|

Baltikumi rakéta baki, elemzés, kapcsolódó esetek

A spanyol Védelmi Minisztérium közleménye szerint 2018. augusztus 7-én egy spanyol Eurofighter Typhoon gyakorlatozás közben nem szándékosan egy AIM-120 AMRAAM légiharcrakétát indított Észtország légterében.1 (A gyakorlaton két másik francia repülőgép is részt vett.) Az eddigi jelentések szerint a rakéta kárt nem okozott, de a roncsait egyelőre nem találták meg, keresése folyamatban van. (Gyakorlatok során adott esetben éles fegyverzetet is hordozhatnak a gépek, de ez nem tipikus. A hír nem részletezte, hogy miért volt éles fegyverzet a gépen, az is lehet, hogy készültségi riasztás volt.)

Az eset több szempontból is kínos. Egyrészt véletlen rakétaindítás esetén előfordulhatott volna, hogy nem szándékosan lelőnek egy, a gyakorlaton részt vevő más gépet, de akár civil repülőgépet is. Ez utóbbinak esélye alacsony, mivel a gyakorlatok légterét a civil forgalom elől megfelelő távolságban jelölik ki, bár ennek elmulasztására is láttunk már példát, amikor 2000-ben Ukrajnában tévedésből lelőttek egy utasszállító repülőgépet az Sz-200 légvédelmi rendszerrel.4

Másrészt a nem szándékosan indított rakéta a földön is kárt okozhatott volna, amennyiben hajtóműve kiégése után valahol becsapódik. Bár a légiharc-rakéták rendelkeznek önmegsemmisítő funkcióval, azok nem mindig működnek megbízhatóan, ahogy azt a történelem során már többször tapasztalhatták azok alkalmazói.

Harmadrészt a nem szándékolt fegyverhasználat esetleges következménye lehet, – amennyiben valamilyen szinten mégis épségben ér földet a rakéta – hogy illetéktelen kezekbe kerülve katonai titkokra derülhet fény a rakéta működésével kapcsolatban, ami segítheti az ellene való védekezést. Ez egyáltalán nem félvállról vehető tényező, mivel az AIM-120 különféle változatai az USA, NATO és USA-val szövetséges országok elsődleges látótávolságon túli légiharc-rakétájának számítanak.

A rakéta indítására kb. 25 tengeri mérföldre (kb. 45 km) került sor az észtországi Tartu közelében, az eddig hírfoszlányokból és jelentésekből nem derül ki, hogy a rakétaindítás milyen irányban következett be. Amennyiben a rakéta önmegsemmisítő rendszere nem működött akkor orosz területen is földet érhetett. Még, ha Észtország területén is ért talajt, valószínű, hogy a lehetőséget kihasználva Oroszország vagy más államok hírszerző ügynöksége megpróbálta begyűjteni a maradványokat elemzés céljából.

Az ellenség/potenciális ellenfél által gyártott, élvonalat képviselő légiharc-rakéta idegen kezekbe kerülése egyébként egyáltalán nem példa nélküli, többször is megtörtént a hidegháború alatt. Az így megszerzett tudással nem egy esetben új légiharc-rakéta típus született meg, ami komolyan befolyásolta és meghatározta a légi harc fejlődésének irányát, illetve a további rakétafejlesztéseket.

Visszatérve magára az esetre érdemes megvizsgálni, hogy hogyan következhetett be a véletlen indítás, némi képzelőerővel megáldva a lehetőségek széles skálája merül fel, egészen vadak is:

  1. Műszaki hiba – ez lenne a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb magyarázat.
  2. Véletlen indítás kezelői hiba következtében, tehát pilótahiba.
  3. Az 1. és 2. kombinációja.
  4. Szándékos indítás történt. (lefizették a pilótát, hogy NATO csúcstechnológiát juttasson idegen kézre.

A fentieket sorra véve haladjuk visszafelé. Az utolsó opció a legmerészebb feltételezés, de fent említett AIM-9B ellopásának esetét látva teljeséggel ezt sem lehet kizárni. Azt azért hozzá kell tenni, hogy ideológiai vagy anyagi okokból ma már sokkal nehezebb rábírni egy ilyen elhatározásra egy pilótát. További probléma ezzel a feltételezéssel, hogy utólag nehéz megmagyaráznia a pilótának a színlelt hibát, mert a korszerű vadászgépeken rengeteg paramétert rögzítenek az utólagos elemzéshez. Véletlen indítás vagy műszaki hiba történetének beadása sem annyira egyszerű – lásd később a technikai részleteknél – hogy a pilóta ne bukjon le és viselje következményeit az esetnek, amennyiben tényleg szándékos történetről van szó.

A történelem során volt példa az adott korban csúcstechnológiának számító vadászgép nyugati oldalra történő átrepülésére, de azok sosem pusztán anyagi motivációból történtek. A koreai háborúban dezertált észak-koreai MiG-15 pilóta9 elmondása szerint nem tudott az USA által felajánlott 100 000 dolláros (mai árfolyamon majdnem 1 millió) jutalomról, pusztán saját elhatározásából hagyta el a kommunista országot. Viktor Belenko10 is a szovjet felsővezetés iránt érzett gyűlölet, a rendszer és kilátástalan jövő miatt dezertált Japánba egy MiG-25-ös vadászgéppel. Mindkét esetben közös, hogy külső segítséget nem kaptak, ezzel szemben Irakból 1966-ban izraeli titkosszolgálati segítséggel dezertált egy pilóta az akkori legfejlettebb MiG-21-F13-as változattal Izraelbe.11 Ehhez képest egy véletlennek /hibának álcázott rakétaindítás lehet, hogy semmiségnek tűnik, de akkor sem ez látszik a valószínű eseménynek.

Az 1. és 2. pontok értelmezéséhez szükséges legalább minimális mértékben megismeri a korszerű vadászgépek fedélzeti rendszereinek működését, illetve az AIM-120 AMRAAM aktív radarvezérlésű légiharc-rakéta működésének alapelveit.

Minden vadászgép rendelkezik egy úgynevezett fegyverzeti főkapcsolóval (amerikai gépeken MASTER ARM), amelynek megfelelő állásban kell lennie ahhoz, hogy a fegyverhasználat vagy akár csak a vészleoldás lehetséges legyen. Ez a kapcsoló jellemzően 2 vagy 3 állású, gyakorló/éles vagy pl. az amerikai F-16C vadászgépeken szimulált/ki/be (SIMULATE/OFF/ON).

Amennyiben a kapcsoló nem éles állásban van, akkor a botkormányon levő „fegyverindítás” gombbal nem lehetséges a fegyverhasználat. Tehát a véletlen indítás alapfeltétele, hogy ez a kapcsoló nem megfelelő állásban legyen.

A másik fontos tényező a repülőgép kezelőszerveinek kialakítása. A ’70-es évek óta a vadászrepülőgépeken a HOTAS (hands on throttle and stick)12 kialakítás terjed el, ami lehetővé teszi, hogy a légiharc során legfontosabb funkciók mind elérhetőek legyenek pusztán a botkormányon és gázkaron levő kapcsolók és gombok használatával, hogy a nagy túlterhelésű manőverek közben ne kelljen a pilótának kapcsolók után nyúlkálnia, ami szinte lehetetlennel határos feladat már 2-3G túlterhelés felett. (Légiharcban az 5-9G manőverek sem ritkák.) A HOTAS rendszerek mára igen komplexek lettek: összesen akár 10-15 kapcsoló és gomb is lehet a gázkaron és a botkormányon együttesen. Ezeket kapkodva kezelve téves rakétaindítás lehetséges, amennyiben fegyverzeti főkapcsoló rossz állásban van, de az indításnak további feltételei is vannak.

A légiharc-rakétákat az esetek többségében nem lehet csak úgy célbefogás nélkül indítani. Célbefogás alatt értjük azt, hogy a fedélzeti radar vagy más rendszerek segítségével (pl. adatkapcsolaton keresztül, ha más derítette fel a célpontot) az AIM-120-nak ki van jelölve a célpont, amit követni kell, és amit végül el kell találnia. Az AIM-120-at végszükség esetén vagy nagyon kiélezett helyzetben, ha nincs idő megfelelő célkijelölésre – vagy nem is szükséges, mert csak egy közeli célpont van adott irányban –, lehetséges indítani a rakétát célbefogás nélkül is. Az AIM-120 aktív radarvezérlésű, ami azt jelenti, hogy saját kisméretű radarjával vezeti magát a célra, de csak végfázisban. Kis távolságú célnál nincs probléma, a rakéta nagy valószínűséggel saját maga is megtalálja a célt. Nagyobb távolságban levő cél ellen indítva a rakétát adatkapcsolaton keresztül látják el céladatokkal (mid course guidance), hogy a pályája végén a megfelelő időben kapcsolja fel a rakéta a saját radarját.

Mindezek alapján a téves indítás legvalószínűbben úgy következhetett be, hogy manőverező légiharcot gyakorolva téves állásban volt a fegyverzeti főkapcsoló, de ezen felül kis távolságú üzemmódban voltak a fedélzeti rendszerek, amikor lehetséges célkijelölés nélkül indítani a rakétát. Ekkor véletlenül megnyomva botkormányon a „fegyver leoldása / indítás” gombot a rakéta valódi indítása történt szimulált indítás helyett.

Hogy mitől lehetett rossz állásban a kapcsoló? Az már fogas kérdés. A pilóta elfelejthette vagy a kabinban13 történő mozgása közben véletlenül átkacsolhatta azt. A kapcsoló ugyanis nem túl szerencsés helyen van, ami könnyebben lehetővé teszi a véletlen átkacsolást az amerikai típusokhoz képest, ahol azok nem a pilóta mellett, hanem bal kéz felé, elöl vannak elhelyezve – sokkal inkább szem előtt és védve a véletlen átkapcsolástól.

Nyíllal jelölve a fegyverzeti főkapcsoló, itt a két állása TRAIN és LIVE az gyakorló és éles beállítás felirata. Részben takartak a feliratok. Sgt Pete Mobbs / MOD,

F-15C Eagle típuson a fegyverzeti főkapcsoló. U.S. Air Force,

F-16A Fighting Falcon típuson a fegyverzeti főkapcsoló. Forsvaret,

F/A-18 Hornet típuson a fegyverzeti főkapcsoló. ,

A pilóta oxigéncsöve vagy bármilyen más ruházati eleme vagy tárgy a kabinban esetlegesen átkapcsolhatta azt úgy, hogy a pilóta nem vette észre. Hasonló esetre volt már példa, több is.14 Egy esetben egy F-15C vadászgéppel nem szándékos katapultálás történt. A pilóta G ruháját a gép levegőrendszerével összekötő gégecső manőverező légiharc közben levált, és beakadt a katapultülés katapultálási folyamatát beindító fogantyú kivágott részébe. A pilóta fejmozgása és botkormány használata a manőver közben elegendő húzóerőt produkált, a tömlőn keresztül a katapultálást indító kart meghúzta, és az rendeltetésének megfelelően végre is hajtotta gépelhagyás feladatát. A vadászgép a katapultálást követően még 1 perc 39 másodpercig repült mielőtt becsapódott volna a floridai St. George sziget mocsaras partjába. Kapcsolóval is előfordulhat szerencsétlen esetben ilyen nem szándékolt átkapcsolás.

Egy másik hasonló eset sajnos a fent említettnél sokkal tragikusabb következményekkel járt. Egy kétüléses görög F-16D15 zuhant le és vesztette életét a személyzet mindkét tagja az oldalkormány trimmelést beállító kapcsoló helytelen beállítása miatt, ami valószínűleg szintén a kabinban történt szerencsétlen véletlenek és/vagy mulasztása kapcsán került rossz helyzetbe. A spanyol vadászgépen is lehetséges, hogy valami tárgy pakolgatása közben lett akaratlanul átállítva a fegyverzeti főkapcsoló.

Lehetséges ok lehet persze műszak hiba is, hogy a főkapcsoló egyszerűen nem működött és nem blokkolta az indítást. A kapcsoló működése nem szoftveres, tehát fizikailag blokkolja az elektronikus jelek továbbítását, szoftveres hiba gyakorlatilag kizárható. (A fizikai blokkolás szinte mindig biztonságosabb, mint a szoftveres. A civil iparban is a vész és védelmi funkciókat ellátó műszerek jelét direktben vezetik és használják fel, nem szoftveresen kezelik.)

Véletlen rakéta indításra egyébként tucatszám került sor éles légiharcban a harctéri stressznek és a HOTAS kialakításnak köszönhetően, de békeidőben is történt már nem szándékos fegyverindítás sőt, ilyen esetek alkalmával nem is egyszer még lelövést is sikerülsz összehozni gyakoroló légiharc közben, vagy más ország gépével folytatott, manőverező „légiharc” közben.

Természetesen ezek nem éles légiharcok, csak egyes országok közötti feszült viszony oda vezet, hogy a pilóták – ha már van kivel – akkor megpróbálnak tüzelési/rakéta indítási helyzetbe kerülni mutatva, hogy „ki az úr a háznál.” Persze az ilyen találkozások16 veszélyesebbek és igen ritkák, hiszen nincsenek biztonsági szabályok, mint normális, szervezett keretek között folyó gyakorló légiharc esetében.

Egy találkozás alkalmával történt – hivatalosan – nem szándékolt lelövés, amikor 1996-ban az Égei-tenger felett görög Mirage-2000C vadászgép lelőtt egy kétszemélyes török F-16D-t.17 Az eset hivatalosan pilótahibának lett elkönyvelve, a pilóta elmondása szerint rossz helyzetben felejtette a fegyverzeti főkapcsolót. (Hogy miért is lehetett élesben, az megint érdekes kérdés…) Az eset török szemmel egyáltalán nem volt vicces, mert a kétfős személyzet egyik tagja nem élet túl az esetet, ami nem lendített nagyot az addig sem felhőtlen görög-török viszonyokon…

A hidegháború alatt egy angol F-4 Phantom II szintén hasonló félreértések következtében lőtt le egy angol Jaguar vadászbombázót,18 további ide vágó példa, amikor egy japán F-15J-t a saját kísérője lőtt le.19

A korábban megtörtént esetekkel összevetve legalább annak lehet örülni, hogy most nem lőttek le semmit a tévedésből indított rakétával…

Tényleg csak a margóra kívánkozik a történet lezárásaként, hogy szándékos rakétaindítás is történhet olyan esetben, amikor nem adtak arra engedélyt sőt, a gépen nem is lehetet volna éles fegyverzet. 1987-ben egy F-14 Tomcat vadászgép lőtt le egy gyakorlaton egy RF-4C felderítő repülőgépet tévedések többszörös összjátékaként,20 ahol megsértették a gyakorlat előírásait és rádió kommunikációban elkövetett hibás terminológia miatt éles rakétát indított az F-14-es pilótája.


Köszönet Mészáros Gabriellának a stilisztikai észrevételekért.

Források

  1. https://www.militarytimes.com/news/2018/08/08/spanish-fighter-jet-accidentally-fires-missile-in-estonia/
  2. https://ac.nato.int/page5931922/-nato-air-policing
  3. https://htka.hu/2014/03/06/eldolt-2015-ben-vedik-baltikumot-magyar-gripenek/
  4. https://en.wikipedia.org/wiki/Siberia_Airlines_Flight_1812
  5. https://goo.gl/9Sj8Q8 A világ első irányított légiharc-rakétájával elért légi győzelem története.
    https://goo.gl/lS5dvR
  6. https://nationalinterest.org/blog/the-buzz/fact-the-kgb-shipped-sidewinder-missile-by-mail-moscow-21673
    http://www.military-today.com/missiles/r3.htm
    http://www.wikiwand.com/de/Manfred_Ramminger
  7. https://www.flugzeugforum.de/threads/einfuehrung-von-aim-9-versionen-in-der-luftwaffe.87276/#post-2413188
  8. Bővebben az infravörös vezérlésről. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 139. oldal.
  9. https://en.wikipedia.org/wiki/No_Kum-sok
  10. https://www.jetfly.hu/regi-jetfly/3119-a-nagy-dobbantas
  11. https://jetplanes.blog.hu/2017/07/23/deltak_parbaja
    https://en.wikipedia.org/wiki/Operation_Diamond
  12. https://www.xflight.de/pe_org_par_ssc.htm
    https://www.xflight.de/pg_org_par_tqs.htm
  13. https://www.telegraph.co.uk/news/uknews/defence/10508091/Amazing-360-degree-look-inside-Britains-newest-Typhoon-fighter.html (Numerikus + és – gombokkal nagyítható, egérrel forgatható.
  14. https://htka.hu/2012/12/04/mcdonnell-douglas-f-15-eagle/ 173. oldal
  15. http://iho.hu/hir/f-16-os-katasztrofaja-beszorult-trimmkapcsolo-150805
    https://htka.hu/2015/01/26/parkolo-repulogepek-koze-zuhant-egy-gorog-f-16-os-spanyolorszagban/
  16. https://www.youtube.com/watch?v=TdaGuPxREtg
    Egy ilyen „légiharc” egy török F-16-os HUD felvételén keresztül. Külön érdekesség, hogy a HUD bal alsó sarkában látszik a SIM felirat, a fegyverzeti főkapcsoló szimulált állásban van. Ha élesben lenne, akkor ARM felirat lenne a kijelzőn. Ez igencsak megnehezíti komoly hiba elkövetését.
  17. http://www.f-16.net/f-16-news-article619.html
  18. https://defenceoftherealm.wordpress.com/2015/10/27/the-jaguar-that-got-foxed-by-a-phantom/
    https://theaviationgeekclub.com/that-time-a-raf-phantom-shot-down-a-raf-jaguar-the-unknown-story-of-the-british-phantoms-only-air-to-air-kill/
  19. https://aviation-safety.net/wikibase/wiki.php?id=46490
  20. https://www.youtube.com/watch?v=ycNNWZ79YdY
    https://www.wearethemighty.com/articles/that-time-a-navy-f-14-accidentally-on-purpose-shot-down-an-air-force-f-4-during-an-exercise
    http://www.fighterpilotuniversity.com/alumni-house/alumni-news/usn-downs-usaf/

Fórum hozzászólások

  • A kép alapján nekem eléggé érthetetlen, hogy miért oda tették a fegyverzeti főkapcsolót. Gázkarról picit csúszik le a kéz vagy akad be kesztyű, stb. akkor átpöccinti a kapcsolót és kész a baj. A jenki gépeken én úgy látom, hogy mindig szem/váll magasság közelében van a MASTER ARM. Annál ilyen nem fordulhat elő, mert fel kell emelni a kezet a mozgatáshoz.

    F-15-tel volt, hogy még katapultálni is sikerült véletlenül az oxigéncső befeszülés miatt. Akkor egy kapcsoló átbillentése ehhez képest a simán megtörténhet kategória.

    Pár éve egy F-16-nál felszállás közben a trim gombot buzerálta meg valami a kabinban és zuhantak le. Az is lent, bár sokkal hátrébb van baloldalt.

    A görög Mirage-2000C 1996-ban lőtte a török F-16-ost pedig ott a főkapcsoló szintén magasabban van... (A magyarázat az volt, hogy véletlenül rossz állásban volt a kapcsoló.) A lenti képen a TOP felirat mellett, a magasságmérőtől balra az ARME felirat és piros kapcsoló.

    [​IMG]
  • molnibalage
    A kép alapján nekem eléggé érthetetlen, hogy miért oda tették a fegyverzeti főkapcsolót. Gázkarról picit csúszik le a kéz vagy akad be kesztyű, stb. akkor átpöccinti a kapcsolót és kész a baj. A jenki gépeken én úgy látom, hogy mindig szem/váll magasság közelében van a MASTER ARM. Annál ilyen nem fordulhat elő, mert fel kell emelni a kezet a mozgatáshoz.

    F-15-tel volt, hogy még katapultálni is sikerült véletlenül az oxigéncső befeszülés miatt. Akkor egy kapcsoló átbillentése ehhez képest a simán megtörténhet kategória.

    Pár éve egy F-16-nál felszállás közben a trim gombot buzerálta meg valami a kabinban és zuhantak le. Az is lent, bár sokkal hátrébb van baloldalt.

    A görög Mirage-2000C 1996-ban lőtte a török F-16-ost pedig ott a főkapcsoló szintén magasabban van... (A magyarázat az volt, hogy véletlenül rossz állásban volt a kapcsoló.) A lenti képen a TOP felirat mellett, a magasságmérőtől balra az ARME felirat és piros kapcsoló.

    [​IMG]
    A miragen is temyleg eleg rossz helyen van a lab miatt. Siman megeshet egy hadgyakorlaton hogy ki be szal a pilota vagy legalabbis felall valamiert... /beadnak neki valamit barmi miatt./
  • szuvorov
    Nos szerintem itt több eset is lehetséges :
    1. Műszaki hiba, ez lenne a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb magyarázat.
    2. Szándékos indítás (mert megzsarolták, lefizették ürgebőrbe bújt ügynökök, hogy NATO csúcstechnológiát juttason el az ellenségnek)
    3. Szándekos indítás (szupertitkos légiharc egy láthatatlan orosz vadászgéppel)
    4. Véletlen indítás (Carlos annyira beleélte magát a szerepébe, hogy addig jatszadozott az indítógombbal amíg indítás lett a vége)
    5. Véletlen indítás (szimulált légicél befogás végén véletlenül tényleg kilőtt egy rakétát)
    Vagy ezek tetszőleges kombinációja :)
    gacsat
    A 4esre több példa is volt.

    Erről nekem rögtön ez jutott eszembe - vagyis amikor halhatatlanná válsz...
    Látjátok; egy viszonylag macerás procedúra kell a robbantáshoz - mégis sikerült:(
    Érdemes nézni, ahogy 0:40-nél próbálja visszacsinálni...

  • gacsat
    Volt már a Zuni rakéta, ami letarolta a Forestalt? Ott benn sem ült a pilóta. Csak úgy elindult.
    Hát nem "csak úgy" magától gondolta hogy "el kellene már indulnom"! Egy működő starterkocsi kipufogója pont ráfújt és felfűtötte a Zuni hajtómű-szekcióját, ettől lett "mehetnéke" és indult be a hajtóműve.
  • emel
    Hát nem "csak úgy" magától gondolta hogy "el kellene már indulnom"! Egy működő starterkocsi kipufogója pont ráfújt és felfűtötte a Zuni hajtómű-szekcióját, ettől lett "mehetnéke" és indult be a hajtóműve.
    Érdekes új magyarázat.
    Forrás?
    A TV szerint rövidzár volt.
  • rudi
    Érdekes új magyarázat.
    Forrás?
    A TV szerint rövidzár volt.
    A forrás az a hosszú emlékezetem, és vagy Flight International vagy Air International úgy legalább 20-25 éve (akkoriban ezekhez jutottam hozzá). Szóval szerintem sem 100% hogy pont ez a ZUNI-eset volt, de nekem csak a rakéta típusa és a váratlan beindulás oka ragadt meg. Egyébként rövidzárlat nehezebben képzelhető el ha a személyzet bent sem ül a kabinban, mert akkor mire föl van áram alatt a gazdátlan gép, ez szerintem nem nagyon szokás (legalábbis mifelénk nem nagyon szabad úgy kiszállni a kabinból hogy áram alatt hagyom a gépet - hacsak nincs ott a váltás, aki azonnal beül a helyemre, akár másik műszaki akár pilóta).
  • Nagyjából a ruszki határral párhuzamosan repült az AMRAAM, ha jól emlékeszem Tartu alól indult.
    A pirossal jelzett környéken volt a becsapódási kráter.
    Viszont inkább arra lennék kíváncsi, hogy hozták működésbe ? Cél nélkül egy AA-rakéta ?
    2 EF + 2 Mirage.
    Mindenesetre a szitu több mint érdekes, a civil gépek miatt pl.
    Egyelőre hírzárlat van a vizsgálat végéig.

    [​IMG]

    [​IMG]
  • Viszont a településnevek is rendkívül érdekesek és beszédesek :)

    - Torma
    - Pala
    - Kabala
    - Mao

    - Köola - majdnem kőolaj
    - Puhja - majdnem puja

    :D
  • Panzerfaust
    Viszont inkább arra lennék kíváncsi, hogy hozták működésbe ? Cél nélkül egy AA-rakéta ?
    A vasárnap kijött cikk ezzel is foglalkozik. Az is lehet, hogy be volt fogva / ki volt jelölve a cél és úgy ment a rakéta. Ezért írtam, hogy mázli, hogy semmit nem lőttek le.
  • molnibalage
    A vasárnap kijött cikk ezzel is foglalkozik. Az is lehet, hogy be volt fogva / ki volt jelölve a cél és úgy ment a rakéta. Ezért írtam, hogy mázli, hogy semmit nem lőttek le.
    Azért a pilóták rádiózását meghallgatnám az incidens idejéről - mert szerintem szerény angol nyelvtudásommal még én is megérteném :D Szegény "célgép" izzadhatott, hogy élőben viritsa a tanultakat és kikerüljön a "halálos zónából" :cool:
  • molnibalage
    A vasárnap kijött cikk ezzel is foglalkozik. Az is lehet, hogy be volt fogva / ki volt jelölve a cél és úgy ment a rakéta. Ezért írtam, hogy mázli, hogy semmit nem lőttek le.
    Az EF fegyverzeti főkapcsoló tényleg szar helyen van. G-ruhában simán át lehet kapcsolni, még rutinos pilótának is, észrevétlenül.
    Én pilótahibára és téves információáramlásra tippelnék. Az átjátszást azt nagyon nem tartom életszerűnek.
    Lehet az egyik Mirage "játszotta" a célgép szerepét, és a fentiek miatt, nem szimulálva ténylegesen rá is indítottak, de miután észbe kapott a torreádor, "lekapcsolta" a rakétát, majd az becsapódott az erdőben.
    Nem tudom, remélhetőleg majd elmondják pár hét múlva.
  • Panzerfaust
    Az EF fegyverzeti főkapcsoló tényleg szar helyen van. G-ruhában simán át lehet kapcsolni, még rutinos pilótának is, észrevétlenül.
    Én pilótahibára és téves információáramlásra tippelnék. Az átjátszást azt nagyon nem tartom életszerűnek.
    Lehet az egyik Mirage "játszotta" a célgép szerepét, és a fentiek miatt, nem szimulálva ténylegesen rá is indítottak, de miután észbe kapott a torreádor, "lekapcsolta" a rakétát, majd az becsapódott az erdőben.
    Nem tudom, remélhetőleg majd elmondják pár hét múlva.
    A probléma az, hogy nem lehet "lekapcsolni" a rakétát, ezt csak az SARH-val lehet, mert a célmegvilágítást a gép adja. IR esetén önrávezetés van, ha meg ARH esetén lekapcsolod a radart, akkor átvált önvezérlő módba az ARH. Utána már csak imádkozni lehet, hogy ha célpont lehet a baráti gép, akkor kurva gyorsan tűnjön el onnan.
  • molnibalage
    A probléma az, hogy nem lehet "lekapcsolni" a rakétát, ezt csak az SARH-val lehet, mert a célmegvilágítást a gép adja. IR esetén önrávezetés van, ha meg ARH esetén lekapcsolod a radart, akkor átvált önvezérlő módba az ARH. Utána már csak imádkozni lehet, hogy ha célpont lehet a baráti gép, akkor kurva gyorsan tűnjön el onnan.
    80 km-t repült "szólóban", bár azt írták, hogy a radaron látták az útvonalat, de több infót nem kívánnak megosztani.
    Az indítás és a becsapódás között egy elég egyenes vonal van, akkor mi lehetett a gép-rakéta közötti kommunikáció ? Hosszabb repülés és lezuhanás.
  • molnibalage
    A probléma az, hogy nem lehet "lekapcsolni" a rakétát, ezt csak az SARH-val lehet, mert a célmegvilágítást a gép adja. IR esetén önrávezetés van, ha meg ARH esetén lekapcsolod a radart, akkor átvált önvezérlő módba az ARH. Utána már csak imádkozni lehet, hogy ha célpont lehet a baráti gép, akkor kurva gyorsan tűnjön el onnan.
    Laikusként kérdem, nincs rajta önmegsemmisítő? Több cikkben is említették. Ha jól tudom az ATGM-ek esetében is van ilyesmi, ha megszűnik a megvilágítás akkor földre vágja magát.
  • sequadon
    Laikusként kérdem, nincs rajta önmegsemmisítő? Több cikkben is említették. Ha jól tudom az ATGM-ek esetében is van ilyesmi, ha megszűnik a megvilágítás akkor földre vágja magát.
    A cikk erről is ír. Van, de nem mindig működik megbízhatóan. A többi a cikkben.
  • Terminator
    Az Eurofighter nem tud egyszerre GBU-48-at és Meteor-t hordozni?

    https://www.hartpunkt.de/probleme-bei-start-von-flugkoerper-moeglich/
    Mi van a cikkben? A szárnytőnél lévő pilonon ha van GBU, akkor biztos, hogy nem fér oda a Meteor, legalábbis az első kettő süllyesztett helyre. De ha csak a szárny alatti középsőn van GBU, akkor 4 Meteor simán lehet. Itt van pár kép Luftwaffe Gbu hordozásról:
    https://defense-update.com/20171219_gbu-48.html
  • ms07
    Mi van a cikkben? A szárnytőnél lévő pilonon ha van GBU, akkor biztos, hogy nem fér oda a Meteor, legalábbis az első kettő süllyesztett helyre. De ha csak a szárny alatti középsőn van GBU, akkor 4 Meteor simán lehet. Itt van pár kép Luftwaffe Gbu hordozásról:
    https://defense-update.com/20171219_gbu-48.html
    Eltávolodási problémáról írnak, de nem derül ki, hogy a hátsó Meteorokat is zavarja-e a megváltozott légáram.

    Elől az lehet, amit írtál.

    [​IMG]


    De lehet hogy csak a sajtó fújja fel a dolgot, most divat a Luftwaffe-ba belerúgni.

Ugrás a fórum topichoz