|

JAS-39 Gripen & MiG-29 – Gondolatok a honvédelemről – 2018-as kiadás

JAS-39 Gripen & MiG-29 – gyakran felmerülő kérdések, avagy szüksége van-e az országnak légierőre? A dokumentum igyekszik az általában felmerülő kérdésekre választ adni és eloszlatni bizonyos téveszméket.

A cikk nem más, mint a korábbi Gripen FAQ kibővített, immáron 5. változata, mely azonban alaposan túlmutat az eredeti művön – innen is a cím változása. Az utolsó frissítés dátumát a szokott módon a bejegyzés tartalmazza, az írás végén is megtalálható.

A JAS-39 Gripen & MiG-29 – Gondolatok a honvédelemről 2018-as kiadása:

Fórum hozzászólások

  • emel
    Tekintve hogy a Mi-8/17 közel 6 m magas és 18+m hosszú, , jó ha kettő befér egymás mögött ügyesen, kissé ferdén beállítva, a rotorlapátokat leszerelve. Mi-24-ből meg a szárnyak miatt nemigen férhet be több.
    Igazad van, a valóság az nem Tetris játék...
  • Terminator
    a valóság az nem Tetris játék...
    Milyen jó logikai játékot lehetne készíteni ebből a sátor + minél több szabadon választott jármű behelyezésből :)
  • weasel007
    Milyen jó logikai játékot lehetne készíteni ebből a sátor + minél több szabadon választott jármű behelyezésből :)
    Igen :)

    Valamelyik cikkben írták, hogy mindenféle katonai járművet is lehet benne tárolni. És persze katasztrófahelyzet esetén irányítási pont is lehet és embereket is lehet benne elszállásolni ideiglenesen.
  • weasel007
    Milyen jó logikai játékot lehetne készíteni ebből a sátor + minél több szabadon választott jármű behelyezésből
    Terminator
    Valamelyik cikkben írták, hogy mindenféle katonai járművet is lehet benne tárolni.
    Vannak ilyen játékok...;)
    [​IMG]
    [​IMG]
  • zsolti
    No meg ha a tanoknak azt mondod, egy két nap alatt vége lenne, a gripen flottának mennyi időt adnál ;) ?!
    Ez csakis attól függ mi módon vetnék be őket.

    Ha AMRAAM-okkal felszerelve, saját légtérben maradva - a mai technikai, kiképzési, fegyverzeti, stb... állapotokat figyelembe véve - légtér védelemre használva a Gripeneket, az esetleg idetévedő Szerb Mig-29-et aláznánk, a Román F-16-kal hoznák 1:1 veszteség arányt. Ha Szerbek ne adj Isten S-400-at kapnának akkor a Gripen flottánk lehetőségei még a hazai légtér tetemes részén is igen korlátozottak lennének. Ha esetleg mi veszünk NASAMS-t akkor a Románoknak lenne felettébb kockázatos átrepülni hozzánk.

    Ha lejönnének 4-5 ezer méter földi csapatokat támogatni (különösen ha az eddigi gyakorlatokon látott gépágyúzást vagy buta bomba dobálást akarnák alkalmazni) akkor ez a Gripen flottánk gyors végét jelentené.
  • rudi
    Ez csakis attól függ mi módon vetnék be őket.

    Ha AMRAAM-okkal felszerelve, saját légtérben maradva - a mai technikai, kiképzési, fegyverzeti, stb... állapotokat figyelembe véve - légtér védelemre használva a Gripeneket, az esetleg idetévedő Szerb Mig-29-et aláznánk, a Román F-16-kal hoznák 1:1 veszteség arányt. Ha Szerbek ne adj Isten S-400-at kapnának akkor a Gripen flottánk lehetőségei még a hazai légtér tetemes részén is igen korlátozottak lennének. Ha esetleg mi veszünk NASAMS-t akkor a Románoknak lenne felettébb kockázatos átrepülni hozzánk.

    Ha lejönnének 4-5 ezer méter földi csapatokat támogatni (különösen ha az eddigi gyakorlatokon látott gépágyúzást vagy buta bomba dobálást akarnák alkalmazni) akkor ez a Gripen flottánk gyors végét jelentené.
    Tüzérség, felderítők, Atacms?
  • rudi
    Ez csakis attól függ mi módon vetnék be őket.

    Ha AMRAAM-okkal felszerelve, saját légtérben maradva - a mai technikai, kiképzési, fegyverzeti, stb... állapotokat figyelembe véve - légtér védelemre használva a Gripeneket, az esetleg idetévedő Szerb Mig-29-et aláznánk, a Román F-16-kal hoznák 1:1 veszteség arányt. Ha Szerbek ne adj Isten S-400-at kapnának akkor a Gripen flottánk lehetőségei még a hazai légtér tetemes részén is igen korlátozottak lennének. Ha esetleg mi veszünk NASAMS-t akkor a Románoknak lenne felettébb kockázatos átrepülni hozzánk.

    Ha lejönnének 4-5 ezer méter földi csapatokat támogatni (különösen ha az eddigi gyakorlatokon látott gépágyúzást vagy buta bomba dobálást akarnák alkalmazni) akkor ez a Gripen flottánk gyors végét jelentené.
    Ezért is helyes válasz a PGM-el szerelt 122-300milis rakétatüzérség komoly drónos felderítőkapacitással.
  • rudi
    Ez csakis attól függ mi módon vetnék be őket.

    Ha AMRAAM-okkal felszerelve, saját légtérben maradva - a mai technikai, kiképzési, fegyverzeti, stb... állapotokat figyelembe véve - légtér védelemre használva a Gripeneket, az esetleg idetévedő Szerb Mig-29-et aláznánk, a Román F-16-kal hoznák 1:1 veszteség arányt. Ha Szerbek ne adj Isten S-400-at kapnának akkor a Gripen flottánk lehetőségei még a hazai légtér tetemes részén is igen korlátozottak lennének. Ha esetleg mi veszünk NASAMS-t akkor a Románoknak lenne felettébb kockázatos átrepülni hozzánk.

    Ha lejönnének 4-5 ezer méter földi csapatokat támogatni (különösen ha az eddigi gyakorlatokon látott gépágyúzást vagy buta bomba dobálást akarnák alkalmazni) akkor ez a Gripen flottánk gyors végét jelentené.
    Igazából nem szeretem, ha száraz technikai cuccokat ütköztetünk a virtuális csatatereken,...az emberi faktor sokat számit, mennyire használja ki a támadó vagy a védő az általa alkalmazott rendszer tulajdonságait (úgy a hátrányait mint előnyeit), melyik fél él ha tud a meglepetés erejével, milyen sikeres a felderités, ami egy támadást megelőz,...nem beszélve a háttérgazdaságról vagy ép politikai szituról, ami sokat változtathat a lojalitáson, motiváltságon.
    Ha tudom, hogy az ellen S400-a üzemel, a bevetést is úgy tervezem, ha román csak a Sentinel-eket látja, tudja, hogy nagy ivben nem ólálkodhat kedvére adott magasság alatt, igy Himars-al kezdi a napot, ...és igy tovább. Ha a magyar baka ismeretlen drónt lát, jobb ha veszi a sátorfát és tüzelőállást vált, mert sanszosan érkezni fog az áldás...
    A szakmai gyakorlat, a hozzáértés egy kis kreativitással csodákra képes - főleg ha mindez korszerű fegyverekkel párosul. Minden másra ott a Master Card :)
  • zsolti
    Tüzérség, felderítők, Atacms?
    A Gripen topicban vagyunk...
    arcas
    Igazából nem szeretem, ha száraz technikai cuccokat ütköztetünk a virtuális csatatereken,...
    Márpedig amíg nincs konkrét "helyzet" addig mindenki csak virtuális csatatereken tud játszani olyan eszközökkel amik éppen vannak.
    El lehet kezdeni különböző "mi lenne ha..." scenáriókat kitalálni, de az élet - főleg itt K.Eu.ban - már rengetegszer bebizonyította még a leg vadabb hollywoodi forgatókönyv írók fantáziája is szegényes a valós eseményekhez képest.
  • boki

    Nem tudom, hogy miért akkora csoda ez a mobil hangár?
    Már a 21-es korszakban is voltak hasonló - csak méregzöld - ponyvahangárok. Szerintem minden vadász reptéren volt, de Taszáron 3 db biztosan.
    Arra gyakorlatilag alkalmatlan volt, hogy repülőgépen dolgozzunk benne. Ha lecsuktuk az elejét, zseblámpa kellett, ha meg nyitva hagytuk, ugyan olyan idő volt bent, mint kint. Télen belefagytunk, nyáron megfulladtunk benne. Állítólag volt hozzá valami szellőztető - fűtő szerkezet, de azt csapatnál soha nem láttuk. Szóval már akkor is mérsékelt sikere volt az üzemeltetők között.
    Ezért raktárnak, vagy hosszú távra lekonzervált gépek tárolására használtuk. Taszáron egy ilyenben ázott szarrá a Szuhojokhoz drága pénzen vett fegyverzet egy része, mert alá folyt a víz.
    A mostani svéd csodákat meg eredetileg azért vették, hogy a pápai áttelepülés idején ezekben álljanak a készültségi gépek. Ezek voltak az első széria példányok, amit eladott a svéd cég, így az általuk küldött "szakértő" sem tudta, hogyan kellene összerakni. Csak amikor - némi szenvedés árán - sikerült összeszerelni, akkor derült ki, hogy nem lehet benne indítani, mert a Griff indító hajtóművecskéjének gázai megolvasztják. Így lett két szép mobil hangárunk, amivel lehet dicsekedni, a készültség meg maradt a csillaghangárban.
    Annyira tipikusan magyar!
  • hurci10
    Nem tudom, hogy miért akkora csoda ez a mobil hangár?
    Már a 21-es korszakban is voltak hasonló - csak méregzöld - ponyvahangárok. Szerintem minden vadász reptéren volt, de Taszáron 3 db biztosan.
    Arra gyakorlatilag alkalmatlan volt, hogy repülőgépen dolgozzunk benne. Ha lecsuktuk az elejét, zseblámpa kellett, ha meg nyitva hagytuk, ugyan olyan idő volt bent, mint kint. Télen belefagytunk, nyáron megfulladtunk benne. Állítólag volt hozzá valami szellőztető - fűtő szerkezet, de azt csapatnál soha nem láttuk. Szóval már akkor is mérsékelt sikere volt az üzemeltetők között.
    Ezért raktárnak, vagy hosszú távra lekonzervált gépek tárolására használtuk. Taszáron egy ilyenben ázott szarrá a Szuhojokhoz drága pénzen vett fegyverzet egy része, mert alá folyt a víz.
    A mostani svéd csodákat meg eredetileg azért vették, hogy a pápai áttelepülés idején ezekben álljanak a készültségi gépek. Ezek voltak az első széria példányok, amit eladott a svéd cég, így az általuk küldött "szakértő" sem tudta, hogyan kellene összerakni. Csak amikor - némi szenvedés árán - sikerült összeszerelni, akkor derült ki, hogy nem lehet benne indítani, mert a Griff indító hajtóművecskéjének gázai megolvasztják. Így lett két szép mobil hangárunk, amivel lehet dicsekedni, a készültség meg maradt a csillaghangárban.
    Annyira tipikusan magyar!
    Apuka!
    Nézzemá' meg rendesen ezeket a rohadt videókat, amik be lettek illesztve.
    Úgy tűnik, mint amiben nincs világítás?

    Hozzátenném, hogy full légkondícionált az egész.
    Ez a hajtóműindítás dolog meg nagyjából egy 50.000 Ft-os állvánnyal megoldható amire felraknak egy 45 fokos szögben hátrafelé álló terelőlapot. Ezt indításkor az indítóhajtóművek felé tolják, és minden meg van oldva.
    Készenlétis gépeknél meg már úgy "teszi el" a gépet hogy mellé-mögé állítják ezeket. normális konstrukció esetén el sem kell tolni onnan, mert a gép kiáll alóla.
  • pöcshuszár
    Apuka!
    Nézzemá' meg rendesen ezeket a rohadt videókat, amik be lettek illesztve.
    Úgy tűnik, mint amiben nincs világítás?

    Hozzátenném, hogy full légkondícionált az egész.
    Ez a hajtóműindítás dolog meg nagyjából egy 50.000 Ft-os állvánnyal megoldható amire felraknak egy 45 fokos szögben hátrafelé álló terelőlapot. Ezt indításkor az indítóhajtóművek felé tolják, és minden meg van oldva.
    Készenlétis gépeknél meg már úgy "teszi el" a gépet hogy mellé-mögé állítják ezeket. normális konstrukció esetén el sem kell tolni onnan, mert a gép kiáll alóla.

    Akkor, hogy Te is értsd: amire vették, arra alkalmatlan. Kisfiú.
  • hurci10
    Akkor, hogy Te is értsd: amire vették, arra alkalmatlan. Kisfiú.
    Mire vették?
    Miert alkalmatlan?
    Az AP idő limitben benne van a kihuzas is.
  • hurci10
    Akkor, hogy Te is értsd: amire vették, arra alkalmatlan. Kisfiú.
    És mire is vették?
    Mert azt már tudjuk, hogy a "21-es korszakban", az akkori világítás, légkondícionálás nélküli beázó ponyvák mire voltak alkalmasak. De hogy ezekről mi alapján húzod le a keresztvizet, arról fogalmam sincs.
  • pöcshuszár
    És mire is vették?
    Mert azt már tudjuk, hogy a "21-es korszakban", az akkori világítás, légkondícionálás nélküli beázó ponyvák mire voltak alkalmasak. De hogy ezekről mi alapján húzod le a keresztvizet, arról fogalmam sincs.
    Jani bácsi idejében minden jobb volt! :D :D :D
  • Van olyan karbantartási művelet a Gripennél, amikor be kell indítani az APU-t?
    Ha igen, akkor a svédek hibáztak, mert nem végezhető el minden karbantartási művelet a mobil hangárban.
  • borisz
    Jani bácsi idejében minden jobb volt! :D :D :D
    Nekem is ez jött le. De ha benne volt/van a Gripenek kiszolgáló földi személyzetében, akkor megkövetem. ;)
    De az ne legyen már érv, hogy huszon/harminc X éve a füves kifutó mellé letelepített ponyvasátor alatt milyen szar volt dolgozni! Mert azt gondolom, hogy a kettő nem azonos kategória.
  • rudi
    A beépített APU a hajtómű indítàshoz kell.
    Minden másra ott van a földi energia forrás

    En is igy emlekeztem. Akkor a svedek valoszinuleg ezert nem gondolták, hogy erre is alkalmassa kell tenni egy mobil karbantarto hangart.
  • pöcshuszár
    Apuka!
    Nézzemá' meg rendesen ezeket a rohadt videókat, amik be lettek illesztve.
    Úgy tűnik, mint amiben nincs világítás?

    Hozzátenném, hogy full légkondícionált az egész.
    Ez a hajtóműindítás dolog meg nagyjából egy 50.000 Ft-os állvánnyal megoldható amire felraknak egy 45 fokos szögben hátrafelé álló terelőlapot. Ezt indításkor az indítóhajtóművek felé tolják, és minden meg van oldva.
    Készenlétis gépeknél meg már úgy "teszi el" a gépet hogy mellé-mögé állítják ezeket. normális konstrukció esetén el sem kell tolni onnan, mert a gép kiáll alóla.
    A járó RM12-es hajtómű nagyobb/több hőt termel, mint az indító hajtómű?
    Egy 37 méter hosszú sátorból ki tud gurulni önerőből úgy egy Gripen, hogy ne tegyen kárt benne? (Ha ki van nyitva mindkét vége a mobil hangárnak.)
  • Terminator
    Egy 37 méter hosszú sátorból ki tud gurulni önerőből úgy egy Gripen, hogy ne tegyen kárt benne?
    Egyébként miért kéne a sátorban hajtóművet indítani?
    Ott áll a gép a sátorban vontatóra akasztva...
    Ha kell egy perc alatt kihúzza a sátor elé és ott már mehet minden a megszokottak szerint. Szerintem ez annyira minimális időveszteség hogy szóra sem érdemes.
  • rudi
    Egyébként miért kéne a sátorban hajtóművet indítani?
    Ott áll a gép a sátorban vontatóra akasztva...
    Ha kell egy perc alatt kihúzza a sátor elé és ott már mehet minden a megszokottak szerint. Szerintem ez annyira minimális időveszteség hogy szóra sem érdemes.
    Szerintem sem tűnik megoldhatatlan problémának...

    Cseh Gripen készültség a Baltikumban (1:04-nél van a lényeg):



    (Amíg a sátor/hangár előtt nyitva van a kabintető, addig beleesik az eső/hó.)

    2018 decemberében jött a hír, hogy a Honvédség rendelt egy SAAB karbantartó hangárt.
    Azt gondoltuk azért kell, hogy az alatt a fél év alatt, amíg Pápán vannak a Gripenek, el lehessen végezni rajtuk a nagyobb karbantartásokat is.
    És hogy később a több hónapos kitelepülésekhez (Baltikum, Izland) is jól jön majd. És persze itthon is lehet vele gyakorolni a kitelepülést.
    Nyáron megérkezett a hangár, összerakták. Aztán jött a hír, hogy valami nincs rendben vele.
    Sokáig csend, majd ősz végén megírták, hogy csúszik a kecskeméti hazatelepülés, Pápán a betonfedezékeket nem lehet fűteni, a mobil hangár meg nem jó a keszinek, mert nem lehet benne hajtóművet indítani. Aztán jött a HM közlemény decemberben, hogy két karbantartó hangár van és nagyon örülnek neki.
    Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, hogy tényleg a keszi miatt vették-e a hangárokat vagy közben változott a terv, hogy a svédek mondták-e azt hogy lehet benne hajtóművet is indítani vagy a magyarok próbálták meg de "nem sikerült". És hogy a sátrat is garanciában javították-e... :cool:

Ugrás a fórum topichoz