|

Baltikumi rakéta baki, elemzés, kapcsolódó esetek

A spanyol Védelmi Minisztérium közleménye szerint 2018. augusztus 7-én egy spanyol Eurofighter Typhoon gyakorlatozás közben nem szándékosan egy AIM-120 AMRAAM légiharcrakétát indított Észtország légterében.1 (A gyakorlaton két másik francia repülőgép is részt vett.) Az eddigi jelentések szerint a rakéta kárt nem okozott, de a roncsait egyelőre nem találták meg, keresése folyamatban van. (Gyakorlatok során adott esetben éles fegyverzetet is hordozhatnak a gépek, de ez nem tipikus. A hír nem részletezte, hogy miért volt éles fegyverzet a gépen, az is lehet, hogy készültségi riasztás volt.)

Az eset több szempontból is kínos. Egyrészt véletlen rakétaindítás esetén előfordulhatott volna, hogy nem szándékosan lelőnek egy, a gyakorlaton részt vevő más gépet, de akár civil repülőgépet is. Ez utóbbinak esélye alacsony, mivel a gyakorlatok légterét a civil forgalom elől megfelelő távolságban jelölik ki, bár ennek elmulasztására is láttunk már példát, amikor 2000-ben Ukrajnában tévedésből lelőttek egy utasszállító repülőgépet az Sz-200 légvédelmi rendszerrel.4

Másrészt a nem szándékosan indított rakéta a földön is kárt okozhatott volna, amennyiben hajtóműve kiégése után valahol becsapódik. Bár a légiharc-rakéták rendelkeznek önmegsemmisítő funkcióval, azok nem mindig működnek megbízhatóan, ahogy azt a történelem során már többször tapasztalhatták azok alkalmazói.

Harmadrészt a nem szándékolt fegyverhasználat esetleges következménye lehet, – amennyiben valamilyen szinten mégis épségben ér földet a rakéta – hogy illetéktelen kezekbe kerülve katonai titkokra derülhet fény a rakéta működésével kapcsolatban, ami segítheti az ellene való védekezést. Ez egyáltalán nem félvállról vehető tényező, mivel az AIM-120 különféle változatai az USA, NATO és USA-val szövetséges országok elsődleges látótávolságon túli légiharc-rakétájának számítanak.

A rakéta indítására kb. 25 tengeri mérföldre (kb. 45 km) került sor az észtországi Tartu közelében, az eddig hírfoszlányokból és jelentésekből nem derül ki, hogy a rakétaindítás milyen irányban következett be. Amennyiben a rakéta önmegsemmisítő rendszere nem működött akkor orosz területen is földet érhetett. Még, ha Észtország területén is ért talajt, valószínű, hogy a lehetőséget kihasználva Oroszország vagy más államok hírszerző ügynöksége megpróbálta begyűjteni a maradványokat elemzés céljából.

Az ellenség/potenciális ellenfél által gyártott, élvonalat képviselő légiharc-rakéta idegen kezekbe kerülése egyébként egyáltalán nem példa nélküli, többször is megtörtént a hidegháború alatt. Az így megszerzett tudással nem egy esetben új légiharc-rakéta típus született meg, ami komolyan befolyásolta és meghatározta a légi harc fejlődésének irányát, illetve a további rakétafejlesztéseket.

Visszatérve magára az esetre érdemes megvizsgálni, hogy hogyan következhetett be a véletlen indítás, némi képzelőerővel megáldva a lehetőségek széles skálája merül fel, egészen vadak is:

  1. Műszaki hiba – ez lenne a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb magyarázat.
  2. Véletlen indítás kezelői hiba következtében, tehát pilótahiba.
  3. Az 1. és 2. kombinációja.
  4. Szándékos indítás történt. (lefizették a pilótát, hogy NATO csúcstechnológiát juttasson idegen kézre.

A fentieket sorra véve haladjuk visszafelé. Az utolsó opció a legmerészebb feltételezés, de fent említett AIM-9B ellopásának esetét látva teljeséggel ezt sem lehet kizárni. Azt azért hozzá kell tenni, hogy ideológiai vagy anyagi okokból ma már sokkal nehezebb rábírni egy ilyen elhatározásra egy pilótát. További probléma ezzel a feltételezéssel, hogy utólag nehéz megmagyaráznia a pilótának a színlelt hibát, mert a korszerű vadászgépeken rengeteg paramétert rögzítenek az utólagos elemzéshez. Véletlen indítás vagy műszaki hiba történetének beadása sem annyira egyszerű – lásd később a technikai részleteknél – hogy a pilóta ne bukjon le és viselje következményeit az esetnek, amennyiben tényleg szándékos történetről van szó.

A történelem során volt példa az adott korban csúcstechnológiának számító vadászgép nyugati oldalra történő átrepülésére, de azok sosem pusztán anyagi motivációból történtek. A koreai háborúban dezertált észak-koreai MiG-15 pilóta9 elmondása szerint nem tudott az USA által felajánlott 100 000 dolláros (mai árfolyamon majdnem 1 millió) jutalomról, pusztán saját elhatározásából hagyta el a kommunista országot. Viktor Belenko10 is a szovjet felsővezetés iránt érzett gyűlölet, a rendszer és kilátástalan jövő miatt dezertált Japánba egy MiG-25-ös vadászgéppel. Mindkét esetben közös, hogy külső segítséget nem kaptak, ezzel szemben Irakból 1966-ban izraeli titkosszolgálati segítséggel dezertált egy pilóta az akkori legfejlettebb MiG-21-F13-as változattal Izraelbe.11 Ehhez képest egy véletlennek /hibának álcázott rakétaindítás lehet, hogy semmiségnek tűnik, de akkor sem ez látszik a valószínű eseménynek.

Az 1. és 2. pontok értelmezéséhez szükséges legalább minimális mértékben megismeri a korszerű vadászgépek fedélzeti rendszereinek működését, illetve az AIM-120 AMRAAM aktív radarvezérlésű légiharc-rakéta működésének alapelveit.

Minden vadászgép rendelkezik egy úgynevezett fegyverzeti főkapcsolóval (amerikai gépeken MASTER ARM), amelynek megfelelő állásban kell lennie ahhoz, hogy a fegyverhasználat vagy akár csak a vészleoldás lehetséges legyen. Ez a kapcsoló jellemzően 2 vagy 3 állású, gyakorló/éles vagy pl. az amerikai F-16C vadászgépeken szimulált/ki/be (SIMULATE/OFF/ON).

Amennyiben a kapcsoló nem éles állásban van, akkor a botkormányon levő „fegyverindítás” gombbal nem lehetséges a fegyverhasználat. Tehát a véletlen indítás alapfeltétele, hogy ez a kapcsoló nem megfelelő állásban legyen.

A másik fontos tényező a repülőgép kezelőszerveinek kialakítása. A ’70-es évek óta a vadászrepülőgépeken a HOTAS (hands on throttle and stick)12 kialakítás terjed el, ami lehetővé teszi, hogy a légiharc során legfontosabb funkciók mind elérhetőek legyenek pusztán a botkormányon és gázkaron levő kapcsolók és gombok használatával, hogy a nagy túlterhelésű manőverek közben ne kelljen a pilótának kapcsolók után nyúlkálnia, ami szinte lehetetlennel határos feladat már 2-3G túlterhelés felett. (Légiharcban az 5-9G manőverek sem ritkák.) A HOTAS rendszerek mára igen komplexek lettek: összesen akár 10-15 kapcsoló és gomb is lehet a gázkaron és a botkormányon együttesen. Ezeket kapkodva kezelve téves rakétaindítás lehetséges, amennyiben fegyverzeti főkapcsoló rossz állásban van, de az indításnak további feltételei is vannak.

A légiharc-rakétákat az esetek többségében nem lehet csak úgy célbefogás nélkül indítani. Célbefogás alatt értjük azt, hogy a fedélzeti radar vagy más rendszerek segítségével (pl. adatkapcsolaton keresztül, ha más derítette fel a célpontot) az AIM-120-nak ki van jelölve a célpont, amit követni kell, és amit végül el kell találnia. Az AIM-120-at végszükség esetén vagy nagyon kiélezett helyzetben, ha nincs idő megfelelő célkijelölésre – vagy nem is szükséges, mert csak egy közeli célpont van adott irányban –, lehetséges indítani a rakétát célbefogás nélkül is. Az AIM-120 aktív radarvezérlésű, ami azt jelenti, hogy saját kisméretű radarjával vezeti magát a célra, de csak végfázisban. Kis távolságú célnál nincs probléma, a rakéta nagy valószínűséggel saját maga is megtalálja a célt. Nagyobb távolságban levő cél ellen indítva a rakétát adatkapcsolaton keresztül látják el céladatokkal (mid course guidance), hogy a pályája végén a megfelelő időben kapcsolja fel a rakéta a saját radarját.

Mindezek alapján a téves indítás legvalószínűbben úgy következhetett be, hogy manőverező légiharcot gyakorolva téves állásban volt a fegyverzeti főkapcsoló, de ezen felül kis távolságú üzemmódban voltak a fedélzeti rendszerek, amikor lehetséges célkijelölés nélkül indítani a rakétát. Ekkor véletlenül megnyomva botkormányon a „fegyver leoldása / indítás” gombot a rakéta valódi indítása történt szimulált indítás helyett.

Hogy mitől lehetett rossz állásban a kapcsoló? Az már fogas kérdés. A pilóta elfelejthette vagy a kabinban13 történő mozgása közben véletlenül átkacsolhatta azt. A kapcsoló ugyanis nem túl szerencsés helyen van, ami könnyebben lehetővé teszi a véletlen átkacsolást az amerikai típusokhoz képest, ahol azok nem a pilóta mellett, hanem bal kéz felé, elöl vannak elhelyezve – sokkal inkább szem előtt és védve a véletlen átkapcsolástól.

Nyíllal jelölve a fegyverzeti főkapcsoló, itt a két állása TRAIN és LIVE az gyakorló és éles beállítás felirata. Részben takartak a feliratok. Sgt Pete Mobbs / MOD,

F-15C Eagle típuson a fegyverzeti főkapcsoló. U.S. Air Force,

F-16A Fighting Falcon típuson a fegyverzeti főkapcsoló. Forsvaret,

F/A-18 Hornet típuson a fegyverzeti főkapcsoló. ,

A pilóta oxigéncsöve vagy bármilyen más ruházati eleme vagy tárgy a kabinban esetlegesen átkapcsolhatta azt úgy, hogy a pilóta nem vette észre. Hasonló esetre volt már példa, több is.14 Egy esetben egy F-15C vadászgéppel nem szándékos katapultálás történt. A pilóta G ruháját a gép levegőrendszerével összekötő gégecső manőverező légiharc közben levált, és beakadt a katapultülés katapultálási folyamatát beindító fogantyú kivágott részébe. A pilóta fejmozgása és botkormány használata a manőver közben elegendő húzóerőt produkált, a tömlőn keresztül a katapultálást indító kart meghúzta, és az rendeltetésének megfelelően végre is hajtotta gépelhagyás feladatát. A vadászgép a katapultálást követően még 1 perc 39 másodpercig repült mielőtt becsapódott volna a floridai St. George sziget mocsaras partjába. Kapcsolóval is előfordulhat szerencsétlen esetben ilyen nem szándékolt átkapcsolás.

Egy másik hasonló eset sajnos a fent említettnél sokkal tragikusabb következményekkel járt. Egy kétüléses görög F-16D15 zuhant le és vesztette életét a személyzet mindkét tagja az oldalkormány trimmelést beállító kapcsoló helytelen beállítása miatt, ami valószínűleg szintén a kabinban történt szerencsétlen véletlenek és/vagy mulasztása kapcsán került rossz helyzetbe. A spanyol vadászgépen is lehetséges, hogy valami tárgy pakolgatása közben lett akaratlanul átállítva a fegyverzeti főkapcsoló.

Lehetséges ok lehet persze műszak hiba is, hogy a főkapcsoló egyszerűen nem működött és nem blokkolta az indítást. A kapcsoló működése nem szoftveres, tehát fizikailag blokkolja az elektronikus jelek továbbítását, szoftveres hiba gyakorlatilag kizárható. (A fizikai blokkolás szinte mindig biztonságosabb, mint a szoftveres. A civil iparban is a vész és védelmi funkciókat ellátó műszerek jelét direktben vezetik és használják fel, nem szoftveresen kezelik.)

Véletlen rakéta indításra egyébként tucatszám került sor éles légiharcban a harctéri stressznek és a HOTAS kialakításnak köszönhetően, de békeidőben is történt már nem szándékos fegyverindítás sőt, ilyen esetek alkalmával nem is egyszer még lelövést is sikerülsz összehozni gyakoroló légiharc közben, vagy más ország gépével folytatott, manőverező „légiharc” közben.

Természetesen ezek nem éles légiharcok, csak egyes országok közötti feszült viszony oda vezet, hogy a pilóták – ha már van kivel – akkor megpróbálnak tüzelési/rakéta indítási helyzetbe kerülni mutatva, hogy „ki az úr a háznál.” Persze az ilyen találkozások16 veszélyesebbek és igen ritkák, hiszen nincsenek biztonsági szabályok, mint normális, szervezett keretek között folyó gyakorló légiharc esetében.

Egy találkozás alkalmával történt – hivatalosan – nem szándékolt lelövés, amikor 1996-ban az Égei-tenger felett görög Mirage-2000C vadászgép lelőtt egy kétszemélyes török F-16D-t.17 Az eset hivatalosan pilótahibának lett elkönyvelve, a pilóta elmondása szerint rossz helyzetben felejtette a fegyverzeti főkapcsolót. (Hogy miért is lehetett élesben, az megint érdekes kérdés…) Az eset török szemmel egyáltalán nem volt vicces, mert a kétfős személyzet egyik tagja nem élet túl az esetet, ami nem lendített nagyot az addig sem felhőtlen görög-török viszonyokon…

A hidegháború alatt egy angol F-4 Phantom II szintén hasonló félreértések következtében lőtt le egy angol Jaguar vadászbombázót,18 további ide vágó példa, amikor egy japán F-15J-t a saját kísérője lőtt le.19

A korábban megtörtént esetekkel összevetve legalább annak lehet örülni, hogy most nem lőttek le semmit a tévedésből indított rakétával…

Tényleg csak a margóra kívánkozik a történet lezárásaként, hogy szándékos rakétaindítás is történhet olyan esetben, amikor nem adtak arra engedélyt sőt, a gépen nem is lehetet volna éles fegyverzet. 1987-ben egy F-14 Tomcat vadászgép lőtt le egy gyakorlaton egy RF-4C felderítő repülőgépet tévedések többszörös összjátékaként,20 ahol megsértették a gyakorlat előírásait és rádió kommunikációban elkövetett hibás terminológia miatt éles rakétát indított az F-14-es pilótája.


Köszönet Mészáros Gabriellának a stilisztikai észrevételekért.

Források

  1. https://www.militarytimes.com/news/2018/08/08/spanish-fighter-jet-accidentally-fires-missile-in-estonia/
  2. https://ac.nato.int/page5931922/-nato-air-policing
  3. https://htka.hu/2014/03/06/eldolt-2015-ben-vedik-baltikumot-magyar-gripenek/
  4. https://en.wikipedia.org/wiki/Siberia_Airlines_Flight_1812
  5. https://goo.gl/9Sj8Q8 A világ első irányított légiharc-rakétájával elért légi győzelem története.
    https://goo.gl/lS5dvR
  6. https://nationalinterest.org/blog/the-buzz/fact-the-kgb-shipped-sidewinder-missile-by-mail-moscow-21673
    http://www.military-today.com/missiles/r3.htm
    http://www.wikiwand.com/de/Manfred_Ramminger
  7. https://www.flugzeugforum.de/threads/einfuehrung-von-aim-9-versionen-in-der-luftwaffe.87276/#post-2413188
  8. Bővebben az infravörös vezérlésről. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 139. oldal.
  9. https://en.wikipedia.org/wiki/No_Kum-sok
  10. https://www.jetfly.hu/regi-jetfly/3119-a-nagy-dobbantas
  11. https://jetplanes.blog.hu/2017/07/23/deltak_parbaja
    https://en.wikipedia.org/wiki/Operation_Diamond
  12. https://www.xflight.de/pe_org_par_ssc.htm
    https://www.xflight.de/pg_org_par_tqs.htm
  13. https://www.telegraph.co.uk/news/uknews/defence/10508091/Amazing-360-degree-look-inside-Britains-newest-Typhoon-fighter.html (Numerikus + és – gombokkal nagyítható, egérrel forgatható.
  14. https://htka.hu/2012/12/04/mcdonnell-douglas-f-15-eagle/ 173. oldal
  15. http://iho.hu/hir/f-16-os-katasztrofaja-beszorult-trimmkapcsolo-150805
    https://htka.hu/2015/01/26/parkolo-repulogepek-koze-zuhant-egy-gorog-f-16-os-spanyolorszagban/
  16. https://www.youtube.com/watch?v=TdaGuPxREtg
    Egy ilyen „légiharc” egy török F-16-os HUD felvételén keresztül. Külön érdekesség, hogy a HUD bal alsó sarkában látszik a SIM felirat, a fegyverzeti főkapcsoló szimulált állásban van. Ha élesben lenne, akkor ARM felirat lenne a kijelzőn. Ez igencsak megnehezíti komoly hiba elkövetését.
  17. http://www.f-16.net/f-16-news-article619.html
  18. https://defenceoftherealm.wordpress.com/2015/10/27/the-jaguar-that-got-foxed-by-a-phantom/
    https://theaviationgeekclub.com/that-time-a-raf-phantom-shot-down-a-raf-jaguar-the-unknown-story-of-the-british-phantoms-only-air-to-air-kill/
  19. https://aviation-safety.net/wikibase/wiki.php?id=46490
  20. https://www.youtube.com/watch?v=ycNNWZ79YdY
    https://www.wearethemighty.com/articles/that-time-a-navy-f-14-accidentally-on-purpose-shot-down-an-air-force-f-4-during-an-exercise
    http://www.fighterpilotuniversity.com/alumni-house/alumni-news/usn-downs-usaf/

Fórum hozzászólások

  • dudi
    Igazából ez a legdrágább dolog amit el tudsz képzelni.Kivonsz alig 20 éves gépeket,hogy olya újat vegyél helyette amilyet azokból a 20 évesekből is tudnál csinálni(modernizálással)töredék áron.

    Jól látszik,hogy pénz van szarásig,no meg hülyeség is...
    Egy új gép jobb, mint egy húsz éves.
  • Ratamahata
    Ugyanaz a téma mint a németeknél, hogy Golf5 ösöket adnak le bontóba, mert annyi támogatást kapnak érte hogy megéri zsír ujra cserélni.... csak ”follyon a termelés és zakatoljon a gyár....” kökemény szarban vagyunk a fogyasztáskényszer miatt és nincs belöée kiut.... azaz van de az nagyon fog fájni..... ezt toljuk magunk elött de lassan a nyakunkba folyik a kaka....
    Nekem nem. Nincs tartozásom, bankkal nem állok szóba, a 30 éves mercim lessz még 60 is, és nem is dolgozom, mert nincs miért. Mindenem van ami kell, és ami nincs, az nem is kell. A nejem meg gyógyszergyárban dolgozik. Fix kereslet.
  • gacsat
    Nekem nem. Nincs tartozásom, bankkal nem állok szóba, a 30 éves mercim lessz még 60 is, és nem is dolgozom, mert nincs miért. Mindenem van ami kell, és ami nincs, az nem is kell. A nejem meg gyógyszergyárban dolgozik. Fix kereslet.
    .
    .
    És a kinai topic óta ismert, hogy van egy Moszkvicsod is.... :)
  • Capslock27
    .
    .
    És a kinai topic óta ismert, hogy van egy Moszkvicsod is.... :)
    Van. Egy harminc éves Mercédesszel járok.
  • gacsat
    Van. Egy harminc éves Mercédesszel járok.
    Te, abban vezérlést, szilenteket, társait milyen sűrűn kell cserélni?
  • borisz
    Te, abban vezérlést, szilenteket, társait milyen sűrűn kell cserélni?
    Vezérlést soha, szilent, féktárcsa úgy tíz évente
  • arbalest
    Megpakolták minden jóval.

    [​IMG]
    Vajon jobb ez, mint a Szu-35 Sz?
    Árban hogy állnak?
    Mennyit tudnának legyártani egy évben, ebből és abból, ha most eldördülne a startpisztoly?
  • Terminator
    [​IMG]

    Érdekesen néz ki ebből a szögből a beömlő felső része.
    Mi az a kis fellépő, és fölötte az a csík?
  • gacsat
    Vajon jobb ez, mint a Szu-35 Sz?
    Árban hogy állnak?
    Mennyit tudnának legyártani egy évben, ebből és abból, ha most eldördülne a startpisztoly?
    Alapvetően a legújabb változat egy nagyon modern gép gyártani meg tudnának belőle eleget ha venné valaki de nem nagyon veszik mert marha drága.
  • gacsat
    Mi az a kis fellépő, és fölötte az a csík?
    Valamilyen késantenna, fölötte pedig lumineszcenc kötelékfény egyik csíkja.
  • dudi
    Alapvetően a legújabb változat egy nagyon modern gép gyártani meg tudnának belőle eleget ha venné valaki de nem nagyon veszik mert marha drága.
    Ha szükség lenne rá, azonnal vennék. Szerintem gyártani is tudnák, de ebben nem vagyok biztos. Abba viszont eléggé, hogy az oroszok nem tudnák sokkal gyorsabban gyártani.
  • gacsat
    Ha szükség lenne rá, azonnal vennék. Szerintem gyártani is tudnák, de ebben nem vagyok biztos. Abba viszont eléggé, hogy az oroszok nem tudnák sokkal gyorsabban gyártani.
    Nem azért gyártanak lassan az oroszok mert nem tudnak nagyobb ütemben hanem azért mert nincs megrendelés 2000db gépre...
    Ugyan ez igaz az EF-re is.
  • dudi
    Nem azért gyártanak lassan az oroszok mert nem tudnak nagyobb ütemben hanem azért mert nincs megrendelés 2000db gépre...
    Ugyan ez igaz az EF-re is.
    Szerintem az oroszok nem tudnának. Se szakember, se gépek. Bőingéknél meg havi 40 Dreamlinert tudnának gyártani.
  • gacsat
    Miért vannak angol feliratok egy német gépen?o_O
    Mert a repülésben az angol az egységes szakmai nyelv a világ jelentős részén (még nálunk is), no meg a NATO-ban is a közös kommunikáció nyelve.
  • emel
    Mert a repülésben az angol az egységes szakmai nyelv a világ jelentős részén (még nálunk is), no meg a NATO-ban is a közös kommunikáció nyelve.
    Azért a németeknek nem kéne ennyire lemenni kutyába.
  • gacsat
    Azért a németeknek nem kéne ennyire lemenni kutyába.
    Beszéld meg velük, bár szerintem nem ez a valódi mérce, ennél már sokkal jobban lementek kutyába sok más téren ...
  • emel
    Beszéld meg velük, bár szerintem nem ez a valódi mérce, ennél már sokkal jobban lementek kutyába sok más téren ...
    :(
  • gacsat
    Szerintem az oroszok nem tudnának. Se szakember, se gépek. Bőingéknél meg havi 40 Dreamlinert tudnának gyártani.
    Persze,hogy nincs szakember annyi ami a nagyvolumenű gyártáshoz kell!Nincs is nagyvolumenű gyártás.Minek alkalmazzanak egy halom embert akinek nem tudnak munkát adni?Havlenne megrendelés akkor felfuttatnák a gyártást.Nem hétfőről keddre no de az ipar nem is hétfőről keddre müködik nyugaton sem.

    Még is miből gondolod,hogy tudnának?
    Tán a Boeingnek van egy gyárnyi embere aki csak fizetést kap de nem dolgozik meg van egy komplett gyártósora lezsírozva amit a kutya sem használ?
  • dudi
    Persze,hogy nincs szakember annyi ami a nagyvolumenű gyártáshoz kell!Nincs is nagyvolumenű gyártás.Minek alkalmazzanak egy halom embert akinek nem tudnak munkát adni?Havlenne megrendelés akkor felfuttatnák a gyártást.Nem hétfőről keddre no de az ipar nem is hétfőről keddre müködik nyugaton sem.

    Még is miből gondolod,hogy tudnának?
    Tán a Boeingnek van egy gyárnyi embere aki csak fizetést kap de nem dolgozik meg van egy komplett gyártósora lezsírozva amit a kutya sem használ?
    Tegnap olvastam. Szarba is van a bőing éppen. Nem ereszthetik szélnek őket, most meg csak az udvarra termelnek.

Ugrás a fórum topichoz