|

HTT – az F-15X vadászgép koncepció

Az online sajtóban napi hírek vagy érdekességek címén a tech rovatokban számtalanszor jelennek meg haditechnikai témájú írások akár a hidegháborús idők érdekességeit taglalva vagy éppen futó haditechnikai programokról és tervekről.

A haditechnikával kapcsolatos ismeretterjesztés dicséretes dolog azonban alapvető probléma, hogy a megjelenő írások számottevő hányada jellemzően igen pontatlan sőt, akár teljességgel értelmezhetetlen kijelentéseket is tartalmaznak köszönhetően annak, hogy az angol és magyar nyelvű kifejezésekkel nincsenek tisztában a szerzők.

Saját, erősen tematikus oldalunk több, mint egy évtizeddel ezelőtti létrehozásakor a célkitűzések egyike volt a haditechnikai alapismeretek és érdekességek minél szélesebb körhöz eljuttatása, kapcsolódó mítoszok és tévedések oszlatása, a mindenkori lehetőségeinkhez mérten legpontosabb információk közzététele. Erre nézve nehezítő tényezőnek tartjuk más hazai, ismertebb és olvasottabb online sajtóban megjelent haditechnikai írások pontatlanságokat tartalmazó szeletét.

Ez a cikk egy olyan, konstruktív célzattal létrehozott rovat / cikksorozat első tagja, ami a nagy olvasottságú hazai online sajtóban megjelent haditechnikai írásokra fókuszál, javítja azok esetleges tévedéseit és adott esetben további magyarázatokat fűz azokhoz annak érdekében, hogy a hír és/vagy írás jelentéstartalma helyesen, pontosan értelmezhető legyen. A cikkekben csak rövidített és egyszerűbb magyarázatok kapnak helyet, a bővebb és mélyebb háttér információk és a téma kifejtése a már korábban megjelent írásokra hivatkozással történik meg.

A rovat nem titkolt célkitűzése, afféle kérés, kezdeményezés más online felületeken haditechnikai témákban is publikáló, a téma iránt így nyilvánvalóan érdeklődő újságírók felé, hogy törekedjünk a közös cél elérésére, azaz a haditechnikai témákban is minél pontosabb tartalmak előállítására.

A cikksorozat első témája az F-15X vadászgép koncepcióról megjelent írás, az index.hu oldalon 2018.07.30. 09:23 időpontban közzé tett változata: https://index.hu/tech/2018/07/30/mire_kepes_az_f-15x_a_legujabb_lopakodo_vadaszgep/


Időközben frissítették? Jelezd nekünk, hogy mi is jelezhessük itt.


A problémás részek idézve az eredeti írásból:

Az eredeti írás még lopakodónak nevezte az F-15X-et. Az F-15-ből soha nem lesz “lopakodó” (alacsony észlelhetőségű) vadászgép, mert alapvető kialakítása lehetetlenné teszi ezt. Nem rendelkezik belső fegyvertérrel és hiába rejtik el adott estben megfelelő kialakítású konténerbe a fegyverzet egy részét, az kb. kerekítési hiba a nagy összképet tekintve. A fő visszaverő felületek ugyanis a hajtómű kompresszor lapátjai és azzal utólagosan semmit sem tudnak kezdeni a tervezők.1

„Az F–15X projekt létezését egy hete hozták nyilvánosságra. A korábbi hírekkel ellentétben a vadászgép nem tud egyszerre két tucat levegő-levegő rakétát szállítani, de a Boeing AMBER rakétaindítójába így is 22 rakétát lehet betárazni. Ilyen kapacitása csak az F–22 Raptornak, illetve az F–35 Joint Strike Figthernek van”

Sem az F-22 sem az F-35 nem képes a fent említett mennyiségű légiharc-rakétát (levegő-levegő) rakétát hordozni nemhogy alacsony észlelhetőségű (lopakodó/stealth konfigurációban), amikor csak a belső fegyvertér használható, de még akkor sem, ha külső függesztési pontokat is igénybe veszik a szárnyakon. Az F-22A Raptor belső térben 6 db AIM-120 AMRAAM és 2 db AIM-9 Sidewinder rakéta hordozására képes, az F-35 összes változata 4 db AIM-120 AMRAAM-ra. Az F-35 esetén a szárnyak alatt 3-3 db függesztési pont felszerelésére van lehetőség, de ebből a külsőre csak AIM-9X rakétából 1-1 db hordozható illetve fantázia CGI rajzokon a belső indítókon pontonként 2 db AIM-120 lenne felszerelhető, de ezek a függesztők jelenleg nem léteznek egyetlen F-35-ön sem repült még súlymaketekkel (az eredeti fegyver tömegével és légellenállásával rendelkező függesztmény teszteléshez) sem. Még ezen elméleti megközelítéssel is csak 4+(2x2x2) = 12 db AIM-120 és 2 db AIM-9X hordozása lenne lehetséges, ami igen messze van a fent említett 22 db rakétától.

A lenti ábrán is látható, hogy ez csak egy felvetett elképzelés a jövőbeli kapacitás növelésre, de ez igen valószínűtlen, mert harcászatilag szinte semmi értelme nincs ennek, lényegében csak tömeges „cruise missile” (robotrepülőgép)2 támadás esetén van ilyen sok rakéta hordozásának, amire lényegében csak az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének (US Navy) van szüksége. Az F-35C változattal ilyenkor a repülőgépek folyamatos őrjáratot adnának a fenti fenyegetés ellen. Ennek középtávon sincs értelme, mert erre a célra az F/A-18E/F Super Hornet vadászgépek is képesek. Az F-35C lényege, hogy a „lopakodó” kialakítását kihasználva csapásmérőként nagyságrendekkel védettebb a korszerű radar vezérlésű légvédelmi- rakéták ellen, mint a korábbi nem „lopakodó” kialakítási hagyományos 4. generációs vadászgépek.

Az F-22 esetén is hasonló a helyzet, a külső függesztési pontok használatával sem érhető el a 22 darabos légiharc-rakéta mennyiség, csak +4 db rakéta vagy amennyiben feltételezzük, hogy a póttartály (600 gal fuel tanks) helyére is 2-2 db légiharc-rakéta kerül akkor is „csak” 16 db rakéta lehetne a maximális javadalmazás.

Mindkét esetben igaz, hogy ekkora mennyiség lényegében értelmetlen, mert nemigen képzelhető el olyan célsűrűség, ahol fel lehetne használni ekkora mennyiséget még annak ellenére is, hogy a szimultán célleküzdés is lehetséges az AIM-120-szal, tehát több rakéta is úton lehet több célpont felé az aktív radarvezérlésnek3 köszönhetően, F-22 esetén 6 db F-35 esetén 4 db cél támadható párhuzamosan. Vadászgépek ellen sokkal többet ér az alacsony észlelhetőség, mint a többlet rakéta mennyiség.

„Az F-15X egyszerre láthat el légvédelmi feladatokat, illetve támadhat földi célpontokat. Akár az is megoldható, hogy nyolc levegő-levegő rakétával szereljék föl, a maradék kapacitását pedig 28 kisebb átmérőjű bombával (small diameter bombs, SDB), vagy hét, egyenként 900 kilogrammos bombával egészítheti ki. Ez jóval több, mint az F–15X Eagle vagy bármely más rendszerben álló vadászgép kapacitása.”

A cikk magyar fordítása pontatlan, mert az és/vagy kapcsolatok hibásan lettek értelmezve. 8 db légiharc-rakéta és 28 db SDB, vagy 8 db légiharc-rakéta és 7 db 2000 fontos légibombát ír a forrás, a 7 db 900 kg-os (2000 font névleges tömegű) nem kiegészítés a 8 + 28 db fegyver mellé.

„A gépet a legmodernebb radarrendszerrel, sisakvezérlésű célzó rendszerrelz, AGP–82 aktív elektromos radarral, elektronikus megfigyelőrendszerrel és Legion poddal szerelték föl, ami infravörös célzórendszer és az adatkapcsolatért felelős modul szerepét is ellátja.”

Az aktív elektromos radar kifejezés egész egyszerűen értelmezhetetlen, hiszen minden radar elektromos árammal működő berendezés. Itt az “aktív elektronikus nyalábeltérítéses / aktív elektronikus pásztázású radarról, vagyis angol terminológiával AESA (Active Electronically Scanned Array) radarról van szó. Ilyen radarral korszerűsítik egyébként a teljes F-15C/D és E flottát is, ezen felül mindegy F-15C vadászgépen elérhető a JHMCS sisakkijelző és célzórendszer kb. 15 éve. A F-15E változaton csak 2013-tól kezdődött a rendszeresítés, de már azon is elterjedtnek tekinthető a sisakkijelző.

A Legion pod (konténer) feladata kettős. A kőkorszaki Link 16 adatkapcsolattal nem lehetséges az adatcsere az F-15 / F-16 (adott esetben a haditengerészeti F/A-18) és F-22 / F-35 gépek között, erre szolgál a pod, amiben ezen felül infravörös célkereső (IRST)4 is van, aminek célkereső képessége egészen más módon értelmezendő, mint a radarberendezésé.

„A fejlesztésnél fontos szempont volt, hogy az F–15Xmegfizethető legyen. A hírek szerint jóval olcsóbb lesz, mint a darabonként 95 millió dollárba kerülő F–35A. Az új modell 27 ezer dollárba fog kerülni óránként, míg az F–35A-nál ugyanez az összeg 45 ezer dollár. Ha már az időnél tartunk: a Boeing azt ígéri, hogy az F–15X húszezer óra repülésig rendszerben tartható, vagyis évtizedeken át használható lehet. (Az F–15 Eagle alapmodellnél ez az érték ötezer óra volt).”

Az F-35A legutolsó Lot 135 szériától kezdve már 90 millió dollárnál is olcsóbb. A termelés felfutásával egyre olcsóbb a gyártás úgy, hogy még mindig csökkentett ütemtű (LRIP, low rate inital production) szakaszban vannak, mert nem teljes ütemű még sorozatgyártás annak ellenére, hogy már majdnem 300 db (!) különféle változatú F-35-öt szállítottak le eddig. Az F-35B és C változatok valóban drágábbak – főleg a B változat az emelőhajtómű miatt – de egy szárazföldi bázisú gépet a US Navy repülőgép-hordozós változattal vagy a USMC VTOL változatával összevetni értelmetlen.

A gépek üzemeltetési költségére nincs megbízható adat és rengeteg féle módon számolható.6 Tőmondatokban; mivel az F-35 egyik változata sem repült végleges hardver és szoftver konfigurációval és nem volt depot level szintű karbantartás (ez kvázi ipari nagyjavítás / civil repülőgép iparban ezt hívják nagyjából „D check”-nek), ezért nincs átlagolható valódi üzemeltetési költsége a típusnak, ami eleve országonként eltérő. Ehhez képest a 30+ éve repülő F-15E vagy a még öregebb F-15C/D és korszerűsített C/D Golden Eagle változatok ára nem mérvadó, mert nem azonos feltételek között vannak összehasonlítva. 30 év múlva az F-35 költsége is más lenne főleg úgy, hogy fajlagos költségek több gépre oszlanak szét. Az F-35A is olcsóbb lesz, ahogy a flotta és tapasztalat nő.

Az F-15 „alapmodell” alatt gondolom a cikkíró az F-15A-ra gondol. Nos, ez még a ’80-as évek dollár árfolyamával sem volt igaz még úgy sem, amikor szinte csak a direkt költséget számolták fel és nem az élettartamra eső költségeket átlagolták a flotta repült óraszámára. A 2008-12 években az F-15C/D repült óra költsége7 kb. 38-40 ezer dollár/óra, míg érdekes módon a fejlettebb F-15E gépeké olcsóbb volt, 32-35 ezer dollár áron repültek. (Ennek oka az F-15 flottán elvégzett élettartam hosszabbítás és Golden Eagle program is lehet, de erre forrásom nincs.)

Nagyjából ezek a legnagyobb pontatlanságok az indexes cikkben, de ezen felül kiegészítésként magához a hírhez. Az F-15X-ből valószínűleg nem lesz semmi, mert a Legion pod-ot megkapja az F-15C Golden Eagle, az AESA radar és JHMCS is ott van/lesz minden USAF F-15 változaton, az esztelen fegyverterhelésnek semmi értelme, mert ekkora mennyiségű fegyverzetre nincs szüksége egyetlen vadászgépnek sem. Ekkora mennyiségű fegyverzetet több gépre elosztani van csak értelme a harcászati előnyei miatt.

A hatalmas tömegű és légellenállású fegyverzet amúgy is markánsan csökkentené a gép repülési teljesítményét még akkor is, ha az erősebb GE F110 hajtóművel is kerülne leszállításra, amivel minden jelenlegi USAF változattól eltérne, amik csak a régebbi F100-PW-220 vagy F100-PW-229 hajtóművel rendelkeznek. (Az F-15E exportált leszármazott típusain egyes országok már az erősebb GE F110 hajtóművet választották erőforrásnak.)

Az egész koncepciónak semmi értelme, a szaúdi F-15SA van legközelebb az F-15X-hez, de már annál is kicsit megszaladt a ló a tervezőkkel. Szaúd-Arábiánál ez nem probléma, pénz van mindenre, a kevésbé értelmes ötletekre is. Bővebben a szaúdi Sasokról szóló írásban.

Tehát az egyik legnagyobb külföldi F-15 üzemeltetőnél már zajlik egy komoly F-15 korszerűsítési és beszerzési program, ezért további vásárlás valószínűtlen, ahogy a többi F-15 alkalmazónál is, mert túl későn jött már ez az amúgy is kvázi értelmetlen változat. A meglevő gépek továbbfejlesztése sokkal olcsóbb és az F-15X képességeinek nagy részét elérnék.

Az USAF olyan mértékben elkötelezett a stealth F-35A mellett, hogy értelmetlen pénzkidobás számára F-15X. Az F-15C Golden Eagle vadászgépként az F-22 Raptor mellé egyelőre megfelelő, az F-15E ugyanazzal a radarral rendelkezne, mint az F-15X és ugyanazokat a fegyvereket használja, csak értelmes mennyiségben. A repülési teljesítménye a meglevő F-15E flottának gyengébb, de ez már jó ideje nem faktor.

Röviden tehát, a Boeing próbálkozik egy „CGI”, csak „digitális papíron” létező géppel, – hiszen prototípusa sem létezik – ami a meglevő F-15E és SA továbbfejlesztésen alapul, továbbá a kabin idomul a konkurens F-35 kialakításához. F-15X eladásának minimális esélye legfeljebb Izraelben lehetne, ahol amerikai katonai segélyből vásárolnának legfeljebb egy századnyi (24 db) mennyiséget a meglevő F-15I változat mellé (F-15E export változata), ami lényegében az hazai ipar alig burkolt támogatása lenne. Japán már elkötelezte magát az F-35 mellett, teljesen valószínűtlennek tűnik további F-15 vásárlása. Dél-Korea 2000-es évek legelején vásárolt F-15K típust (ez is F-15E-ből fejlesztett export változat) és szintén zajlik már az F-35 beszerzése.8> Tehát, még ha gondolkoznak is afféle „hi-low” mixben, ehhez már rendelkezésre állnak a 4+ és 4++ generációs vadászgépek.9

Az potenciális amerikai haditechnikát beszerző országok terén jellemzően már az F-35A-t preferálják a 4++ generációs vadászgépek helyett. Ennek oka annak „lopakodó” kialakítása, a gépen levő több szenzor (DAS és EOTS)10 és azok fúziója olyan képességeket ad, ami több téren zárójelbe teszi még a legkorszerűbb 4. generációs (4++) vadászgépeket is.

Amennyiben az alacsony észlelhetőség nem követelmény, akkor az F-35A külső függesztéssel képes az F-15E-vel azonos mennyiségű fegyver hordozására némileg kisebb vagy kb. azonos hatósugárral, tehát sokkal rugalmasabban alkalmazható. Az F-35A esetén a legnagyobb légellenállású csapásmérő fegyverzet és a légiharc-fegyverzet fele a belső térben hordozható, sokkal kevésbé rontja a repülési teljesítményt, vagyis a repülőgép gyorsulását és egyéb manőverező képességet leíró mutatókat.11

Források

  1. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 227. oldal.
  2. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 651. oldalon bővebben a problémás terminológiáról.
  3. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 114. oldal
  4. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 171. oldal
  5. https://www.flightglobal.com/news/articles/farnborough-lockheed-drops-f-35-price-in-lot-11-ha-450225/
  6. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 705. oldal
  7. http://timemilitary.files.wordpress.com/2013/04/afcap-data-for-2008-2012.xlsx
  8. https://www.defensenews.com/air/2018/04/20/south-koreas-f-35-purchase-under-probe/
  9. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 688. oldal
  10. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 179. oldal
  11. https://htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/ 718. oldal

Fórum hozzászólások

  • arbalest
    3:00-nál jól látom, hogy még jött ki a kerozin a töltőcsőből, amikor kivették a póttartályból? :O
    Ez a benzinkúton is igaz, a csőben levő mennyiség. Azért tartod felfelé a töltőcsövet. Itt is a csőben levő mennyiség löttyent ki szerintem. A folyadék lendülete még tartott.
  • Arra próbálok rájönni, hogy azon túl, hogy már épül az első két darab F-15EX, vajon mi az aktuális helyzet az együléses F-15CX-el?
    Ami infót találok, aszerint 2018 végén törölték az F-15CX-et az F-15X programból és csak a kétüléses, csapásmérő F-15EX-et rendelte meg az USAF.
    Másfelől, a 2019-es hírek szerint az F-15EX csak a régebbi E modellek helyett (vagy mellé) érkezik, míg a Nemzeti Gárda és az USAF igazán elöregedett együléses C és kétüléses D gépeit azért csak egy air-to-air feladatkörű, együléses modellel kívánják helyettesíteni.

    Azt én értem, hogy a legújabb exportmodell, az F-15QA gyártósorán sokkal egyszerűbb a kétüléses EX-et legyártani (1986-ban készült az utolsó együléses gép, a 86-0179-es C), de légtérvédelemre felesleges a kétüléses, csapásmérő variáns.
    Az E flotta meg még egész jól bírja.
    Csak gondolom, hogy hírtelen visszaállni együlésesre és eladni a Pentagonnak egy elsősorban légtérvédelemre dedikált régi dizájnt újként... nem lett volna sikeres ötlet.
    Mondván, ott a Raptor, mi kell még?
    Így most az elöregedett C/D gépeket az amúgy még sokáig használható E modellek egy újabb verziójával próbálják meg lecserélni.
  • Allesmor Obranna
    Elektro-optikai konténerrel is szerelt nemzeti gárdás F-15C gyakorol készültségi elfogást a mexikói öböl felett egy B-52-es ellenében:

    Ez vajon már Aranysas változatú C, vagy még az előtte lévő upgradelt változatú F-15C?
  • molnibalage
    Csak egy érdekes fantáziarajz.

    [​IMG]
    Érdekes koncepció, bár arra kiváncsi lennék, hogy a 68 fokra hátranyilazott szárnynál pontosan hova nyilazódnának vissza a félszárnyak és mennyire követné a belépőél nyilazása a LERX-ét. Ahogy a kilépőél mennyire követi a vízszintes vezérsík belépőélét.
  • molnibalage
    Csak egy érdekes fantáziarajz.+

    [​IMG]
    Ez teljesen elmebeteg :D csak bele ollózták a Tomcat szárnyakat.

    Ha ennyire akartak volna hordozó fedélzeti Sast akkor szerintem elég lett volna a leading edgle slats + nagyobb felületű flaps kombó a megerősített futóművekkel, hogy biztonságosan le tudjon szállni a hordozóra.
  • blaze
    Ez teljesen elmebeteg :D csak bele ollózták a Tomcat szárnyakat.

    Ha ennyire akartak volna hordozó fedélzeti Sast akkor szerintem elég lett volna a leading edgle slats + nagyobb felületű flaps kombó a megerősített futóművekkel, hogy biztonságosan le tudjon szállni a hordozóra.
    Ha csak klasszius ASF-t akartak volna, akkor lett volna esély arra, hogy egy nem túl ordenáré.
    A probléma az volt, hogy a Navy AIM-54 nélkül hallani sem akart volna F-15-ről és amikor az F-15-ös felszállt és még reszelték 1974 táján, akkor már az F-14 első alakulat fel is állt. Ennek fényében soha nem, értettem, hogy 1973 táján mit erőlködtek egyesek. Mert az F-14 gyártás leállításában 0 ráció lett volna és lényegében akkor a Hornet előtt lett volna egy másik típus, de F-14 helyett egészen biztosan nem.



    Az F-15 írás foglalkozik a soha meg nem valósult Navy F-15 változattal.


    Az F-15 és F-14 közötti „bokszmeccs” még ekkor sem ért véget. Felmerült, hogy a „fagyi visszanyal”, és nem az F-X programot törlik és olvasztják be a VFX programba, hanem fordítva. Az SPO[1] megkörnyékezte a védelmi minisztert 1971 júliusában, hogy vizsgálja meg egy esetlegesen kifejleszthető Haditengerészeti változatát az F-15-nek, F-15N típusjelzéssel. A koncepciók szintjén felmerül AIM-54 nélküli és azzal is alkalmazható F-15N. Az AIM-54 nélküli változathoz szükséges átalakítások miatti tömegnövekedés meghaladta volna az 1 tonnát (~2’300 font) a McDD koncepciója szerint. Ez magába foglalta a megerősített futóműveket, a felhajtható szárnyakat, a fékezőhorgos leszállító rendszer miatti megerősített sárkányszerkezetet és teleszkópos orrfutót,[2] hogy a katapulttal történő indításkor a gép megfelelő állásszöggel bírjon.

    A Haditengerészet azonban ettől a változattól nem volt elragadtatva, ezért a McDD további továbbfejlesztett koncepcióval állt elő. Kétkerekes orrfutó, egész sárkányszerkezetre kiterjedő strukturális megerősítés, a Haditengerészet által elvárt kosaras/hajlékonycsöves légi utántöltésre alkalmassá tételt tartalmazott a csomag, ezen felül a gép szárnyát is erősen átdolgozták. Orrsegédszárnyat, határréteg-lefúvató rendszerrel bíró fékszárnyakat és réselt csűrőkormányt kapott volna a haditengerészeti Sas. Az addig bámulatosan kevés mechanizációval kifejlesztett szárnyhoz képest ez igen összetett rendszert jelentett.[3] A fent felsorolt változtatások a légierős F-15-höz képest már további 1,5 tonna (3’055 font) tömegnövekedéssel jártak volna.


    Bevallom nem értem erre mi szükség lett volna. Az F-14 leszállósebessége 125-130 csomó táján volt. Az F-15-é meg 35 ezer font táján is 140, 30 ezer fontnál meg 130. A sebesség tehát nem nagy difi. Az lehetett a baj, hogy ehhez milyen bólintási és állásszög tartozott, hogy a pilóta lássa it mit csinál. A diagramon 21 fokos AoA van. Lentebb meg látjuk milyen tartományt akart a Navy. 10-12 fok táját...

    [​IMG]

    A Haditengerészet által kijelölt szakértői csoport[4] megvizsgálta a koncepciót, de számukra szóba sem jöhetett az AIM-54 nélküli flottavadász, ezért a gép orrát és méreteit megnövelték, hogy az AWG-9 tűzvezető rendszer és az Phoenix rakéta az haditengerészeti Sas számára is hordozható legyen. Az általuk összeállított teljes igénylista kielégítése estén már 10’000 font (~4,5 tonna) tömegnövekedést prognosztizáltak. Ezzel már alulról közelítették az F-14A üres tömegét. Az F-15-öt alapvetően nem arra méretezték, hogy AIM-54 méretű rakétát hordozzon, ezzel a hosszadalmas munkával megalkotott kiemelkedően jó manőverező képességgel rendelkező koncepció szinte minden előnyét elvesztette. Mindezeken felül a navalizált F-15 változat a végső besiklás során 12 fokos állásszöggel repült az F-14 nagyjából 10 fokos értékével szemben, ami nem szerzett jó pontokat a kiértékelés során, a hordozóra a való leszállást nehezítette volna. A futóművek keskeny nyomtávja sem kedvezett a leszálláskor támasztott elvárásokkal szemben. A hab a tortán az volt, hogy ráadásul méregdrága lett volna, szinte semmivel sem lett volna olcsóbb, mint az F-14. Az egyedüli pozitívuma a hosszú távon olcsóbb és egyszerűbb sárkányszerkezet volt a merevszárnyas konstrukció miatt, de ez akkor még csak sejthető volt.

    Ekkor a témát lezárták, legalábbis a többség úgy vélte, hogy végleg. Az F-14 program azonban 1973 elején is problémákkal küszködött, ezért újra feldobták a témát. Az akkori védelmi miniszter – Bill Clements – az F-15N és a Tomcat közötti prototípusokkal történő tesztrepüléseket igénylő összehasonlítást favorizálta. Ehhez viszont már túlontúl késő volt. az F-14 első felszállása majd 3 éve megtörtént, „Seagle” meg csak koncepció szintjén létezett. A legoptimistább becslések szerint legalább 150 millió dollárba került volna a fent említett „meccs” tető alá hozása 1974-es árfolyamon számolva. Talán 1974 végén emelkedhetett volna legkorábban a levegőbe egy rohamtempóban összerakott haditengerészeti F-15 változat. Ez rövidre zárta a kérdést. Lényegében csak az F-14 program totális összeomlása hozta volna helyzetbe a haditengerészeti F-15 változatot, ennyire viszont nem volt kritikus a helyzet. Az F-15N labdába sem rúgott és soha többé nem merült fel a téma komolyan. A nagyon komolyan továbbfejlesztett F-4 Phantom II ötlete is felmerült, mint AIM-54 platform, de végül abból sem lett semmi.

    Félig meddig ennek az „iszapbirkózásnak” és a LWF program sikere vezetett az F/A-18 Hornet kifejlesztéséhez. A Haditengerészet már csak presztízsből sem engedhette meg – persze ennél azért többről volt szó – hogy ne legyen olyan vadászgépe, ami alkalmas manőverező légiharcra. Látható, hogy a tinédzser vadászok rendszerbe állításáig vezető út elég rögös volt...

    A Hornet végül egy F-16 és F-15 között félúton levő gép lett. A több függesztési pont jobb konfigurálhatóságot adott. Könnyebb lett, mint az F-15 jó 2,5 tonnával, de volt BVR képessége, de ennek ellenére erőben picit szerényebb lett, viszont a nagy állásszögű kis sebességű tartományban meg felülmúlta az USAF vasakat.

    [1] System Program Office
    [2] Ilyen megoldással rendelkezett például az F-4K Phantom II a Royal Navy kötelékében.
    http://hyperscale.com/galleries/images/f4kas_title.jpg

    [3]Hogy erre mi szükség lett volna, az nem tudom. Lásd később a gép általános ismertetésnél a szárny aerodinamikájára vonatkozó megállapításokat.
    [4] Navy Fighter Study Group III
  • molnibalage
    de volt BVR képessége, de ennek ellenére erőben picit szerényebb lett, viszont a nagy állásszögű kis sebességű tartományban meg felülmúlta az USAF vasakat.
    Itt a lényeg. AZ USN ezt azóta se engedte el. A katapult mindenben segít, az alaposan megpakolt gép rásegítéssel startol.
    Van, hogy még az utánégető se kell, de legalábbis csak nagyon rövid ideig.
    Minden a BVR-nek és a hatótávolságnak van alárendelve. A legnagyobb tolóerő/tömeg arányú USN gép az F/A-18C/D platform, de csak olyan minimális töltésnél és fegyverzetnél, ami a haditengerészeti repülésben nem igazán értelmezhető.
    Az F-14D repülőnapokon megcsodált látványos erőfeleslege se nagyon jelentkezett a normál, hajófedélzeti bevetéseknél, mert amennyire csak lehet, telitankolták és megpakolták az amúgy üresen 19 tonnás vasat. A hajtóművei tolóereje meg kb a Szu-27M-ekkel egyezett meg. Ahogy az üres tömege is. Energetikai oldalról egy kései F-14D kb a kilencvenes évek nullszériás Szu-27M (Szu-35) szintjén mozgott. Vagyis inkább a sárkány adott kedvező tulajdonságokat, nem a nyers erő.
    Nem volt rossz, de ez így nem egy F-15C vagy F-16C.

    A Hornet meg olyan, mint a Rafale. Majdnem van neki tolóerőfeleslege, de igazából nincs és inkább aerodinamikából oldja meg a manőverezést.
    A Super Hornet meg méginkább.

    És ha jobban belegondolunk, ugyan mire menne a Navy a brutál erős, de így akkor nagy fogyasztású, vagy az energiafelesleghez indokolatlanul lekarcsúsított sárkányú gépekkel, ha ezeknek így nincs kellő hatótávjuk?
  • Allesmor Obranna
    Itt a lényeg. AZ USN ezt azóta se engedte el. A katapult mindenben segít, az alaposan megpakolt gép rásegítéssel startol.
    Van, hogy még az utánégető se kell, de legalábbis csak nagyon rövid ideig.
    Minden a BVR-nek és a hatótávolságnak van alárendelve. A legnagyobb tolóerő/tömeg arányú USN gép az F/A-18C/D platform, de csak olyan minimális töltésnél és fegyverzetnél, ami a haditengerészeti repülésben nem igazán értelmezhető.
    Az F-14D repülőnapokon megcsodált látványos erőfeleslege se nagyon jelentkezett a normál, hajófedélzeti bevetéseknél, mert amennyire csak lehet, telitankolták és megpakolták az amúgy üresen 19 tonnás vasat. A hajtóművei tolóereje meg kb a Szu-27M-ekkel egyezett meg. Ahogy az üres tömege is. Energetikai oldalról egy kései F-14D kb a kilencvenes évek nullszériás Szu-27M (Szu-35) szintjén mozgott. Vagyis inkább a sárkány adott kedvező tulajdonságokat, nem a nyers erő.
    Nem volt rossz, de ez így nem egy F-15C vagy F-16C.

    A Hornet meg olyan, mint a Rafale. Majdnem van neki tolóerőfeleslege, de igazából nincs és inkább aerodinamikából oldja meg a manőverezést.
    A Super Hornet meg méginkább.

    És ha jobban belegondolunk, ugyan mire menne a Navy a brutál erős, de így akkor nagy fogyasztású, vagy az energiafelesleghez indokolatlanul lekarcsúsított sárkányú gépekkel, ha ezeknek így nincs kellő hatótávjuk?
    A komment végét nem értem. Nincs hatótávolsága az F-16A és F-15A-nak? Pont amikor Osiraknál azt láttuk, hogy az F-16A 2xMk-84-gyel LO-LO-HI profillel 1000 km távolságban mért csapást? Ok, hogy közel 0 tartalékkel, de bakker ez 540 nm. Közel az A-6 Intruder 600 nm körüli nem tankolt hatósugarához. Ok, ha lehet, hogy ezt 4d Mk-84-gyel tudta, de akkor is.

    5. oldalon vannak profilok és konfigok.
    http://www.alternatewars.com/SAC/A-6E_Intruder_(TRAM)_SAC_-_November_1979.pdf

    [​IMG]
  • Allesmor Obranna
    Érdekes koncepció, bár arra kiváncsi lennék, hogy a 68 fokra hátranyilazott szárnynál pontosan hova nyilazódnának vissza a félszárnyak és mennyire követné a belépőél nyilazása a LERX-ét. Ahogy a kilépőél mennyire követi a vízszintes vezérsík belépőélét.
    Papir türelmes.
  • molnibalage
    A komment végét nem értem. Nincs hatótávolsága az F-16A és F-15A-nak? Pont amikor Osiraknál azt láttuk, hogy az F-16A 2xMk-84-gyel LO-LO-HI profillel 1000 km távolságban mért csapást? Ok, hogy közel 0 tartalékkel, de bakker ez 540 nm. Közel az A-6 Intruder 600 nm körüli nem tankolt hatósugarához. Ok, ha lehet, hogy ezt 4d Mk-84-gyel tudta, de akkor is.

    5. oldalon vannak profilok és konfigok.
    http://www.alternatewars.com/SAC/A-6E_Intruder_(TRAM)_SAC_-_November_1979.pdf

    [​IMG]
    De nem az elnehezült, navalizált verzióké. Ott elolvadna ez az előnyük.
  • [​IMG]

    [​IMG]

    Qatari Eagle seen with external pods during test flight

    Alex Farwell kindly provided these images of the second Boeing F-15QA, destined for the Qatar Emiri Air Force. Serial 17-0002 was flying with two external pods from St. Louis Lambert International (MO) on 24 September 2020.
    The Lockheed Martin AN/AAQ-33 Sniper Extended Range (XR), under the left hand air intake, is a targeting pod that provides positive target identification, autonomous tracking, GPS coordinate generation, and precise weapons guidance from extended standoff ranges.
    The Lockheed Martin AN/AAQ-13 LANTIRN (Low Altitude Navigation and Targeting Infra Red at Night) navigation pod, under the right hand air intake, provides high-speed penetration and precision attack on tactical targets at night and in adverse weather. The navigation pod contains a terrain-following radar and a fixed thermographic camera. Under each wing the Eagle seems to carry two captive AIM-9X Sidewinder Captive Air Training Missiles.
  • Ahogy látom, a GE hajtóműves F-15-ösökre is kell külön beömlő a CFT-re, mint a PW229-essel szerelt F-15E-kre. Ez a pótbeömlő hátul a CFT-n az egyik azonosítója annak, hogy PW220-assal, vagy a 229-essel van-e szerelve a típus.
    A GE hajtóműves QA gépen viszont oldalanként már nem egy-egy pótbeömlő van, hanem kettő-kettő.
    Gyanítom, már inkább az avionika hűtése miatt.
  • Allesmor Obranna
    Így kell profin japán F-15-ösöket videószpotterkedni:

    gyönyörű, minőségi felvételek minőségi témáról!! :):D Ha valaha is építenék 10 F-15 makettet, abból 8 biztos ilyen japán Agresszor-Sas lenne, nem az egyenszürke változat!
  • Érdekes fegyverzet variáció volt. 2 db AIM-7, 1 db AIM-120, 2 db Python-5, 1 db Python-3, egy Elta EL/L-8222 zavaró konténer (bal oldalon az AIM-120 előtt) és egy Ophir felderítő konténer. Jobb oldalon ráadásul a szárny alatti felfüggesztőn a külső pilont nem szerelték fel. Valami teszt lehetett?

    [​IMG]

Ugrás a fórum topichoz