel)és miután vitorlázó szárnyai vannak(mint az SDB-nek)csak magasan lehet alkalmazni.Mit és hogyan akarunk ezzel túlterhelni?
  • arbalest
    Hány ilyen rakéta kellhet, hogy túlterheljék egy korszerű romboló, fregatt CIWS rendszerét? Mennyire lehetnek hatékonyak ellene az aktív/passzív zavaró rendszerek? Mert a hajót először el kell találni, hogy kiüthessék az elektronikát akár csak időlegesen is.
    A döntő sztem az érézkelés és az indítás. A taktika meg a megszokott. Teliaggatjuk a gépet rakétával és hajrá. A difi annyi, hogy míg SH Harpoont eregetett alacsonyan, addig F-35 magasról is dobálozhat. Egszegyszerre oldalról, felülről... érkező 32-40 rakétát nehéz megfogni. Aktív ESSMes Burke alatt erősen necces.
  • Fade
    A döntő sztem az érézkelés és az indítás. A taktika meg a megszokott. Teliaggatjuk a gépet rakétával és hajrá. A difi annyi, hogy míg SH Harpoont eregetett alacsonyan, addig F-35 magasról is dobálozhat. Egszegyszerre oldalról, felülről... érkező 32-40 rakétát nehéz megfogni. Aktív ESSMes Burke alatt erősen necces.
    Mindent túl lehet terhelni, ennyi rakétához kell egy egész századnyi, vagy inkább kettő F-35. Egyrészt, másrészt komolyabb haditengerészeteknél ritka fogás lehet egy magányos hadihajó, tehát igazából a harccsoport légvédelmét kell feltörni. Nem csoda, hogy egyre nagyobbak a hajók, egyre több cellával.
  • arbalest
    Mindent túl lehet terhelni, ennyi rakétához kell egy egész századnyi, vagy inkább kettő F-35. Egyrészt, másrészt komolyabb haditengerészeteknél ritka fogás lehet egy magányos hadihajó, tehát igazából a harccsoport légvédelmét kell feltörni. Nem csoda, hogy egyre nagyobbak a hajók, egyre több cellával.
    Mért kéne egy egész század? Ha LO kell akkor "8 per F-35 with full internal carry". Ha LO nem kell mert alacsonyan mennek akkor pedig externalra is lehet pakolni. És F-35öt nagyon lehet pakolni.

    ASMben én ahogy látom két nagy vonal van. Az általam "Szovjet/Orosz" féle vonalnak titulált nagy nehéz szuperszónikus és a "NYi" sokkal többet/alacsony észlelhetőt indítunk. Egy Brahmos/P-800 3.000kg. Egy NSM 410kg.
    Melyik a problémásabb? 1db 3machos brahmos, vagy 7db szubszonikus NSM. Én NSMre szavaznék az tuti.
  • Valamit nem nagyon értek aki okos az okosítson ki ebben a témában.Az F-35 belső fegyvertérben képes 4 darab Meteor/AMRAAM-ot hordozni vagy 2 darab Meteor/AMRAAM + 8darab SPEAR-t.Nem nagyon jön ki nekem a matek,hogyha a SPEAR fela akkora(márpedig fele akkora)mint egy Meteor és 8darabot képes belőle elvinni akkor hogy a bűbánatba nem fér 6 darab Meteror a gépbe?Ugye 8 darab Spear az 4 darab Meteronyi helyet foglal márpedig az F-35 az angol anyagok szerint képes 2 drab Meteort meg 8 darab SPEAR-t egyszerre szállítani.
  • dudi
    Valamit nem nagyon értek aki okos az okosítson ki ebben a témában.Az F-35 belső fegyvertérben képes 4 darab Meteor/AMRAAM-ot hordozni vagy 2 darab Meteor/AMRAAM + 8darab SPEAR-t.Nem nagyon jön ki nekem a matek,hogyha a SPEAR fela akkora(márpedig fele akkora)mint egy Meteor és 8darabot képes belőle elvinni akkor hogy a bűbánatba nem fér 6 darab Meteror a gépbe?Ugye 8 darab Spear az 4 darab Meteronyi helyet foglal márpedig az F-35 az angol anyagok szerint képes 2 drab Meteort meg 8 darab SPEAR-t egyszerre szállítani.
    Itt láthatod, hogy mennyire szűk a hely. Megfelelő távolság tartással és az adapterek beépítésével hol férne el a +1 db rakéta?

    [​IMG]

    Anno voltak fantázia rajzok a 6 db AIM-120-ról, de LM részéről én soha nem láttam ilyet azok fan rajzok voltak, műszaki tartalom nélkül. Én legalábbis így tudom.

    Az, hogy te hány darab fegyvert tudsz betenni szemre, az nem mutatja azt, hogy az adapter és minden más egyéb követelmény általi műszaki tartalom hogyan férne el és lenne biztonságos. Mert nem csak 1G vízszintes repülésnél kell tudni fegyvert indítani... Igen, be tudnék rajzolni 3 db hosszú rakéta testet, ami elfér egymás mellett szűken. De az nem jelenti azt, hogy pl. be tudnám zárni aztán az fegyver ajtót vagy azt, hogy biztonságosan indítható lenne.

    A Meteor ráadásul nagyobb átmérőjű mint az AIM-120. Ha ennyire egyszer lenne, akkor gondolod, hogy az LM nem csinálta volna meg a 6xAAM-es változatot? Mert azért a 6 db az igen nagy difi harcászatilag a 4 db-hoz képest.

    szerk:
    http://www.f-16.net/forum/viewtopic.php?t=6020
    Talán itt is volt róla szó, de ennyi év után az ábrák mintha hiányosak lennének.

    F-22 estén lehetne távolságokat méricskélni.
    [​IMG]
  • molnibalage
    Itt láthatod, hogy mennyire szűk a hely. Megfelelő távolság tartással és az adapterek beépítésével hol férne el a +1 db rakéta?

    [​IMG]

    Anno voltak fantázia rajzok a 6 db AIM-120-ról, de LM részéről én soha nem láttam ilyet azok fan rajzok voltak, műszaki tartalom nélkül. Én legalábbis így tudom.

    Az, hogy te hány darab fegyvert tudsz betenni szemre, az nem mutatja azt, hogy az adapter és minden más egyéb követelmény általi műszaki tartalom hogyan férne el és lenne biztonságos. Mert nem csak 1G vízszintes repülésnél kell tudni fegyvert indítani... Igen, be tudnék rajzolni 3 db hosszú rakéta testet, ami elfér egymás mellett szűken. De az nem jelenti azt, hogy pl. be tudnám zárni aztán az fegyver ajtót vagy azt, hogy biztonságosan indítható lenne.

    A Meteor ráadásul nagyobb átmérőjű mint az AIM-120. Ha ennyire egyszer lenne, akkor gondolod, hogy az LM nem csinálta volna meg a 6xAAM-es változatot? Mert azért a 6 db az igen nagy difi harcászatilag a 4 db-hoz képest.

    szerk:
    http://www.f-16.net/forum/viewtopic.php?t=6020
    Talán itt is volt róla szó, de ennyi év után az ábrák mintha hiányosak lennének.

    F-22 estén lehetne távolságokat méricskélni.
    [​IMG]
    Értem amit mondasz,de én abból indulok ki,hogy egy fegyvertérben 4 darab SPEAR helyén(ami koppra fele akkora mint egy Meteor vagy AMRAAM) elvileg el kell férnie 2 darab Meteornak vagy AMRAAM-nek.Ez a reklámfotó: https://www.mbda-systems.com/product/spear/ Az MBDA így reklámoz fegyverterenként 1 Meteor és 4 SPEAR.
    Minden logika szerint a 4darab SPEAR több helyet foglal(még úgy is,hogy koppra fele akkora SPEAR mint a Meteor) mint 2 Meteor,hisz ott 4 eszközt kell biztonságosan elszeparálni egymástól nem csak kettőt.
  • dudi
    Valamit nem nagyon értek aki okos az okosítson ki ebben a témában.Az F-35 belső fegyvertérben képes 4 darab Meteor/AMRAAM-ot hordozni vagy 2 darab Meteor/AMRAAM + 8darab SPEAR-t.Nem nagyon jön ki nekem a matek,hogyha a SPEAR fela akkora(márpedig fele akkora)mint egy Meteor és 8darabot képes belőle elvinni akkor hogy a bűbánatba nem fér 6 darab Meteror a gépbe?Ugye 8 darab Spear az 4 darab Meteronyi helyet foglal márpedig az F-35 az angol anyagok szerint képes 2 drab Meteort meg 8 darab SPEAR-t egyszerre szállítani.
    Hol ovastál 8db spear + 2db amraam/meteorrol?
  • Meg is van. Ilyen muris rajzokat hoztak össze egyesek...

    [​IMG]

    Egy komment.
    http://www.f-16.net/forum/viewtopic.php?p=78689&sid=c055205f7cf6987cfec52a62a9422549#p78689

    Despite the difficulties, six internal missiles on the F-35 can be done and there is a decent chance that it will be done someday in the future, but it's equally likely that customers will simply accept the compromises, either to missile capacity or stealth (by using external missiles). Only time will tell, but I do wish that this were a simple matter. It could have been, were the bays designed for six AAMs from the start.
    Ez volt 12 éve, a gépek meg 4xAAM-esek most is és a leghalványabb jelét sem látom, hogy ez változna. A jövő meg a jenkik szerint a CUDA. Bár akörül is nagy a csend...

    dudi
    Értem amit mondasz,de én abból indulok ki,hogy egy fegyvertérben 4 darab SPEAR helyén(ami koppra fele akkora mint egy Meteor vagy AMRAAM) elvileg el kell férnie 2 darab Meteornak vagy AMRAAM-nek.Ez a reklámfotó: https://www.mbda-systems.com/product/spear/ Az MBDA így reklámoz fegyverterenként 1 Meteor és 4 SPEAR.
    Minden logika szerint a 4darab SPEAR több helyet foglal(még úgy is,hogy koppra fele akkora SPEAR mint a Meteor) mint 2 Meteor,hisz ott 4 eszközt kell biztonságosan elszeparálni egymástól nem csak kettőt.
    Nem, ez sajnos csak a te logikád. Lásd fentebb az indoklást.

    Fade
    Hol ovastál 8db spear + 2db amraam/meteorrol?
    http://www.navyrecognition.com/inde...i-ship-capabilities-to-raf-and-faa-f-35s.html
    A képen pont ilyen konfig van. A Spear gyanúsan SDB méretű. Ízre, szagra bűzre ez egy "átkonfigurált" SDB. Adott méret határból megnézték, hogy milyen gázturbinás cucc jön ki. Ez olyan, mint az utólag hajtóművesített JSOW.
  • dudi
    Értem amit mondasz,de én abból indulok ki,hogy egy fegyvertérben 4 darab SPEAR helyén(ami koppra fele akkora mint egy Meteor vagy AMRAAM) elvileg el kell férnie 2 darab Meteornak vagy AMRAAM-nek.Ez a reklámfotó: https://www.mbda-systems.com/product/spear/ Az MBDA így reklámoz fegyverterenként 1 Meteor és 4 SPEAR.
    Minden logika szerint a 4darab SPEAR több helyet foglal(még úgy is,hogy koppra fele akkora SPEAR mint a Meteor) mint 2 Meteor,hisz ott 4 eszközt kell biztonságosan elszeparálni egymástól nem csak kettőt.
    Aha. Így értem. Nem tudtam elképzelni, hogy a fenébe fér bele ennyi rakéta, de így megvan.Kösz. Ez alapján mondjuk akár 6db meteor/amraam is beférhet.
  • Fade
    Aha. Így értem. Nem tudtam elképzelni, hogy a fenébe fér bele ennyi rakéta, de így megvan.Kösz. Ez alapján mondjuk akár 6db meteor/amraam is beférhet.
    Sött 12db Spear is vihet internal. o_O wow.

Ugrás a fórum topichoz